Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-18 / 240. szám, csütörtök
OTTHONUNK 2007. október 18., csütörtök 5. évfolyam, 4. szám Ajánlatos alaposan utánanéznünk a tennivalóknak Készüljünk fel a télre! Az építészek az új lakások tervezésénél már figyelmet fordítanak a belső terek légállapotára, páratartalmára Engedjük be a tiszta levegőt UJ SZO-OSSZEFOGLALO Télen se hanyagoljuk el a szellőztetést (CTK-felvétel) Télen, nagy huzatban, felfű- teni is nehéz lakásunkat, ráadásul, ha egyes helyiségekben rosszak a nyílászárók, a hőmérséklet-különbség hőérzeti panaszokat okoz. A reumás megbetegedések nagy részét szintén súlyosbítja a huzat, sőt, szempanaszokért is felelőssé tehető. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Rosszul szigetelt házakban, elhanyagolt épületekben gyakori vendég a penész. A vizesedés általában csőrepedéstől, felkúszó talajvíztől, a ház falát áztató esőtől vagy a beton födémelem, szemöldök-gerenda hőhídjától származik. A nedves levegőjű, penészes falú lakásokban a huzat, a levegő áramlása, szárító hatása miatt fékezi a gombák elszaporodását. A fürdőszoba általában a legmelegebb és a legnedvesebb levegőjű helyiség, falai mennyezettel találkozó részén legáltalánosabb a gombásodás. Az építészek az új lakások tervezésénél már figyelmet fordítanak a belső terek légállapotára, páratartalmára, a rendszeres légcserére, a korszerű, környezetbarát építőanyagok felhasználására. Az új, egészségközpontú szempontok szerint kialakított otthonokat azonban még kevesen élvezhetik, a többség korszerűtlen, elavult technológiával épített lakásokban él. A korszerűtlenség sokszor az egészségkárosító építőanyagok, a mérgező festékek, a különböző vegyszerek felhasználtságában mutatkozik. A fűtési technikák fejlődésével (konvektorok, radiátorok) a lakások levegője télen már szinte elviselhetetlenül száraz lett, ráadásul az ablakok szigetelése itt is megakadályozta a természetes légcserét. Egy egészséges otthon levegője 40-60 százalék közötti relatív páratartalmú, míg a huzatmentes, konvektorral 24 fokra fűtött szoba levegőjének páratartalma harmincnegyven százalék alatt marad. Sem a szemnek, sem a nyálkahártyának, sem a tüdőnek nem tesz jót az üyen alacsony nedvességtartalmú környezet. Mind a nedves, mind a száraz, de még az optimális klímá- jú lakásokban is szükséges a rendszeres levegőcsere, főleg, ha a természetes kiszellőztető huzatot kizártuk lakásunkból. Egészségtelen a tökéletes nyíláselzárás Az ablakok, ajtók légáteresztő képességének csökkenésével a szobában tartózkodó ember időarányosan egyre kevesebb oxigénhez jut. Szervezete egyrészt oxigént von el a levegőből, másrészt óránként 10-75 liter széndioxidot és 40- 175 g vízgőzt termel. Jó közérzetünk megmaradásához 30 köbmé- ter/óra friss levegőre lenne szükségünk. Télen általában ritkán nyitunk ablakot, de sokan, főleg forgalmas főútvonal mentén vagy a belvárosban lakók nyáron sem szellőztetnek rendszeresen. A nyitott ablakon bejövő kormos, járművektől szennyezett poros levegő természetesen nem igazán jelent megoldást az elhasznált szobalevegő átcseréléséhez, ráadásul a forgalom zaját is nehéz elviselni. A természetes szellőzésétől megfosztott lakást legalább kétórán- ként kellene szellőztetni ahhoz, hogy benne megfelelő legyen az oxigénmennyiség, éjszaka azonban erre nincs mód. A dohányzás, a különböző festékek, lakkok ragasztók méreganyagainak, forgácslapok, pozdorja bútorok, laminált padlólapok formaldehid kipárolgása csak növeli a széllőzetlen lakások egészségkárosító hatását. Természetes és mesterséges klímák Néhány nyílászárót gyártó cég az ablak alján vágott, tolólappal elzárható nyílással próbálja biztosítani a természetes légcserét. A megoldás előnye, hogy a lakásban élők modem, jól szigetelt ablakokhoz jutnak, miközben maguk irányíthatják a huzatot, légcserét. A legáltalánosabb és egyben legolcsóbb szellőzési lehetőség, amikor a helyiség falán keresztül egy csövet vezetnek ki a szabadba, a légcserét a csőben elhelyezett ventillátorral biztosítják. A különböző légtisztító készülékek szintén jó megoldást jelenthetnek a szoba levegőjének optimalizálásához. A légtisztító berendezések elnyelik a szennyeződéseket, a káros anyagoktól, gombáktól megszűrik a belső tér levegőjét, kondicionálják a helyiség hőmérsékletét, páratartalmát. Dohányzó családoknál kifejezetten nagy hasznot hajtanak, tekintve, hogy a levegőből a dohányfüstöt is kiszűrik. Hátrányuk, hogy a vírusokat nem tudják elpusztítani, szűrik, majd visszaáramoltatják őket a levegőbe. Negatív hatásaikat leginkább repülőgépeken éreztetik, amikor a vírusokat „eloszt- ják”az utasok között. (1, o, mi) Készen áll-e házunk az őszi-téli esők, viharok, a hó és jég elviselésére? Itt az ideje, hogy ellenőrizzük, mielőtt igazán téliesre fordul az idő. Sok mindennek kell utánanéznünk. Akkor már késő nekikezdem a javításoknak, ha beköszönt a tél. Amikor a hőmérséklet nulla fok körül alakul és az eső, havaseső, havazás váltja egymást, akkor sok javítást már el sem lehet végezni. Ezért ajánlatos most alaposan utánanéznünk a tennivalóknak: vegyük számba, mi mindent szükséges ellenőrizni! Tető és oromzat 1 1. Nincs-e lyuk, vagy elcsúszott, törött cserép a tetőn? Cseréljük ki a sérülteket, az elcsúszott, meglazult cserepeket pedig erősítsük vissza. 2. Ellenőrizzük a tetőt belülről is, mégpedig lehetőleg erős esőben. Másszunk be a padlás sarkaiba is megnézni, hogy nincsenek-e nedves foltok. 3. Ép-e fönt, a két tetőlap találkozásánál a tetőgerinc? Ez nagyon érzékeny terület: ha nem zár megfelelően, tömítve, befújhatja majd a porhavat a téli szél. 4. Nincs-e lyuk a tetősíkok össze- eresztésénél levő lefolyón? Az esetleges lyukakat legalább kátránypapírral javítsuk ki. 5. Ellenőrizzük a kéményt is. A laza vagy kiesett fúgáknál a fagy repedéseket okozhat. A laza fugákat, esedeges repedéseket kaparjuk ki tisztára, és töltsük ki habarccsal. 6. Ha a kémény és a szellőzőkürtő körül tömítetíenséget tapasztalunk, azt fugázópisztoly segítségével építési szilikonnal vagy gumi tömítőmasszával zárjuk le. 7. Rendben van-e a tető végének, széleinek, eresz alatti részének deszkázata? Különösen az ereszcsatornák mentén futóknak kell szilárdan állmuk. Azt is nézzük meg, hogy ép-e még a festés, imp- regnálás. 8. Az orom háromszögét deszka vagy fal zárja: épek-e ezek? A kilazult deszkákat szögeljük vissza, a lemállott festést pótoljuk. 9. Rendben vannak-e a vízvetők? Ha nincsenek, a fából készülteket cseréljük ki. 10. Ahol a padlás- és tetőablakok körül esedeg beszivárog a csapadék, kátránypapírral és építési szü- ikonnal zárjuk el az útját. Ereszcsatornák, lefolyók 11. Az ereszcsatornákat tisztítsuk meg a falevelektől és a piszoktól. Egyúttal ellenőrizzük a csatorna rögzítését és lejtését is. Öntsünk vizet a lefolyótól legtávolabbi részébe, hogy lássuk: akadálytalanul lefut-e. Ha nem, az ereszt meg kell emelni, hogy a szükséges lejtést elérje. 12. Szükség szerint tisztítsuk ki a függőleges esőcsatornákat és a csa- tomalefolyót is. Azt is ellenőrizzük, hogy a lefolyónak ép-e a szűrőrácsa, mert különben eltömődhet a hulló levelektől. 13. Az eresz közelébe nyújtózkodó fákat nyessük meg, az utóbbiakat szükség szerint telepítsük át messzebbre. Homlokzat, oromfal 14. Az alapnál vagy a falban keletkezett repedéseket ki kell javítani. Távolítsuk el a laza vakolatot és habarccsal pótoljuk. 15. A falak vagy az oromzat esetleges faborításán vannak-e meglazult deszkák? Ezeket erősítsük visz- sza, illetve a megrepedt vagy korhadó deszkákat cseréljük ki. 16. Jól záródnak-e az ablakok? Cseréljük ki a meglazult kittet, a megrepedt ablaküveget! Az üvegek cseréjénél növényolaj alapú kittet használjunk, ha olajfestékkel má: zolunk utána, műanyagfesték esetén viszont akril kittet. 17. A kiszáradt, megrepedt vagy korhadó keretíéceket cseréljük ki keményfa, műanyag vagy alumínium lécekkel, nehogy a behatoló víz tönkretegye az ablakkeretet. 18. Ha az ablakok, ajtók festése repedezett, lepattogott, kapáljuk le a laza részeket, kenjük le alapozó olajjal, és fessük újra! 19. Ha az ablakkeret vízvetője korhadni kezd, repedezett, vésővel feszítsük le, és vízálló ragasztóval erősítsünk a helyére új lécet, (o) Már az ablak megvételénél az egyik legfontosabb szempontnak a megfelelő szellőztetés biztosításának kell lennie, így még időben elkerülhetjük a problémákat Elérhető és modern szellőztetési rendszer 1NFORAAÁC1Ó A helyiségek szelőztetésének a fontosságát sokan hajlamosak alábecsülni, miközben ez higiéniai és egészségügyi szempontból egyaránt fontos. A belső terek levegőjének a minősége mindig rosszabb, mint a kinti levegőé. A szellőztetés, és a friss levegő folyamatos pótlása az egészséges lakás alapjának számítanak. Ha a belső tereket megfelelően szellőztetjük, és ügyelünk a megfelelő páratartalomra is, csökken a rizikója az olyan egészségügyi problémák kialakulásának, amelyekért a rossz levegő a felelős (a háziállatok és atkák által okozott allergia, a mikrobák vagy a széndioxid-koncentráció növekedése stb.). A ma használt építőanyagoknak köszönhetően az épületek tökéletesen szigeteltek. Ez egyrészt hasznos, hiszen csökkenti az energiafelhasználást, másrészt azonban nagyobb követelményeket támaszt a házak szellőztetésével kapcsolatban. Szellőztetés csukott ablakoknál A fentieket figyelembe véve, már az ablak megvételénél is az egyik legfontosabb szempontnak a megfelelő szellőztetés biztosításának kell lennie. A VELUX tetőtéri ablakok egyedülálló ventillációs szeleppel vannak ellátva, amely a bogarakat, az allergén virágport és az egyéb kinti piszkot felfogó, mosható légfiltert tartalmaz. Az ergonomikusan formázott fogantyúnak és a dupla zárnak köszönhetően a szelep kényelmesen használható, és a becsukott ablak mellett is friss levegő áramlik a lakásba. A szellőztetés így már nem jelent problémát akkor sem, ha kint esik az eső, sőt akkor sem, ha nem vagyunk otthon, hiszen az ablak be van zárva. A természetes szellőztetésnek köszönhetően csökken a tetőterek páratartalma. Ha a fűtőtest közvetlenül az ablak alatt van, akkor attól sem kell félnünk, hogy az ablak bepárásodik, hiszen a levegő folyamatos keringése ezt megakadályozza. A ventillációs szeleppel ellátott ablakok egészséges levegőt biztosítanak a helyiségben. A ventillációs szelepek a VELUX fa- és a műanyag tetőéri ablakain is megtalálhatók. A fa ablakok kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal és mechanikai szilárdsággal rendelkeznek. Természetes szépségüknek köszönhetően rendkívül kedveltek. Hosszú távú befektetés Azokba a helyiségekbe, amelyekben folyamatosan nagy a pára- tartalom, így a konyhákba és a fürdőszobákba a VELUX egyedülálló minőségű, poliuretán bevonatú ablakokat ajánl. Első látásra ezek az ablakok úgy néznek ki, mint a műanyagok. A felület alatt azonban fa ablak található, amely biztosítja a szilárdságot és a jó hőszigetelést. Az ablak bevonata vastag poliuretánból készül, amely ellenáll a magasabb páratartalomnak, a hidegnek és szennyeződéseknek is. Nagy előnyük, hogy nem kell bajlódnunk a karbantartásukkal. Fehér színük, az elegáns forma és a problémamentes használat megfelelő vonzerőt biztosít számára, így nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre többen döntenek úgy, hogy ilyen ablakokkal szerelik fel a tetőtéri helyiségeiket. A VELUX tetőtéri ablakok teljesítik a legszigorúbb minőségi elvárásokat, komfortos használatot biztosítanak, megbízhatóak és modern formavilágot hoznak a tetőterünkbe. Az ablakvásárlás hosszú távú befektetésnek számít, épp ezért a legújabb technológiai elvárásoknak megfelelő, minőségi és a VELUX 60 éves tradícióival igazolt ablakot kellene választanunk, ( www.velux.sk )
