Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-20 / 242. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 20. www.ujszo.com Neubauer János előadása Pozsony. Neubauer János irodalomtörténész, az Amszterdami Egyetem professzora tart előadást október 24-én, szerdán 14.00 órai kezdettel a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi In­tézetében (Konventná 13). Az előadásra az SZTA Világirodalmi Intézetének és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének közös rendezésében kerül sor az Irodalomtörténetírás az ezredfordulón című előadássorozat keretében. Neubauer János az általa is szer­kesztett, a közép-kelet-európai irodalmi kultúrák történetét fel­dolgozó irodalomtörténet (Comis - Pope, M. - Neubauer, J.: His­tory of the Literary Cultures of East-Central Europe I-III.,) elméleti alapvetéseiről és gyakorlati tapasztalatairól fog beszélni, (ű) A késői Tiziano és a festészet érzékisége Megakiállítás Bécsben TÁRLATAJÁNLÓ Bécs. Csütörtöktől tekinthető meg a bécsi Kunsthistorisches Museum megakiállításán Vecellio Tiziano (1488/90-1576), a velen­cei érett reneszánsz legnagyobb festőjének hatvan késői remek­műve, köztük a világ minden ré­széből kölcsönadott 45 festmény. A 650 millió eurós biztosítási költ­ség az eddigi legnagyobb, amelyet a múzeum valaha is vállalt. A késői Tiziano és a festészet érzékisége című kiállítás 2008. január 6-ig tart nyitva az osztrák fővárosban, februártól pedig a ve­lencei Galleria dell' Accademiá- ban lesz látható. A velencei galé­ria szorosan együttműködik a bé­csi múzeummal, amely 27 Tizia- no-festmény - és ezzel az érett re­neszánsz alkotásaiból álló egyik legjelentősebb gyűjtemény - bir­tokosa. A most megnyílt megakiállítás előkészületei már 2000-ben meg­kezdődtek. A hét éven át tartó res- taurációs munkálatok során szak­értőknek sikerült teljesen helyreál­lítaniuk a magas kort megélt, 1533-tól V. Károly császár udvari festőjeként dolgozó mester nem egy alkotását. Új röntgensugár és infravörös technika segítségével fény derült az idős mester vitatott festési technikájára is. Amit szak­értők évszázadokon át „befejezet­len alkotásoknak” véltek, azokról kiderült, hogy Tiziano szándéko­san alkalmazta a restaurálás után megmutatkozott fényhatást. Az új tudományos felismerések hitelt érdemlően cáfolják azokat az idős mesternek tett szemrehányásokat, amelyek szerint befejezetlen alko­tásokat adott át megrendelőinek, hanyagul dolgozott, a csekély vé­telár miatt nem erőltette meg ma­gát vagy élemedett kora miatt alig tudta már tartani az ecsetet. A Tiziano késői alkotásaiban megmutatkozó „nyílt, forradalmi festési technika” nemcsak Veláz­quez (1599-1660) vagy Remb­randt (1606-1669) festészetét be­folyásolta, hanem egészen az ex­presszionistákig érezhető - muta­tott rá Sylvia Ferino-Pagden, a bé­csi múzeum kurátora. (MTI) Tiziano: Danaé (Képarchívum) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: 12.15-kor a Délidő vendége Both Péter rendőr őr­nagy, dunaszerdahelyi járási ren­dőrkapitány lesz, akivel hazai közlekedési viszonyokról, a romló baleseti statisztikáról, majd a köz­úti morál szigorításáról beszélget Miklósi Péter. 13 órakor a Hétről hétre, 15 órától Népek zenéje c. összeállításunk szól. Fél négytől a Tudomány világában Lacza Ti­hamér Dr. Miklós László egyetemi tanárral beszélget egy új kiadvá­nyáról, majd megszólal Dr. Baski Imre nyelvész-turkológus, aki a magyar nyelv török eredetű sza­vairól beszél. Aló órai hírek után a Köszöntőt közvetítjük, utána összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit. 18 órakor a Térerő­ben szó lesz a szlovén-magyar együttes kormányülésről, a szer­biai médiaprivatizációról, az RMDSZ új regionális politikájáról, a Kaszinó Ex Libris-kiállításáról és Balázs Attila temesvári színész is nyilatkozik, miután teljesítette a maratoni távot. 19 órától műsor­zárásig Slágerhullám. Vasárnap: 12.15-től Nótacso­kor, 13 órától a Randevúban ellá­togatunk a dunaradványi Baró- thy Szabó Dávid Napok szavaló­versenyére, bemutatjuk a Press- tige című diákújságot, és vendé­günk lesz a Rock Stone. 15 órától a Kaleidoszkópban Lacza Tiha­mér a komáromi Gidró Bonifác Napok két résztvevőjével beszél­get a matematika, a fizika és a természettudományok szemlél­tető oktatásáról, továbbá bemu­tatjuk a híres magyar történész, Thaly Kálmán leszármazottak. A 16 órai hírek után Köszöntő, majd hírösszefoglaló. 18 órától a Tékában a Petőfi nyomában c. fo­tókiállítás előkészületeiről nyi­latkozik Görföl Jenő, dr. Kiss László orvos-történész többek között arról szól, miért keltették még életében Kazinczy Ferenc halálhírét. Fél hétkor komolyze­nei fejtörőnk jelentkezik. 19 órá­tól a Világosság katolikus kiadá­sában Hutár Márk, Nagycsalomja plébánosa szól a hallgatókhoz. 19.40-től a Vatikáni Rádió ma­gyar nyelvű híradóját közvetít­jük. (Soly) Kornfeld Ferenc könyvének bemutatója a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban Egy szétdúlt közösség emlékezete lacza Tihamér, a bemutató házigazdája és Kornfeld Tibor (Somogyi Tibor felvétele) Az üzlet, az üzlet. Különö­sen manapság, és különös módon a kultúrában, a könyvkiadásban is. Annál figyelemre méltóbb, hogy ma is akad szerző, aki nem igényli a kiadók bábásko­dását, hanem magánki­adásban jelenteti meg visszaemlékezéseit. KÖVES Dl KÁROLY Igaz, az ilyen írót lámpással kell keresni, pláne ha nem is író az illető, és célja nem a Par­nasszus meghódítása és a maga­mutogatás, hanem csak annyi, hogy emlékeit egy kis közösség megmaradt tagjaival, ismerősök­kel, rokonokkal, túlélőkkel ossza meg. Vagyis nem akar bizniszt és karriert csinálni, „csak” emlékez­ni. Önzetlenség? Szerénység? Mi­féle tapintat munkálhat az ilyen szerzőben? Talán olyasvalami, mint amit az édesanyja iránt érez az ember: nem kürtöli világgá a szeretetét. Néhai Kornfeld Ferenc ugyanis szeretett szülővárosáról, Dunaszerdahelyről vall a nemrég megjelent szerény kis kötetben, amely Az én városom, Dunaszer- dahely címet viseli. Arról a város­ról, amelyet haláláig az otthoná­nak tartott. Pedig a mostoha sors és a könyörtelen történelem min­dent megtett azért, hogy renge­teg társához hasonlóan a háború után ő is elhagyja a bölcsőt, és máshol keressen boldogulást. Kornfeld Ferenc (a fentiek alap­ján világossá válik) annak a zsidó közösségnek volt a tagja, amely a háború előtt nagy számban élt Dunaszerdahelyen. Talán kevesen tudják, hogy a huszadik század első felében Szerdahelyen több zsidó élt, mint keresztény, és nem véletlenül ne­vezték a várost kis Palesztinának (innen a kötet alcíme: „Kis Jeruzsálem”). Kornfeld Ferenc szabó dinasztiából származott, apja, Kornfeld Ármin az egyetlen akkori áruház tulajdonosa, a vá­rosnak nyolc éven keresztül al­polgármestere. A fiatalember há­rom nyelvet sajátított el, majd 1941-ben Budapestre ment dol­gozni. Később visszatért, majd Érsekújvár következett, de ismét és mindig hazajött, mint a költő fel-feldobott köve. Túlélte Bu­chenwald, Schlieben, Flossberg, végül Mauthausen poklát, ahon­nan 1945 májusában negyvenöt kilós csontvázként jött - ismét haza, Dunaszerdahelyre. ,Annak ellenére, hogy oly sok üldöztetés és betegség érte, az emlékezetébe vésve mélyen megmaradtak azok a történetek, amelyekkel a könyv lapjain találkozhat az olvasó” - áll a kötet bevezetőjében - utalva arra a ragaszkodásra is, amely a zsidó hitközség egykori tisztelet­beli elnökét a városhoz fűzte. Kornfeld Ferenc még megérte a könyv megjelenését, de már nem érte meg a bemutatót, mert e nyáron elköltözött az élők sorá­ból. A dunaszerdahelyi esti be­szélgetésen így fia, Kornfeld Ti­bor helyettesítette. Egyébként nem érdemtelenül, hiszen az ő ösztökélésére gyűjtötte csokorba édesapja a kis történeteket, s ugyancsak ő öntötte végleges formába a könyvet. Kornfeld Ti­bortól egyébként sok érdekessé­get tudhattak meg a jelenlevők. Például azt, hogy a szerdahelyi zsidó temetőben 2500 sírkő van ma is, amelyet gondos munkával leltárba vettek, és CD-re égettek. Azt, hogy 1944-ben közel 3000 zsidót deportáltak innen, akik közül talán 5-600-an tértek vissza. Nagy részük szétszéledt a nagyvilágban. S végül azt, hogy ma alig 60 zsidó él a Csallóköz szívében fekvő városban, ahol egykor két ortodox hitközség volt, s ahol a híres rabbi, Yehuda Aszád (aki Aszódról származott, s akinek ma tér viseli a nevét a vá­rosban) a háború előtt 250 gye­reket (akik Kárpátaljától Német­országig bezárólag jöttek) taní­tott a hitre. A könyvben olvasható keser- édes történetek és portrék külö­nös miliőt tárnak elénk. Megjele­nik benne Kohn Dávid alias Csuj- zi, a szódás, Quitt Benő, a cukor­kaárus, Schlemmer Gyula, a rá­diószerelő, Műnk bácsi, a konfli­sos és sok más jellegzetes figura. Egyházi, világi ünnepekről és hétköznapokról esik szó benne, szokásokról és emberi magatartá­sokról, halálról és születésről, egyletekről és sportklubokról, mindarról, ami az akkori élet szegmenseit alkotta. A politika szerencsére távol tar­totta magát a bemutatótól, így szinte családias összejövetel ke­rekedett belőle. Csupán a tudósí­tó érzi magát kissé zavarban, hogy kinek és hogyan tudná aján­lani ezt a könyvet, ha nem lehet hozzájutni? Talán mégis haszno­sabb lett volna kiadót találni hoz­zá, hiszen ez a tragikus közösségi mementó méltán számítana a nagyközönség érdeklődésére is, hasonlóan Engel Alfrédnak A du­naszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyve című kötetéhez, amely a Kalligram kiadó Csalló­közi Kiskönyvtár sorozatában je­lent meg tizenkét éve. Dunaszer- dahely történelmének ezt a kor­szakát ugyanis nem valószínű, hogy maradéktalanul ismeri a felvidéki magyarság. Neves „veteránok" és kevésbé ismert fiatal jazz-zenészek adják egymásnak a kilincset Dunaszerdahelyen Jazzt a régiókba! ELŐZETES Dunaszerdahely. Bár a jazz - a Pozsonyi Jazznapok kivételével - nem igazán sorolható a nagyobb tömegeket megmozgató műfajok közé, örvendetes tény, hogy Szlo­vákia vidéki központjaiban is egy­re nagyobb teret hódít. A műfaj iránti igényt kielégí­tendő 2006 márciusától Duna­szerdahelyen is minden hónap utolsó szombatján élőben szól a jazz. A jazz-rajongók mintegy öt­ven főt számláló baráti köréből kialakult nonprofit szervezetnek köszönhetően a rendezvények­nek helyt adó Seven bárban azóta tizenkilenc koncert zajlott; egye­bek közt olyan jeles előadók láto­gattak el ide, mint Deseő Csaba hegedűs és a Gyárfás Trió, Balázs Elemér, a Hot Jazz Band, a Kal- tenecker Trió vagy a hazai Juraj Griglák basszusgitáros és csapa­ta. A magyar és szlovák élvona­lon kívül cseh, lengyel, brazü, belga, holland, valamint USA-be- li szólisták és zenekarok fordul­tak meg Dunaszerdahelyen, s ok­tóber és november folyamán Deseő Csaba hegedűs is koncertezett Dunaszerdahelyen újabb előadókkal bővül a paletta. „Csehországból indult egy kez­deményezés, mely a »Jazz do regiónű« nevet viseli, s átterjedt Szlovákiára is - mondja Vida Igor, a Jazzklub DS nonprofit szervezet ügyvezetője. - A projekt szponzo­rainak köszönhetően így október utolsó szombatján és december végén ismét jeles előadókat látha- tunk-hallhatunk Dunaszerdahe­lyen. Október 27-én a cseh Olga Skrancová és zenekara, december 22-én pedig Ondrej Stverácek és kvartettje lép színpadra. Novem­ber folyamán a budapesti Liszt Fe­renc Zeneakadémia jazz-tansza- kán tanuló fiatal zenészeket látjuk vendégül. Örömmel tölt el, hogy egy nagyon erős, életképes ze­nész-utánpótlás nevelkedik Ma­gyarországon, s hogy nem csak (Somogyi Tibor felvétele Nyugat, hanem a környező orszá­gok felé is nyitottak. így biztosak lehetünk abban, hogy a jövőben is mindig »friss hangokat« tudunk megszólaltatni rendezvényein­ken.” A dunaszerdahelyi klubestek nem zártkörűek, így bárki számá­ra elérhető szigetet jelenthetnek a mindent elárasztó könnyűzenei dömpingben. (-lőrincz-)

Next

/
Thumbnails
Contents