Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-25 / 246. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Szükséges a sztrádaépítés Pozsony. Pavol Prokopovic volt közlekedési miniszter szerint a közlekedési tárcának meg kell valósítania sztrádaépítési elképzeléseit, mivel az infrastruktúra fejlesztése minden régióban pozitív hatást gerjeszt. Vagyis kiállt a kedden meghirdetett erőltetett ütemű, az állami és magántőkét bevonó ún. PPP-projektek mellett. Igor Choma, az autópályák építéséért felelős kormánybiztos kedden bejelentette: PPP- projekt keretében az elkövetkező években 151 km hosszúságban építtetnek meg autópályát és gyorsforgalmi utat. Három nemzetközi tendert hirdetnek, együttesen 3,9 milliárd euró értékben. Az első két tendert már a jövő héten meghirdetik, a harmadikat 4-6 hónap múlva. „2010-ig magánerőből 68 kilométernyi sztrádát akarunk megépíteni, további 148 kilométert pedig állami forrásból, ez együttesen 216 km sztrádát és gyorsforgalmi utat jelent. Ha a PPP-projektek teljes egészében megvalósulnák, akkor 2012-ig összesen 300 kilométerrel nő Szlovákia sztráda- és gyorsforgalmi hálózata” - mondta Choma. (S, ú) Sztrájk: ma reggel áll a MÁV Budapest. A magyar mozdonyvezetők szakszervezetének ma reggel 6 és 8 óra között meghirdetett sztrájkja több mint hatszáz személyszállító vonatot érint. A MÁV úgy tájékoztatott, a nemzetközi vonatokat befogadják a magyar határállomásra, de onnan csak a sztrájk befejezése után indulnak tovább. A menetrend szerinti forgalom várhatóan csak estére áll helyre. A sztrájk miatt a megvásárolt jegyek árát visszatérítik, ha az utas nem száll fel a vonatra. (MTI) Jurena Bríza helyett a felügyelőtanácsot váltja le Vihar készül a földalapnál? S1TA-HÍR Pozsony. Miroslav Jurena földművelésügyi miniszter felszólítja a Szlovák Földalap valamennyi szervét, hogy számoljanak el tevékenységükkel, mivel a tárcavezető szerint jelentősen csökkent az intézmény teljesítménye. „A hivatal teljesítménye számottevően visz- szaesett, mivel egyes szervei nem a feladataikkal vannak elfoglalva” - mondta Jurena. Míg tavaly 500 restitúciós kérelmet hagyott jóvá a hivatal, idén csak 50-et. A miniszter azt sem zárja ki, hogy a teljes igazgatótanács leváltását fogja javasolni, ha ez indokolt lesz. Miroslav Jurena már több hete célpontja az ellenzéki kritikának, mivel nem lépett a földalap igazgatóhelyettese, Branislav Bríza ügyében. A földalap felügyelőta- nácsa ugyanis rámutatott, hogy Bríza, aki szintén a HZDS jelöltje, megsértette a hivatal belső szabályait, amikor dél-szlovákiai tulajdonosoknak a Magas-Tátra és Donovaly közelében lévő értékes pótföldek kimérését hagyta jóvá, amelyeket azok gyorsan el is adtak egy befektető cégnek. A földalap felügyelótanácsa akkor azt javasolta Miloslav Sebek igazgatónak, vonja felelősségre az illetékeseket, és tegyen bűnvádi feljelentést. Az ellenzék felszólította az agrártárca vezetőjét is, hogy cselekedjen, Jurena azonban azzal védekezik, nem áll módjában leváltani a földalap vezetőit, ezt csak a kormány teheti meg. Értesüléseink szerint a földalapban hónapok óta állóháború van a smeres igazgató és HZDS-es helyettese között, és a koalíciós egyezségek alapján Brízát csak a HZDS mozdíthatja el. Martin Korch, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap megerősítette, a rendőrség már vizsgálja a kétes szerződéseket. Pavol Freso SDKÚ-s képviselő szerint ez a helyzet megfelel a koalíciónak, emberei folytatni akarják telekügyleteiket a földalapon keresztül. Lucia Zitnanská (SDKÚ) ezért a földrendezésről szóló törvény keretében javasolja, hogy a földalap az aláírástól számított öt napon belül köteles legyen nyilvánosságra hozni a pótföldek kiadásáról szóló szerződéseket. „Beteijesztésünkben az is szerepel, hogy a földalap egy hónapon belül tegyen nyilvánossá minden szerződést, amelyek a jelenlegi kormány alatt lettek jóváhagyva, s negyedéven belül pedig az összes, a földalap megalakulása óta aláírt döntést.” A földrendezésről szóló törvényről ma dönt a parlament, a jogszabály 2008. január 1-jén lépne hatályba. Az oktatási tárca módosítani akarja a szlováknyelv-oktatást a magyar iskolákban és óvodákban Újra kísért az alternatív oktatás Pozsony. Minden állampolgárnak bírnia kell az államnyelvet az óvodától kezdve, annak érdekében, hogy egész Szlovákia területén egyenlő esélyei legyenek a munkapiacon - áll a nemzeti kisebbségek új oktatási koncepciójában, melyet a minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátott. ÚJ SZÓ-HÍR A minisztérium a kormányprogramra hivatkozik: „a kormány javítani fogja a nemzetiségi oktatásügy feltételeit, valamennyi kisebbség anyanyelvi oktatását, kiindulva a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájából. A kisebbségek nyelvén való oktatás azonban nem mehet az államnyelv rovására.” A tervezet szerint „a jelenlegi nemzetiségi oktatási rendszerben nem fektetnek kellő hangsúlyt a tanulók alapvető nyelvi és kommunikációs készségének elsajátítására az államnyelven, anyanyelven és idegen nyelveken”. A koncepció emellett többször is hangsúlyozza a „nemzeti kisebbségek kulturális és nyelvi identitásának megőrzését az oktatási rendszerben.” Szlovák tankönyvet a magyar iskolába! A minisztéium egyik célkitűzése „az interkulturális különbségek tiszteletben tartásán” kívül „a szlo- váknyelv-tanítás módszertanának újítása a magyar óvodákban, alapiskolákban és középiskolákban.” A nemzeti kisebbségek oktatási intézményeiben az oktatás a kisebbség nyelvén fog folyni, áll a tervezetben. Ám egyik legfontosabb pontja, hogy a nemzetiségi iskolákban a minisztérium által jóváhagyott szlovák tankönyvek fordítását fogják használni az anyanyelvű és idegen nyelvű tankönyveken kívül. A minisztérium változtatni kíván az oktatás tartalmán is: a gyereknek el kell sajátítania az írást, a szövegértő olvasást anyanyelven és államnyelven, hogy „képes legyen kapcsolatkialakításra a többi kisebbséggel és a többségi nemzettel.” A nemzetiségi iskolákban oktató pedagógusoknál következetesen ellenőriznék a szakmai és pedagógiai alkalmasságot. Államvizsgát kell tenniük szlovák nyelvből azoknak a pedagógusoknak, akik külföldön szereztek felsőfokú képesítést. A minisztérium további intézkedései közt szerepel, hogy a nemzetiségi iskolákban rendszeresen ellenőrizné és értékelné az oktatás színvonalát, „különös tekintettel az államnyelv elsajátításra.” Mikolaj csökkentené a fejpénzt A nemzetiségi iskolák jelenleg 8 százalékkal magasabb állami támogatást kapnak diákonként, mint a szlovák iskolák. Az oktatási tárca egységesíteni akaija a fejkvótát, tehát a magyar iskolák ezentúl kevesebb pénzt kapnának. Dusán Caplovic, a kormány kisebbségekért felelős alelnöke azonban tegnap azt nyilatkozta, nem támogatja Mikolajnak ezt a tervét, és a pozitív diszkriminációt meg kell őrizni ezen a területen, (sán) A koncepció az SNS elképzeléseit tartalmazza Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint Mikolaj tervezetének vannak szakmai pontjai is, ám úgy érzi, politikai megrendelésre született. „A koncepció tükrözi a Szlovák Nemzeti Párt elképzeléseit, megint egy olyan tervezet, amely rólunk szól, és nélkülünk született. Ez az anyag a nemzetiségi oktatás kérdéskörét, a nemzetiségi oktatási intézmények tevékenységét leegyszerűsíti pusztán a szlovák nyelv oktatására, illetve elsajátítására. A koncepció ilyen formában újra feszültségeket fog teremtem a nemzetiségi oktatás terén.” Pék László kifogásolja azt is, hogy a tankönyvek szerepét a tervezet ennyire kiemeli, hiszen a mostani gyakorlat szerint az iskola és pedagógus bizonyos mértékig megválaszthatja az oktatási tananyagot. „Eltúlzott a tankönyvek szerepe a tervezetben, de mivel a minisztérium így tud a legnagyobb befolyással lenni az oktatásra, ezt kényszerítette ki. Úgy vélem, a történelem- és földrajztankönyvek esetében a legerősebb az az érdek, hogy a szlovák nyelvű tankönyvek fordításaiból oktassanak a magyar iskolákban” - mondta lapunknak az SZMPSZ elnöke. Szerinte vannak pozitív elemei is a tervezetnek, dicsérendő például, hogy szerepel benne a szlovák szakos tanárok módszertani képzése, mégis jóval több benne a negatívum. „Az a pont, hogy a diák szabad választása esetén biztosítani kell az adott tantárgyak államnyelven történő oktatását, már rendkívüli módon hasonlít az 1995-os alternatív oktatási koncepcióra. Szerintem a minőségi szlovák nyelvoktatás biztosításáról rendelkező elképzelés mögött is az áll, hogy kevés a képzett szlovák szakos pedagógus a nemzetiségi iskolákban, ezért megtörténhet, hogy szlovák nemzetiségű pedagógusok bevonásával oldanák meg a kvalifikált szlováknyelv-oktatást.” - fejtette ki Pék László, (sán) Elképzelhető, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a listáról lemaradt egészségügyi intézmények Marad a 34 kivételezett helyzetű kórház ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnap változatlan formában fogadta el az egészségügyi szolgáltatók minimális hálózatáról szóló javaslatot. A rendelet 29 080 ágyban határozta meg a lakosság ellátásához szükséges kórházi ágyak minimális számát. Az elképzelés ellen tiltakoztak a leginkább érintett kiskórházak, de elfogadhatatlannak, és a kórházak közti versenyt deformálónak tarják az egészségbiztosítók is. A Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) jogi lépéseket is fontolgat. „Független jogi elemzést készíttetünk, és ez alapján döntünk a további lépésekről” - mondta lapunknak Marián Petko, az ANS elnöke. Az alkotmánybírósághoz vagy a versenyhivatalhoz fordulnak, ha az elemzés igazolja, hogy a rendelet diszkriminatív. A 34-es listára ugyanis csak állami tulajdonban lévő kórházak és állami egészség- ügyi intézmények kerültek fel. A listáról lemaradt kórházak nem szűnnek meg automatikusan, de számukra nem garantált a szerződés az egészségbiztosítókkal. Meg kell érte harcolniuk. Szakértők szerint az egészségügyi minisztérium mozgásterét Robert Fico kormányfő szűkítette le, aki kijelentette, hogy csak állami intézmények kerülnek be a minimális hálózatba. „Az elfogadott rendelet olyan szabályozó mechanizmust hagy jóvá, amely nincs tekintettel az állami és nem állami intézmények azonos jogállására, diszkriminálja a nem állami kórházakat” - tájékoztatta lapunkat Radoslava Miklásová, az Apollo Egészségbiztosító szóvivője. A minimális hálózatról szóló rendelet listájára felkerült minden állami egészségügyi intézmény, olyan is, melynek nincs fekvőbeteg részlege. A kassai Nukleáris és Molekuláris Gyógyászat Intézete például csak laboratóriumokat működtet, szövet- és egyéb vizsgálatokat végez, mégis felkerült a kórházlistára. Az egészségbiztosítók azt ígérik, hogy a kormányhatározat nem lesz hatással eddigi üzletpolitikájukra. Az Apollónak 2008. június 30-ig vannak szerződései a szolgáltatókkal. „Készek vagyunk tárgyalni és szerződni is minden olyan intézménnyel, mely teljesíti minőségi követelményeinket” - mondta lapunknak Miklásová. Hasonló az Általános Egészség- biztosító (VsZP) álláspontja is. „Olyan hálózatot akarunk építeni, meíy ügyfeleink számára biztosítja a hozzáférhető, minőségi ellátást, tárgyalni fogunk a minimális hálózatba be nem került intézményekkel is” - jelentette ki Petra Bálázóvá, a VsZP szóvivője, (lpj) Zuhanórepülésben a Stefánik légikikötő - elképzelhető, hogy elővételi joggal bérbe adják az objektumot A privatizáció helyett titokban cserél gazdát a pozsonyi repülőtér? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fővárosi Stefánik repülőtér privatizálását leállította a Fico-kormány. A reptér fejlesztésének koncepciója azóta sem készült el, forgalma viszont csökken, a légikikötő elnökét pedig leváltották. A felsorolt válságjelek arra utalnak, hogy a reptér csendes privatizációját készítik elő - véli Pavol Prokopovic (SDKÚ) volt közlekedési miniszter. „A magánosítás alatt nem azt értem, amit mi értettünk, akik előkészítettük a repülőtér 66 százalékának eladását egy komoly stratégiai befektetőnek. Itt valami más készül, például tartós bérbeadás elővételi joggal, vagy pedig hagyják folytatódni a cég mélyrepülését, s majd amikor fillérekért eladják, azzal magyarázhatják meg, hogy mindez a gonosz jobboldali politikusok öröksége” - véli Prokopovic. A parlamenti képviselő ennél konkrétabb bizonyítékokat nem hozott fel, mindössze a tényekre figyelVegyesvállalatot alapítanak Pozsony. „Állami többségű vegyesvállalatot alapítunk” — közölte Lubomír Vázny közlekedési miniszter, ami szerinte nem azonos a főváros repterének titkos privatizálásával. Az egyik potenciális jelölt a korábban lehetséges privatizálóként szereplő bécsi légikikötő. A Stefánik-reptér fejlesztésének másik lehetséges megoldása, hogy a fejlesztés érdekében hitelt vesz fel, a modernizáció első szakasza 2010-ben, a kapacitásbővítés pedig 2014-ben zárulhat le. (SITA) meztetett. Miközben a Stefánik- repülőtér 2007 első 8 hónapjában 1,392 milliós utasforgalommal számolt, a valóság csupán 1,36 millió volt. Hétfőn leváltották a Stefánik-Airport Bratislava igazgatótanácsának elnökét, Frantisek Stolárikot és helyébe Karol Bier- mann személyében egy, a repülés és utasforgalom vüágában járatlan válságmenedzsert ültettek. Prokopovic emlékeztetett, hogy a Dzurinda-kormány által szorgalmazott privatizáció 20 milliárd koronás pénzinjekcióval, nagyarányú fejlesztésekkel járt volna, ám ehelyett most stagnál a reptér, s emellett az értéke is csökken. Tegyük hozzá, a magánosítás leállítása miatt hoppon maradt bécsi légikikötő agresszív hirdetési kampányba kezdett, sorra csábítja el az utasokat, és ha november 18-án átadják a Pozsony-Bécs autópályát, akkor szívóhatása még erősebb lesz. (S, só) Ködösek az elképzelések a pozsonyi repülőtér jövőjét illetően (Somogyi Tibor felvétele)
