Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-20 / 266. szám, kedd

8 Háttér ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 20. www.ujszo.com Örömteli eseménynek tekinti a schengeni bővítést Ma kilencvenöt éves Habsburg Ottó, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse Felelősséggel tartozunk ISMERTETÉS Bécs. Örömteli és csodálatos eseménynek nevezte Habsburg Ottó a schengeni övezet kiszélesí­tését, a belső határok megszűné­sét a Kurierban megjelent interjú­jában. Kifejtette: azért tartja je­lentős előrelépésnek a határellen­őrzés felszámolását a „régi” és az „új” EU-tagok között, mert az em­berek jobban megismerhetik egy­mást. Nem kis részben azért rob­bantak ki háborúk, mert a népek semmit sem tudtak egymásról - mondta. Ismét kiállt az EU bővítése mel­lett, hangsúlyozva, „felelősséggel tartozunk ezeknek a népeknek”. El­utasította Törökország csatlakozá­sát, a teljes jogú tagság helyett „kü­lönleges partneri viszonyt” ajánlott Ankarával. Szerinte Törökország inkább Ázsiához kötődik. Nemmel válaszolt arra, támogat- ja-e hasonló privilegizált kapcsolat kiépítését az EU és Oroszország kö­zött. Habsburg Ottó szerint ezzel egyelőre várni kellene, mert „Oroszország az egyeden gyarmati hatalom az egész világra kiterjedő dekolonizációs folyamat időszaká­ban”. Ha megszűnik gyarmatbiro­dalom lenni, az „Uráltól nyugatra fekvő Oroszország” is jogot formál­hat arra, hogy szorosabb viszonyra lépjen az EU-val - fejtette ki. Az APA hírügynökségnek Habs­burg Ottó azt mondta, november 20-át Szarajevóban tölti, ott, ahol Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Zsófiát megölték. (A me­rénylet szolgált alapul az I. világhá­ború kirobbantásához.) A Die Pres­se osztrák konzervatív lapban meg­jelent interjújában - a kormányko­alícióhoz tartozó és a kancellárt adó szociáldemokratákra (SPÖ) célozva - érzékeltette, hogy Auszt­riában van egy párt, amellyel sem­milyen viszonyban sincs, nem úgy, mint a „magyar szociáldemokra­tákkal”. Utalt arra is, hogy a múlt­ban a szociáldemokraták voltak azok, akik mindenféle akadályt gördítettek hazatérése elé, és han­gulatot keltettek ellene. Habsburg Ottó a visszatérése feltételéül tá­masztott követelésnek eleget téve 1961-ben mondott le a császári trónról - mint a Die Pressének fo­galmazott: bárcsak ne tette volna meg -, de csak öt évvel később láto­gathatott először Ausztriába. Az 1970-ben rendezett választásokat megnyerő Bruno Kreisky kancellár előtt egyetlen SPÖ-politikus sem állt szóba vele. Öt évvel ezelőtt, 90. születésnap­ján a bécsi Stephansdomban ünne­pi misét tartottak tiszteletére, majd a Hofburg dísztermében rendeztek nagyszabású ünnepséget köszönté­sére. (mti) Négy ország állampolgára Sólyom vacsorát adott Habsburg Ottó tiszteletére Különleges könyvcsemege ISMERTETÉS Budapest. Sólyom László köz- társasági elnök és felesége szombat este vacsorát adott Habsburg Ottó tiszteletére, 95. születésnapja al­kalmából a Sándor-palotában. Az államfő a Magyar Törvény­tár, avagy nemes Magyarország és a hozzá kapcsolt részek összes törvényei, két kötetre osztva című különleges könyvet nyújtotta át születésnapi ajándékként Habs­burg Ottónak, az utolsó magyar király, IV. Károly legidősebb fiá­nak. A könyv az eredeti latin vál­tozat második kiadásának ma­gyar nyelvű fordítása, új, díszkö­tésű kiadás, amelyből csak né­hány számozott darab készült. Magyarul olvasható benne min­den magyar király életrajza és a Festetics-kastélyban található Habsburg Ottó Herenden családja körében ünnepelt Isten éltesse, Őfelsége MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Idén már másodszor látogatott Herendre pénteken Habsburg Ot­tó, aki 95. születésnapját családja körében, a Veszprém megyei tele­pülésen akarta megünnepelni.- Ritka alkalom, hogy családom körében tölthetek el pár napot, hisz mindenkinek megvan a maga dolga - mondta Habsburg Ottó. - Herend, a magyar művészet kiváló bizonyítéka, mindig sokat jelen­tett számomra - tette hozzá a Pán­európai Unió tiszteletbeli elnöke. A németországi Pöckingben élő Habsburg Ottót magyarországi lá­togatására elkísérte felesége, Re­gina főhercegnő, fiuk, György, an­nak gyermekei és felesége, Eilika és további 8 családtag. Habsburg Ottónak 7 gyermeke (öt lány és két fiú) és 22 unokája van. Herenden a Habsburg-család 16 tagja elsőként a minimanufaktúrát látogatta meg, majd az Apicius ká­véházban, Simon Attilától, a He­rendi Porcelánmanufaktúra igaz­gatójától vette át a gyár születésna­pi ajándékát, egy Gödöllő-mintás hármas kagylót halfogóval. Ma ünnepli kilencvenötö- dik születésnapját Habs­burg Ottó, az egyik legré­gebbi uralkodócsalád tag­ja, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszü­lött fia. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ eredeti példány tipográfiája alap­ján készült. A születésnapi menü első fogása hideg előétel volt: szarvassonkát szolgáltak fel fenyőmaggal meg­szórt rukkolával és körtekompót­tal. A gyöngyöző húsleves betétje maceszgombóc és vékony csíkokra vágott zöldség. Főételnek nyulat választott a séf: bazsalikomos erdei gombák és rozmaringos szalonnás puliszka körítették a nyúlgerincet. A desszert mákos guba, felfújt for­májában vanfliasodóval és friss gyümölccsel. A borok között a klasszikusok domináltak: a fehér­borok közül egy 2005-ös Pannon­halmi Rajnai Rizlinget választott ki a sommelier, a főételhez 2004-es Egri Pinot Noir dukált. A desszert mellé hagyományosan Tokaji Aszút kortyoltak, az 5 puttonyos, kiváló 2000-es évjáratból, (mti) A ma is aktív és jó humorú politi­kus hivatalos neve Németország­ban Otto von Habsburg, Ausztriá­ban pedig Otto Habsburg-Lothrin- gen néven szerepel, mert a nemesi címek és az erre utaló „von” szócs­ka használatát tiltja az osztrák al­kotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg- Lothringen.) Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. novem­ber 20-án született az alsó-ausztri­ai Reichenauban. Apja az 1917- ben megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. Ottó aktív szereplője volt a múlt század történelmi eseményeinek: a monarchia eltörlése után élt Svájcban, Madeirán, Hollandiá­ban, a II. világháború idején nagy­részt az Egyesült Államokban, Bel­giumban, Franciaországban. Ha­zafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri III. biroda­lomba való bekebelezése - ellen és szembefordult a nácizmussal, több Pozsonyban a koronázási ünnepségen ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben le­mondott minden trónigényéről és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Ottó igazi europé­er, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. Apja halála, 1922 óta áll a Habs­burg család élén, 31 évig volt elnö­ke a Páneurópai Uniónak, amely­nek ma tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlament­nek, 1989-től a testület magyar Utána a család zárt körben fo­gyasztotta el ebédjét. A család ál­tal választott menüben volt füstölt libamell és zöldalmachips liba- máj-mousse-szal rétegezve, aszalt szilvával és karamellizált magok­kal; gyöngytyúkesszencia, Ju- lienne-leves zöldséggel; pácolt borjúszűz kapros-túrós burgonya­gombóccal; érlelt szarvas hátszín fenyőmagos burgonyaroláddal, valamint gyömbérrel ízesített sü­tőtökös mákos rétes, fahéjas bor­habbal. Az utolsó magyar király fia szü­letésnapja alkalmából egy 95-ös számot ábrázoló tortát is kapott „Isten éltesse, Őfelsége” felirattal. A Habsburg-család és -dinasztia 1855 óta a Herendi Porcelánma­nufaktúra állandó megrendelői közé tartozik. Szombaton Várszegi Asztrik fő­apát fogadta a családot Pannon­halmán. Budapesten, a Sándor- palotában ért véget a magyaror­szági látogatás, ahol Sólyom László köztársasági elnök is kö- szönötte az 1912. november 20- án született királyi sarjat. (MTI- Panoráma) Habsburg Ottó (baloldalt) és Sólyom László (Reuters-felvétel) (ČTK-felvétel) ügyekkel foglalkozó delegációjá­nak volt az elnöke. 1989-ben egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett „páneurópai pikniknek”, amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszél és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátor­szág és Magyarország - állampol­gára, Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Napja­inkban is igen aktív és kitűnő egészségnek örvend, évente több mint száz órát tölt repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munká­val kapcsolatosak. „Olyan család­ból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelen­tett” - vallotta nemrég az őt fagga­tó újságíróknak. Jelenleg a München melletti Pöckingben él feleségével, Regina szász-meiningeni hercegnővel, aki­től öt lánya és két fia született. Gyermekei és unokái a világ külön­böző részem élnek, Spanyolország­tól Svédországon át egészen Ör­ményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár. A szű­kén vett családhoz harmincnyolcán tartoznak, de szélesebb körben a dinasztiának ma 320 tagja viseli a Habsburg nevet. A csehországi magyar orvosok szeretnék szervezettebb formában tartani egymással a kapcsolatot Csehországban társulatot alapítottak az orvosok KOKES JANOS Csehországi Magyar Orvosok Társulata (CSMOT) néven új ma­gyar polgári szervezet alakult a hét végén a Cseh Köztársaságban. A szervezet célja összefogni a Csehországban élő és dolgozó ma­gyar orvosokat, fórumot teremtem az emberi és szakmai kapcsolatok­ra, elősegítem a magyar orvosi szaknyelv jobb elsajátítását, s álta­lában hozzájárulni a nemzeti ön­azonosság ápolásához és megőrzé­séhez. A társulat elnökévé Dédinová Mária kelet-szlovákiai származású prágai orvost választották az alapí­tó közgyűlésen megjelentek. „Szervezetünk megalakulására több mint egyéves előkészítő mun­ka után került sor. Alapszabályza­tunkat a cseh belügyminisztérium tavasszal már bejegyezte, ami lehe­tővé tette, hogy az alapító közgyű­lésen elfogadjuk és megválasszuk a vezetőséget is. Az elmúlt időszak­ban mintegy 80-100 magyar orvos jelezte érdeklődését a szervezet munkája iránt. Remélem, egyre többen leszünk” - nyüatkozta Dé­dinová. A társulatnak orvosok és orvos­tanhallgatók lehetnek a tagjai. A csehországi magyar orvosok sze­retnék szervezettebb formában is felvenni és tartam egymással a kapcsolatot. Szervezetük ezért le­hetőséget kíván nyújtani különfé­le találkozók és anyanyelvű szak­mai előadások megrendezésére, esetleg továbbképzésre is. A tagok döntő része cseh vagy szlovák egyetemen vagy főiskolán szerzett képesítést, így a szakmai anya­nyelv elsajátítására és ápolására nagy szükség és igény is van - fej­tette ki az elnök. Nem kizárt, hogy az ápolónők tagságát is mérlegel­ni fogják. A cseh kórházakban je­lenleg több ezer szlovákiai ápoló­nő, köztük sok magyar nemzetisé­gű is dolgozik. A CSMOT megalakulását szemé­lyesen üdvözölte Hyvnar Anna, a Cseh- és Morvaórszági Magyarok Szövetségének elnöke, valamint Kocsis László, az Együttélés politi­kai mozgalom elnöke. „A csehországi magyarok leg­nagyobb szervezete támogatja a szakmai társulatok megalakulá­sát és együtt kíván működni ve­lük, hiszen érdekeink közösek” - mondta a közgyűlésen Hyvnar Anna. Hasonlóan nyilatkozott Ko­csis László is, aki egyike a szakmai társulatok megalakulása kezde­ményezőinek. A szlovákiai ma­gyar orvosok nevében Rácz Oli­vér, a Kassai Orvosi Társaság tit­kára üdvözölte, aki érdekes elő­adást is tartott a cukorbetegség korszerű gyógyításáról. Csehországban a legutóbbi nép- számlálás szerint mintegy 15 ezer személy vallotta magát magyar­nak, de becslések szerint a magya­rok száma meghaladja a 20 ezret. A kulturális-társadalmi és a politikai­érdekvédelmi szervezetek mellett már évek óta működik a Csehor­szági Magyar Gazdasági Társulat, valamint a Görgey Artúr Társulat és néhány más kisebb szervezet is. A Prágai Tükör című folyóirat évente öt alkalommal jelenik meg, átlag ezer példányban. i í I 4

Next

/
Thumbnails
Contents