Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-24 / 245. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 24. www.ujszo.com „Nap mint nap azon dolgozunk, hogy idővel a faluról ne csak a meggyilkolt tanár esete jusson az emberek eszébe“ - mondja Fekete Gyula polgármester „Torz az a kép, amit a média mutat Olaszliszkáról” A felirat az európai uniós támogatásból felújított helyi alapiskola homlokzatán olvasható (Szabó Bernadett felvételei) Szögi Lajos tiszavasvári tanárt 2006. október 15-én gyerekei szeme láttára verték halálra Olaszliszkán, miután a férfi autójával elsodort egy helybéli kislányt. A tragédia első évfordulóján Fekete Gyulával, a borsodi település polgármesterével beszélgettünk. LECZO ZOLTÁN Önnek, mint a falu első emberének és az itt élő polgároknak sem lehetett egyszerű azt látnia és hallania, hogy Olaszliszka az elmúlt egy évben szinte kizárólag csak a 2006. október 15-én történt tragédia kapcsán szerepelt a híradásokban. Nagyon nehéz év áll mögöttünk. A történtek akkor értelemszerűen mindenkit megrendítettek, sokan a mai napig nem dolgozták még fel az eseményt magukban. Egy idő után azonban mi is éreztük, tennünk kell valamit, hogy a falu nevének említése után ne csak a néhány helybéli által elkövetett gaztett jusson az emberek eszébe. A tragédia után egyébként még külfödről is jöttek olyan tartalmú e- maüek, amelyekben egyesek arról érdeklődtek, hogy a történtek miatt mikor fogok már lemondani. Mintha engem, a település önkormányzatát vagy az itt élő törvény- tisztelő embereket bármiféle felelősség terhelné azért az elfogadha- tatían és megmagyarázhatlan tettért, amit akkor a jelenleg már előzetes letartóztatásban lévő nyolc személy követett el. Milyen konkrét rendezvényeket szerveztek, amelyek javíthattak valamit a község hírnevén? Az idén mi adtunk otthont a To- kaj-hegyaljai borvidék borversenyének, a nyár folyamán művésztábort és különböző kiállításokat szerveztünk, részt vettünk a Zempléni Fesztivál rendezvénysorozatain, és még sorolhatnám. Megteremtettük az iskolaotthonos oktatás feltételeit a községünkben, mellyel épp a hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatását tudjuk segítem. Mondanom sem kell, ezek az események nem érdekelték a médiát. A regionális televízión kívül sehol másutt nem adtak hírt róluk. A községben járva láttam, hogy az alapiskolát európai uniós támogatásból újítottak fel. Két évvel ezelőtt A 21. század iskolája című program keretében több mint 70 millió forintból újítottuk fel a helyi oktatási intézményt. A modernizálást az idén tovább folytattuk, így három tanterembe digitális táblákat szereltettünk fel. A pedagógusok számára a nyár elején a faluban megrendezett szakmai továbbképzésen százötvenen vettek részt. Mindezek szintén kimaradtak a híradásokból. Nemrégiben az egyik kereskedelmi tévé- csatorna reggeli műsorába is azért mentem el, mert megígérték, hogy Olaszliszka kapcsán másról is szót ejthetünk, nemcsak az egy évvel ezelőtti tragédiáról. A stúdióban elmondtam, hogy természetesen elítéljük a bűncselekmény elkövetőit, és mélységesen együttérzünk az álEgyes újságírók valótlanságokat is állítottak, és meg nem történt eseményekről is „tudósítottak“ - modta a polgármester dozat hozzátartozóival, ugyanakkor hangsúlyoztam, szerintem torz az a kép, amit a média mutat a községünkről. A sajtóban többször olvastam, hogy egyesek a faluval kapcsolatosan „olaszliszkai példáról” sőt „Olaszliszka-szindrómáról” beszélnek. Mi erről a véleménye? Miben különbözik ez a falu a többi régióbeli településtől? Semmiben. Olaszliszkának 1800 lakója van, a község polgárainak mintegy 30 százaléka roma származású. Meggyőződésem, hogy a tragédia bármelyik olyan településen megtörténhetett volna, amelyikben a miénkhez hasonló számban élnek halmozottan hátrányos helyzetű emberek. Mindenütt vannak olyanok, akik nem tisztelik a törvényeket, és azt hiszik, joguk van az önbíráskodásra. Az egész falu tragédiája, hogy a körülmények szerencséden összejátszása révén egy évvel ezelőtt az a szörnyűség épp nálunk esett meg. Nem hiszem, hogy a sajtó képviselőit azért el kellene ítélni, mert tudósítottak az itteni eseményekről. Természetesen a történteknek sajtónyilvánosságot kellett biztosítani. Ne feledjük el azonban, hogy egyes újságírók valótíanságokat is állítottak, és meg nem történt eseményekről is „tudósítottak”. Emlékszik arra, amikor például arról szóltak a hírek, hogy Molotov- koktélt dobtak egy helyi lakóházra? Közben az történt, hogy máig tisztázadan körülmények között egy lakadan házban gyulladt ki egy régi dívány. Megjegyzem, a tévéstábok szinte hamarabb értek a helyszínre, mint a tűzoltóság emberei. Nem kívánok vádaskodni, de néha az az érzésem, mintha valakiknek az lenne az érdekük, hogy időről-időre felszítsák az indulatokat. A Szögi Lajos emlékére rendezett motoros felvonulások sem igazán járultak hozzá a kedélyek megnyugtatásához. Emlékezni, tiszteletet leróni mindenkinek joga van, ezt mi nem akadályozhatjuk meg. Véleményem szerint azonban, ha valaki valóban tiszteli az elhunytat, az a kegyeletét bármikor év közben, csöndben is leróhatja az itteni emlékműnél. A helyi önkormányzat ezért is koszorúzott már a tragédia évfordulója előtti napokban, mert mi egyetlen szervezet rendezvényéhez sem kívántunk csatíakozni. A tragédia óta vagy akár azt megelőzően voltak Olaszaliszkán összetűzések a roma és a nem roma lakosság között? Nem voltak. A falura soha sem volt jellemző, hogy az itt élő emberek ne tudtak volna szót érteni egymással. Folyamatosan keressük a roma kisebbség képviselőivel az együttműködés lehetőségeit. Most például szeretnénk, ha az iskolában a gyerekekkel roma származású szakember is foglalkozna, de egyelőre nem jelentkezett senki a felhívásunkra. Tudok olyan helyi roma fiatalokról, akik több diplomával is rendelkeznek, ám ők általában nem szívesen térnek vissza abba a környezetbe, ahonnan elindultak. A kisebbségi önkormányzat jól működik a faluban? Úgy vélem, hogy ennek a képviseletnek nincs akkora tekintélye a roma lakosság előtt, mint lennie kellene. Megjegyzem, az egyik kisebbségi képviselő a bűncselekmény kapcsán előzetes letartóztatásba helyezett nyolc személy között van... Azt hiszem, mindenki közös érdeke lenne, ha végre megnyugodnának a kedélyek, és az élet visszetéme a normális kerékvágásba. Milyen lehetőségei vannak Olaszliszkának a fejlődésre? Közismert, hogy a község a To- kaj-hegyaljai borvidék része, így a falusi és a borturizmus fejlesztésének van jövője. Az önkormányzat mindenkori feladata, hogy az itt élő emberek számára minél jobb életkörülményeket biztosítson. Az iskola működtetéséhez évi 40, az óvoda üzemeltetéséhez 20 miihó forinttal járulunk hozzá. A kultúr- ház felújítása jelenleg is folyik, továbbá vendégházat szeretnénk létrehozni, és a községi hivatal modernizálását is tervbe vettük. Egyesek időközben szerették volna elérni, hogy a tragédia helyszínén felállított emlékművet a település más pontjára helyezzék át Beleegyezik ebbe a község vezetése? Az összes jóérzésű polgárral közösen nap mint nap azon dolgozunk, hogy idővel Olaszliszkáról ne csak az itt meggyilkolt tanár esete jusson az emberek eszébe. Az emlékmű azonban álljon csak ott, ahol a borzalmas esemény történt, és figyelmeztessen mindenkit arra, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő, sem itt, sem másutt. Szögi Lajost gyermekei szeme láttára 2006. október 15-én verték halálra Olaszliszkán Az új program a polgároknak az európai integrációban való fokozottabb részvételét kívánja elősegíteni; a lévai járásbeli község máris sikert aratott e téren Idén Nagysalló község nyerte az Európai Bizottság Aranycsillag-díját TÓTH GÁBOR Nagysalló/Brüsszel. Tíz projekt részesül az aktív részvételt és a polgárközpontú erőfeszítéseket elismerő Aranycsillag-díjban. Az egyik díjazott Nagysalló lett, a Polgárok együtt - határok nélkül című pro- jektjével, melyet a testvértelepülési települések kategóriában nyújtott be, s célja az uniós tapasztalatok cseréje volt a partnertelepülések közt, valamint az egyes országok polgárainak találkozása. A különféle projektek a különböző emberek közötti interkulturális párbeszéd elősegítésétől az európai integrációs kérdésekkel kapcsolatos tanulási lehetőségekig és tudatosságnövelő tevékenység biztosításáig teijednek. A díjátadó ünnepség november elején lesz Brüsz- szelben. A díjakat az Európa a polgárokért elnevezésű program keretében adják át: ezen új program a polgároknak az európai integrációban való fokozottabb részvételét kívánja elősegíteni. A díjazott projektek követendő példaként kívánnak szolgálni saját témakörükben, míg népszerűségük hozzá fog járulni az új program tematikus megközelítésének támogatásához és megerősítéséhez. „Örömmel nyugtázom az Európa legkülönbözőbb részein élő polgárok kötelezettségvállalását, projektekben történő részvételét és lelkesedését olyan különféle témák iránt, amelyek a környezetvédelem tudatosításától a kultúrák közötti párbeszédig teijednek - mondta Ján Figef, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa. - Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy szükség van az állampolgári részvételt népszerűsítő projektek elismerését és támogatását célzó állandó platformra, és folyamatosan arra kell törekednünk, hogy törekvéseink még nagyobb közönséghez jussanak el.” Az Aranycsillag-díj nyerteseit kiválasztó zsűri elnöke, Hannu Takkula, az Európai Parlament tagja, a parlamenti kulturális és oktatási bizottság alelnöke volt. A tagok az európai konzultációs szervek képviselői közül kerültek ki, név szerint Brenda King (az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságból) és Antonio Paiva (a Régiók Bizottságából), valamint további három szakértő a testvérvárosi programokból és a dvü társadalmi szervezetekből. „A zsűri azt a nagyon érdekes feladatot kapta, hogy tanulmányozza a lehető legkülönbözőbb közönséget vonzó, számos tagállam részvételével zajló minőségi projekteket, és válassza ki közülük azokat, amelyek ösztönzőként alkalmazhatók abban a folyamatban, amely során Európát a polgárok számára kézzelfoghatóbbá tesszük” - nyilatkozta Hannu Takkula. Összegzésül elmondta: „Személy szerint nagy hatással voltak rám a projektek vívmányai, nevezetesen a kézzelfogható közös célok iránti elkötelezettség, a résztvevők lelkesedése és a végeredmény. Véleményem szerint az ilyen erőfeszítések feltétlenül arra ösztönzik majd az embereket, hogy felülmúlják e sikereket, és hogy népszerűsítsék az értékeket az érintett személyek körében.” A tíz nyertes projekt mellett a zsűri két másik projektet - erőfeszítéseik elismeréseképpen - külön- díjban részesített. A díjátadó ünnepséget november 8-án tartják Brüsszelben, az Európa a polgárokért program éves fórumán, amelyet az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága rendez meg. Az Európa a polgárokért program idén - 21,5 millió eurós költségvetéssel - a testvérvárosi programokkal, a történelmi megemlékezéssel és a civil társadalommal kapcsolatos projekteket, az aktív polgárság témájában működő európai szervezeteket támogatja. A projektekkel és a következő brüsszeli fórum teljes programjával kapcsolatos további információkat a http://ec.europa.eu/citizenship honlapon találják az érdeklődők. A tavalyi nagysallói Euromóka nemzetközi ügyességi vetélkedő Akcióban a polgármesterek (Zoller Viktória felvételei)
