Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-24 / 245. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 24. Szülőföldünk 27 Rozsnyó ügynökségen keresztül értékesítene egy ingatlant, de a bérlőnek elővásárlási joga van rá Kit illet a rozsnyói épület? Rozsnyó általános érvényű rendelete értelmében bárminemű épület eladása csak árverés útján történhet (Szekeres Éva illusztrációs felvétele) A tanulók komolyabban veszik az iskolalátogatást Motiváló az ösztöndíj ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen megszavazták, hogy a város eladja néhány épületét, mert nem tudja fenntartani és a kellő állagmegóvást sem képes biztosítani. ÚJ SZÓ-HÍR Az egyik ilyen, eladásra ítélt régi polgárház a főtéren áll, amely valaha a szabadidőközpontnak adott helyet. Már évek óta bérlik, a bérlőnek a szerződés szerint elővásárlási joga van rá. Ám az ilyenfajta szerződés ellentétes a város általános érvényű rendeletével, amelynek értelmében bárminemű épület eladása csak árverés útján történhet. Továbbá ellentétben áll a város jelenlegi szándékaival is, hogy ingadan- ügynökségen keresztül kívánja eladni épületet. Az eladás módját az utolsó ülésen szavazták meg a képviselők, s szintén nem voltak tekintettel az általános érvényű rendeletre. A bérlő vállalkozó kitart szerződése mellett, mert szerinte az érvényes, és eddig senki sem állította az ellenkezőjét. Az épület iránt Peter Sima továbbra is érdeklődik, és abban az esetben, ha valóban eladnák, s az ára rá nézve érdekesen alakul, érvényesíteni fogja elővásárlási jogát. A képviselők ezt a bizonyos szerződést már két évvel ezelőtt is kétségbe vonták. A város főellenőre vizsgálta meg a tartalmát. Kiderült, hogy két eltérő szövegezésű szerződés létezik. Az egyik az elővásárlási jogot is tartalmazza, a másik szerződés viszont nem, s ez utóbbit a városi hivatal őrzi. Hogy ki a hibás ebben az ügyben, nem sikerült kideríteni. A polgármester megígérte, hogy a hibát kiküszöbölik, de mindennek eljön a maga ideje. Egyelőre viszont még nem jött el, ezért a város ez ügyben semmit sem lép mindaddig, amíg el nem adják az épületet. Nem foglalkoznak a bérlőnél lévő szerződéssel sem, magyarán, nem veszik figyelembe a bérlő elővásárlási jogát. Ezután pedig majd az ő dolga lesz bizonyítani az igazát. A képviselők tehát a szavazás során valószínűleg megfeledkeztek az eladásra szánt épület kérdéses jogi hátteréről. Az ügy pikantériája az, hogy a helyhatósági választások után Peter Sima tagja lett az 1. Rozsnyói Rt. elnökségének, vagyis annak a vállalatnak, amely a városi ingatlanvagyont kezeli, köztük azt az épületet is, amelynek most ő a bérlője, és amelyet a város eladni kíván. Bár állítja, tagsága nincs ösz- szefüggésben a bérleti szerződésével, mégis természetesnek tartja, hogy az épületet, amelybe évek óta sok pénzt fektetett, megvásárolja. S ha ez akadályba ütközne, harcolni fog érte. Ugyanakkor, ha egy nagypénzű befektető társaság jelzi érdeklődését a ház iránt, s a vállalkozó anyagi korlátokba ütközik, nem lép fel ellenük. Ám kiáll a bérleti szerződés feltételei mellett, amelyet a város a szerződés szerint 2012-ig biztosított számára. Szerinte egyeden érvényes szerződés létezik, az, amelyik nála van, és a városi hivatalban lévő csak egy munkaverzió. Kardos Ferenc volt polgármester állítja, az általa aláírt szerződés nem tartalmazta az elővásárlási jogot. Mint mondta, a bérleti szerződés az általános érvényű rendelet szerint készült, és a szabadidőközpont volt igazgatónője írta alá, majd harmadikként a város részéről Kardos Ferenc. Érdekes, hogy a hivatal most dokumentumot készített elő a város fölösleges ingatíanvagyonáról, amelyben a szóban forgó épületet az említett vállalkozónak adná el, hiszen elővásárlásijoga van rá. (kov) Csetnek/Dobsiná. A középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíjakat 2004-től fizetik olyan családokból származó gyerekeknek, ahol a szülők alacsony jövedelműek, anyagi szükséghelyzetben vannak. Noha szociális ösztöndíjról van szó, az utóbbi időben ezt motivációsnak is nevezhetnénk. A tanulók komolyabban vették az iskolalátogatási kötelességüket, és tanulmányi eredményeik is javulnak. Az iskolaigazgató ugyanis bármikor megvonhatja az ösztöndíj kifizetését, csökkentheti az ösz- szegét, esetleg taneszközöket vásárolhat belőlük akkor, ha az adott tanuló sokat hiányzott, s nem teljesít kellőképpen. Nem mindenkinél mondható el a tanulmányi eredményének javulása. „Nálunk a motivációs ösztöndíj megnevezés nem állja meg a helyét. Azok a gyerekek, akik az alapiskola nyolcadik vagy alacsonyabb osztályából hozzánk kerülnek, rossz előmenetelűek. Azzal, hogy minálunk mindössze egy napot foglalkoznak elmélettel, a hét többi napján pedig gyakorlati óráik vannak, azt eredményezi, hogy változik a hozzáállásuk az iskolához, s az eredményeik is javulnak. Az elméleti tantárgyakon kívül értékeljük a munkához való hozzáállásukat és a munkaszokásaikat is. Ezek pedig a legtöbb tanulónknál jók” - mondta Vladimír Sisolák, a Csetneki Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója. „Ha a tanulónak az egyik hónapban megvonom az ösztöndíját, mert nem járt eleget iskolába, a másik hónapban a bejárás javulása esetén visszaadom. Ilyen eset pedig elég sok van. Ám ennek ellenére sem oldja meg az ösztöndíj az iskolalátogatási problémákat. Egy-egy tanévben akár 20 tanulót is el kell bocsátanunk éppen azért, mert nem jár iskolába“ - tette hozzá az igazgató. A Dobsinai Szakközépiskola igazgatónője, Alena Krivanská hasonlóan vélekedik az ösztöndíjakról. Mint mondta, a tanulók sokszor kérik a javítás lehetőségét, mert tartanak az ösztöndíjuk megvonásától. Vannak iskolák, ahol az igazgató nyilvántartja, hogy a diákok hányas cipőt és milyen számú ruhát hordanak. Ezt abban az esetben használja ki, ha valaki arra beszéli ki magát, hogy nem veheti meg a testneveléshez vagy a gyakorlatokhoz szükséges felszerelést. Az igazgató üyenkor az adott tanuló ösztöndíjából vásárolja meg a hiányzó holmit, (kov) Kassa megyében van a legtöbb igénylő A múlt év végén Kassa megyében több mint háromezren kérvényezték a szociális ösztöndíjat. Növekedés tapasztalható Besztercebánya megye esetében is, ott leginkább a nagyrőcei járásbeli munkanélküliségi arány növekedése okozza a száma emelkedését. Akadnak esetek, amikor egy tanuló 4,2-es átlagról 2,8-ra javított, mert segíteni akart a családján. A kezdeti 600 koronás ösztöndíját a tanulmányi eredményének köszönhetően megduplázhatta. Ugyanakkor a szak- középiskolába járó tanulók a gimnáziumot látogató anyagi szükség- helyzetben lévő társaiknál kisebb ösztöndíjat kapnak, (kov) A helyi demokrácia európai hetén a megyei önkormányzat által szervezett rendezvényeknek szinte alig volt látogatója; főként újságírók voltak jelen A kassai polgárokat valóban nem érdeklik a közügyek? KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Október harmadik hete a megyei önkormányzat és a helyi demokrácia jegyében telt Kassán. Illetve csak telt volna. Az emberek érdeklődése enyhén szólva gyérnek volt mondható. Pedig az akciók célja az volt, hogy közelebb hozza a polgárokat a közélethez és a megyei ügyekhez, javítsa a kölcsönös kommunikációt, növelje a polgárok érdeklődését. A sikertelenségnek számos kiváltó oka lehetett. Az első bűnös lehetne az, aki az akciónak nevet adott. A rendezvénysorozat, mely Európa számos országában honos, a „Helyi demokrácia európai hete” hangzatos címet viseli. Röpke közvélemény-kutatásom során tíz próbálkozóból egy sem találta el, vajon mit is jelenthet ez a fogalom, és milyen rendezvények tartoznak hozzá. Pedig ha a „megyeháza nyűt napja” vagy „nyűt hete” címet használták volna, az átlagpolgár megérti: bemerészkedhet a megyeközpontba és a megye által fenntartott más intézményekbe - könyvtárba, múzeumba, bábszínházba például -, és bekukkanthat működésük kulisszatitkaiba. A második bűnös lehetett a rosszul megválasztott időpont, hiszen a Miklós-börtön rekonstrukciós tervei, a bábszínház műhelyeinek megtekintése, a megyeháza körbejárása mind-mind délelőtti vagy kora délutáni programok voltak egy átlagos hétközA közügyek iránt érdeklődő átlagpolgár megtudhatta volna, milyen felújítás vár a Miklós-börtönre és a hóhérlakásra A megyeházát is megnézhették volna a lakosok (Szűcs Éva felvételei) napon, így talán nem is akkora csoda, hogy csak a hírvadászaton lévő újságírók jelentek meg egy-egy helyszínen. A nyugdíjasoknak, kisgyermekes anyukáknak, betegszabadságukat töltőknek ugyan felróható, hogy nem érdeklődnek eléggé a közügyek iránt, ám a lakosság nagy része mégis munkával lopja a napot ilyenkor. A harmadik bűnös lehetett a kelleténél kevésbé meggyőző propagálás is. A megye honlapján természetesen szerepelt a kínálat, ám ott sem kiemelt, a figyelem felkeltő helyen, csak a megyei hírek között. A felmérések szerint a városlakók többsége a városi információs központ honlapját látogatja leggyakrabban, és ott általában naprakész információk vájják a kassai rendezvényekről, ám a városi közügyekbe betekintést nyújtó akciók valahogy lemaradtak innen. Segíthetett volna az érdeklődés felkeltésében néhány óriásplakát is az egyes intézmények közelében, és a főutca számos szórólap-osztogatója nyilván a megyei nyílt hét kínálatát sem vonakodott volna az emberek markába nyomrn. A negyedik bűnös tán valóban az átlagos városlakó volt, aki nem érdeklődik a megyei közügyek iránt. Pedig megtudhatta volna például, milyen épületfelújítást terveznek a Miklós-börtön környékén, hogyan akaiják rendbehozni a hajdani kassai hóhér lakását, müyen belülről a megyeháza legszebb terme, miként lehet urnós támogatásért pályázni, vagy milyen vidékfejlesztési tervek varrnak a jövőre nézve. A szakemberek felkészülten várták a közönséget, de meg kellett elégedniük (jobb esetben!) a sajtó néhány képviselőjével, abban reménykedve, hogy a közügyek iránt (talán) érdektelen lakosság legalább utólag értesül Kassa megye ígéretes terveiről.
