Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-19 / 265. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 19. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Farkas Géza pozsonyi magyar konzul? ...ha ketyeg a szerkentyű tozott az orvosi szakma. Én sze­mély szerint - miközben teljes tisz­telettel vagyok az orvostudomány iránt - úgy gondolom, hogy az a ré­gi háziorvos, aki az emberek leiké­vel törődött, akinek volt hatodik ér­zéke, az nem napjaink jelensége, a beteg mára inkább munkadarab lett, ezt maga a fejlődés hozta. A számítógép mindent elural, s lelki tényező is lett a betegség, az azok­hoz való viszonyulás.” Aki nem orvosi családban nőtt fel, úgy képzeli, hogy ők mindenre ügyelnek, rászólnak a gyerekre, ezt ne csináld, arra vigyázz. „Főleg ar­ra figyelmeztettek, hogy ne feled­kezzünk meg a kézmosásról, mert apám virológus volt. Egyébként nem volt semmi tiltás, s az egészsé­ges kockázatvállalást is támogatta. Nyilván van egy bizonyos kockázat is abban, hogy valaki egészségesen él, mert túl kell esni bizonyos pró­bákon, amelyek akár rosszul is el­sülhetnek. Viszont ha jól sikerül­nek, akkor az erősíti az egészséget és az önbizalmat.” S mi maradt meg abból, amit an­nak idején otthon megtanult? „A természetjárás és az úszás - ez a két apai örökség, s mind a kettő azért jó, mert nem kell hozzá felszerelés, csak elhatározás és akarat, és gya­korlatilag ez a garanciája a jó köz­érzetemnek. Ráadásul mindkét sport szeretetében egymásra talál­tunk a nejemmel, együtt járunk a Kis-Kárpátokba túrázni, nemrég Kuchynáról mentünk a Magas­hegyre, jártunk a Sandbergen Dé­vény mellett, ez alatt a rövid idő alatt, hogy itt vagyunk (augusztus végén jöttünk), már több helyet be­jártunk. Úszni pedig Mosonmagya­róvárra ugrunk át az ottani fürdőbe.” Apáról fiúra száll a mozgás sze- retete. Vajon így van ez az elkövet­kező nemzedék esetében is? „Két nagyobb gyerekem van, Tünde lá­nyom rendszeresen lovagol, elköte­lezte magát ennek e sportnak.” Orvos nejének mit kell tennie, hogy egy bizonyos kor után ráve­gye a rendszeres ellenőrző vizsgá­latokra? „Rám bízza. Tanácsot ad, megjegyzéseket tesz, de ha valamit nagyon fontosnak tartok, elismeri a jogomat, hogy magam döntsék.” S a táplálkozás terén ki a felelős? „Ezt maga az élet hozza magával, ő vá­sárol, főz, tudja, mi az ízlésem. Nem szoktunk nagyokat vétkezni, a Túró Rudi kivételével, ez a család hölgytagjai számára nagy csábítás. Én viszont az édességeket mellőzni tudom.” Fogadásokon nem kínos vissza­utasítani valamit? „Nem, minden­kinek meg kell adni a lehetőséget, hogy válasszon. Álló fogadásokon könnyű a dolgom, mert oda az ember dolgozni megy, s csak mel­lékesen eszik, a vacsoráknál kicsit más a helyzet. Az már nehezebb, ha vissza kell utasítani a zsíros ebédekre való meghívást, nem azért, mintha valami konkrét ellenjavallata lenne, hanem egyszerű­en azért, mert nem esik jól, s nem érzem úgy, hogy ez az éle­temből nem hiá­nyozhat. Kell egy kis filozofikus haj­lam, hogy az em­ber az arany kö- zépúton jáqon. Egy keleti mondás azt tartja, hogy amihez görcsösen ragaszkodsz, azt elveszted, amiről le tudsz mondani, az a tiéd. A földi élet megőrizhetet- len, nem szabad nevetségessé válni a görcsös ragasz­kodással, jobb a megmaradást más dimenziókban ke­resni, s ez egy bi­zonyos nyugalmat hoz.” Maratonon futottunk ösz- sze, de egyikünk sem fu­tott. Bár a sport egészsé­ges, az efféle extrém telje­sítmény komoly felkészü­lést igényel, az ember csak úgy nem vághat neki egy ilyen hosszú távnak. URBÁN KLÁRA De nem kell mindjárt jó 42 kilo­métert, sőt ez esetben, mivel a Bécs -Pozsony-Budapest szupermara- tonról volt szó, mindjárt 320-at le­gyűrni, annyi más lehetőség is kí­nálkozik, hogy egy kicsit megmoz­gassuk izmainkat. Farkas Géza, aki valamikor az MTI pekingi tudósító­ja volt, ma pedig Pozsonyban telje­sít diplomáciai szolgálatot, is rög­tön azzal hozakodott elő, hogy a fő­város környékén lévő dombokon, erdőkben nagyokat lehet túrázni. Van valami tudatos is ebben, hiszen a felesége orvos. „Ad némi bizton­ságérzetet, hogy szakember van a családban, de nem visszük túlzásba - mondja. - Tüdjuk, hogy törékeny, esendő lények vagyunk, s csodát nem várhatunk semmilyen techni­kától. A józanság, a túlzások kerü­lése - talán ez a legfontosabb.” Persze, ez tág fogalom, ki-ki a maga módján értelmezi. „Az ember érzi belülről, hogy mi esik jól neki anélkül, hogy különösebb önvizs­gálatot végezne. Szerintem ez egy beépített kis szerkezet, ami jó, ha ketyeg ott belül. Lehet, hogy nem mindenkiben ketyeg. Én abban a hitben élek, hogy bennem igen. Nyüván a családi indíttatás és a génállomány is szerepet játszik, s az is, hogy bi­zonyos dolgoknak nem tulajdonítunk túlzott jelentőséget. Apám is orvos volt, a bátyám is az, s vala­hogy megtanultam, hogy ne a gyógysze­rekben higgyek. Ke­vés pirula volt ná­lunk, s csak végső esetben nyúltunk utána.” Ha valaki egy üyen közegből kerül ki, miért nem lesz maga is orvos? „Le­beszéltek róla, s nem is bánom, hogy hu­mán pályára adtam a fejem - jogot vé­geztem, s újságíró, majd diplomata let­tem -, mert megvál­sztár es Egészség Vigyáznia kell a gerincére „A mindennapi stressz ellen a legjobb recept a mozgás és a gyü­mölcs- vagy zöldséglé” - véli Mar­tin Pyco Rausch, a Szupersztár te­hetségkutató verseny műsorveze­tője. - Ha csak tehetem, a főétele­ket kihagyom, s egész nap csipege­tek valamit.” Szerencsére a roha­nás és a nem túl rendezett életmód ellenére Pyco egészséges, középis­kolás kora óta nem volt komolyabb betegsége, legföljebb influenza. Ar­ra, hogy meg ne hűljön, nagyon vi­gyáz, mert ez az ő szakmájában ko­moly gondot okozna. „Claudia a bölcsesség forrása” Kiadósabb kajálások vagy baráti borozgatások után Gesztesi Károly böjtöl pár napot. A színész tartani akatja jelenlegi súlyát, az után, hogy leadott harminc kilót. Annak idején, 1994-ben focizás, ‘98-ban fallabdázás közben szakadt el a térd-, illetve a bokaszalagja, s a mű­tétek utáni lábadozás idején, moz­gás hiányában szépen összeszedte magát. Most már megint a futball kivételével mindenfélét csinál. „Ná­lunk Claudia a bölcsesség forrása - mondja harmadik nejéről, az ugyancsak színész Liptai Claudiá- ról. - Internetről, könyvekből min­dennek utánanéz, aztán kikéri a gyermekorvos véleményét. Amit ésszerűnek vél a nejem, annak utá­najárok, megszerzem.” (uk) TESTÜNK TITKAI A szem betegségei -1 ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szemet rengeteg kü­lönböző tényező károsít­hatja, melyeket három nagy csoportba sorolha­tunk. A szemet érő sérü­lések, a „vörös szem”, az­az a gyulladások, fertő­zések és az egyéb elválto­zások. Az egyik legrejtélye­sebb látáshiba, melyre mind a mai napig nem találtak magyarázatot a kutatók, a színtévesztés, vagyis bizonyos színek Az öregszeműség (lent) az egészséges látással el­lentétben (fent), olyan rendellenesség, melyet a közeli tárgyak homályos látása jellemez. Oka a szemlencse rugalmassá­gának és emiatt alkal­mazkodóképességének csökkenése. érzékelési képtelensége. Azok a nők, akik hordozzák a látászava­rért felelős gént, csak nagyon rit­kán érzékelik a tüneteket, ez a lá­tászavar szinte kizárólag férfiak­nál jelentkezik. Száz férfi közül kb. háromnak van egy vagy két alapszínt érintő, veleszületett színvaksága. A leggyakoribb a vörös és a zöld szín iránti érzéketlenség. A vörös-zöld színtévesztést dalto- nizmusnak nevezik. E látáshiba John Dalton angol fizikusról kapta a nevét, aki maga is szen­vedő alanya volt a vörös-zöld színtévesztésnek, és 1794-ben írta le az ezzel kapcsolatos sze­mélyes tapasztalatait. A dalto- nizmusban szenvedők csak a sárga és a kékeslila színt érzéke­lik tisztán, a zöld és a vörös ár­nyalatai szürkészöldre halvá­nyodnak el. A kék és a sárga szín tévesztése jóval ritkább, ebben az esetben csak a fehér, a kékeszöld és a pi­ros szín árnyalatait lehet vüágo- san megkülönböztetni. Az összes színre vonatkozó ve­leszületett érzékelési képtelenség (teljes színvakság) azonban sze­rencsére igen ritka jelenség. Látótérkiesés Látótérkiesésről akkor beszél­nek az orvosok, amikor a mozdu­latlan szem a látható térnek csak egy részét tudja érzékelni. Ezt az átmeneti zavart gyakran a szem ideghártyájában (retina) vagy az agyi látóközpontban lévő vala­melyik ér pillanatnyi görcse okozza. Az elváltozás maradan­dóvá válhat, ha a kérdéses ér el­záródik. A látótérkiesés jelezhet más súlyos betegségeket is. A gyakran súlyos látáskárosodás­hoz vezető sárgafolt-elfajulás pl. ritkán vezet teljes vaksághoz, a látás a látótér szegélyén ép ma­rad (perifériális látás). A látótér egy részén kezdődő, a folyamat előrehaladásával párhuzamosan terjedő látásvesztés a retinalevá­lás egyik jellegzetes tünete. A féloldali látótérkiesésben szenvedők elvesztették szemük mindkét oldalán a látómező érzé­kelését a látóideg vagy az agyi lá­tóközpont valamilyen sérülése következtében. Szemkáprázás A szemkáprázás („szikralátás” tulajdonképpen látási halluciná­ció, amely a retina vagy az agy lá­tómezejének izgalmából ered. Mindezt egy egyszerű kísérlettel igazolhatjuk: ha néhány másod­percig mereven nézünk egy na­gyon erős fényforrást, miután másfelé nézünk vagy lecsukjuk a szemünket, a következő pillanat­ban a fényforrás még mindig a szemünk előtt fog „táncolni”. A látás pillanatnyi elsötétülése A jelenséget akkor figyelték meg, amikor a püóták zuhanóre­pülést hajtanak végre. Ilyenkor a centrifugális erő a test alsó felé­ben vérpangást okoz, aminek a következménye az agy és a szem ideghártyájának csökkent vérel­látása. Ez a látás pillanatnyi elsö- tétülést (ún. „fekete hályogjelen­séget”) idéz elő, amit teljes esz­méletvesztés is követhet. Kettős látás A kettős látást (diplopia) az okozza, hogy a két szem tekinte­tének hánya nem párhuzamos, ezért a két szem ugyanabban az időben nem ugyanarra a tárgyra néz. Ilyen esetekben az agy a két szemből túlságosan különböző képet kap ahhoz, hogy azokat egyesíthesse. Azt az elváltozást, amikor a két szemgolyó tengelye eltér egymás­tól, azaz nem párhuzamos, kan­csalságnak (strabizmus) nevez­zük. Ilyenkor a szemgolyók for­dulhatnak befelé (konvergens kancsalság), kifelé (divergens kancsalság), felfelé vagy lefelé (vertikális kancsalság). Amikor az agy látómezejére két különböző kép érkezik, három eset lehetséges: 1. A két kép folyamatosan ész­lelhető és kialakul a kettős látás (diplopia). 2. Az egyik szemből érkező ké­pet az agy „elnyomja”, nem érzé­keli, így e szem fokozatosan elve­szíti a működőképességét. 3. A kancsalság ellenére az agy­nak sikerül feldolgoznia a képe­ket. Ilyenkor a retinakapcsolat rendellenességével állunk szem­ben, kielégítő látás mellett. A kancsalság oka lehet motoros vagy szenzoros eredetű. Az utób­bihoz tartozik minden, a látást befolyásoló szembetegség, bal­eset, a szem sérülései, veleszüle­tett rendellenesség stb. A motoros eredetű okok összetettek: a szem mozgató idegeinek bénulása, idegrendszeri sérülések, fénytö­rési hibák (pl. távollátás), stb. A gyermekeknél előforduló kan­csalság kétharmada a távollátás­sal kapcsolatos. A kancsalság ke­zelése a lehető legfiatalabb kor­ban végzett műtéttel, szükség esetén szemüveg viselésével, va­lamint a műtét előtti és utáni szemizom tornával történik. Forrás: Család és Egészség A rövidlátás szintén fénytörési hiba. A távoli tárgyak éles képe a retina előttjön létre a szem hossztengelyének megnyúlása követ­keztében. A rövidlátók tehát csak a közeli tárgyakat látják élesen.

Next

/
Thumbnails
Contents