Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-14 / 262. szám, szerda

www.ujszo.com UJ SZÓ 2007. NOVEMBER 14. Szülőföldünk 27 Ladislav Rudický: „Elszomorító, hogy a fiatalokat sem érdekli, mi történik körülöttük" Minden nagymegyeri lakosra számít az új polgármester Ladislav Rudický (Kovács Zoltán felvétele) Ladislav Rudický 1950-ben született Nyitrán. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett diplomát, majd doktori címet. Harminchá­rom éve él és dolgozik Nagymegyeren. 2005-ben és 2006-ban alpolgármester­ként irányította a várost, a tavaly decemberi helyható­sági választásokon a polgár- mesteri székért indulók kö­zött harmadik lett, a közel­múltban megrendezett idő­közi választást megnyerte. Október 29-étől ő Nagymegyer polgármestere. LAKATOS KRISZTINA Hogyan értékelné a kampány időszakát az eredmények fényé­ben? Az indulóknak volt monda­nivalójuk a szavazók számára? Úgy gondolom, volt mondaniva­lónk. Ha a részvételi arányt néz­zük, akkor tény, hogy a közömbös­ség elharapózott a városban. Elszo­morító, hogy a fiatalokat sem ér­dekű, mi történik körülöttük. Sokak szerint ajelöltek óvatos és általános programokkal álltak elő, csak arról beszéltek, amit így is, úgy is meg kell oldani a város­ban. Kerülték a konfrontativ té­mákat, amelyek megkiilönböz- tethetővé tették volna őket. Én voltam talán az egyetlen, aki az általánosságokon kívül más té­mákat is megemlített. Beszéltem a geotermális energia kiaknázásáról a lakóházak fűtésére. Szóba hoz­tam, hogy a termálfürdő lassan nem elégíti ki az ide látogatók igé­nyeit, ezért a közelében ki kellene alakítani egy szórakoztató parkot. Említettem azt is, hogy a város csak Izsap felé terjeszkedhet - a két részt össze lehetne építem, a hátsó ösz- szekötő út lehetősége adott. Ezen a részen lehetne új házhelyeket ki­mérni, kedvezőbb áron, mint Nagymegyeren. így tényleg egy vá­rossá válnánk. Ön a választások előtt arról is beszélt, hogy a városfejlesztési terveket nem kizárólag saját költségvetésből vagy pályázati forrásokból lehetne fedezni, ha­nem magántőke bevonásával is. Ezzel kapcsolatban konkrét el­képzelései vannak? Az az elvem, hogy a város ad­jon lehetőséget a vállalkozóknak. Az önkormányzatnak ugyanis nem a gazdasági tevékenység az elsődleges feladata. Bizonyos szinten tettünk már lépéseket: például a város, a Termál Kft. és a nagymegyeri szállásadók kép­viselete készített koncepciót, amely nemcsak a fürdővel, ha­nem az arra épülő más szolgálta­tásokkal is foglalkozik. Az érin­tettek előzetesen elmondták az elképzeléseiket, jelenleg várjuk a tervet, konkrétumokról utána tárgyalhatunk. Mindenesetre: a turizmus meghatározó része a város gazdaságának, muszáj ez­zel a kérdéssel foglalkoznunk, Nagymegyernek fürdővárosi jel­leget kell adnunk. Dolgoznunk kell az ipari park érdekében, és azokkal a vállalatokkal is kapcso­latot kell tartanunk, akik már ma jelentős számú helybélinek ad­nak munkát. Ha egy kormány hatalomra lép, kap 100 napot sorai rende­zésére. Mire kívánja felhasználni ezt az első időszakot? A 100 napot a beiktatásomat kö­vető első testületi ülésen én is kérni akarom a képviselőktől. Elsősor­ban áttekinteném és folytatnám a város szempontjából fontos ügye­ket: tárgyaltam a körforgalom ügyében, részt vettem a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének ülésén, ahol fontos információkat kaptunk az EU-s alapokról. Átte­kintem a városi hivatal szerkezetét, megfelel-e az igényeknek, vagy szükséges új szakosztály kialakítá­sa. És persze itt vannak a rendes feladatok: az éves zárás, a jövő évi költségvetés... Tervez személyi változtatáso­kat azokon a posztokon, ame­lyeknek a betöltése az ön bizal­mától is függ? A beiktatásomkor is elmondtam: a személyeskedést, a sérelmeket félre kell tennünk, mert nem ho­zott soha semmi jót a városnak. Er­re kértem a képviselőket, és a vá­rosháza alkalmazottait is. Minden­kit felkértem, közösen dolgozzunk tovább. Ha a későbbiekben kiderül, hogy az alkalmazottak közül valaki az adott feltételek mellett nem kí­vánja folytatni a munkáját, vagy nem tudja felvenni az általam dik­tált tempót, az más kérdés. De tisz­togatást, vagy a tavalyi választások után történtek megismétlését nem tervezem. Az elmúlt időszakban két érzé­keny pillanatban okozott problé­mát, hogy Nagymegyernek nem volt alpolgármestere. Már keresi a helyettesét? Szóba került a téma. Az alpol­gármester személyére a polgár- mester tesz javaslatot, a testület pe­dig határoz a kérdésben. Mérlegel­jük a lehetőségeket. Alpolgármes­terre szükség van. Akár kettőre is lehet. Nem akarok főállású polgár- mestert, de azzal mindenképpen számolnék, hogy legalább az egyik­nek rendszeres fogadóórái legye­nek. A tisztem sok jövés-menéssel jár, kívánatos lenne, ha a polgárok a távollétemben is tudnának kihez fordulni. A beiktatásán azt mondta, jó lenne, ha a megbízatási ideje le­teltével elmondhatná, Nagyme­gyer új útra lépett. Arra lát esélyt - negatív példának említsük csak a választáson való nem egész 40 százalékos részvételt -, hogy a helybéli lakosok érdekeltté tehe­tők a közügyekben? Bízom benne, hogy apró lépé­sekkel ezen a téren is eredményt tudunk elérni. Ha szebb lesz a vá­ros, ha minden korosztálynak több lehetőséget kínál, akkor bárhol jó érzés lesz elmondani: nagymegyeri vagyok. Ha gondolunk a fiatalokra, akik munkát találnak itt, tudnak hol építkezni, a szabadidejüket is el tudják tölteni, akkor nem fogy to­vább a lakosság. Kezdetnek több kulturális rendezvényre van szük­ség; azok a lakosok, akik ezekbe bekapcsolódnak, akiket érdekel, mi történik a városban, idővel a köz­ügyek bánt is érdeklődni kezde­nek. Nemcsak a képviselők és a vá­rosháza munkájára számítok, ha­nem minden polgár együttműkö­dését kérem, mindenki véleményét meghallgatom, hogy tegyünk egy lépést a város érdekében. A Nagyszombati Megyei Önkormányzat támogatja az iskolai sportot, az uszoda felújításában is segít GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A napokban fejezték be a Galántai Kodály Zoltán Gim­názium nagyobbik tornatermében a talajburkolat cseréjét, a rekon­strukció most az öltözők és a szoci­ális helyiségek felújításával folyta­tódik. „Az iskola 1977-ben épült, azóta nagyon sok gyerek megfordult a tornateremben. Az elöregedett parketta szegélyei kezdtek letöre­dezni, és az egyes darabok elmoz­dultak a helyükről. Ezért döntöt­tünk úgy, hogy most már minden­képpen fel kell újítani - mondta Marsai János igazgató. - A parket­ta helyébe egy speciális, kimondot­tan tornatermekbe tervezett, nagy teherbírású műanyag padlóburko­lat került. A röplabdások, kosár­labdázók, kézilabdázók is itt tart­hatják majd az edzéseket.” A felújí­tás több mint 940 ezer koronába került, azt megelőzően, szeptem­berben fejezték be a tetőfelújítást egymillió koronás beruházással. „Az uszoda melletti öltözőink be­áztak, ezt mielőbb meg kellett ol­dani, nehogy a vaskonstrukció is károsodjon.” Az öltözőkbe és szo­ciális helyiségekbe új csempebur­kolat kerül, a vízvezetékeket és le­folyókat is lecserélik. A Kodály Zol­tán Gimnáziumnak és a Janko Matúška Gimnáziumnak is helyet adó épületkomplexumban, a szlo­vák részen idén sikerült felújítani az összes szociális helyiséget, a magyar részen ugyanez a jövő nyá­ron kerül sorra, a közösen használt helyiségeket pedig év végéig re­konstruálják. Mindezek költségét a fenntartó, a Nagyszombati Megyei Önkormányzat állja. „A megyei Speciális padlóburkolat került a parketta helyére (Szőcs Hajnalka felvéte) képviselőink segítségével sikerült meggyőznünk a megyei önkor­mányzatot, hogy érdemes a jövő generációba invesztálni. Az is köz­rejátszott, hogy mind a megyei el­nök, Tibor Mikuš, mind Kvarda Jó­zsef alelnök fiatal korában aktívan sportolt, és ők is támogatják az üyen kezdeményezést.” Marsai Já­nos azt is elmondta, a megye belát­ta, hogy az iskola uszodáját nem lehet csak a fejkvótaként kapott ál­lami támogatásból fenntartani, ezért a megye már tavaly is hozzá­járult a működtetéséhez, és az idei évre is kaptak erre ígéretet. Országos hálózattá bővítenék az öregdiákok körét Pozitív példa a szülők előtt ÚJ SZÓ-INFO RAAÁC1Ó Komárom. Felhívással fordul a szlovákiai magyar alapiskolák és középiskolák felé a Komáromi Ma­gyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre. Saját példájukból kiindulva arra biztat­ják ezen intézmények vezetőit, ta­nárait, egykori diákjaik, hogy mi­nél több helyen alapítsák meg az öregdiákok baráti körét, hogy az­tán néhány éven belül országos há­lózatot tudjanak létrehozni. A komáromi Baráti Kör három éve alakult és azóta számos sikeres rendezvényt tudhat maga mögött: a gimnáziummal karöltve évről- évre megszervezi a nagy diáktalál­kozót - amelyre több száz egykori diák látogat el -, negyedévente ki­adja hírlevelét, együttműködik több magyarországi középiskola hasonló szervezeteivel, nép­szerűsíti és erkölcsileg támogatja alma materét, gyűjti az iskolával kapcsolatos régi dokumentumo­kat, fényképeket, amelyekből kiál­lítást rendez majd. Bastmák Fe­renc, a Baráti Kör elnökének meg­fogalmazása szerint a jelenlegi fe­szült politikai és nemzetiségi hely­zetben, amikor is a mindennapja­inkban tapasztalhatjuk a globali­záció negatív hatását, a magyar népesség fogyását, a magyar isko­lákba jelentkezők folyamatos csök­kenését, a támadásokat anyanyel­vűnk és iskoláink ellen, akkor bi­zony szükség van az összefogásra. „A hálózat kialakításának egyik nem titkolt célja, hogy megmutas­suk: a magyar iskolákból kikerült diákok között is akad számos sike­res orvos, vállalkozó, pedagógus, művész, kutató, akiknek életútja, munkássága példaként állítható a gyereküknek iskolát választó szülők elé” - mutatott rá Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, a Baráti Kör egyik ala­pítója. Azoknak, akik követni szeretnék a komáromiak példáját, szívesen adnak tanácsot a baráti kör meg­alapítását illetően. Érdeklődni a 035/7731 312-es telefonszámon, vagy levélben (Selye János Gimná­zium, „Öregdiák”, ul. bisk. Királya 5, 945 01 Komárno) lehet, (vkm) A szervezők, elhozták a fiatalokhoz a történelmet (Képarchívum) Rendhagyó megemlékezés az októberi forradalomról 56-os vendég a hidaskürti magániskolában ÚJ SZÓ-HÍR Hidaskürt Nehéz és ellentmon­dásos időkben talán még fontosabb ragaszkodni a történelmünkhöz, anyanyelvűnkhöz és a kultúránk­hoz. Az utóbbi hetek, hónapok ese­ményei - kezdve Maiina Hedvig esetétől az Ifjú Szivek kálváriáján át a Beneš-dekrétumok megalázó megerősítéséig - folyamatosan ar­ról győznek meg, hogy nem szabad feladni a hagyományainkat, a kul­túránkat, mert egy identitását vesz­tett nép manipulálható, megtörhe­tő vagy akár elsöpörhető. Aki nyi­tott szemmel jár, mindháromnak tanúja lehet... Ezek ellen a tendenciák ellen kí­vántak tenni a szervezők, amikor „elhozták a fiatalokhoz a törté­nelmet”, és egy rendhagyó törté­nelemóra keretén belül próbálták megértetni 1956 okait, eseménye­it és máig ható következményeit. A megemlékezés a Szabadság, sze­relem c. nagysikerű film vetítésé­vel kezdődött, mely látványosan, élményszerűen tárta a diákok elé a korabeli történéseket. A nap leg­izgalmasabb része Murányi Leven­te beszámolója volt, aki 16 évesen, fegyverrel a kezében vett részt az októberi eseményekben, majd több mint két évig raboskodott kü­lönböző börtönökben. Megindító volt látni a 68 évesen is fiatalos és lelkes „pesti srácot”, amint úgy eleveníti fel a fél évszázados ese­ményeket, mintha tegnap történ­tek volna. Végül is érthető, hiszen a saját bőrén érezte annak a pár napnak minden borzalmát és iz­galmát, majd nagy árat fizetett ér­te. Ennek ellenére nem tört meg, sőt erősebbé, tudatosabbá vált, és ma is 56-hoz méltón éli az életét: mesél egy történetet, mely már a múltba vész, de örök értékeket hordoz, (cs-k) HELYREIGAZÍTÁS Az Új Szó október 31-i Szülőföldünk mellékletében megjelent Ár­nyék-önkormányzat Ipolyságon című cikkbe több hiba csúszott. La­punk a városi hivataltól kapott információkra támaszkodott. A Via Nova nem polgári társulás, hanem az MKP ifjúsági csoportja, nem öt középiskola és öt civil szervezet, hanem öt középiskola, három társu­lás és két ifjúsági szervezet küldött tagot a testületbe, s ezért annak nem tíz, hanem tizenegy tagja van. A Honfi Korvin Kör neve helyesen Honfi Corvin Kör, és Mészáros Attila nemcsak ennek a szervezetnek, hanem a Via Nova ifjúsági csoportnak is elnöke, ennek képviseleté­ben vett részt a munkában. Az érintettektől elnézést kérünk, (fin) Lapunk november 7-i számának Szülőföldünk mellékletében, a Pénzt akarnak az ingatlanok helyett című cikkben téves informáci­ót közöltünk. A legutóbbi képviselő-testületi ülésnek nem volt té­mája néhány városi ingatlan eladása, mivel az ügyet elnapolták. Az érintettek szíves elnézését kérjük, (kov) Felújították a tornatermet

Next

/
Thumbnails
Contents