Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-01 / 225. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 1. www.ujszo.com A kegyelet és a művelődés (hó)napjai Pozsonyban Városi Kulturális Napok UJ SZO-H1R Pozsony. Október 6-án veszi kezdetét, s december 2-áig tart az a kulturális rendezvénysorozat, mely elsősorban a fővárosban s az annak vonzáskörzetében élő magyarokat hivatott megszólítani. Szombaton, a nyitónapon az aradi vértanúk emléke előtt tiszteleghetnek a jelenlevők a pozsonyi Kecske-kapui temetőben. A délutáni órákban engesztelő szentmisére kerül sor a Szent Miklós- plébániatemplomban, a pozsony- püspöki Vetvár művelődési házban pedig a kitelepítések 60. évfordulójára emlékeznek. Október 9-én nyílik meg a Csemadok nagytermében az esztergomi művészek céhének képzőművészeti kiállítása, majd ugyanitt kerül sor egy nappal később Cséplő Ferenc Azok a nehéz idők című könyvének bemutatójára. Őstörténeti előadással folytatódik a rendezvénysorozat október 17-én; ennek témája az ősmagyarok eredete, az őshaza kérdésköre. Október 24-én Boráros Imre előadásában a Hantjával sem takar - János passió című melodráma hangzik el a Csemadok nagytermében. Novemberben nyolc rendezvényre kerül sor: 8-án Jaksics Ferenc jubileumi kiállítása nyílik a Csemadok nagytermében, 10-én a deutsch-altenburgi temetőben műsorral egybekötött emlékezésre kerül sor az 1956-os események kapcsán. November 11-én a Vetvár művelődési házban a jókai műkedvelő színjátszócsoport előadásában felhangzik a Hippolit, a lakáj című zenés vígjáték, majd november 21-én Koltay Gábor Horthy című filmjét vetítik. A Nyíregyházi Gyermekkórus Kodály- emlékhangversenye zárja a novemberi programsorozatot 24-én, ennek helyszíne a Szent Márton- dóm lesz. December 1-jén András-napi vásár zajlik a pozsonypüspöki Szentháromság téren, az esti órákban pedig bál zárja a mulatságot. A rendezvénysorozat záróakkordjaként december 2-án adventi énekek csendülnek fel a Szent Miklós-plébániatemplom- ban. (- lőrincz -) Az irodalomtudományi folyóirat legújabb száma Miről szól a Partitúra? LAPAJÁNLÓ Megjelent a Partitúra soron következő (a tavalyi alapítása óta számított harmadik) száma, melyet ezúttal a Sambucus Irodalomtudományi Társaságon kívül lapgazdaként a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara is jegyez. Az irodalomtudományi folyóirat, melynek főszerkesztője ezúttal Benyovszky Krisztián, öt nagyobb tematikai egységre bontva közöl tanulmányokat az irodalom meglehetősen széles tárgyköréből. Az elsőben Laurent Jenny Hipertext és teremtés című dolgozata olvasható (Bene Adrián fordítása); a francia irodalomteoretikus ebben a szöveg keletkezésének, létrejöttének szövegbeli előzményeit vizsgálja a szöveggenetika legutóbbi irányzatai mentén, legbővebben a piszkozatnak mint a „nyom megőrzésének” tartott kommunikatív felfogásáról, mondván, hogy „a kézirat-nyom is egyfajta átmenetet képez az író és az olvasó között”. Ehhez kötődik Benyovszky Krisztián dolgozata (Dickenst folytami), mely egy könyvrecenzió leple alatt folytat - avatottan visszafogott - kommunikációt az olvasóval, miközben a recenzált regény maga is erre válallkozik. A bűnügyi mint műfajjelző Vir- giniás Andrea tanulmányában folytatódik: ez a műfaj filmes példáit veszi elő s vallatja ismert filmek részleteinek összehasonlító módszerével. Pál Dániel Levente nagyítója alá (Boncolások és csinosítások Sade-on) eddig reflek- táladanul maradt Sade-témák keartitúra íffxkiomtudományi fotyóirat 2007/1 Konyamin Filozófus Egyetem Kózép-ewöpai Tanulmányok Kara Sambucus Irodalomtudományi Társaság rülnek, jól tagolt és figyelemfelkeltő címekkel ellátott fejezetekben, szemléletesen. A harmadik blokk a műfordításé; ezt is két tanulmány képviseli, Jeney Éváé (Az egyetemes fordít- hatóság elve) Ricoeur három, fordításról szóló tanulmányát értelmezi, pontosabban a fordíthatat- lanság, a kommunikációra való képtelenség; ezen belül a (különösen szép) „nyelvi vendégszeretet” kérdéskörét. Ehhez kapcsolódik Józan Ildikó tanulmánya („Tartozások és hozzátartozók” Idegen nyelvek poétikája Petri György költészetében) az idegen nyelvű irodalmi szöveg(részek) és az ide- gen(nyelvű)ség nyelvismereti, olvasói és fordítói tapasztalati sokrétűségéről, szemléltető példaként a fordíthatatlannak tartott Petri- versekből válogatva, hasznos adalékaként a fordításelméletnek. Az elmélet túlsúlya a negyedik tematikai egységet jellemzi, ebben Bokody Péter Emmanuel Lévinas művészetfelfogásának recepcióját rendszerezi, Keserű József pedig (Nyelv, reprezentáció és irodalom Lévinasnái) olvasás és etika viszonyát vizsgálja: „az lehet az érzésünk, hogy Lévinas eléggé hűtlenül bánik irodalmi pédáival. Felhasználja a gondolatmenet illusztrálására, miközben hozzáidomítja előzetes mondandójához. Ezt a fajta olvasást talán az a mélyen gyökerező gondolat (előítélet) motiválja, mely szerint az irodalmi művek nem képesek az etikai viszony létrehozására.” Bényei Tamás könyvelemzése (Gyarmati hangzavar. E. M. Forster Ut Indiába) is az etikaira összpontosít, már tárgyválasztásával is (de különösen „a humanizmus etikai korlátozottságának” tematizálásával), de a poétika eszköztárával és bölcseletelméleti alapozással; „a gyarmati nyelv kizökkentettségére” figyel, a megszóh'tás, a visszhang, a hang, az invokáció (itt konkrétan: a másik megszólításának trauma- tikus aktusa) fogalomkörei révén. A száznegyvennégy oldal terjedelmű folyóiratot két kritika zárja; Dósa Annamáriáé egy a kortárs cseh irodalmat bemutató kötetet (Martin Piláf: Vrabec v hrsti aneb Klisé v literature), egy irodalom-népszerűsítő kézikönyvet értékel, Halmai Tamásé egy tankönyvet (Sz. Molnár Szilvia: Bevezetés a kortárs magyar irodalomba). (cs) Az októberi kassai programok nemcsak a helyi magyaroknak szólnak, hanem a szlovákokat is „célba veszik’ Kassai Kiadás - kulturális invázió Szalóki Ági Hallgató című műsora október 11-én este a Fő utcai történelmi városháza nagytermében hallgatható meg (Képarchívum) Kassa. Harminc nap alatt tizenhét program tizenkét helyszínen. Kortárs tánc, jazz, népzene, alternatív rock, bizarr opera, képzőművészet, film, vizuális művészet, valamint mindezek mutációi. JUHÁSZ KATALIN A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete (MKKI) októberben valóságos inváziót tervez a városban, Kassai Kiadás címmel. A kínálatban hangsúlyos helyet kaptak a rétegműfajok képviselői, akik nem sűrűn szerepelnek ugyan a tévében, ám a magyar kultúra leghaladóbb törekvéseit képviselik, kiérdemelték a hazai és nemzetközi szakma figyelmét, ezért az igényesebb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak. Az intézet munkatársai igyekeztek felhívni a zenei és színházi fesztiválok helyi, főleg szlovák szervezőinek figyelmét ezekre a „világvízumos” művészekre. A Kassai Kiadás programjai ugyanis nem csupán a helyi magyaroknak szólnak, hanem mindazoknak, akik kíváncsiak egy európai értékeket képviselő és teremtő ország művészeire. Ilyen intenzív magyar kulturális jelenlétre még nem volt példa a városban, amelynek 250 ezres összlakosságából ma már alig 10 ezren vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Holnap este nyolc órakor a Fő utcai Alsókapu régészeti komplexumnál egy Kassából és Budapestből összegyúrt virtuális város jön létre. A Kiégő Izzók vizuális művészeti csoport tagjai két hatalmas vászonra vetítik majd a trükkösen összevágott képeket, a zenét pedig a Tilos Rádió DJ-je szolgáltatja. A fénykulisszák egy brit brigád installációját hivatottak „feldobni”, amely a szeptemberben kezdődött Moon Ride kortárs művészeti fesztivál egyik látványos kiállítási tárgya. Egy másik fontos rendezvény, a Kassai Jazzfesztivál vendégeként érkezik csütörtökön Harcsa Veronika, a műfaj egyik legnagyobb magyar- országi tehetsége. A fiatal énekesnő saját kvartettjének kíséretében saját dalait adja elő a GeS klubban, két nappal később pedig az Erik Sumo Band tagjaként egy egészen más műfajban is bemutatkozik Kassán. A pop, a rock és az elektronikus zene izgalmas keverékével, valamint a besorolhatatlan Kiss Erzsivel hódító zenekar az ICCT klub színpadán hallható, szintén a Moon Ride fesztivál keretében. A hétvégén zajló kassai maraton előestéjén a futók és szurkolók vérét egy Kubából Magyarországra települt énekesnő, Elsa Valle hivatott felpezsdítem dzsesszelemekkel tarkított, „buena- vistás” hangulatú dalokkal a Fő utcai Alsókapunál, délután öt órai kezdettel. A Kaltenecker Triót nem kell bemutatni a kassaiaknak, hiszen visszajáró vendégeknek számítanak. Ä world music, a dzsessz, a pop, a rock és a new age érdekes elegyét keverték ki, új színt hozva az instrumentális zenébe. Szintén az instrumentális zene megújítóinak számít a Másfél zenekar, amely viszont a drum and bass, funk, az elektronikus alapú gitárpop, az acid-jazz és az alternatívnak nevezett rockzene elemeit gyúrta össze. Október 9-én miattuk, 8-án pedig a Corp! című táncprodukcióért érdemes felkerekedni az ICCT klubba. Zambrzycki Ádám koreográfiája azt kutatja, mi az emberi test önmagában, hogyan fest a kamera objektívén keresztül. Egy-egy táncos tenyerére kamera van erősítve, mozgás közben ezzel pásztázzák testrészeiket, a kép pedig vetítővásznon jelenik meg. Október 11-én ugyanitt a Szegedi Alternatív Színházi Szemle legjobb rendezése látható: a Finita La Comedia Woy- czek-Koncert című összművészeti produkciója, amely unikumként hat a magyar táncmezőnyben, és számos külföldi fesztiválsikert is hozott a társulatnak. Akik a tánc helyett a zenét választják aznap este, a Fő utcai történelmi városháza nagytermében hallgathatják meg Szalóki Ági Hallgató című műsorát. A népdalénekesnő dzsesszzené- szekkel vette körül magát, és új köntösbe öltöztette az erdélyi magyar és cigány népdalokat. Az album tavaly elnyerte a MAHASZ Fo- nogram díját az év dzsesszlemeze kategóriájában. Ez a koncert a Visegrádi Napok nevű, négy ország kultúrájának legjavát prezentáló fesztivál része, csakúgy, mint Pintér Béla Társulatának Parasztoperája; ez a műfajüag besorolhatatlan színházi előadás október 18-án látható a történelmi városháza nagytermében. „A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság” - mondja rendezéséről Pintér Béla, akit a szakma a leginvenciósabb kortárs színházi alkotók között tart számon. Szabó Réka koreográfus munkáját is érdeklődve figyelik a kritikusok és a kollégák. Társulata, a Tünet Együttes tagjai nem csupán előadóművészek, hanem alkotótársak is, akiknek személyiségére, kreativitására, együttgondolkodására alapulnak a darabok. A Véletlen, amelyet október 23-án, a Visegrádi Napok keretében láthat a közönség az Állami Színház stúdiójában, egy egyetemi előadás és egy táncjáték érdekes keveréke, melybe néhány „véletlen folytán” a nézők is bekapcsolódhatnak, alakíthatják a következő percek történéseit, közvetetten befolyásolva a táncosok mozgását. Október 24-én Kassára költözik a Pozsonyban nagy sikerrel futó Visegrádi Szalon című beszélgetéssorozat. Magyar, szlovák, cseh és lengyel szakemberek havonta boncolgatnak olyan témákat, melyek mind a négy országban aktuálisak. A meghívottak saját országukban fontos döntéshozói helyzetben voltak törvények és szabályozások elfogadásakor, ismerik a döntések hátterét, az elfogadott megoldás melletti és elleni érveket. Az októberi, Testünk jogai című kerekasz- tal-beszélgetés vendégei alkotmányjogászok és orvos-jogászok, akik arra keresik a választ, mennyiben szabályozhalja az állam az egyénnek a saját testéhez való jogait. Helyszín az Óváros-háza nagyterme, a kezdés időpontja 17 óra. A képzőművészet kánt érdeklődők igazi ínyencséget kapnak október 29-én: Haraszthy István kinetikus szobrait és mobiljait. A mozgó konstrukciók magyarországi atyjának kiállítását Jancsó Miklós nyitja meg a Kelet-szlovákiai Galériában. A világhírű rendező ezután átsétál a Márai Stúdióba, ahol levetítik az Oldás és kötés című filmet, majd beszélgetés következik Jancsó Miklóssal. Az MKKI ezzel a programsorozattal is segítem szeremé Kassa városát abban, hogy elnyelje az Európa Kulturális Fővárosa 2013 címet. Megítélésük szerint ugyanis kulturális hagyományai és földrajzi helyzete okán ez a város lenne a legalkalmasabb arra, hogy hitelesen képviselje a vüág előtt a közép-európai térség multikulturális arculatát. OTTHOmWK A HYllW Egészségügyi nővér, ápoló vagy asszisztens? (1) SZABÓM1HÁLY GIZELLA A Gramma nyelvi közönség- szolgálatát leggyakrabban fordítók keresik meg. Nemrégiben egy kolléga azt kérdezte, hogyan fordítsa magyarra a zdravotná sestra kifejezést. Gondolom, a legtöbb olvasónk erre a kérdésre értetlenül felkapta a fejét, hiszen nálunk a zdravotná sestra megfelelőjeként általánosan használatos az egészségügyi nővér. A fordító kolléga azonban azt is észrevette, hogy ez Magyarországon nincs így, sőt sem végzettség (szakmai képzettség) megnevezéseként, sem hivatalos foglalkozásnévként nem használatos még a nővér sem. Már ez is mutatja, hogy a kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, főképp ha olyan szövegről van szó, amelynek valószínűsíthető címzettje nem szlovákiai magyar, hanem pl. magyar- országi. A magyarországi olvasó ugyanis nyilván az ottani rendszerbe illeszkedő megnevezést vár, mert csak így tudja, milyen végzettségű vagy foglalkozású személyről van szó. A végzett- ség/foglalkozás pontos megjelölése (általában is) különösen fontos a hivatalos fordításokban, hiszen akár ettől függhet, hogy az illető személyt felveszik-e a képzettségének megfelelő munkakörbe. Amint már jeleztem, a zdravotná sestra magyar megfelelőjének megállapítása nem egyszerű, elsősorban is attól függ, hogy köznyelvi, mindennapi szövegben vagy szakszövegben fordul-e elő a szó. Előbbi esetben a szóban forgó kifejezés magyar megfelelője lehet ápolónő (jelentése: ’betegek szakszerű ápolására képesített nő’) vagy nővér. Ez utóbbi azonos jelentésfejlődésen ment át, mint a szlovák sestra, hiszen az ’ápolónő, gondozónő’ jelentése mellett van ’(idősebb) nőtestvér’ és ’apáca’jelentése is. Az itt idézett értelmezések az Értelmező kéziszótárból származnak, s azt mutatják, hogy egészségügyi szakdolgozó megnevezéseként az ápolónő és a nővér gyakorlatilag szinonimák: a többjelentésű nővér szó adott jelentését az egyjelentésű ápolónő szóval magyarázza a szótár. A Tinta Kiadónál most megjelent, elsősorban iskolai használatra készült Értelmező szótár + kiadvány viszont a nővér szó jelentését szűkebben adja meg: ’kórházi ápolónő’. A zdravotná sestra azonban szakkifejezésként is használatos, elsősorban is konkrét végzettséget jelent: a legutóbbi időkig az egészségügyi szakközépiskolák tanulói rendszerint ezt a végzettséget szerezték meg. A szlovák statisztikai hivatal által kiadott Foglalkozások egységes osztályozási rendszere kiadványban a zdravotná sestra foglalkozáscsoport megnevezéseként szerepel, s pl. ezek a konkrét foglalkozások (munkakörök) tartoznak alá: vse- obecná sestra, detská sestra, den- tálna hygienicka, zubná sestra, operacná sestra (némelyiknek a diplomovaná vagy a so specializá- ciou jelzőkkel bővített változata is szerepel a jegyzékben). Ha megnézzük az ennek a kiadványnak megfelelő magyarországi publikációt, az alábbiakat állapíthatjuk meg: a nem orvosi foglalkozásokon belül az alábbi főbb kategóriákat különíti el: A fekvőbeteg-ellátásban dolgoznak az ápolók (általános ápoló, ápolónő; szakápoló), gyermekek vagy időskorúak gondozásával foglalkoznak a gondozók (szakgondozók), főképp járóbeteg-ellátásban orvos mellett dolgoznak az asszisztensek, szak- asszisztensek. A szlovák foglalkozási osztályozás tehát nem különbözteti meg a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakszemélyzetet a járóbeteg-ellátásban dolgozóktól (a megnevezés szintjén), s ezért általában a közös sestra szóval nevezi meg őket. A magyarországi rendszerben azonban ez a két kategória elkülönül, ha tehát szakszerűen kívánjuk magunkat magyarul kifejezni, az előző csoportba tartozó személyekre az ápoló (szakápoló), a körzeti orvos vagy a szakorvos mellett dolgozókra pedig az asszisztens megnevezést használjuk. (Folytatjuk.)
