Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-22 / 268. szám, csütörtök

*

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 22. Kultúra 11

Idén Pozsony kiállítóhelyiségeiben harmincöt külön világ épült fel az objektíwel megörökített látványból

Szomszédolás a Fotóhónappal

Carl De Keyzer: Tenisz labda nélkül - Krasznojarszk

Sztárok az Európai Filmdíj gálaestjén

Berlin. Az Európai Filmdíjak 20. díjátadó gálaestjének szervezői nyilatkozatban jelentették be, hogy a december 1-jén Berlinben tartandó jubileumi ünnepségre olyan nagy nevek látogatnak el vendégként, mint Jeanne Moreau, Liv Ullmann, Jean-Luc Godard vagy Michael Ballhaus. Az öreg kontinens filmművészetét elismerő legrangosabb filmdíjakat a Treptow Arénában adják át. A nagyszabású ünnepi műsorral kiegészített gálát Emmanuelle Bé- art francia színésznő és Jan Josef Liefers német színész vezeti majd. A díjkiosztót megelőző estre a berlini Admiralspalastban jubileumi koncertet terveznek, amelyen fellép a legendás finn zenekar, a Leningrad Cowboys, akiket Aki Kaurismáki filmje tett világszerte ismertté, (ú)

Előadások Csernováról, valamint a kitelepítésről

Kezdődnek a Fábry Napok

KOZSÁR ZSUZSANNA

Pozsony. A szlovák főváros legizgalmasabb őszi (novemberi) képzőművészeti eseménye immár tizenhetedik éve a Fotóhónap. Célja egészen a kezdetektől, hogy egyazon időben, koncentráltan minél több helyütt, minél többet kínáljon a fotóművészetből.

TALLÓS1 BÉLA

Ilyenkor előkelő, rangos kiállítóhelyeken, valamint az újra nyitott, „avantgárd szellemiséggel” lélegző helyszíneken egyéni és csoportos kiállítások sora mutatja be a fotótörténet egy-egy izgalmas, meghatározó fejezetét, villantja fel a kísérleti utakat, hoz el hozzánk távoli, ismereden világokat.

Idén Pozsony kiállítóhelyiségeiben harmincöt külön világ épült fel fotópapírból, pontosabban e hordozó anyagra vetült-vetített, objektívvei megörökített látványból. Ez évben a világ két különböző helyszíneire: ide, a közeibe, a közép- és kelet-európai, valamint az igen távoli, a latin-amerikai térség fotós szemmel láttatható érdekességeire fókuszált a Fotóhónap rendezőstábja.

Magyar séta

Lépjünk át előbb a legközelebbi szomszédba, Molnár Zoltán magyarországi fotóművész műhelyébe, aki pár éve hosszabb ideig ugyancsak szomszédok: Erdélyben gyűjtögetett képeket. Ezekből látható most válogatás a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában a Roma portrék, Erdély 2002-2005 című kiállításon. S miről üzennek Molnár Zoltán roma portréi? „Nemes egyszerűségükkel, eszköztelenségük erejével, tőmondatokban állítanak jót mind az ábrázolt személyekről, mind azok világáról.” Ugyancsak a szomszédba, a Magyar Nemzeti Múzeumba mentek a szervezők, hogy az intézmény gyűjteménye révén a fotóművészet régmúltjából hozzanak ízelítőt Pozsonyba, az Isabella 1856-1931 című kiállítással. A fotográfia korai korszakába révedő tárlat, mely a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában tekinthető meg, a szabadidejében szívesen fényképező Habsburg Isabella hercegnő felvételeiből

mutat be félszáz darabot. Maradjunk továbbra is a korabeli Magyarországon.

A Fotográfia Közép-európai Házában megrendezett kiállítás, a Fejezetek a 19. századi magyar- országi fotótechnika történetéből ugyancsak a múltba nyúl vissza. A kiállítás kurátora, Baki Péter a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményeire támaszkodva (miként a cím is kifejezi) e művészeti ág kimondottan technikai fejlődését - a képelőhívás, képkidolgozás technológiáinak lehetőségeit prezentálja.

És még mindig itt, a legközelebbi szomszédban maradva, az Osztrák Kulturális Intézetben láthatjuk Fodor Gyula kiállítását, melyen a mozgató agypályákon, illetve az elme körpályáin „bolyonghatunk”.

Távoli mezőkön

Ezek után lépjünk ki e régióból: virtuális repülőúttal pillanatok alatt azi óceánon túl, egzotikus világokban érezhetjük magunkat több tárlat révén is. A Sznf téri Művészetek Házában a Nyitott térképek című kiállítás a latinamerikai fotóművészet 1991-től 2002-ig tartó időszakában készült darabjai közül kínál válogatást. Ugyanezen a helyszínen a karibi világgal, elsősorban Kubával ismerkedhetünk meg Haris Kaka- rouhas Kubai napló című fotóanyaga révén. Kakarouhas művészeti fotográfiával tizennégy éve közvetít kubai életképeket a világ felé: Kuba - az álló idő tükrében című albuma, amely teljes eddigi életművét tartalmazza, európai kiadói díjat nyert, s Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Angliában, Franciaországban és Németországban is megjelentették. A kubai fotós kevés esetben választ külső helyszíneket, érzésekkel teli portréin intim belső terekben, otthonaikban kapja lencsevégre a kubai embereket, hogy a háttérrel és a környezettel - falra akasztott festmények, továbbá lámpák, kanapék, ágyak, szőnyegek - is „beszélni” tudjon az egyéni életminőségről. Felvételein Kakarouhas a fénnyel üzen: életképei a sötétből a fénybe, illetve fényre születnek (fénykezelése egyféle jövőigényt, új életminőség reményét is kifejezi).

Fotós sztárok

Mint minden évben, idén is vannak sztáralkotói a pozsonyi fotósünnepnek. Ez évben Carl De Keyzer nem mindennapi társadalmi, szociológiai, emberjogi vonatkozású problémákat és a humánum kérdéseit felvető, elgondolkodtató fotóival hoz legalább olyan egzotikumot, elzárt- ságával-elszigeteltségével távoli világot (természetesen más vonatkozásban), mint mondjuk a latin-amerikaiak. Bizonyára nem véletlen, hogy Zóna című kiállításának fotóanyagát ugyancsak a Sznf téri Művészetek Házában installálták. A „zóna” kifejezés a szibériai szlengben fogságot jelent. Carl De Keyzernek fotósként két év alatt (2000-től 2002-ig) Krasznojarszk harmincöt szigorúan őrzött büntetés-végrehatási intézetébe sikerült bejutnia. így alkalma nyílt arra, hogy fényképezőgépével „ellopjon” valamit „a sajátos szabályok szerint igazodó és sajátos esztétikájú börtönlét esszenciájából”, dokumentálva a fogvatartottak mindennapjait amit látott, amit megélt abból kínál ízelítőt a Zóna.

Paolo Pellegrin a másik „világsztár”. Pellegrin idén megkapta a Robert Capa-díjat, amelyet évente „a legjobb olyan fényképekért ítélnek oda, amelyeknek felvétele kivételes bátorságot és vállalkozó szellemet igényelt külföldön”. A bátor fotográfus bejárta az egész világot, és az emberi szenvedés kegyetlen képeit gyűjtötte fényképezőgépének örök pillanatokat „elleső” mechanizmusába. Pellegrinre 1995-ben figyelt fel először a világ a World Press Photo versenyen, amelyen az AIDS ugandai áldozatairól közvetített közelképeket. De bejárta a konfliktusos térségeket is: járt a Gázai övezetben, Boszniában, Afganisztánban és Szudánban. Képeinek többlete, hogy felvételein egyedi módon, ódon-archaikus fényszórással vonja be az emberi fájdalmat és szenvedést.

Idehazajárva

A fotóhónap révén idehaza is körülnézhetünk „fotósszemmel”. Egyéni és csoportos tárlatokon, jelenben és múltban egyaránt. Az egyik legátfogóbb anyagot a Szlovák Nemzeti Galériában tárták közönség elé: Elveszett idő? - Szlovákia 1969-1989 fotódokumentumokon címmel. A cím önmagáért beszél.

Ha már körülnéztünk idehaza, jártunk a szomszédban, valamint távoli helyeken, ezzel együtt megmártóztunk múltban és a relatív jelenben, tekintsünk a jövőbe is. A legfiatalabb fotós nemzedék sem maradhatott ki a válogatásból: két művészeti iskola, a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Fényképészeti és Új Média Tanszékének hallgatói, valamint az Opavai Sziléziai Egyetem Fotográfiai Intézetének növendékei is bemutatkoznak munkáikkal a nemzetközi fotós seregszemlén. Az ő munkáik engednek a leginkább következtetni az elkövetkező évek trendjeinek esetleges alakulásaira.

Harmincöt világba nem tudtunk betekinteni. Ahhoz az érdeklődőknek tessék nyakukba venniük a várost, és személyesen bejárni a fotográfiával teremtett helyszíneket és idősíkokat. Iránytű lehet hozzá a www.sedf.sk

.

Szepsi. Az aktuális történésekre és a szomorú történelmi évfordulókra reagál a Fábry Napok ma kezdődő rendezvénysorozata, melynek témái az 1907-es csernovai események és az 1947-es kitelepítések.

A háromnapos rendezvény súlypontja a szombati nap (november 24.) lesz: a városi művelődési központ nagytermében előadások hangzanak el a csemo- vai sortűzről, az esemény utóéletéről, valamint a csehszlovák-magyar lakosságcseréről, a magyar megbízotti hivatal működéséről, a kisebbségi magyarság helyzetéről és a Beneš-dekré- tumok fogadtatásáról az Európai Parlamentben.

Az előadók között lesz Vad- kerty Katalin és Fehér Csaba történész, Bauer Edit európai parlamenti képviselő, Csáky Pál és Köteles László politikus, Pomogáts Béla budapesti közíró és Demmel

NAGY ERIKA

Dunaszerdahely. Vámos Miklós Utazások erotikában (Ki a franc az a Goethe?) című, az Ab Ovo Kiadó gondozásban megjelent nagy sikerű könyvét mutatták be kedden a Vámbéry Irodalmi Kávéházban, a Családi Könyvklub szervezésében.

Az író, dramaturg és ismert televíziós személyiség nagy tömeget mozgósított, a terem jóval a kezdés előtt zsúfolásig megtelt lelkes közönséggel. A szerző, szolidaritást vállalva a közönség azon tagjaival, akiknek már nem jutott ülőhely, állva mondta el, hogy először egy nő életét szerette volna bemutatni a pasijain keresztül, rájött azonban, hogy hitelesebben tudná leírni egy férfi szerelmi kalandjait.

Könyvében - melyet tavaly ősszel kezdett írni, és ez év október elsején jelent meg - egy elszánt

József budapesti történész-hallgató. Holnap Štefan Šutaj kassai történészprofesszor tájékoztatja a hallgatóságot szlovák nyelvű előadásában a II. világháború utáni magyar-szlovák kapcsolatokról, szintén a művelődési központban. Az előadást elsősorban a helyi középiskolásoknak szánják, de a szervezők - a Csemadok Szepsi Alapszervezete és társszervezői - minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A rendezvénysorozattal egy időben, annak kísérőrendezvényeként kiállítás is nyílik A jog- fosztottság évei címmel, melyet Fehér Csaba nyit meg.

A Fábry Napok természetesen - ahogy minden éven - egyben tiszteletadás is a nagy gondolkodó munkásságának és szellemiségének. Fábry Zoltán szülőházának és sújának koszorúzását ma 15 órakor tartják, a szepsi Magyar Házon lévő Fábry-mellszobor előtti tisztelgés pedig a rendezvény záróaktusa lesz szombaton.

Goethe-kutató, dr. Mester János, azaz Jánoska életét követi nyomon szerelmein keresztül. A regény elején egy rokonszenves, amolyan „rakás szerencsétlenség” típusú embert látunk, aztán lassan kiderül, hogy Jánoska adni nem tud, de követelni, azt igen. A könyvet a főhős három házassága, három gyereke és a nőügyei töltik ki.

Vámos Miklós elárulta, már gyerekkorában is elbeszélő volt, altkor, amikor még írni sem tudott. Kis történeteket fabrikált, és elmondta azoknak a felnőttnek, akik meghallgatták. Ez még nem lett volna baj, de többször is elmondta őket, jegyezte meg az író, ám az elbeszélései csak így csiszolódhattak.

Az Utazások Erotikában tárgya a szerelem, a szex, a vágy, a gyöngédség, a házasság és a válás. Stílusa humoros, írása gördülékeny. Az író azoknak ajánlja, akik szeretik a vidám történeteket.

Mario Cravo Neto (Brazília) felväele a Nyitott térképek című kiállítás anyagából

(Somogyi Tibor felvétele)

Vámos Miklós a Vámbéiy Irodalmi Kávéházban

Férfiszemmel a nők