Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-14 / 262. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 14. www.ujszo.com Egy nagyobb rekonstrukció csak pályázati pénzből valósítható meg Az eredeti utcakövek visszahelyezése csak ideiglenes megoldás LECZO ZOLTÁN Vannak munkahelyek, ahol csak külföldieket tudnak alkalmazni Migráció mindenki megelégedésére? Olyan új munkahelyek is létesülnek, amelyeket nem képesek hazai érdeklődőkkel betölteni (Illusztrációs felvétel) Királyhelmec. A Bodrogköz központjában a napokban visszarakják eredeti helyükre az idén felszedett kockaköveket a Mécs László utcában, melynek burkolata a nemrégiben befejeződött csatornázási munkák során ment tönkre. Švistun László, a Királyhelmeci Városi Hivatal elöljárója elmondta, erre az ideiglenes megoldásra Rozsnyó. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen 17 témáról tárgyalt az önkormányzat. Az ülést a városi televízió egyenes adásban közvetítette. Megválasztották az elöljáró helyettesét Gresa Iveta személyében, akinek feladata, hogy figyelje a város gazdasági és szociális fejlődését. A képviselők megszavazták a főtér rekonstrukciójának kibővített tervét, amely magába foglalja a történelmi városháza belső udvarát, a Nagy parkot és a Šafárik utcát is, valamint néhány bekötő utca le- aszfaltozását. Aldientelizmus gyanúja merült fel egy telek eladásáRozsnyó. A kereskedelmi középiskola anyagi támogatást kért a várostól a többfunkciós sportpályája körbekerítéséhez. Ezt, és főleg az esti órákban történő felügyeletet az intézmény anyagi eszközök hiányában már nem tudja biztosítani. Egyetlen kiutat látnak, ha átcsoportosítanák az iskola számlájára érkezett adományokat. A kulturális és sportbizottság 20 ezer koronás támogatást javasolt, ugyanakkor az építésügyi és a pénzügyi szakbizottság nem javasolta a támogatás megszavazását. Arra hivatkoztak, hogy az iskola fenntartója a megye, tehát annak a dolga lenne a probléma megoldása. A váazért van szükség, mert a munkálatok során megsérült út az elmúlt hetekben gyakorlatilag járhatatlanná vált, s az említett szakaszon a téli hónapokban mindenképp szeretnék biztosítani a zavartalan közlekedés feltételeit. Arról még nem született döntés, hogy jövőre a Mécs László utcát leaszfaltoz- zák-e, vagy egy erre szakosodott cég közreműködésével speciális eljárással az eredeti kockakövekkel burkolják újra. A Királyhelmeval kapcsolatban. A képviselők ugyanis megszavazták az eladást egy, a polgármesterhez közel álló vállalkozó, Róbert Podracký számára, noha az egyes bizottságok és a városi tanács ezt nem javasolta. A vállalkozó a kertjét szeretné megnagyobbítani 400 négyzetméterrel a háza mellett lévő volt lakótelepijátszótér rovására. Podracký már 2006-ban is kérvényezte a telek megvásárlását, de akkor a városi tanács törölte programpontjai közül a kérvényt, kiegészítésként részletes indoklást kért, amelyet azonban az érintett nem készített el. A nemrég beadott kérvényben azzal indokolja vásárlási szándékát, hogy az adott telken van a rosi tanács viszont rábólintott a segítségre, amelyet a támogatások céljára elkülönített tartalékalapból fizetnének ki. A képviselők, akik között ott ül az érintett kereskedelmi középiskola igazgatója is, némi vita után még hozzátettek néhány ezrest, és 33 ezer korona támogatást szavaztak meg. Ám nem a kerítésre, hanem egy kosárlabdapálya megépítésére. Viktor Baláž képviselő és iskolaigazgató a vita elején elmondta, rosszul esett neki a szakmai bizottságok negatív hozzáállása, hiszen ő a múltban két és fél millió koronát hozott a városnak a többfunkciós sportpálya kiépítésére. „Ezt nem a megyei gyerekekért tettem, hanem a rozsnyói- akért. Javaslom, hogy ha nem kerítésre, akkor egy kosárlabdapálya ci Városi Hivatalban megtudtuk, egy készülő tervezet szerint az esetleg innen eltávolított köveket a Mailáth, a Rákóczi és a Lo- rántffy utca későbbi renoválásakor használhatnák fel. A város történelmi központjában lévő utcák mielőbbi felújítása egyébként nemcsak esztétikai szempontok miatt lenne fontos, hisz ebben a körzetben több orvosi szakrendelő, múzeum, könyvtár, mentő- állomás, három oktatási intézmény és két templom is található. Ha a város vezetői úgy döntenek, hogy erre a szakaszra a meglévőhöz hasonló, korhű kockakőburkolat kerüljön, nem kis feladatra vállalkoznak. A felsorolt utcákban ugyanis viszonylag sűrű a gépjárműforgalom, így a majdani kivitelező cégnek olyan eljárást kell alkalmaznia a renoválás során, melynek eredményeként a lerakott kövek a nagy terhelés miatt sem mozdulnak majd ki helyükről. A felújítás előtt a közműhálózatot is modernizálni kell, és ez ugyancsak növeli a munkálatok költségeit. Egy ekkora beruházást a város saját forrásból nem tud finanszírozni, így ha elkészül a tervezet - és azt a szakbizottságok és az ön- kormányzat is jóváhagyja -, a költségek fedezésére pályázati pénzeket kell igényelni. Információink szerint ideális esetben a munkálatok megkezdéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítésére legkorábban a jövő év folyamán kerülhet sor, az építkezés az összes szükséges engedély beszerzését követően 2009-ben kezdődhetne csak el. családi házához tartozó csatorna.” Cserébe viszont kötelezi magát, hogy 2008 áprilisáig saját költségén az uniós normáknak is megfelelő játszóteret épít. Az egyes bizottságok nem javasolták a telek eladását, mert azt a város is ki tudná használni garázsok építésére, ráadásul a városi tanács sem fogadta el a határozatot. Mindezek ellenére a testületi ülésen a képviselők rábólintottak a telek eladására. Az ülés pontjai közül kihúzták a városi ingatlanok eladásával kapcsolatos témát, mivel az egyik épületet bérlő vállalkozók több mint 400 aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be, amellyel az eladás ellen tiltakoztak, (kov) kiépítésére adjanak támogatást“. Ebben több képviselő is támogatta. Az alpolgármester megkérdezte, mi hasznuk lesz ebből azoknak, akik nem a kereskedelmi középiskola diákjai. Az iskolaigazgató azt válaszolta, a tanítási órákon kívül a nyilvánosság számára is ingyen hozzáférhető a sportpálya, s ez a jövőben is így lesz. Természetesen tervet kell hozzá kidolgozni. Hogy a több mint 10 ezer koronás többletet miből fizeti ki a város, az még nem derült ki. Az igazgató még hozzátette, lemond arról a jogról, amely szerint az iskolák kerek évfordulóikon anyagi támogatást kapnak a várostól. A kereskedelmi középiskola idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, (kov) Kassa. Szlovákia egyre inkább célországnak számít a migrációt illetően. A Közel- Keletről, az ázsiai és afrikai államokból ide érkezők nálunk szeretnének letelepedni, munkát vállalni és beilleszkedni a társadalomba. A szlovák kormánynak azonban gyakorlatilag nincs integrációs politikája. JUHÁSZ KATALIN A menedékjogot, vagy letelepedési engedélyt kapott személyek beilleszkedését egy rövid ideig ugyan még segíti az állam, átgondolt stratégia azonban nem létezik. A munkaügyi-, szociális és családügyi minisztérium lenne hivatott eldönteni, ki az, akinek itdéte kívánatos, és kit nem szeretnének látni Szlovákia területén. A tárcánál viszont csak most készül a régóta sürgetett integrációs koncepció, amely remélhetőleg rendet teremt e téren. A „migráns” jogi státusza ugyanis jelenleg ismeretlen, illetve a vonatkozó törvény nem ismer ilyen meghatározást. „Fontos megjegyezni, hogy az illegális bevándorlók nem bűnözők. Önszántukból hagyták el hazájukat, és legtöbben munkát keresnek nálunk. Ä menekült-státusz teljesen mást jelent. Ezek az emberek politikai, vallási vagy gazdasági okokból voltak kénytelenek távozni országukból” - magyarázta Zuzana Bargerová jogász, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kassai képviseletének munkatársa. Azok a külföldiek, akik nem turisztikai célból érkeztek hazánkba, és kilencven napnál többet töltenek nálunk megszakítás nélkül, kötelesek jelentkezni az idegenrendészeten. A migrációs szervezet kihelyezett irodáját az utóbbi években sok olyan afrikai és ázsiai származású egyén kereste fel, akik évek óta Szlovákiában élnek, és jogi státuszukat még mindig sikerült rendezniük. „Többen nem is tudtak arról, hogy a tartós letelepedéshez előbb ideiglenes letelepedési engedélyre van szükségük. Tanulmányaik idején házasságot kötöttek egy szlovák állampolgárral, gyerekeik vannak, és egyszer csak megtudják, hogy illegálisan tartózkodnak az országban” - számolt be tapasztalatairól Zuzana Bargerová, hozzátéve, hogy esetükben az úgynevezett tolerált tartózkodás kérvényezése lett volna a helyes lépés. A „toleráltak” három év után folyamodhatnak ideiglenes tartózkodási engedélyért, ezt viszont anyaországukban kell megtenniük, ami sokaknak problémát okoz, mivel hazájukban üldözik őket, vagy távollétükben megfosztották őket állampolgárságuktól. Jogi tanácsért az IOM mellett csupán néhány civil szervezethez fordulhatnak, amelyek mindegyike más-más irányultsággal tevékenykedik a migrációs problematika terén. Ha azonban a segítségre szorulók eltalálnak az IOM irodájába, minden kulcsfontosságú információt egy helyen kapnak meg, jogi, egészségügyi, szociális és munkaügyi téren is tanácsot kérhetnek, sőt a hivatalok útvesztőjében is jobban boldogulnak, mivel a szervezet szakemberei oda irányítják őket, ahová kell. A 128 országban működő nemzetközi szervezetnek 1996-tól van képviselete Szlovákiában, ám tevékenységükre pályázatok formájában kell előteremteniük az anyagi fedezetet. A legtöbb pénzt a kormánytól kapják konkrét projektekre, és igyekeznek mindenki megLegkeresettebb az ukrán munkaerő, ők annyiért is hajlandóak dolgozni, amennyiért a szlovák állampolgárok már nem. elégedésére koordinálni a migrációt. Nem csak a hozzánk érkező külföldiek elhelyezkedését és beilleszkedését hivatottak megkönnyíteni, hanem a hazájukba visszatérni vágyókat is segítik, a repülőjegy megvásárlásától egészen a repülőtéren való tájékozódásig. „Ez esetben az illető önként dönt a távozás mellett, és döntését akár a repülőtéren is megváltoztatja, mint ahogy erre volt is eset. Olyan egyének is fordulnak hozzánk, akik nem kaptak menedékjogot Szlovákiában, és kitoloncolás várna rájuk. Nagy különbség ugyanis rendőri kísérettel és az útlevélben díszelgő hatalmas pecséttel hazaérkezni, illetve önként és tiszta lappal. Évente mintegy százötvenen hagyják el ily módon Szlovákiát.” Az IOM nem csak a „bejövő”, hanem a „kimenő” forgalmat is figyeli, a szakembereket főleg az érdekli, kik és miért hagyják el az országot. Legtöbben természetesen a jobb kereseti lehetőségek miatt döntenek úgy, hogy külföldön vállalnak munkát. „Tapasztalataink szerint a legritkább esetben teszik ezt örömmel, nem szívesen hagyják itt családjukat, és rövid időre tervezik a kindétet” - állílja Zuzana Vartáľová, a migrációs szervezet szlovákiai igazgatója, hozzátéve, hogy ezek a munkavállalók többnyire olyan országokba mennek, ahol ismerőseik, rokonaik már megvetették a lábukat, így segíteni tudják az újonnan érkezőt. Írországban mára egész szlovák kolóniák alakultak ki, a nagy-britan- niai sajtó pedig nemrég számolt be az első angliai „szlovák romatelep” létrejöttéről. A Kelet-Szlovákiából érkezett mintegy hétszáz roma egy kisváros közepén vert tanyát, és a velük való kommunikációhoz egy pozsonyi hivatalnok segítségére volt szükség. Nem csak kétkezi munkások, hanem magasan kvalifikált szakemberek is tömegesen távoznak az országból hosszabb-rövidebb időre, ami migrációs szervezet igazgatója szerint komolyan veszélyezteti az ország gazdasági fejlődését. Nem ritka, hogy valaki háromnégy hónapos fizeteden szabadságot vesz ld munkahelyén, és ezalatt külföldön dolgozik saját szakmájában, itthoni fizetése többszöröséért. Akik visszajönnek, szinte kizárólag családi okokból teszik, az állam ugyanis semmit sem tud felkínálni nekik, legalábbis saját régiójukban. Az országon belüli migráció viszont minimális. ,A szlovákok nem szeretnek utazni a munkahely kedvéért, még akkor sem, ha a munkáltató ingyenes autóbuszt és szállást biztosít számukra. Egyszerűen nem hajlandóak ingázni, mindenáron helyben akarnak állást találni, ami a nagy munkanélküliséggel küzdő régiókban nem könnyű” - magyarázza az IQM igazgatója. A tétel fordítva is igaz: egyes régiókban hiányszakmák alakultak ki, illetve olyan új munkahelyek létesültek, amelyeket nem képesek hazai érdeklődőkkel betölteni. Legkeresettebb az ukrán munkaerő, ők annyiért is hajlandóak dolgozni, amennyiért a szlovák állampolgárok már nem. Nincs statisztika arról, hány külföldi dolgozik Kelet-Szlovákiában, ám a migrációs szervezet azt állítja, jóval alacsonyabb lehetne a munkanélküliek aránya, ha az új munkahelyek kialakítását támogató államot érdekelné, kik számára és milyen feltételekkel terveznek munkahelyeket a cégek és vállalatok. Ezek aztán külföldieket alkalmaznak, és élvezik az állami támogatást. Legtöbben a jobb kereseti lehetőségek miatt költöznek külföldre (Illusztrációs felvétel) A Mécs László utca burkolata a nemrégiben befejeződött csatornázási munkálatok során ment tönkre (Szabó Bernadett felvétele) Az egyes szakbizottságok nem szavazták meg, a képviselők mégis elfogadták Klientelizmus egyenes adásban ÚJ SZÓ-HÍR A kereskedelmi középiskola kerítésre kérte, kosárlabdapályára kapta a pénzt Húsz helyett harmincezer korona ÚJ SZÓ-HÍR
