Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-28 / 273. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem változott az alapkamat Pozsony. A szlovák jegybank tegnap változatlanul, 4,25%-on hagyta az alapkamatot. Mindezt azzal magyarázta, hogy az erő­södő inflációs nyomás óvatossá­got igényel a kamatlépésekben, a drágulás ugyanakkor alapve­tően az egész Európát jellemző emelkedő élelmiszerárakkal magyarázható, a központi bank így korlátozottan képes az árak befolyásolására. Elemzői becslé­sek szerint 2009-ben, a tervezett szlovák euróbevezetés időpont­jában 4%-os lehet az eurózóna irányadó kamata. Ezért addig a szlovák jegybanknak még egy alkalommal 25 bázispontos ka­matcsökkentést kell végrehajta­nia, ami a szakértők szerint 2008 második negyedévében követ­kezhet be. (s,m) Csökkent a vágócsirke ára Pozsony. Október végéhez képest az elmúlt időszakban enyhén csökkent a vágócsirkék ára, az elmúlt héten így ezért ki­logrammonként valamivel több, mint 28 koronát fizettek. Az agrárpiaci információs rendszer szerint a felvásárlók 28 és 30 korona közötti össze­get fizettek a felvásárlóknak. A vágócsirkék kilója az elmúlt év azonos időszakához képest ugyanekkor csaknem 12 száza­lékkal nőtt. (SITA) Vita Mohi biztonságáról Pozsony. A Mohi Atomerőmű közeljövőben felépített 3. és 4. blokkja már az úgynevezett harmadik generációs, teljesen biztonságos erőművek közé fog tartozni - állítja Paulo Ruzzini, a Szlovák Villamos Művek vezér- igazgatója. Ezzel az állítással azonban nem ért egyet a Green­peace környezetvédelmi szer­vezet. Jan Haverkamp, a kör­nyezetvédők képviselője szerint a Mohi Atomerőmű nem lesz kellőképp bebiztosítva, és egye­lőre a környezet szennyeződé­séről szóló elemzést sem dol­gozta ki az építő cég. (SITA) Osztrák lehet a magyar Cargo Budapest. A szlovákiai Sped Trans, a Slavia Capital és az ame­rikai York Management befekte­tői csoport által alkotott konzor­ciumnak nem sikerült megsze­reznie a magyar MÁV Cargo ál­lami vasúti teherfuvarozót. A társaságot a Rail Cargo Austria és a GYESEV veheti meg 102,5 milliárd forintért - jelentette be tegnap Róka János magyar gaz­dasági miniszter. A legjobb vé­telár mellett a győztes pályázó azt is vállalta, hogy a cég 3170 dolgozójának a vállalat részvé­nyeinek 5%-át féláron eladja, majd nyolc hónapon belül teljes áron visszavásárolja azokat. A második helyezett Sped Trans és Slavia Capital 82 milliárdot, míg a harmadik helyre értékelt New World Resources Transportati­on 57 milliárd forintot kínált a cég részvényeinek 100 százalé­káért, mely értéke mintegy 30 milliárd forintra rúg. Róka kife­jezetten jó üzletnek értékelte a tranzakciót. Szerinte ugyanis az előző évben megtermelt profit 10-15-szöröséért szoktak elkelni a hasonló cégek, (m, s) Cseh átlagbér: 21 470 korona Prága. Csehországban 2007 harmadik negyedévében 21 470 cseh korona volt az orszá­gos átlagbér, ami 7,6 százalék­kal több, mint 2006 hasonló időszakában. A vizsgált idő­szakban a reálbérek 5 száza­lékkal nőttek. A magánszférá­ban 21 612 korona, az állami szférában pedig 20 952 korona volt az átlagbér. „A béremelke­dés nagysága éppen azon a ha­táron mozog, ami még nem ve­szélyezteti a cégek versenyké­pességét, másrészt kellően ser­kenti a háztartások fogyasztá­sát és növeli az életszínvonalat” - mondta David Marek, a Patria Finance vezető közgazdásza. A legmagasabb átlagfizetést Prá­gában mérik, ahol a harmadik negyedévben 26 521 korona volt. Az ország összes többi ré­giója az országos átlag alatti mutatóval rendelkezik, például a második helyen álló Rözép- csehországi kerület átlaga is csupán 21 340 korona. (ČTR) Kevés vezetékes telefonunk van Brüsszel. Szlovákia lemarad az Európai Unió többi országá­tól a vezetékes telefonok elter­jedtsége szempontjából. Ná­lunk száz lakosra 22 vezetékes telefon jut, tőlünk rosszabbul csak Románia teljesít. Az Eu­rostat tegnap közzétett elemzé­se szerint az Európai Unióban 100 lakosra átlagosan 48 veze­tékes telefon jut. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,562 Lenqyel zloty 9,083 Anqol font 46,695 Maqyar forint (100) 12,975 Cseh korona 1,254 Svéd korona 3,602 Bolqár leva 17,158 Román lei 9,319 Japán ien (100) 20,947 Svájci frank 20,550 Kanadai dollár 22.725 USA-dollár 22,564 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,52-34,52 21,71-23,37 1,22-1,28 12,32-13,62 OTP Bank 32,63-34,33 21,90-23,11 1,22-1,28 12,49-13,45 Postabank 32,66-34,46 21,91-23,21 1,22-1,28 11,98-13,98 Szí. Takarékpénztár 32,62-34,29 21,89-23,04 1,21-1,29 12,38-13,55 Tatra banka 32,63-34,37 21,93-23,11 1,22-1,28 12,46-13,48 Dexia Banka 32,69-34,43 21,98-23,15 1,22-1,29 12,64-13,31 Általános Hitelbank 32,61-34,35 21,95-23,12 1,22-1,29 12,39-13,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A jegybank és a pénzügyi tárca összesen 180 millió koronát fordít az euró bevezetésének kampányára „Baráti” tanács: eurót a tárcánkba Felnézünk az európai uniós fizetőeszköz szimbólumaira. Vajon 2009-ben már csilingelő centek húzzák le er­szényünket? (SITA-felvétel) Pozsony. „Eurót minden pénztárcába” a szlogenje az eurózónás csatlakozásunk információs kampányának, a jelképünk pedig egy pénztár­ca lesz - jelentette be tegnap Igor Barát, az euró bevezeté­sét felügyelő kormánybiztos. A kampányra a jegybank és a pénzügyminisztérium közö­sen 180 millió koronát fordít. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlogen és a jelkép kiválasztá­sánál külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy a kampánynak a lakos­ságot kellene tájékoztatnia az euró szlovákiai bevezetéséről - nyilat­kozta Michal Ruttkay, az eurókam- pány tanácsadójának, a Creo Young & Rubicam társaságnak ve­zérigazgatója. A kampány részlete­inek ismertetése szimbolikus idő­ponthoz kötődik: ha minden jól megy, éppen 400 nap múlva vezet­jük be az eurót, a korona pedig ép­pen két éve mozog az euró előszo­bájának tartott ERM II rendszer­ben. Peter Holík, a reklámcég ügy­vezető igazgatója szerint szeretnék elérni, hogy a lakosság a lehető leg­több információval rendelkezzen a közös fizetőeszköz bevezetéséről. Szerinte épp a reklámkampány szlogenjén, vagyis a pénztárcán mutatják be azokat a szituációkat, amelyekkel az euró bevezetését követően a lakosság találkozhat. A kampány reklámfiguráin keresztül az összes célcsoportot, így a gyere­keket, diákokat és nyugdíjasokat is szeretnék megszólítani. A kampányt hét fázisra osztot­ták. Ezek mindegyike az euró be­vezetésének egy-egy szakaszát mutatja majd be. Az első fázist 2008 januárjára tervezik, és foko­zatosan az összes médiában sze­retnének megjelenni. Jövő július­ban, miután meghatározzák a ko­rona átváltási árfolyamát, bein­dulhat a második fázis. A harma­dik fázisban, vagyis nagyjából a jö­vő év vége felé megrendezik az „Euró napját” is. A negyedik fázis­ban minden háztartás megkapja az euró bevezetéséről szóló tájékoz­tatóanyagot és az euró-számoló- gépet, amellyel átszámíthatja az árfolyamot. Egy év múlva arról is tájékoztatnak bennünket, hogyan válthatjuk át a leghatékonyabban a koronánkat euróra. A korona és az euró párhuzamos használatának az időszakában, vagyis 2009. január 1. és 16. között - a kampány hatodik fázisában - megtudhatjuk azt is, mit kell ten­nünk, ha nem sikerül időben bevál­tanunk a szlovák koronát. A kam­pány utolsó fázisában az euró használatával kapcsolatos kérdé­sekre kaphatunk választ. Igor Barát szerint a jövő év elején egy, az euró- ról szóló multimédiás, Pozsonyban és Rassán megtekinthető kiállítás­sal szeretnének javítani a lakosság informáltságán, amit az Európai Bizottság is támogat. A kampány hatékonyságát 2009 első felében értékelik Id a statiszti­kai hivatal által elvégzett elemzés alapján. Igor Barát kormánybiztos szerint a kampányt akkor tekintik majd hatékonynak, ha a feltett kér­désekre a lakosság 85%-a tud majd felelni, az euró bevezetésének kormánybiztosa azonban ennél nagyobb sikerre számít. Szlovéniá­ban például a kampánynak kö­szönhetően a megkérdezettek 91 százaléka adott helyes válaszokat az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésekre, (mi, s) Szlovákia jól teljesít az uniós alapok merítésében 9,3 milliárd euró biztosítva ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia jó teljesít­ményt nyújt az európai uniós ala­pok merítése terén - állítja Marian Janušek építésügyi és régiófej­lesztési miniszter. A 2007 és 2013 közötti 11 operatív program közül az Európai Bizottság eddig nyol­cat fogadott el Szlovákia számára. A fennmaradó három (Ronkuren- ciaképesség és gazdasági növeke­dés, Rutatás-fejlesztés, Pozsonyi kerület) olyan stádiumban van, hogy az elkövetkező három héten belül az Európai Bizottság elfo­gadhatja. Szlovákia az említett nyolc operatív programra össze­sen 9,3 milliárd eurót, vagyis mintegy 310,84 milliárd koronát kaphat, miközben az uniós ala­pokból 11,36 milliárd euróra számíthatunk 2007 és 2013 kö­zött. A nyolc jóváhagyott operatív program közül a regionális opera­tív program tartozik az építésügyi tárca hatáskörébe. Janušek sze­rint a tárcánál ezen már intenzí­ven dolgoznak. A programot elbí­ráló bizottság december ötödikén ül össze, hogy meghatározza a kritériumokat. A regionális opera­tív program olyan részprogramja­it határozzák meg, mint az infra­struktúra és oktatás, a nonprofit szolgáltatások és a műszaki segít­ség. Janušek szerint még idén sor kerül az összes monitorozó bi­zottság ülésére, amelyeken meg­határozzák a részletkérdéseket. A 2004 és 2006 közötti időszak tá­mogatásait az idei évre 100 száza­lékosanmerítettük. (mi) S1TA-HÍR Pozsony. A pozsonyi illetékes járásbíróságon tegnap elnapolták a bősi vízmű működésének érvé­nyességéről szóló tárgyalást. A közbeszerzési hivatal a legfőbb ügyészség kérésére ugyanis bepe­relte a Vízgazdálkodási Vállalatot, valamint a Szlovák Villamos Műveket (SE) azért, mert 2006 márciusában a Vízgazdálkodási Vállalat a villamos művekre ru­házta át a bősi vízmű működ­tetésének feladátát. A jogi prob­léma akkor kezdődött, amikor 2006 őszén a Fico-kormány az SE privatizációjának kérdését vizs­gálta meg, és arra a következte­tésre jutott, az olasz Enel, mint a villamos művek 66%-os tulajdo­nosa ingyen jutott hozzá Bőshöz. Robert Fico kormányfő szerint e jogtalan lépéssel Szlovákiát évi 1,5-2 milliárd korona bevételtől fosztja meg. A tavaly lezajlott ügyletről a környezetvédelmi minisztérium dolgozott ki jelentést. Dušan Muňko, a környezetvédelmi tárca államtitkára nem zárta ki, hogy a bősi vízmű átruházása ellentét­ben áll az 1977-es csehszlovák­magyar, az erőmű megépítéséről szóló szerződés szellemével. Ro­bert Fico miniszterelnök még az év elején megegyezett Fulvio Contival, az Énei vezérigazgató­jával, hogy munkacsoportot hoz­nak létre a tisztázatlan ügyek ki­vizsgálására. Conti nem zárkózott el, mivel szerinte a villamos művek óriási cég, ahol akadhat­nak tisztázásra váró ügyek. A napokban a hazai bankpiacon megjelent az első, szigorúan az interneten alapuló, ezért olcsó pénzintézet Virtuális bankfiók, jelképes kezelési költséggel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A hazai bankpiacon november 25-én kezdte meg működését az első on-line pénzin­tézet, a német-lengyel gyökerű mBank. Marek Duban, az mBank vezérigazgatója tegnapi sajtótá­jékoztatóján közölte, mindössze néhány hagyományos épületük lesz, emellett a forgalmas üzlet- központokban ún. mKioszkokat állítanak fel, minden egyéb ügyvi­tel telefonon vagy interneten ( www.mbank.sk ) keresztül zajlik. Az alacsony működési költségek lehetővé teszik, hogy a pénzinté­zet a folyószámla vezetését díj­mentesen vállalja, az interneten történő pénzátutalás, valamint havi három, tetszőleges bank pénzautomatájából történő pénz­kivétel is ingyenes. Ez számottevő megtakarításnak számít, hiszen az mBank közlése szerint például a ČSOB Pohoda havi csomagjának vezetése 100 korona a Szlovák Takarékpénztár Extra nevű cso­magja 113 korona és a Tatra ban­ka Dynamic csomagja 116 koro­na. A takarékossággal kombinált ún. eMax folyószámla kamata éves 3,4 százalék, amivel Szlová­kiában messze veri az 1 éves lekötésű betétek átlagos kamat­szintjét (ezek napjainkban 1,50-2,0 százalék között mozog­nak). A hét minden napján napi 24 órában működő mBank máris nyújt jelzálogkölcsönt (mHypoté­ka néven), melynek futamideje akár 45 év is lehet, ráadásul az in­gatlan árának akár 110 százaléka erejéig, a hitelkérelem elbírálása, valamint a hitelnyújtás kezelési költsége ingyenes, végezetül 2007 végéig beindítja a fogyasztói kölcsönök (mPôžička) folyósítá­sát is. Marek Duban közölte, 2010-ig Szlovákiában legalább 100 ezer ügyfélre szeretnének szert tenni, a Csehországban ugyancsak november 25-én raj­tolt mBank pedig 2010-ig 160 ezer klienssel számol. Az on-line pénzintézet úgy becsüli, Csehor­szágban és Szlovákiában 2012-ben válnak nyereségessé. Az mBank a lengyel BRE Bank leányvállalata, a BRE Bank pedig 70 százalék erejéig Németország második legnagyobb pénzintéze­te, a Commerzbank tulajdonában van. Slawomir Lachowski, a BRE Bank igazgatótanácsának elnöke közölte, az mBank Lengyelor­szágban már 1,55 millió ügyfelet tart nyilván. Szlovákiában rövide­sen újabb on-line bank léphet a piacra. Sajtóértesülések szerint 2008 második felében az AXA pénzintézet előbb Csehország­ban, majd Szlovákiában indítja be internet alapú szolgáltatásait. Várhatóan a többi hazai pénzinté­zet is erősíteni fogja internetes szolgáltatásait, ami vagy a kezelé­si költségek eséséhez vezethet, vagy pedig gyorsítani fogja az ügyintézést, (shz) A jövőben kinek a zsebébe kerül a vízmű profitja? Pereskednek Bős miatt

Next

/
Thumbnails
Contents