Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-19 / 265. szám, hétfő

IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 19. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Gránátalma: az egészségbomba v A gránátal­mát az Egyesült Államokban az év gyümölcsé­nek választot­ták. Németor­szágban is egy­re nagyobb a kereslet iránta. A gránátalmát a szakemberek el­sősorban az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésére ajánlják. A gyümölcs hatóanyagai csökkentik a vér koleszterinszint- jét, és egyúttal korlátozzák a cukor felszívódását a belekben, ezért a cukorbetegség megelőzésében is szerepe lehet. Az egyik vizsgálat szerint a gránátalma (vagy az abból készült termék) egy évig tartó fo­lyamatos fogyasztása 21 százalékkal csökkentette a kísérletben részt vevők vérnyomását. Az érelmeszesedés mértéke 30%-kal csökkent, a szívizom vérellátása javult, és az angina pectoris rohamok 50%-kal ritkábban fordultak elő. Amerikai klinikai tanulmányok egyértelmű­en igazolták azt is, hogy a gyümölcs a ráksejtek szaporodását ugyan­csak gátolja. A gránátalmát ehetjük nyersen, ennek annyi hátránya lehet, hogy mindennap fogyasztva a lé savtartalma károsíthatja a fo­gakat, ráadásul elég sok cukrot tartalmaz. Ennek kiküszöbölésére kapszulás gránátalma-kivonatot szedhetünk. Rendszerető? Elég erős az aka­rata? Megbízha­tó? Ha ön is tud­ni akaija, hogy milyen tulajdon­ságai vannak vá­lasztottjának, végezze el vele a pizzatesztet. Amerikai kuta­tók 18 000 em­bert teszteltek az alábbi eredménnyel: aki pizzáját meglehetősen szo­katlan ízkombinációkkal kéri, például ananászt hagymával, az erős, de agresszivitásra hajlamos személyiség. Aki megelégszik a hagyo­mányos szalámival, azt könnyű befolyásolni. Aki pizzáját szereti olí- vabogyóval ízesíteni, az a kutatók szerint megbízható típus. Az ázsiai citromfű és az agyműködés Egzotikus és friss gyógynövény az ázsiai citromfű (Cymbopogon citratus), amelyet citronellának is neveznek. Hazája Délkelet-Ázsia, ahol frissítő teaként ősidők óta fogyaszt­ják. A növény szárát először puhára kala­pálják, aztán lefor­rázzák, így jobban felszabadulnak fi­nom illóolajai. Ná­lunk ezt a növényt szárított formában, darabolva vagy da­rálva lehet kapni. A citronella Ázsiában nyugtató, fertőtlenítő és lázcsillapító tulaj­donságainak köszön­heti népszerűségét, emellett pedig az agyműködést, a kon­centrációt is javítja. A cseresznye enyhíti az izomlázat Sport előtt és után egy jó pohár cseresznyelé védi az izmainkat. Er­re az eredményre jutott egy a közelmúltban elvégzett amerikai vizs­gálat. Önkéntesek két csoportja 8 napig naponta kétszer vagy cse­resznyelevet, vagy arra hasonlító, de cseresznyét nem tartalmazó fo­lyadékot kapott. A negyedik napon a fiatal férfiak intenzív, izomerő­sítő edzéseket végez­tek. Két héttel később ugyanezt megismétel­ték, de a két csoportot megcserélték: aki ko­rábban cseresznyelevet kapott, most a placébót kapta és fordítva. Az eredmény: négy nap­pal az erős edzés után az izomerő a placebó- levet fogyasztóknál gyengébb volt, mint a cseresznyelevelet ivó csoportban. Utóbbiak­nál kisebb volt az izom- fájdalom is, a cseresz­nye leve ugyanis enyhí­ti az izom károsodása­it, mert rengeteg antio- xidánst és gyulladás- csökkentő anyagot tar­talmaz. Vegezze el a pizzatesztet Hatásos ételek az Alzheimer-kór ellen - lehetőleg legyen mindig belőlük az étlapon Kolinhiány is okozhat elbutulást Az öregkori elbutulás, más néven dementia sok ezer idős ember életét keseríti meg. Igaz, hogy a szellemi frissesség elvesztése együtt jár a korral, de vannak olyan tünetek, amelyek már Alzheimer-kórra utal­nak. A helyes étkezéssel azonban a folyamat lassít­ható, a betegség kockázata csökkenthető. TÁJÉKOZTATÓ Az egyik leghatásosabb alap­anyagot, az olívaolajat már az ókorban is használták gyógyítás­ra, a szervezet megerősítésére. A tudomány pedig már kutatási eredményekkel is alá tudja tá­masztani, hogy segít lassítani az öregkori elbutulást. Az olívaolaj­ban lévő telítetlen zsírsavak meg­előzik az Alzheimer-kórt, ugyanis döntő jelentőséggel bírnak a sejt­membránok rugalmasságának te­kintetében. Egyébként az olívaolajjal készí­tett ételeket fogyasztók a szív- és érrendszeri betegségek ellen is vé­dettnek érezhetik magukat: az olí­vaolajban nagyon sok antioxidáns, E-vitamin van, ennek köszönhető­en a más zsírfélék és olajak helyett olívát használók 65 százalékkal ki­sebb eséllyel kapnak szívinfarktust. Mások a halra esküsznek. Az amerikai Tufts Egyetem kutatói szerint ha hetente háromszor fo­gyasztunk halat, hatékonyan csök­kenthetjük az elbutulás kockáza­tát. A finom folyami és tengeri her­kentyűk ugyanis rendkívül sok do- koza-hexaénsavat (DHA) tartal­maznak, a felmérés orvosai pedig megállapították, hogy akinek a szervezetében sok DHA van, az 47 százalékkal kisebb eséllyel butul el öregkorára, és 39 százalékkal ki­sebb a kockázata az Alzheimer- kórnak. Egy széleskörű dél-floridai fel­mérés szerint azonban a zöld tea a megelőzés kulcsa. A vezető kuta­tó, Dr. Jun Tan szerint ez annak köszönhető, hogy a teában lévő EGCG nevű anyag felére csökkenti az Alzheimer-kórra jellemző agyi lerakódásokat, plakkokat. Az or­vosok szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az idősek sok zöld te­át fogyasztanának, emellett az EGCG-t táplálékkiegészítőként is szednék, tabletta formájában, a fi­nom ital ugyanis nem tartalmaz annyit belőle, amennyi a napi szükséglet. A szervezet kolinhiánya is vezet­het öregkori elbutuláshoz, bár né­hány évvel ezelőtt a tudósok még nem tartották fontos tápanyagnak, ma már egyetértenek abban, hogy mindenképpen szükségünk van rá a szellemi képességek hanyadásá- nak lassításához. Bizonyos mennyi­ségű kolint a szervezetünk is előál­lít, ám ehhez olyan anyagok szük­ségesek, mint a metionin és szerin fehéijeanyagok. Ezeket a hús, a to­jás és a sajt tartalmazza. Jó, ha elég folsav és B12-vitamin is jut a szervezetünkbe, ezért érde­mes gyakran fogyasztani májat, halat, tejtermékeket, zöldfőzeléke­ket. Ha a táplálékunkkal szeret­nénk nagyobb kolinmennyiséghez jutni, akkor égjünk májat, búza­csírát, használjunk tojássárgáját, sörélesztőt! ( < ( A keresztesvirágzatú zöldségeknek magas a glukóz-inolát tartalmuk A brokkoli és a prosztatarák FELFEDEZÉS A férfiak felére csökkenthetik az agresszív prosztatarák kialaku­lásának kockázatát nagy mennyi­ségű brokkoli és karfiol fogyasztá­sával. Egy közel 30 000 férfi bevo­násával végzett vizsgálat során Dr. Richard B. Hayes és munka­társai úgy találták, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente egynél több alkalommal fogyasztottak e zöldségek egyikéből, mintegy fe­lére csökkent az előrehaladott stádiumú prosztatarák kialakulá­sának kockázata - amely már túl­terjedt a prosztata mirigyszöveten -, összevetve azon férfiakkal, akik kevesebb, mint egyszer ettek ilyen zöldséget havonta. Számos korábbi kutatás kap­csolta össze a magas gyümölcs- és zöldségtartalmú étrendet az ala­csonyabb prosztatarák kockázatá­val, de ezek az eredmények ellent­mondásosak voltak. Az előrehala­dott állapotú betegségről azonban eddig csak kevés vizsgálat készült. A kutatócsoport 29 361 férfit vizs­gált meg, akik egy átfogó dagana­tos szűrőprogram követéses vizs­gálatban vettek részt. A követés több mint négy éve alatt 1338 férfinál alakult ki prosztatarák. Ugyan tökéletesen egyértelmű kapcsolat nem volt igazolható a gyümölcs- és zöld­ségfogyasztás valamint a proszta­tarák kockázata között azoknál a férfiaknál, mégis azok körében, akik a legtöbb zöldséget fogyasz­tották, 49 százalékkal kisebb koc­kázattal diagnosztizáltak III. vagy IV. stádiumú prosztatarákot. Az eredmények alapján úgy tűnt, hogy a keresztesvirágzatú zöldségeknek van a legnagyobb hatása. Ide tartozik a kelbimbó, a káposzta, a brokkoli és a karfiol; nagy mennyiségű fogyasztásuk 40 százalékkal csökkenti a kockáza­tot. Ezek közül is a brokkolinak és a karfiolnak volt a legnagyobb jó­tékony hatása. Annál a férfinál, aki hetente több mint egyszer fogyasztott brokkolit, 45 százalék­kal csökkent az előrehaladott prosztatarák kockázata azokhoz képest, akik kevesebb, mint havi egyszer ették ezt a zöldséget. Hasonló tendenciát figyeltek meg az agresszív betegség csök­kent kockázata és a nyers vagy fő­zött spenót legalább heti kétszeri fogyasztásakor, összehasonlítva azokkal, akik kevesebb, mint egy­szer ették havonta. A kutatók sze­rint a keresztesvirágzatú zöldsé­geknek magas a glukóz-inolát tar­talma, ami egyéb vegyületek ke­letkezését segíti elő, amelyek da­ganat-megelőző hatásúak. A zöld­ségek ezen kívül még erős antioxi- dánsok is, amelyek szintén a daga­natok kialakulása ellen hatnak. Forrás: www.medipress.hu Honnan jön az éhség? Aktivizálódnak a neuronok Az agyi neuronok működését megfigyelve a londoni Imperial College kutatóinak sikerült meg­mérni, hogy a kísérleti egerek mi­kor érzik magukat éhesnek és mi­kor jóllakottnak. A tudósok remé­lik, a mostani felfedezés segítsé- * gével jobban megérthetik majd a | kóros elhízás folyamatát, vala­mint azt, hogy egyéneknél miért lehet annyira különböző az ét- I vágy. A jóllakottság érzése tudomá­nyosan nehezen körülírható, az ugyanis az agyban jön létre, és nincs köze a fizikai jóllakottság­hoz. Eddig a kutatók kénytelenek voltak a kísérleti alanyok szóbeli beszámolóira hagyatkozni az éh­ség és jóllakottság kérdésében. Nemrég azonban felfedezték, hogy az agyban található hipota- lamusz egyik része felelős az éh­ségérzet szabályozásáért. A londoni kutatók kísérletük so- ( rán mágneses rezonancia vizsgá­latot alkalmaztak az agy étvágyért felelős részeinek megfigyelésére; ehhez magnéziumtartalmú kont- | rasztanyagot fecskendeztek a kí­sérleti egerek hipotalamuszába, hogy ott figyelemmel kísérhessék a neuronok áramlását. Amikor az egér éhes volt, a neuronok aktivitása is megnőtt. Az éhségérzet csökkenésével az agyi aktivitás is csökkent ezen a területen. (Medipress)

Next

/
Thumbnails
Contents