Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-30 / 250. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 30. Külföld 9 Evita Peronhoz és Hillary Clintonhoz hasonlítják a „túlságosan elegáns" Cristina királynőt Államfő lesz a first ladyből A Kirchner házaspár. Ritka pillanat: a leköszönő elnök is győztesként ünnepelhet. (SITA/AP-felvétel) Ciprusnak több idő kell Schengeni határnyitás - karácsonyra Prága. A nyolc kelet-közép-eu- rópai uniós tagország és Málta a külső határok védelmét és más kritériumokat is tekintve minden szükséges feltételt teljesített, ezért minden bizonnyal már de­cember 21-én beléphet a schen­geni övezetbe. Repülőtereiken azonban még a jövő év márciusá­nak végéig fenntartják az eddigi ellenőrzéseket. Ciprusnak viszont még több idő kell a felkészülésre - jelentette ki Rui Pereira portugál belügyminiszter Prágában, ahol több kollégájával együtt áttekin­tették az érintett államok, köztük Szlovákia felkészültségét. Hozzá­tette, hogy a végső döntést az uniós belügy- és igazságügy-mi­niszterek tanácsa, majd pedig az Európai Parlament hozza meg de­cember elején. Wolfgang Schäuble német tárcavezető kije­lentette: „Eredetileg január else­jére terveztük a határnyitást, ám az alapos felkészülésnek köszön­hetően a három és fél éve csatia­kozott uniós tagországok polgárai számára karácsonyi ajándéknak szánjuk az előrehozott határ­nyitást.” (nol) Buenos Aires. Máris bejelen­tette saját elnökválasztási győzelmét Cristina Fer­nandez de Kirchner, a tá­vozó argentin államfő fele­sége, az egyik ellenzéki je­lölt, a keresztény-liberális Elisa Carrio pedig elismer­te vereségét. ÖSSZEFOGLALÓ Cristina Fernandez Buenos Ai­res egyik szállodájában jelentette be, hogy nagyarányú győzelmet aratott a vasárnapi voksoláson. Az exit-poll felmérések azt vetítették előre, hogy a jelenleg szenátort tisztséget betöltő first lady a sza­vazatok 42-46 százalékát megsze­rezve első fordulós győzelmet ara­tott. Ezt alátámasztják a voksok 75 százalékának feldolgozásán ala­puló részeredmények, amelyek szerint a szavazók 43,5 százaléka voksolt Cristina Femandezre, és 23,13 százalék szavazott Elisa Carrióra. A harmadikként befutó jelölt, Roberto Lavagna volt gaz­dasági miniszter 17 százalékot ka­pott. A választási törvények értel­mében az első fordulóban az a je­lölt hirdethető ki győztesként, aki megszerezte a szavazatok legke­vesebb 45 százalékát, vagy pedig úgy nyerte el a voksok legkevesebb 40 százalékát, hogy a második he­lyezettnél legalább tíz százalékkal jobb eredményt ért el. A balközép irányultságú Cristi­na Fernandez de Kirchner Argen­tína első demokratikusan megvá­lasztott női elnöke lehet, és de­cemberben válthatja az államfői tisztségben férjét, a peronista Nestor Kirchnert. Argentínának már volt női elnöke, Isabel Peron, Juan Peron elnök harmadik fele­ségének személyében, aki azután került az állam élére, hogy férje 1974-ben meghalt. Isabel két évig volt elnök, majd egy katonai puccs véget vetett hatalmának. Cristinát gyakran hasonlítják az USA előző elnökének feleségéhez, a szintén elnökségre pályázó Hil­lary Clintonhoz. A barna hajú és - bírálói szerint túlságosan is - ele­gáns, ellentmondást nem tűrő, Cristina királynőként is emlege­tett 54 éves hölgy La Platában, középosztálybeli családban szüle­tett. A helyi egyetem jogi karára iratkozott be, ott találkozott ké­sőbbi férjével, Nestor Kirchnerrel. Az ifjú peronisták már joghallga­tókként is részt vettek a politikai életben, az 1970-es évek politikai pezsgése közepette, amelynek végére 1976-ban kegyetlen kato­nai puccs tett pontot. Cristina 2003-ban, a férj elnök- választási kampányában szenve­délyes és tehetséges szónokként is bemutatkozott. Szenátorként gyakorlatilag az időközben állam­fővé megválasztott férjet támoga­tó pártok frakcióvezetőjének a szerepét töltötte be. (MTI, s, ú) Tárgyalásokra sürgetik Moszkvát a CFE-ről Francia-német fellépés ÖSSZEFOGLALÓ Tüntettek a szerbek a szlovák főmegbízott ellen Egyezség a rendőrségről MTl-HÍR Berlin. Közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot teg­nap Frank-Walter Steinmeier né­met és Bemard Kouchner francia külügyminiszter arra, hogy mond­jon le a hagyományos fegyverze­tet és fegyveres erőket korlátozó CFE-szerződésrendszer felfüg­gesztéséről. Vlagyimir Putyin el­nök júliusban rendelte el a szer­ződés oroszországi érvényének december 12-től történő felfüg­gesztését, a lépést válasznak szánva az USA közép-európai ra­kétatelepítési terveire. A Frank­furter Allgemeine Zeitungban (FÁZ) megjelent közös állásfogla­lásban a német és a francia dip­lomácia vezetője sürgette Moszk­vát, hogy a CFE-szerződés hatá­lyon kívül helyezése helyett a tár­gyalóasztal mellett igyekezzen érvényt szerezni érdekeinek. A felfüggesztés annak a szerző­déses rendszernek a végét jelent­heti, amely 1990 óta az európai biztonság megőrzésének egyik legfőbb oszlopa volt. Európának - írták - új biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között a terrorizmus fenyegetését, a tö­megpusztító fegyverek terjedését, valamint a különböző regionális konfliktusokat említették, utalva arra, hogy ez szükségessé teszi az európai védelmi képességek erő­sítését. Ezért nem szabad lebe­csülni a hagyományos fegyverzet ellenőrzésének jelentőségét az ál­lamok közötti kapcsolatokban; a CFE-szerződés felfüggesztését célzó moszkvai szándék pedig ag­godalomra ad okot - fogalmaztak a külügyminiszterek, egyben fi­gyelmeztettek: a hagyományos fegyverzet korlátozásának meg­szűnése újabb fegyverkezési ver­senyt indíthat el, s ezáltal újabb konfliktusokhoz vezethet. Hangsúlyozták: az EU nagyon fontosnak tartja a tömegpusztító fegyverek terjedésének megaka­dályozását. Az uniót ez vezérli az iráni atomválsággal kapcsolatos magatartásában is. „Célunk az, hogy a jelenlegi válságra tárgyalá­sos megoldást találjunk” - fogal­mazott Steinmeier és Kouchner, a közös kihívások elhárítása érde­kében párbeszédre és együtt­működésre szólítva fel Oroszor­szágot. (MTI, ú) Szarajevó. A boszniai parla­menti pártok váratlanul egyezsé­get kötöttek az ország egységes rendőrségének létrehozásáról. A megállapodás hatpárti találkozón született, amelyen részt vett Mi­roslav Lajcák, a nemzetközi kö­zösség boszniai főmegbízottja is. A törvénynek az EU követelése értelmében elő kell írnia, hogy Boszniának egységes, központilag finanszírozott, politikai beavat­kozástól mentes, felépítésében ki­zárólag szakmai elvekhez igazodó rendőrsége legyen. Már három éve el kellett volna fogadni, de eddig nem tudtak megegyezni ró­la, főleg a szerbek miatt. Az EU ugyanakkor világossá tette, mindaddig nem írja alá Bosznia és Hercegovinával a stabüizációs és társulási egyezményt, amíg a két részre osztott országban létre nem jön a kívánalmainak megfe­lelő egységes rendőrség. Azt, hogy most hirtelen, egyet­len megbeszélésen egyetértés szü­letett a kérdésben, megfigyelők kapcsolatba hozzák a Szerb Köz­társaság vezetői és Miroslav Lajcák szlovák főmegbízott viszo­nyának kiéleződésével. Tegnap több helyütt is tüntettek a szerbek Lajcák ellen. Teheráni atomprogram Fellángolt az Irán-vita Teherán. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) és Irán illetékesei tegnap Teheránban folytatták tárgyalásaikat, amelyek témája az iráni nukleáris prog­ram. A nyugati országokban éles bírálatokat váltott ki Mohamed el- Baradeinek, a NAÜ főigazgatójá­nak az a kijelentése, miszerint nincs bizonyíték arra, hogy Irán ténylegesen nekilátott volna az atombomba előállításának. Hervé Morin francia védelmi miniszter kijelentette: a francia hírszerzés adatai, amelyekhez más országok hírszerzésével együttműködve ju­tott, a párizsi vezetésben épp el­lenkező érzést váltanak ki. De ha Baradeinek igaza is lenne, az sem mentesítené Teheránt az alól, hogy nem ad felhatalmazást a NAÜ-nek az ellenőrzésre. Avigdor Lieberman izraeli miniszterelnök­helyettes pedig azt mondta, Bara- dei minden eszközzel megpróbál­kozik, hogy „tisztára mossa és igazolja” Iránt. Szerinte az egyip­tomi születésű Baradeit az iszlám világgal szembeni elkötelezettsé­ge motiválja. (MTI) Tablettatilalomra buzdít a pápa Vatikánváros. XVI. Benedek az eutanáziához és az abortuszhoz használt tabletták árusításának lelkiismereti okból történő meg­tagadására szólította fel a gyógyszerészeket. A lelkiismereti okból történő megtagadás „olyan jog, amelyet az Önök szakmájának el kell ismernie, lehetővé téve, hogy ne működjenek közre olyan sze­rek szállításában, amelyek célja egyértelműen erkölcstelen: az abortusz és az eutanázia”. A pápa tegnap a katolikus gyógyszeré­szek 25. kongresszusának küldötteit fogadta. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Gyanús miniszter London. Feltartóztatták va­sárnap a brit kormány nemzet­közi fejlesztési miniszterét a washingtoni repülőtéren, a csomagjait átkutatták, és mint­egy negyven perces kihallga­tásnak vetették őt alá. Sahid Malik, a szigetország kabinet­jének első muzulmán miniszte­re épp hazatérőben volt Lon­donba, miután a terrorizmus el­leni harcról folytatott tárgyalá­sokat amerikai képviselőkkel. „Rendkívül nyugtalan vagyok” - közölte a miniszter Nagy-Bri- tanniába való megérkezése után. Az AP hírügynökség en­nek kapcsán emlékeztetett ar­ra, Malikot tavaly november­ben a New York-i J. F. Kennedy Sahid Malik (Képarchívum) repülőtéren is több mint egy órán keresztül vallatták a biz­tonságiak. A brit politikus ak­kor az amerikai belbiztonsági minisztérium által rendezett szemináriumról tért haza, s an­nak a témája is a terrorizmus el­leni harc volt. (SITA) Szerb szavazók Látni akarják a Seselj-pert Belgrád. A szerb szavazópolgá­rok egytizede, 630 ezer ember kö­vetelte vasárnapig - aláírásával igazoltan - azt, hogy a szerb tévé egyenesben közvetítse a háborús bűnökkel vádolt, a hágai Nemzet­közi Törvényszék börtönében lé­vő Vojiszlav Seselj bírósági tár­gyalását. A politikus a Szerb Ra­dikális Párt (SRS) elnöke, s 2003. február 23-án önként adta fel ma­gát Hágában, hogy ítélkezzenek fölötte. Seselj, a hírhedt csetnik vajda a múlt század kilencvenes éveinek elején lezajlott harci cse­lekményekben nem vett részt, de politikusként elmondott, uszító- nak minősített szónoklataiért emberiesség elleni bűntettekkel,, polgári lakosok elűzésével vádol­ják. Kérdés, hogy Hága engedé­lyezi-e a közvetítést. (MTI) Óimért izraeli kormányfőnek prosztatarákja van Képes ellátni a hivatalát MTl-HÍR Jeruzsálem. Ehud Óimért izra­eli kormányfőnek prosztatarákja van, de a betegség nem fenyegeti életét - jelentette be maga a mi­niszterelnök tegnapi rendkívüli sajtókonferenciáján. Elmondta, egy rutinvizsgálat során kezdődő stádiumban lévő prosztatarákot diagnosztizáltak nála. Hozzátet­te: egészen mikroszkopikus da­ganatról van szó, az orvosok azt ígérték neki, hogy a következő hónapokban műtéti úton eltávo­lítják a tumort. Óimért leszögez­te: képes lesz ellátni hivatalát. Kobi Ramon, a magánorvosa is úgy nyilatkozott, a betegséget na­gyon korai stádiumban fedezték fel, és gyógyítható. A 62 éves Ói­mért 2006 márciusa óta tölti be a miniszterelnöki tisztséget, amikor hivatalosan is átvette a kormány­Ehud Óimért (CTK/AP) rudat a két hónappal korábban agyvérzést kapott, azóta is kómá­ban lévő Ariel Sarontól. Általában jó fizikumú, sportoló ember híré­ben áll, de néhány hete kifejezet­ten sápadtnak és fáradtnak tűnt egy asdodi összejövetelen. RÖVIDEM Ne támadják a konvojokat! Kabul. Segélyszervezetek harmincnégy munkatársa vesztette életét ebben az év­ben Afganisztánban támadá­sok következtében. Az ENSZ afganisztáni segélymisszió­jának vezetője tegnap felszó­lította a tálib felkelőket és a rablóbandákat, ne tekintsék célpontnak a segélyszállít­mányokat. „A támadások miatt a lakosság legrászorul­tabb csoportjaihoz nem tu­dunk eljutni” - hangsúlyozta Tom Koenigs. (MTI) Atomenergiát akar Kairó Kairó. Egyiptom békés cé­lokból atomerőműveket fog építeni. Ezt tegnap jelentette be Hoszni Mubarak elnök. Hangsúlyozta: a program ki­zárólag villamos áram terme­lésére irányul majd, és a kai­rói kormányzat meggyőző­dése, hogy az energiabizton­ság a nemzet jövőjének épí­tésében az egyik legfonto­sabb tényező. Irán hasonló indoklással folytat atomfej­lesztési programot, ám nyu­gati aggodalmak szerint va­lójában nukleáris fegyver előállításán fáradozik, ami megbonthatja a térség hadá­szati egyensúlyát. (MTI) Hatoldalú tárgyalások Szöul. Hatoldalú tárgyalá­sok kezdődtek tegnap a két Korea határán az Észak-Ko- reának nyújtandó energeti­kai és gazdasági segítségről. Phenjan, jongbjoni nukleáris központja három létesítmé­nyének leszereléséért cseré­be egymillió torma üzem­anyagot kap, amelyből 100 ezer tormát Dél-Korea és Kí­na már leszállított. A decem­ber 31-ig leszerelendők kö­zött van egy 5 megawattos kísérleti reaktor is. (MTI) A sztálini idők áldozatai Moszkva. A nevek vissza­adása címmel emlékeztek meg tegnap a sztálini re­pressziók áldozatairól: 12 órán át egymást váltva olvas­sák fel az 1937-38-as terror halálos áldozatainak nevét, korát, foglalkozását és ki­végzésének időpontját a moszkvai Lubjanka téren, ahol az egykori KGB épülete is áll. A felolvasást Vlagyimir Lukin, az Oroszországi Föde­ráció emberi jogi biztosa kezdte: gyászzene hangjaira olvasta fel a megöltek adata­it, majd mások vették át tőle a listát. A megemlékezést a politikai repressziók áldoza­tainak napja, október 30. al­kalmából tartják, amely a po­litikai foglyok napjaként is ismert. Arszenyij Roginszkij, a Memorial elnöke elmond­ta: szűk értelemben az áldo­zatok száma 12,5 millió volt, de szélesebb értelemben mintegy 30 millió embert le­het ide sorolni, hiszen ezre­ket büntettek meg például a munkafegyelem megsértése miatt, és könnyen a táborok­ba kerülhetett, aki két-há- rom alkalommal elkésett a munkahelyéről. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents