Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-20 / 266. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 20. Külföld 9 UNIÓS HÍREK ♦ Az EU kevesebbet költ a kül- és biztonságpolitiká­ra, mint a takarításra. Ezt ál­lítja a német Wirtschafts­woche gazdasági hetilap teg­nap utcára került számában. 2006-ban az EU összesen 60,7 millió eurót költött kül- és biztonságpolitikájára, mi­közben az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Euró­pai Parlament épületeinek ta­karítása 89,2 millió euróba került. A lap ezt a pénzügy­minisztériumnak egy képvise­lői interpellációra adott vála­szából merítette. 4. A hazai összterméknél (GDP) kifejezőbb mutatót keres az Európai Bizottság. Sztavrosz Dimasz környezet­védelmi biztos szerint a gaz­dasági jólét nem minden, szerinte az EB jövőre akar előállni azokkal az első ötle­tekkel, amelyek 2009-ig egy megfelelőbb, a szociális és környezetvédelmi tényező­ket is kifejező mutató kifej­lesztéséhez vezethetnek. Specifikusan gazdasági cé­lokra a GDP-t továbbra is használnák. Az EU az OECD- vel, a Világbankkal, nem kormányközi szervezetekkel, az ENSZ-szel és saját tagál­lamaival is egyeztet egy kife­jezőbb mutató létrehozása érdekében. (MTI) Holnaptól tárgyal a kormány a szakszervezetekkel, továbbra is fennakadások a tömegközlekedésben Újabb sztrájkhullám várható Párizs/Berlin. Az egyre keve­sebb munkabeszüntető elle­nére tegnap is szinte lehetet­len volt Párizsban közlekedni az állami vállalatok speciális nyugdíjrendszerének re­formja ellen hatodik napja tartott sztrájk miatt. ÖSSZEFOGLALÓ A francia vasúttársaság (SNCF) szerint a vasutasoknak már csak 26 százaléka sztrájkolt, s a 700 bel­földi TGV-szuperexpressz fele már közlekedett. Bár a Párizsi Tömeg- közlekedési Vállalat (RATP) dol­gozóinak már csak 18 százaléka nem vette fel tegnap a munkát, óriásiak voltak a fennakadások a hét első munkanapján. Párizs körül délelőtt 550 kilo­méteres dugó alakult ki. A metró­ban óriási volt a tolongás, mert csak minden ötödik szerelvény közlekedett, a peronokon hosszú sorokban várakoznak az utasok, az elővárosi HÉV-szerelvények órán­ként indultak. A buszok 35 száza­léka közlekedett. A sztrájknak a közvélemény előtti népszerűt­lenségével szembesülő szakszer­vezetek bejelentették: holnap ké­szek megkezdeni a háromoldalú tárgyalásokat az ágazati vezetők­kel és a kormány képviselőivel. Raymon Soubie, a francia elnöki Tegnap reggeli közelharc a párizsi metróban (SITA/AP) hivatal szociális tanácsadója úgy véli, a hét közepére lehet újra normális tömegközlekedés Fran­ciaországban. A Le Monde szerint az SNCF a tárgyalásokon évi 90 millió eurós összegben az elkövet­kező 15 évre kompenzációs cso­magot ajánl fel dolgozóinak a nyugdíjreform ellentételezése­ként. Ebben többek között jelentős fizetésemelést ajánlanak az 55 év felett dolgozóknak. A kormány abban továbbra is eltökélt, hogy az 1995-ben elindí­tott, de akkor a háromhetes sztrájk miatt visszavont reformot 2012-ig végrehajtsa. Ma a tömeg- közlekedési dolgozók sztrájkjához csatlakozik az 5,2 millió közal­kalmazott, akik a jövőre tervezett 23 ezres létszámleépítés ellen kí­vánnak tiltakozni, valamint fize­tésemelést követelnek. A közal­kalmazottakét, szemben a vasuta­sok sztrájkjával, a franciák 53 szá­zaléka támogatja. A német gazdaságnak a múlt heti 62 órás vasutassztrájk 75 mü- lió euró veszteséget okozott- állít­ja a berlini gazdaságkutató inté­zet. A német vasúttársaság veze­tése eközben holnap ismét tárgya­lóasztalhoz ül a mozdonyvezetők képviselőivel. A mozdonyvezetők a hónapok óta húzódó, már több munkabeszüntetéssel kísért bér­vita keretében 31 százalékos eme­lést követelnek. (MTI, s, ú) Ciszjordánia Felszámolják a telepeket Moszkva. Az grúz ellenzék no­vember 25-re újabb tüntetést hir­detett, miután a Mihail Szaakasvi- li elnök elleni megmozdulásaikat november 7-én szétverték, s az ennek nyomán kihirdetett rend­kívüli állapotot a múlt pénteken feloldották. A szólásszabadság védelmében és a független Imedi televízió betiltott műsorának újra­indításáért szervezett tüntetés tervét a parlament épülete előtt Koba Davitasvili, a Nép Pártja ve­zetője jelentette be. Több ellenzé­ki vezető is hangsúlyozta: ha a ha­talom nem hajlandó a kompro­misszumra az Imedi televízió su­gárzásának felújítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása és a választási törvény átdolgozása te­rén, „a folyamatok újra az utcára helyeződnek át”. (MTI) Jeruzsálem. Ehud Óimért teg­nap bejelentette, felszámolják az összes engedély nélküli zsidó te­lepet Ciszjordániában, illetve nem hoznak létre újabbakat. Az izraeli kormányfő ezzel a közel-keleti útitervben rögzített egyik fő izrae­li kötelezettségnek akar eleget tenni. Arról nem szólt, a már meg­lévő telepeken befagyasztják-e a további építkezéseket. A paleszti­nok hűvösen reagáltak, Száeb Erekát főtárgyaló leszögezte: vagy 100 százalékban számolják fel a telepek létesítését vagy se­hogy, mert ez ügyben nincs kö­zépút. Eközben az izraeli kor­mány - az annapolisi Közel-Kelet- konferencia előtt jószándékát demonstrálandó - jóváhagyta 450, a Fatahhoz tartozó palesztin fogoly elengedését is. (MTI) POLITIKAI PLETYKA Clinton szexbeteg New York. Gerald Ford volt amerikai elnök (1974-1977) 30 éven keresztül sok mindent el­mondott Thomas Defrank új­ságírónak azzal a megkötéssel, hogy csak a halála után hozha­tók nyilvánosságra. Az újságíró most jelentette meg írd meg, amikor már elmentem címmel a könyvet, amelyből az olasz Cor- riere della Sera közölt részlete­ket. Egy 1999-es beszélgetés so­rán Ford hosszan foglalkozott akkori utódával, Bili Clintonnal. „Clinton szexbeteg, egy speciá­lis klinikán kellene kezeltetnie magát. Amikor először találkoz­tunk, 1993-ban, rögtön észre­vettük a feleségemmel, hogy túlságosan szereti a nőket. Min­den nőt megnézett. Nem volt túl kényes ízlése. A családban Hü- lary viselte a nadrágot. Sokkal Gerald Ford (Reuters) erősebb, keményebb volt nála. Ő parancsolt.” Pozitívan érté­kelte viszont Clintont mint poli­tikust. Karizmatikusabbnak tar­totta, mint John F. Kennedyt, csak a külpolitikában ítélte gyengének, bár hozzátette, hogy ezen a területen is gyorsan tanult. Ford Hillaryt jó anyának és szenvedő feleségnek látta. Abban is biztos volt, hogy az asszony előbb-utóbb jelölteti magát elnöknek. (MTI) Nem szeretné az EU, ha egyoldalúan kikiáltanák a független Koszovót Nem számít kompromisszumra ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin. Az Európai Unió több tagországának külügy­minisztere, valamint az EU külpo­litikai főképviselője is Koszovó függetlenségének egyoldalú kiki­áltása ellen foglalt állást tegnap Brüsszelben. Carl Bildt svéd kül­ügyminiszter azt tanácsolta a ko­szovói albánoknak az uniós kül­ügyminiszterek értekezletén, jó lenne, ha gondolnának a nemzet­közi összefüggésekre. Elismerte, hogy Koszovó Szerbiától már de facto független, de hozzátette: nem hiszi, hogy „a nemzetközi kö­zösségtől függetlenné akarnának válni. (...) A NATO-tól védelmet, az EU-tól támogatást akarnak”. Hangot adott azon aggodalmának, hogy a hétvégi parlamenti válasz­tások nyomán nem csupán a ko­szovói albánok, de a Koszovóban kisebbségben levő szerbek is füg­getlenedni akarnak. Jim Murphy brit államminiszter szerint Koszo­vónak függetlenné kell válnia, de nem egyoldalú függetlenségi nyi­latkozat révén. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője szerint Koszovó hiva­talos függetlenedése „megfelelő előkészületet” igényel. Hasim Thaqi (Reuters) Hasim Thaqi, a koszovói parla­menti választásokon győztes De­mokratikus Párt (PDK) vezetője nem számít kompromisszumra Szerbiával. Az egykori gerillapa­rancsnokból lett politikus erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung­nak beszélt tegnap. Koszovó jövő­beni miniszterelnöke hangoztatta, tiszteletben kívánja tartani a troj­kával december 10-ig zajló tárgya­lásokat. ,Azután azonban követ­kezik Koszovó saját napirendje, mégpedig a függetlenségről való döntés.” Nemzetközi támogatásra is számít a függetlenség kinyilvá­nításához. „Nem tudunk várni ad­dig, amíg minden állam kész elis­merni bennünket” - fűzte hozzá, hangoztatva: a szerb fél által java­solt úgynevezett Hongkong-mo- dell sem elfogadható. Ami a szombati koszovói válasz­tások eredményét illeti, a legutób­bi tájékoztatás szerint a szavaza­tok 90 százalékának összeszámlá- lása alapján az eddig ellenzékben volt PDK 35 százalékkal vezet, míg a koszovói függetlenség apostola, Ibrahim Rugóvá által alapított, eddig a legjelentősebb politikai erőnek számító Koszovói Demok­ratikus Szövetség (LDK) 22 száza­lékkal a második helyen áll. Bex- het Pacolli üzletember Szövetség az Új Koszovóért (AKR) nevű szer­vezete 12 százalékos eredmény elé néz. A szavazatok bonyolult kiér­tékelési módja miatt a választási bizottság csak az elkövetkező na­pokban hirdeti ki a hivatalos vég­eredményt. Az 1,5 millió válasz­tásra jogosult koszovóinak mind­össze 40-45 százaléka járult a sza- vazóumákhoz. (MTI, ú) Musarraf január 8-án akarja a választásokat - bojkottra készül az ellenzék Továbbra is marad a rendkívüli állapot ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Elutasította a pa­kisztáni legfelsőbb bíróság az ok­tóber elején újraválasztott Pervez Musarraf elnök jelöltségének jogszerűségét támadó ellenzéki beadványok többségét. Ponto­sabban: a bíróság hat petícióból ötöt elutasított, az utolsóról csü­törtökön fog határozni - mondta a pakisztáni főügyész. Musarraf megígérte, ha a legfelsőbb bíróság megerősíti az elnökválasztás ér­vényességét, távozik a hadsereg éléről, és' civilként kezdi meg újabb elnöki időszakát. A rendkí­vüli állapot bevezetésének egyik fő célja az volt, hogy a legfelsőbb bíróságba az elnökhöz hű jogá­szok kerüljenek, akik Musarraf új­raválasztásának jogszerűségét fogják megállapítani. Musarraf bejelentette: felkéri a választási bizottságot, hogy janu­ár 8-ra írják ki a parlamenti vá­lasztásokat. A rendkívüli állapot feloldásának időpontjára azon­ban továbbra sem jelölt ki határ­időt. Az elnök indoídása szerint az iszlamista harcosok elleni küzde­lem és a januári szavazás bizton­sága érdekében van szükség a rendkívüli állapot fenntartására. Az ellenzék azonban jelen körül­mények között a választások boj­kottját fontolgatja. Imran Hán ellenzéki vezető éh­ségsztrájkba kezdett börtönében, tiltakozásul a rendkívüli állapot ellen. Az ünnepelt krikettjátékos­ból lett politikus pártjának szóvi­vője elmondta: Hán addig folytat­ja az éhségsztrájkot, amíg Musar­raf fel nem oldja a rendkívüli álla­potot, és helyre nem állítja a bíró­sági rendszer november 3. előtti állapotát. (MTI, ú) RÖVIDEN Az ASEAN új alapokmánya Szingapúr. Új alapok­mányt írtak alá a Délkelet­ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagországainak külügyminiszterei tegnap Szingapúrban, a szervezet fennállásának 40. évforduló­ját ünneplő éves csúcstalál­kozón. A chartát, amely egy emberi jogi ügynökség létre­hozását is előirányozza, Mi- anmar képviselője is aláírta. A katonai kormányzat veze­tése alatt álló Mianmar annak ellenére csatlakozott a do­kumentumhoz, hogy feltehe­tően éppen ez az ország lenne az első, amelyet megvizsgál­na a testület. MTI) Chávez megint Teheránban Teherán. Iránba látogatott tegnap Hugo Chávez venezu­elai elnök, és kollégájával, Mahmúd Ahmadinezsáddal a két ország közötti jó kapcso­latok még szorosabbra fűzéséről tárgyal. A két or­szág közötti, USA-ellenesség- re alapozó jó kapcsolatokat jellemzi, Chávez az Ahmadi- nezsád megválasztása óta el­telt két évben negyedszer jár Iránban, az iráni államfő pe­dig háromszor tett látogatást Venezuelában. (MTI) Berlusconi új pártja Róma. Silvio Berlusconi, az olasz ellenzék vezére be­mutatta új pártját, melynek neve Olasz Néppárt a Sza­badságjogokért. Ebbe beol­vasztotta eddigi pártját, a Forza Italiát is. A vasárnap véget ért háromnapos, Ro­mano Prodi és kormánya el­leni nagy, országos mozgósí­tás során a Forza Italiának több mint hétmillió aláírást sikerült összegyűjtenie az előrehozott választások ki­írása érdekében. A követke­ző rendes választás 2011-ben lenne esedékes. Berlusconi ötletét eddigi szövetségese, Gianfranco Fi- ni, a Nemzeti Szövetség ve­zetője is élesen bírálta, s teg­nap közölte: nem hajlandó belépni az új pártba. (MTI) Fára akasztott holttestek Kandahár. Öt rendőrt megkínoztak és megöltek tá- lib lázadók a dél-afganisztá- ni Uruzgán tartományban, hogy elrettentsék honfitár­saikat a kabuli központi kormánnyal való kollaborá- ciótól. A rendőröket két hó­nappal ezelőtt rabolták el, levágták kezüket, lábukat, majd törzsüket fákra akasz­tották. A tálibok azt mond­ták a helybelieknek, hogy mindenki így jár, aki kolla­borál a kormánnyal. Öngyil­kos merényletet követtek el tegnap a délnyugat-afga­nisztáni Nimrúz tartomány kormányzójának hivatala előtt, hét ember meghalt, 14-en pedig megsebesültek. Gúlám Dasztagir kormányzó elmondta, hat testőre és a fia vesztette életét az ön­gyilkos támadásban. A me­rénylet célpontja maga a kormányzó volt. (MTI) Grúz ellenzék Ismét lesznek tüntetések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents