Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-06 / 255. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. Agrárkörkép 17 A tagállamoknak 221 millió eurós illetékkel kell számolniuk a kvóták túllépéséért 2015-től megszűnnek a tejkvóták A Tanács támogatja az iskolatej-program fejlesztését Változások a tejpiacon EU-1NFORMÁC1Ó Az Európai Bizottság által a tagállamok éves nyilatkozatai alapján elvégzett előzetes számítások szerint a tagállamoknak csaknem 221 millió eurós illetékkel kell számolniuk a tejtermelési kvóta túllépéséért a 2006/2007-es kvótaévben. EU- ISMERTETŐ A múlt évben az összes illeték 355 millió eurót tett ki. Hét tagállam (Ausztria, Ciprus, Dánia, Olaszország, Németország, Luxemburg és Hollandia) lépte túl a szállítási kvótáit. Az említett tagállamok összesen 773 728 tonna túllépésért felelősek, amelyre 220,82 millió euró illeték róható ki. A teljes illeték majdnem 80%-a Olaszország többlettermelése miatt keletkezett, amely 6%-kal lépte túl kvótáját. Ausztria esetében a túllépés mértéke 3,3%, a másik 5 ország pedig, amelynek illetéket kell fizetnie, kevesebb mint 1%-kal haladta meg a kvótát. A fogyasztóknak történő közvetlen eladásokkal összefüggésben csak Ciprus és Hollandia jelentett túllépést, összesen 420 tonnát, ami a közvetlen eladásokra kirótt 120 000 eurós illetéket jelent. „A tejkvótáknak régebben fontos szerepük volt a kereslet és a kínálat egyensúlyban tartásában - mondta Mariann Fischer Boel mezőgazda- sági és vidékfejlesztési biztos. A KAP reformjainak hatályba lépése óta azonban a gazdák szabadon termelhetnek a piacra, és a kvóták egyre inkább anakronizmust jelentenek. 2015-től megszűnnek a kvóták. A jelenleg válaszra váró kérdés a következő: milyen átmeneti intézkedésekre van szükség? Ez lesz a KAP következő »egészségügyi vizsgálatának« fő témája.” A 2006/2007-es időszakban (2006 áprilisától 2007 márciusáig) a tejipari termékek szállítására vonatkozó teljes kvóta 137 millió tonna volt. A kvótát az Európai Unió egészére vonatkozóan 808 162 egyedi kvótára osztották fel (ez az EU 25 tagállamát érinti - Romániában és Bulgáriában csak 2007. április 1-jétől érvényesül a kvótarendOrszágos demonstrációt terveznek november első dekádjában a magyarországi sertéstartók, mivel tarthatatlannak ítélik helyzetüket - jelentették be nemrégiben a Sertéstartók Országos Választmányának ülését követő sajtótájékoztatón. Mészáros Illés választmányi elnök közölte: Magyarországon akár 1,5 millió darabra is csökkenhet a sertések száma jövőre, amennyiben sürgős intézkedések nem történnek az ágazat megmentése érdekében. Jelenleg ugyanis egy-egy gazda 120-140 forintot fizet rá kilogrammonként a sertéstartásra. A felvásárlási árak 220-240 forint között mozognak kilogrammonként, a sertés előállításának önköltsége pedig 340-360 forint. A szakemberek szerint, ha nem történik változás, úgy rövid időn belül megszűnhet Magyarországon a sertéstartás. A sertéstartók támogatását immár a magyarországi szaktárca is szer). A fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra létezik egy 2 millió tonnás külön kvóta, amelyet 73 ezer egyedi kvótára osztottak fel. 2006/2007-ben a teljes fizetendő illeték lényegesen (38 %-kal) alacsonyabb, mint 2005/2006- ban, annak ellenére, hogy az ösz- szes kiigazított szállítás csak 0,15 %-kal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a teljes szállítási kvóta 1,2 millió tonnával nagyobb, a túllépés egy kilogrammjára kirótt illeték ugyanakkor 8 %-kal alacsonyabb volt. A tényleges szállítások 2005/2006-tal összehasonlítva csekély mértékben növekedtek, de ezt ellensúlyozta az átlagos zsírtartalom csökkenése (4,05%-ról 4,03%-ra), az ennek alapján végzett korrekció csökkenő szállítást eredményezett. Az EU 25 tagállamából 18 tagállam termelői nem fizetnek illetéket a szállítások után, mivel a nemzeti referenciamennyiséget egyikben sem lépték túl. 9 országban voltak a szállítások legalább 5%-kal a kvóelkerülhetetlennek tartja, s az állattartók helyzetének javítására mintegy 3-4 milliárd forintot szán. ta alatt (Görögország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Magyarország). Mindazonáltal az abszolút számokat tekintve a legnagyobb fel nem használt kvóta- mennyiség Franciaországhoz (636 000 tonna) és az Egyesült Királysághoz (479 000 tonna) köthető. A 18 tagállamban, amely nem használta fel teljes kvótáját, a teljes felhasználatlan szállítási kvóta mértéke 2,7 millió tonna. Figyelembe véve a másik hét tagállam túllépését, ez azt jelenti, hogy az EU 25 tagállamában a teljes tejszállítás ténylegesen 1,9 millió tonnával kevesebb, mint a teljes rendelkezésre álló kvóta. Az Európai Unióban a tehéntejet kvóták alapján hozzák forgalomba a kínálat és kereslet kiegyensúlyozása és a többlettermelés megakadályozása érdekében. Minden egyes tagállam két referenciamennyiséget kap („kvóta”), az egyiket tejipari létesítményekbe történő beszállításra, a másikat Az agrártárca át kívánja vállalni a termelőktől az állategészségügyi díjakat, továbbá a takarmányellátáshoz szükséges pénzt hitelből is a fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra. Ezeket a mennyiségeket osztják fel az egyes tagállamok termelői között (egyedi kvóták). A nemzeti kvóta túllépése esetén az érintett tagállamban a túllépésért felelős termelőknek illetéket kell fizetniük. Az említett illetéket a tehéntejtermelőknek kell fizetniük az április 1-től a következő év március 31-ig tartó, 12 hónapos időszak során értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék azon teljes mennyiségére vonatkozóan, amennyivel meghaladták a megállapított kvótát. A tagállamoknak minden évben szeptember 1-je előtt jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz az előző időszakra vonatkozó tejkvótarendszer alkalmazásáról. A jelentést a tagállamok egy kitöltött kérdőív formájában küldik el, amely tartalmazza az illeték kiszámításához szükséges összes adatot. Az illeték mértéke 0,2854 euro a túllépés egy kilogrammjára. (eu-lex) lehet majd finanszírozni. Emellett ötéves úgynevezett konszolidációs hitelt is szeretnének nyújtani a sertéstartóknak, valamint vissza kívánják állítani az úgynevezett állatjóléti támogatást, amely állatonként 1.800 forintot jelent a gazdálkodóknak. A magyar agrárkormányzat az Európai Unióban kezdeményezni fogja, hogy az EU léptessen életbe a sertéságazatban intervenciós intézkedéseket - bár erre több mint 20 éve nem volt példa - és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében. Magyarországon a felvásárlási árak az elmúlt időben mintegy 10 százalékkal csökkentek, a feldolgozók átadási árai a kereskedőknek szintén mintegy 5 százalékkal mérséklődtek, ugyanakkor a fogyasztói ár 12 százalékkal emelkedett. A szakminisztérium egyelőre nem tart a sertéstartás megszűnésétől Magyarországon. (Forrás: fvm) Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei alig több mint egy hónappal ezelőtt jóváhagyták a tejágazat irányításának javítására irányuló intézkedéscsomagot, amely többek között az iskolatej- program jelentős fejlesztését is magában foglalja. Ezáltal a támogatás mértéke egységes lesz az iskolákban szétosztott tej valamennyi kategóriája esetében. A korábbi rendszer nagyobb támogatást adott a magasabb zsírtartalmú tejre. Ez már nem indokolt egy olyan korban, amikor a túlsúlyosság kezd jelentős közegészség- ügyi problémává válni, és szükség van a tejtermékkel történő zsírbevitel csökkentésére, főleg az iskolás gyerekek körében. A zsírtartalomtól független egységes támogatási mértékkel az EU a jövőben ténylegesen ösztönzi az alacsony zsírtartalmú tejtermékek fogyasztását az iskolások körében. Az elfogadott egyéb változtatások nagyban hozzájárulhatnak a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének egyszerűsítéséhez. Ezek közé tartozik a fogyasztói tej piacának liberalizálása, ami lehetővé teszi a különböző zsírtartalmú tej kiskereskedelmi értékesítését. A már létező kategóriák (teljes, félzsíros és fölözött tej) továbbra is megmaradnak. A jövőben azonban ettől eltérő zsírtartalmú tejet is lehet majd forgalmazni, feltéve, hogy a zsírtartalmat egyértelműen feltüntetik a csomagoláson. A további tervezett módosítások a magánraktározást, a vajintervenciót, a behozatali engedélyeket és a tartós tejben lévő fehérje arányának egységesítését érintik. Átalánytámogatás bevezetése az iskolatejre Mivel a jelenlegi program bonyolult és nehézkes, valamint számos tagállamban már nem felel meg a táplálkozási szokásoknak, a támogatás mértéke egységes lesz, tekintet nélkül a tanulóknak eljuttatott tej zsírtartalmára. A támogatás mértéke 18,15 EUR/100 kg lesz a tej minden kategóriája esetében. Az iskolák dönthetik el, hogy milyen tejet osztanak szét. Fogyasztói tej A hatályos rendelet előírja, hogy a Közösségben a fogyasztói tej mindössze három kategóriája termelhető és hozható forgalomba: ♦ fölözött tej (zsírtartalma 0,5% vagy annál kevesebb) ♦ félzsíros tej (zsírtartalma 1,5 és 1,8% között) ♦ teljes tej (zsírtartalma 3,5% vagy annál több) A táplálkozási szokások változásaira (elmozdulás az alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása felé) való megfelelő reagálás, és a piacon keresett mezőgazdasági termékek termelésének ösztönzése érdekében megengedett lesz a fenti három kategóriától eltérő zsírtartalmú tej közösségi termelése és forgalomba hozatala. Ennek feltétele, hogy a címkén egyértelműen és könnyen olvasható formában fel kell tüntetni a zsírtartalmat. A három létező kategória továbbra is megmarad. A tejporok és a sűrített tej fe- héijetartalma A közösségi tejipar szereplői, valamint a tejporok és a sűrített tej kivitelével foglalkozó exportőrök már régóta kérik a tejtermékek fe- héijetartalmára vonatkozó közösségi szabályok módosítását, hogy összhangba kerüljenek a nemzetközi előírásokkal (Codex), engedélyezve a standardizálást, mely esetben a legkisebb fehérjetartalom zsírmentes szárazanyag-tartalomban kifejezve 34%. Jelenleg a tejpor természetes fehérjetartalma 31% és 37% között mozog. A megállapodás lehetővé teszi az uniós termelők számára, hogy egyenlő esélyeik legyenek Európán kívüli versenytársaikkal, akik a Codex- előírások szerint termelnek, és akik eddig relatív gazdasági előnyt élveztek az uniós termelőkkel szemben. A vajra vonatkozó intervenciós küszöb eltörlése A vajintervenció - amely az egyes tagállamokban megfigyelt piaci ártól függ - megnyitásával és felfüggesztésével járó adminisztratív terhek megszüntetése érdekében az intervenciós hivatalok egyszerűen megvásárolhatják a vajat az intervenciós ár 90%-áért március 1-jétől augusztus 31-ig, vagy amíg az általános közösségi felső határt el nem érik. Egyes magántárolási támogatások eltörlése Mivel a tejszín és a sovány tejpor magántárolására irányuló támogatásokat a piaci szereplők a gyakorlatban nem használták fel (Illusztrációs felvétel) a tejpiac támogatására, a két intézkedés felesleges, így azokat törlik a tejre vonatkozó alaprendeletből. A vaj minőségének közösségi meghatározása Egyes közösségi piaci intézkedések céljára a vajra vonatkozó 27 nemzeti minőségi osztályt egy egységes minőségmeghatározás váltja fel. Az importengedélyek kötelező használatának eltörlése Az importengedélyek rendszerének kötelező használata már nem szükséges, mivel léteznek erre alkalmasabb rendszerek is (pl. az Adóügyi és Vámuniós Fő- igazgatóság engedélyezési rendszere). A fegyveres erőknek nyújtott beszerzési támogatás eltörlésével ez a támogatási forma úgyszintén megszűnik. (eu-press) (Illusztrációs felvétel) Magyarországon is belátták, hogy elkerülhetetlen a sertéságazat központi segítése 3-4 milliárd forint a sertéstartók támogatására ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1
