Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-12 / 260. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 12. www.ujszo.com Összesen kétezer rendőr próbált ügyelni a rendre (Somogyi Tibor felvétele) Több tucat személynél gumibotokat, késeket és gázpisztolyokat találtak Prága véres szombatja Bush elnök két oldalról is megkapta a magáét Fischer és Bolton is bírálta az amerikai külpolitikát MTl-HÍR VÁLASZTÁSOK Döntetlen Dániában? Koppenhága. Megjósol­hatatlan a dániai parlamenti választások végeredménye a legutolsó közvélemény-kuta­tások alapján: a kormányzó és az ellenzéki pártok fej-fej mellett haladnak a holnapi voksolás előtt egy nappal is. Az előrejelzések szoros ered­ményt jósolnak, a szavazás végkimenetele teljesen bi­zonytalan. Az Anders Fogh Rasmussen kormányát alkotó Liberális Párt, Konzervatív Néppárt és Dán Néppárt a 179 parlamenti mandátum­ból 83-85-re számíthat. A balközép ellenzék 79-84 he­lyet szerezhet meg az egyka­marás parlamentben. (MTI) Másodszor az urnáknál Ljubljana. Lapzártánkkor még nem közölték a Szlovéni­ában tegnap tartott elnökvá­lasztás második fordulójának eredményét, amelyben a kon­zervatív néppárti Lojze Peterle és a szociáldemokrata Danilo Türk mérte össze erejét. A leg­utolsó felmérések szerint a jo­gász professzor, volt diploma­ta Türk a szavazatok 58-69 százalékára számíthat, miután az október 21-i első forduló után felsorakoztak mögötte a baloldali pártok. Az előzetes végeredmény 22 óra körül várható. Az első fordulót Lojze Peterle, az Európai Parlament képviselője, a független Szlo­vénia első miniszterelnöke nyerte. A győztes néhány nap­pal azelőtt teheti majd le hiva­tali esküjét, hogy Szlovénia (2008. január 1-jén) átveszi a soros elnök tisztét az Európai Unióban. (MTI) Türk az esélyesebb (Reuters) Kormányfő ajelöltek között Jereván. Szerzs Szarg- szján miniszterelnököt indít­ja az államfőválasztáson Ör­ményország Köztársasági Pártja. A volt szovjet köztár­saságban jövő év február 19- én tartják az elnökválasztást. Elemzők szerint Szargszján legkomolyabb ellenfele Le­von Ter-Petroszján lesz: a volt államfő október végén jelen­tette be, hogy indul a válasz­táson. Az 1991-ben függet­lenné vált Örményországnak jelenleg Robert Kocsarján az elnöke, őt 1998 után 2003- ban újjáválasztotta az ország. A Kocsarján szövetségese­ként számon tartott Szarg- szjánt idén áprilisban nevez­ték ki miniszterelnökké a március 25-én szívrohamban elhunyt Andranik Margarján helyére. (MTI) Prága. Összesen 396 sze­mélyt tartóztattak le szom­baton Prágában, amikor a rendőrség megakadályozta, hogy a Fiatal Nemzeti De­mokraták elnevezésű szél­sőjobboldali szervezet fel­vonulást tartson a régi zsi­dóvárosban. KOKES JÁNOS A letartóztatottak közül 96 sze­mély külföldi állampolgár. Igazol­tatás és a rendőrőrsön való kihall­gatás után az összes személyt sza­badon bocsátották. Három személy ügyében ható­ság elleni támadás címén bírósági eljárást indítanak, mintegy 200 személy esetét pedig szabálysér­tésnek minősítették. Az adatok még nem véglegesek, mert a rend­őrség minden anyagát még nem összesítették. Becslések szerint a zavargások­ban mintegy 400 neonáci vett részt, akiket a rendőrök nem en­MT1-HÍR Washington. Szorosabbá vált a verseny Hillary Clinton és Ba­rack Obama között az elnökjelölt­ségért folyó küzdelemben New Hampshire államban, de a volt first lady előnye még mindig 11 százalékpont. A New York-i Marist Egyetem közvélemény-kutató intézetének felmérése szerint a demokrata pár­ti aspiránsok közül 36 százalékkal továbbra is Hillary Clinton a leg­népszerűbb, őt követi 25 százalék­kal Obama, Illinois szenátora, majd John Edwards volt szanátor (14 százalék) és Bill Richardson, Új- Mexikó kormányzója (6 százalék). Az intézet által tegnap közölt eredmények szerint a republikánus politikusok között szépen előretört Mitt Romney, Massachusetts volt kormányzója, aki 33 százalékkal áll az élen. Mögötte meglehetősen le­szakadva következik Rudy Giu­liani: New York volt polgármestere a voksok 22 százalékára számíthat. John McCain arizonai szenátor 13, Ron Paul képviselő és Mike Huckabee volt arkansas-i kormány­zó 7-7, Fred Tompson volt szenátor pedig 5 százalékon áll. Az előző, októberi felmérésben Hillary Clinton 40 százalékkal ve­zetett Obama 20 százaléka előtt, gedtek be a belvárosba, ahol mint­egy 1000-1200 anarchista tünte­tett ellenük. A rendőrök a neoná­ciktól számos gumibotot, késeket, gázpisztolyokat, pirotechnikai esz­közöket és láncokat koboztak el. „Ott voltam a helyszínen, s el­mondhatom, hogy a rendőrség be­avatkozása nagyon szakszerű, jó volt” - jelentette ki František Bub- lan, volt szociáldemokrata belügy­miniszter a képviselőház bizottsági elnök. A Vysočany negyedben gyüleke­ző neonácik egyik csoportját a rendőrség először szétzavarta. A később mintegy 200-250 főre nőtt csoportot a Českomoravská metró­állomásnál a rendőrség körülzárta és mindenkit ellenőrzött. Több tu­cat személynél gumibotokat, kése­ket, pirotechnikai eszközöket és gázpisztolyokat találtak. A Česko­moravská metróállomást szombat délután néhány órára lezárták. A Régiúj zsinagóga előtt tartott megemlékezésen több százan, köztük ismert cseh politikusok vet­tek részt. Az Óvárosi téren megtar­tott másik megemlékezésen pedig Romney pedig 25 százalékkal Giuliani 21 százaléka előtt. A november eleji felmérésben a republikánus párti szavazók a ter­rorizmust, a gazdaságot és a beván­dorlást nevezték az őket leginkább foglalkoztató problémának. A de­mokrata párti hívek az iraki hábo­rút, a gazdaságot és az egészség­mintegy háromezren voltak. A be­tiltott szélsőjobboldali rendez­vényre három autóbusznyi fiatal német neonáci és egy autóbusznyi német anarchista is Prágába érke­zett. A hatóságok a buszokat elő­ször feltartóztatták a határon, de az igazoltatás után rendőri kíséret­tel továbbengedték őket - jelentet­te a közszolgálati Cseh Televízió. Prágában a rendőrség azonban a kritikus délutáni órákban sem a neonácikat, sem az anarchistákat nem engedte az események köze­lébe. Később azonban mindkét fél hívei csadakoztak cseh társaikhoz. A rendőrség becslése szerint a délutáni eseményekben aktívan mintegy 500-600 neonáci és mint­egy 1000-1200 ellentüntető vett részt. A Fiatal Nemzeti Demokraták szervezete a menetet az iraki be­avatkozás elleni tiltakozásnak mi­nősítette, de a hatóságok provoká­ciónak tartják a zsidók elleni 1938- as németországi pogrom, a hírhedt kristályéjszaka évfordulójára idő­zített megmozdulást és ezért nem engedélyezték. ügyet tartják a legfontosabbnak. Az amerikai szövetségi államok kö­zül mindig New Hampshire-ben tartják az első előválasztást, amelynek eredménye iránymutató az elnökválasztás kimenetelét ille­tően. A sort Iowa állam nyitja, ahol más módszerrel - jelölőgyűlése­ken - döntenek. Bécs/New York. Keményen bírálta az amerikai külpolitikát szombaton Bécsben Joschka Fischer volt német külügyminisz­ter, „tragikus fejleménynek” ne­vezve, hogy az Egyesült Államok kizárólag katonai hatalmára ha­gyatkozik a kommunizmus ös­szeomlása óta. Ennek valamennyien megfi­zetjük az árát - húzta alá egy ke- rekasztal-beszélgetésen. Aggo­dalmát fejezte ki az iráni atom­programmal kapcsolatos vita ki­éleződése miatt, és óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy háborút indítson Irán ellen, mert szerinte az sokkal súlyosabb za­varokat okozna a transzatlanti kapcsolatokban, mint annak ide­jén az iraki konfliktus eltérő ke­zelése. Arról nem is beszélve, hogy azt a háborút sem lehetne megnyerni - fűzte hozzá. Rop­pant borús képet festett a pakisz­táni helyzetről. Úgy vélekedett, hogy ha az ottani politikai rend­szer hirtelen összeomlik, akkor grúz elnök azt ígérte, rövid időn be­lül feloldják az országban a rendkí­vüli állapotot. Az elnök egy grúz üzletembe­rekkel tartott találkozóján úgy fo­galmazott, hogy akkor oldják fel a rendkívüli állapotot, amikor ő az állam vezetőjeként szükségesnek látja, nem pedig valamely ország külügyminiszterének utasítására. Hozzátette: ez akkor lesz, amikor normalizálódik a helyzet az or­szágban, de ez hamarosan bekö­vetkezik. Nino Burdzsanadze, a parlament Crawford. Teherán dacos ellen­kezése nukleáris programjával kap­csolatban újabb nemzetközi szank­ciók elrendelését teheti szükséges­sé Iránnal szemben Angela Merkel német kancellár szerint, aki kötet­len tárgyalásokat folytat George Bush amerikai elnökkel annak te­xasi birtokán. Merkel és vendéglátója szomba­ton hangsúlyozták, diplomáciai megoldásra törekednek a Teherán­nal annak atomprogramjáról folyó vitában. Szerintük van ilyen megol­dás, még ha ehhez újabb nemzet­közi szankciókat is kell hozni. Bush ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Ravalpindi. Csütörtökön, no­vember 15-én feloszlatják a pa­kisztáni parlament alsóházát, és még 2008. január 9. előtt meg­tartják a választásokat - jelentette be tegnap a Ravalpindiben lévő főparancsnoki hivatalában tartott sajtókonferenciáján Pervez Musarraf pakisztáni elnök. Az államfő szerint a választások időpontjának végső jóváhagyása a nemzeti választási bizottságon múlik. Musarraf egyúttal közölte, az „egész térség a feje tetejére állhat”, aminek Afganisztánra nézve is lennének következmé­nyei. „Ugyanazok a hibák miatt veszítjük el Pakisztánt, mint 1979-ben Iránt” - fejtette ki a né­met diplomácia volt irányítója a sah rendszerének megdöntésére és az iszlám forradalom győzel­mére célozva. „Egyfajta szabadesésként” jel­lemezte John Bolton volt ameri­kai ENSZ-nagykövet az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját. George W. Bush amerikai el­nök egykori bizalmasa tegnap közzétett nyilatkozatában kifej­tette, az európai szövetségesek különösen az iráni atomprogram körül kialakult konfliktusban la­zították fel Washington kemény irányvonalát. A német, brit és francia diplomatákkal tartott ta­lálkozókon mindig bőségesen megvitatták az Iránnak szánt gazdasági ösztönzőket - mondta Bolton, akit tavaly a szenátus Bush elnök akarata ellenére nem erősített meg az ENSZ-nagyköve- ti poszton. elnöke szombaton H. Ilija grúz or­todox pátriárka rezidenciáján, az egyházfő jelenlétében találkozott az ellenzék képviselőivel. Az ellen­zék ezt már pénteken javasolta, de a kezdeményezést akkor a parla­menti többség vezetője elutasítot­ta. Az ellenzéki politikusok el­mondták: szombaton este folytató­dik a tárgyalás, amelyen elsősor­ban a rendkívüli állapot feloldásá­ról lesz szó, mivel ez nélkülözhetet­len a január 5-re kitűzött választás megfelelő előkészítéséhez, a teljes értékű politikai tevékenységhez, de tárgyalni kell az ellenzék elleni folytatódó repressziók beszünteté­séről is. ez Irán számára továbbra is az el­szigetelődést jelenti, amit Teherán­nak fel kell fognia. Merkel kijelen­tette: ha nincs haladás, el kell gon­dolkodni az újabb szankciók lehe­tőségéről. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat jelent be, az „a legvilágosabb üzenet” lesz Irán számára - mondta. Bush kérdésekre válaszolva pozi­tívan értékelte, hogy Pervez Musar­raf pakisztáni elnök ígéretet tett a rendkívüli állapot feloldására, vá­lasztások tartására, és arra, hogy távozik a hadsereg éléről. Hisz a szavának - mondta annak ellenére, hogy sokak szerint Musarraf lépé­sei arra utalnak, hogy meg akar ka­paszkodni a hatalomban. hogy lemond hadsereg-főpa- rancsnoki tisztségéről, és új elnö­ki hivatali esküjét civilként fogja letenni. Az államfő kijelentette: nem sértette meg az ország alkot­mányát a rendkívüli állapot beve­zetésével, amelyet azzal indokolt, hogy „a szabad és tisztességes vá­lasztások légkörének biztosításá­hoz volt rá szükség”. Egyúttal re­ményét fejezte ki, hogy a nyugati államok nem függesztik fel a Pa­kisztánnak nyújtott segélyeket a rendkívüli intézkedésekre hivat­kozva. Hillary még elhomályosítja Obamát (Reuters-felvétel) A volt amerikai first lady még mindig tartja 11 százalékpontos előnyét Egyre szorosabb a választási verseny Hillary és Obama között A grúz elnök szerint hamar normalizálódik a helyzet Szaakasvili optimista MTl-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Mihail Szaakasvili Bush elnökkel találkozott a német kancellár Merkel szankciókat emleget MTl-HÍR Musarraf civilként tenné le az államfői esküt Januárban választ Pakisztán MTl-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents