Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-27 / 272. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók

UJSZO 2007. NOVEMBER 27. www.ujszo.com

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Csehországban drágul az áram

Prága. Csehországban jövőre átlagosan 9,1%-kal drágul a lakossági villamos energia - jelezte tegnap az ottani energetikai árszabályozási hivatal. Az áramárba beépítik a környezetvédelmi adót, ami további 0,74 százalékkal növeli az összeget, vagyis összességében közel 10%-os drágulással számolhatnak a cseh polgárok. Az áram két legfontosabb szállítója a hazai ČEZ ésanémetE.On. (ČTK,S)

A Zetor növeli traktorgyártását

Brünn. A briinni Zetor traktorgyártó több mint 10 milliárd koronás ráfordítás árán öt éven belül új gyártócsarnokot épít, és tavalyhoz képest 5 éven belül megháromszorozza teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben már évi 15 ezer traktor hagyja el a Zetor kapuit. A cég tavalyi forgalma 4,9 milliárd cseh koronát tett ki, az idei forgalma pedig várhatóan eléri az 5,4 mil- liárdot, ami 7000 traktor eladásának felel meg - az erőgépek 90%-át külföldön értékesítik. A napjainkban 1700 főt alkalmazó társaság a szlovák HTC csoport kezében van. (ČTK)

Allianz: biztosítás csúcsvezetőknek

Pozsony. Az Allianz-Szlovák Biztosító a hazai piacon elsőként rukkolt elő cégek csúcsvezetőinek felelősségbiztosításával. Ebben a speciális ágazatban éves forgalma már eléri az 50 millió koronát, ami közel 50 százalékos piaci részesedést jelent, és természetesen az első helyet biztosítja számára. Mojmír Vedej, a pénzintézet illetékes osztályának vezetője közölte: a vállalat- vezetők felelőssége szinte korlátlan, ezért az általuk hozott egyetlen rossz döntés akár a menedzserek anyagi rombadönté- sét is okozhatja - ezt a sötét forgatókönyvet küszöböli ki a biztosítás. Mint kiderült, napjainkban nem egy hazai cégvezető felelősségbiztosítása eléri a 100, sőt a 200 miihó koronát is, sőt van példa 1 milliárd koronára bebiztosított cégvezérre is. (só)

Magyar infláció: 2008-ban 5%

Budapest. Az októberi havi átlagos pénzügyi feltételek tartós fennmaradása esetén (250,8 forintos euró árfolyam és a 7,5%-os alapkamat-szint)

2008- ban 5%, míg 2009-ben 3% körüli infláció lesz Magyar- országon. Ezzel egyidejűleg a gazdaság növekedési üteme idén 2% alatt maradhat, majd

2009- re is csak fokozatosan gyorsul 3% fölé. (TF)

Már 300 forint fölé ugrik a benzinár

Budapest. Értesülések szerint újabb három forinttal emelkedik holnaptól Magyarországon a benzin ára és a dízelesek még rosszabbul járnak, mivel a gázolaj ára hat forinttal emelkedik. Az újabb emeléssel a benzin szerdán már 10, a gázolaj pedig 20 forinttal lesz drágább, mint egy hónappal korábban, azaz 300 forint alatt már alig lehet majd tankolni a benzin literjét. Mivel a nyersolaj hordónkénti (1591) ára tartósan a 100 dolláros rekordárszint környékén tanyázik, ezért valószínűleg néhány napon belül nálunk is áremelésre kell számítani. (Pf, ú)

MAI VALUTAÁRFOLYAMOK

Valuta

Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta

Árfolyam

EMU-euró

33,424

Lenqyel zloty

9,091

Angol font

46,575

Magyar forint (100)

13,007

Cseh korona

1,249

Svéd korona

3,599

Bolqár leva

17,089

Román lei

9,320

Japán jen (100)

20,780

Svájci frank

20,424

Kanadai dollár

22,831

USA-dollár

22,518

VETEL - ELADÁS

Bank

euró

dollár

cseh korona

forint

Volksbank

32,57-34,31

21,94-23,11

1,21-1,28

12,43-13,60

OTP Bank

32,59-34,29

21,90-23,11

1,22-1,28

12,54-13,50

Postabank

32,52-34,32

21,87-23,17

1,22-1,28

12,01-14,01

Szí. Takarékpénztár

32,57-34,24

21,90-23,05

1,21-1,28

12,42-13,60

Tatra banka

32,56-34,30

21,93-23,11

1,22-1,28

12,50-13,52

Dexia Banka

32,55-34,29

21,93-23,10

1,22-1,28

12,67-13,35

Általános Hitelbank

32,74-34,22

21,99-23,11

1,22-1,28

12,70-13,36

Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Az idei karácsonyi vásárlás slágere a nagy képátmérőjű síktelevízió lehet

Plazma vagy LCD tévét?

Minden 10. külföldön

Milliárdokat küldenek haza

Nem egysíkúak a mai tévékészülékek. Minden gyártó műszaki adatok áradatát zúdítja a vevőre, ezért a pixelek, hertzek mellett főleg a szemünkben bízzunk. (Pavol Funtál felvétele)

Pozsony. Közeledik a karácsony, fokozódik a vásárlási kedv. A műszaki cikkek között idén minden bizonnyal slágernek számít majd a plazma- és az LCD- tévék vásárlása. Az áruk látványosan esett, ezért egyre több háztartás számára elérhetővé váltak. Vajon mi a különbség a két műszaki megoldás között?

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Több éve elérhetőek már LCD- és plazmatelevíziók, viszont sokáig a tehetősebbek játékszere volt, azonban a digitális televíziózás, a konzoljátékok és a DVD-trónfosztó HD és BluRay szabványok térnyerésével tömegtermékké váltak. Ez az árcédulákon szereplő számok gyors csökkenésével is járt. Nézzük meg, mit kell róluk tudni, mielőtt betérünk az üzletbe lapostévét venni.

Aki kisebb átmérőjű televíziót szeretne venni, az máris eldöntötte a kérdést, ugyanis 90 cm alatt gyakorlatilag csak LCD TV kapható, a plazma 37 hüvelyknél (94 cm) kezdődik. Mivel mind a két technológia viharos fejlődésen ment át, ezért a két műszaki megoldás közeledett egymáshoz, a különbségek már nem oly an jelentékenyek, mint korábban. Például alig néhány éve még igaz volt, hogy a plazma képernyő jóval több áramot fogyaszt, rövidebb élettartamú és jóval nehezebb súlyú, mint a folyadékkristályos kijelzőjű LCD. Napjainkban már elmosódnak a határok, bár a plazmatévé súlya máig nagyobb. Könnyen elcsábulhatunk a hatalmas képernyők látványától, ám vegyük tudomásul: a képátló és a tévékészüléktől való ideális távolság aránya 1:3,5, azaz egy 40 hüvelyPozsony. Az euró 2009-es átvétele kapcsán arról még kevés szó esett, hogy az uniós fizetőeszköz miként hat a pénztárcánkra - szó szerint. Az euró pénzérméi érezhetően nehezebbek, mint a koronaérmék, arról nem is szólva, hogyjó- val nagyobb a vásárlóerejük, ezért valószínűleg több lesz belőlük az erszényünkben. Miközben a tárcánk papírpénz számára elkülönített rekeszeiben alig néhány bankó fog árválkodni, hiszen már egy 20 eurós is 670 koronának felel meg a mostani árfolyamon, addig az aprópénznek fenntartott rész csak úgy duzzad majd. Most a legnehezebb fémpénzünk, a 10 koronás, 6,60 gramm, aminél még a leendő 50 centes (0,5 euró) is nehezebb

kés (102 cm) tévékészülékhez legalább 3,5 méteres távolság dukál. A plazma többnyire szebb, plasztikusabb képet nyújt, élesebb szögből is jobban élvezhető, mint az LCD, az utóbbinál a fekete szín visszaadása esetenként gondot okoz, viszont nappali fény mellett veri a plazmát.

Ügyeljünk arra, hogy a készülék HD Ready, azaz magas képfelbontású legyen, a drágább típusok pedig már Full HD, azaz minden tekintetben nagyon valósághű fokozattal bírnak, ami napjainkban a létező legjobb képminőséget jelenti. Itt álljunk meg egy szóra. Az LCD és a plazma akkor tudja csak igazán megmutatni, mi lakozik benne, ha digitális sugárzású tévéműsorokat nézünk, márpedig a magyar és a szlovák csatornák az analóg rendszerről csak valamikor 2010 környékén állnak át az új generációra.

A síktévé vásárlásakor tegyük fel a kérdést: hagyományos tévéprog1,20 grammal. Tételezzükfel, hogy átlagosan 20 darab fémpénz van a pénztárcánkban, ebből 17 darab 2 koronásnál kisebb névértékű, vagy legfeljebb 2 koronás. Ebben az esetben 70 gramm húzza a zsebünket. Ha 2009-ben is 20 darab euró- cent lesz az erszényünkben, amiből

ramokat nézünk, vagy pedig DVD- n rögzített mozifilmekben gyönyörködünk? A hagyományos tévéműsorok mellett voksolóknak a 4:3 arányú képernyőméret a megfelelő, a mozifilmek kedvezőinek viszont a 16:9 arány a jobb. Mielőtt végleges döntést hoznánk, a kiválasztott tévékészüléken nézzük meg, hogyan adja vissza a gyors mozgást, milyenek a kontrasztok, milyen a képfelbontás. A képernyő felbontásának értéke arról mesél, hogy a kijelző teljes felületén összesen hány képpont található. Ezt a sorok és oszlopok értékének szorzataként szokás megadni. Például egy 1280 x 1024-es adat azt jelenti, hogy egy sorban 1280, egy oszlopban pedig 1024 pixel helyezkedik el, összesen körülbelül 1,3 millió. Vásárláskor érdemes megvizsgálni tesztképekkel a kijelzőt, mivel az apró pixelek hajlamosak meghibá- sodni. (Mf,S, só)

17 darab 50 centesnél kisebb, akkor az összsúly megközelíti a 100 grammot, ami 40 százalékkal több a jelenleginél. Mi ebből a tanulság? Vagy nagyobb rekeszű pénztárcát veszünk, vagy pedig még elterjedtebbé válik a bankkártya használata. (szt, shz)

Pozsony. Szlovákiában ugyan egyetlen intézmény sem tartja pontosan nyilván, hány szlovák állampolgár dolgozik külföldön, azonban a rendelkezésre álló részadatok, a munkaügyi minisztérium, a Szlovák Nemzeti Bank és az európai munkaközvetítő, az Eures információi alapján kimondható: 2006-ban 230 ezer szlovák polgár dolgozott külföldön. A külföldi munkaerőmozgásokat kutató Boris Divinský szerint a külföldön dolgozó szlovákiaiak döntő többsége csak átmeneti ideig tartózkodik külhonban, kimondottan a kereseti lehetőségek motiválják őket. Divinský szerint a szlovák állampolgárok az elmúlt hat évben az új állások több mint feléhez külföldön jutottak hozzá.

Napjainkban már ott tartunk, hogy a munkaviszonyban levő szlovák polgárok egytizede külföldön van állásban, s ez az intenzív mértékű elvándorlás egyes otthoni ágazatokban (építőipar, autógyártás) már nehézséget okoz. Szlovákiában a munkanélküliek aránya történelmi mélypontra, 8 százalék alattira süllyedt, éppen a kivándorlás, valamint az autóipar felfutása miatt, ezért várható az emigrációs hullám lanyhulása. Bár a polgárok döntő többsége 1-3 év elteltével hazajön, mégis intő jel, hogy a magasan képzett, ám rosszul fizetett állásokból (orvosok, tanárok) tömegesen távoznak Szlovákiából. Boris Divinský szerint az egyetemekről, főiskolákról kikerülő szlovák diákok egyharmada átmenetileg külföldön keresi a boldogulását.

A szakember a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján kiszámította, éves szinten mekkora nettó összeget takarítanak meg és küldenek vagy hoznak haza a külföldön dolgozók szlovákiaiak. Eszerint tavaly 32,2 milliárd koronára rúgott az összeg, vagyis minden egyes külföldi kereső 140 ezer koronát takarít meg évente. Ez a szám 2004, azaz az ország európai uniós tagsága után ugrott meg jelentősen: míg 2004-ben 16,9 milliárd koronára becsülték a külföldi átutalásokat, addig 2005-ben már 29,25 müliárdra. A legtöbb külföldön dolgozó szlovák Csehországban található, számuk 2006 decemberében 91 355 volt. Majd Nagy-Britannia következik a sorban (56 400 fő), a harmadik Írország (24 300), negyedik Magyarország mintegy 20 ezerrel, Németországban 17 500-an, Ausztriában pedig legalább 8000-en dolgoznak. A külföldön állásban levők a legtöbb pénzt Csehországból küldik haza, tavaly 16,8 milliárd koronát. A magyarországi átutalások is jelentősek, tavaly mintegy 2,4 milliárd koronára rúgtak, ami megfelel a Németországból hazaküldött pénzforrás volumenének. (S, só)

A várhatóan 2009-ben érkező euró új pénztárca vételére kényszerít bennünket

Megnehezítik életünket a centek

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A fémpénzek súlya most és 2009-tól

Koronaérmék Euréérmék

0,5

2,80 g

0,1

4,10 g

1

3,85 g

0,2

5,74 g

2

4,40 g

0,5

7,80 g

5

5,40 g

1

7,50 g

10

6,60 g

2

8,50 g

(Forrás: Szlovák Takarékpénztár)

A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2007. november 25-től)

Bank Felmondási határidő

Felmondási idő

3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül

Privatbanka

1,15

1,251,353,50

0,20

OTP Bank

1,60

1,80

1,80

2,052,10

0,45

istrobanka

2,203,503,50

0,50

Volksbank

1,40

1,501,701,70

0,50

UniCredit Bank0,801,001,00

0,10

Poštová banka

1,00

1,102,802,90

0,10

Dexia banka

1,00

1,00

1,00

1,001,00

0,40

Tatra banka0,50

Slovenská sporiteľňaVšeobecná úverová banka

1,75

2,30

2,30

2,70

'

2,70

0,10-2,40

A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2007. nov. 25-től)

Bank

7 nap

1 hónap

3 hónap

6 hónap

12 hónap

24 hónap

Lakossági

folyószámla

ČS0B

0,10-0,30

1,00-1,60

1,50-2,00

2,20-2,50

2,80-3,00

1,45-1,65

0,10

Privatbanka

0,30

1,60-1,75

2,00-2,30

2,40-2,70

2,90-3,200,10-0,50

OTP Bank

0,50

1,50-1,80

1,60-1,90

2,20-2,50

2,70-3,00

2,60-2,90

0,00-0,65

Istrobanka

0,90-1,05

1,50-1,80

2,10-2,40

2,30-2,60

3,50

3,50

0,10

Volksbank

0,45

1,20-1,60

1,80-2,00

2,30-2,50

2,80-3,00

2,80-2,90

0,10-0,30

UniCredit Bank0,85-1,00

1,00-1,20

1,70-1,90

1,80-2,000,00-0,10

Dexia banka1,20

2,00

2,00

2,50

2,00

0,10

Tatra banka

0,30

1,40-1,60

1,80-2,00

2,35-2,55

3,00-3,200,10

Slovenská sporiteľňa1,40-1,60

1,80-2,00

2,40-2,60

2,90-3,10

2,80

0,10-1,10

Všeobecná úverová banka1,20-1,78

1,45-2,05

1,80-2,60

3,25

3,50

0,10-5,00

Poštová banka

1,30

1,40-1,60

1,80-2,00

2,30-2,50

2,70-3,00

2,30-2,50

0,10-0,60