Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-18 / 240. szám, csütörtök
22 Otthonunk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 18. www.ujszo.com A hagyományosnak tekinthető oldószeres változatok mellet ma már kitűnő minőségű vizes bázisú hőálló festékek is kaphatók a radiátorokra Hogyan lássunk neki fűtőtestjeink festésének? Festés után hagyjuk a radiátort minél tovább hidegen, hogy az eredmény tartós legyen (Képarchívum) Sokan csak ilyenkor, a fűtési szezon elején jönnek rá, hogy a radiátoraik katasztrofális állapotban , vannak, és ha még nem is szorulnak rá a cserére, egy festés nem ártana nekik. Mire kellene odafigyelnünk, ha úgy döntünk, hogy egyedül látunk neki a munkának? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nemcsak a színben való harmonizálás a követelmény, amikor a radiátorok festésére kerül a sor, hanem a használandó festékeknek bizonyos kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy a munkánk hasznos és tartós is legyen. Bár egyszerű felületek festéséről van szó, mégis egy kicsit több figyelmet igényel, amikor a radiátorokat, radiátorcsöveket, konvektorokat vagy nagyobb hő hatásának kitett fémfelületeket szeretnénk festeni. A különös figyelmet nem elsősorban a festési művelet igényli, hanem inkább a megfelelő festékanyag kiválasztása. Milyen festéket válasszunk? A vízfűtéses radiátorok, konvektorok, radiátorcsövek felületi hőmérséklete a fűtési idény alatt ideális körülmények között 60- 80 Celsius fok körül mozog. Ez a viszonylag magas hőmérséklet a hagyományos zománcfesték kémiai szerkezetére káros hatást gyakorolhat, gyengíti a kialakult vegyi kötéseket, és a festék színét adó pigmenteket megégeti. Ekkor következik be az úgynevezett besárgulás. Másik probléma az, hogy az ilyen felületeknek gyors a hőváltozása és az ingadozása, mivel a fűtés elindításakor a rendszerben lévő 15-20 fokos víz rövid idő alatt felmelegszik 60- 80 fokra, majd a termosztát hőtartása révén ez folyamatosan ingadozik, leállításkor pedig szintén gyorsan visszahűl az eredeti hőmérsékletre. A fentiekből következik, hogy olyan festékre van szükségünk, ami egyrészt olyan pigmenteket tartalmaz, amelyet a magas hőmérséklet nem károsít, valamint kellően rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen a 60 fok körüli hőingadozásnak akár rövid időn belül is. Ezek a radiátor zománcok vagy konvektor festékek. Használatukkal megakadályozható a felületek besárgulása vagy a festékréteg leválása. A radiátorzománcok megfelelően rugalmasak, hogy a lemez hőtágulását követni tudják, az alkalmazott pigmentek hőállósága is megfelel a fokozott igénybevételnek. A hagyományosnak tekinthető oldószeres változatok mellet ma már kitűnő minőségű vizes bázisú hőálló festékek is kaphatók, melyekkel az egészségünk, és a környezet számára kíméletesen oldhatjuk meg lakott helységekben is a festési feladatokat. A vizes bázisú festékek alkalmazása még inkább indokolt, mivel az oldószeres festékeknél az oldószer utólagos lassú kipárolgásának egészségre gyakorolt káros hatása itt (emisszió) nagyságrendileg kisebb értékű. A vizes bázisú, környezetbarát radiátor- zománc a kitűnő fedőképességgel, gyors és szagmentes száradással bír, káros anyagot egyáltalán nem tartalmaz, így akár gyermekjátékokra is alkalmas. A radiátorzománc nemcsak ecseteléssel, hanem szórással is felvihető a felületre. Általános célú festékeket is használhatunk a radiátorok és egyéb fűtőtestek festésére, ameny- nyiben megfelelő a hőállóságuk és a rugalmasságuk. A kereskedelemben fellelhetők egyéb festékek is, melyek megfelelnek a fenti követelményeknek, kaphatók matt és magasfényű kivitelben, 100 és 900 Celsius fok igénybevételt bíró festékek. Ezek a festékek színválasztéka bővebb, mint a hagyományos zománcfestéké, az alumínium, fekete, fehér, színek mellett megtalálhatók a vörös és antracit színben is. Bizonyos festéktípusok számtalan színben keverhetők, 100 Celsius fok feletti hőállóságukkal akár radiátorok, konvektorok, kazánok, fűtéscsövek festésére is alkalmasak. A szakkereskedésekben megtalálhatók azok a kiváló minőségű, vizes bázisú rozsdagátló alapozók és fedőfestékek, amelyek magas hőállósággal bírnak, és vas, alumínium, horganyzott, réz stb. felületekre is alkalmasak, tehát akár alapozóként önállóan is használhatók. Előkészítjük a festést A festékek számára megfelelő alapot kell biztosítani. A festés megkezdése előtt távolítsuk el a korábbi festékréteget és gondoskodjunk róla, hogy a festendő felület tiszta, száraz, por- és zsírmentes legyen. A radiátor festéskor legyen teljesen hideg. Mint minden zománcfestéknél fontos a felület megfelelő alapozása. Rozsdás, korrodált felületnél a drótkefés és rozsdamarós tisztítást követően bármilyen, a kereskedelmi forgalomban is kapható korróziógátló alapozóval kell előkezelni a felületet, majd ennek száradását követően lehet felhordani a radiátorzománcot. Amennyiben csak egy frissítő átfestést szeretnénk elvégezni, úgy a zsírtalanítás és finom csiszolópapírral történő felületi érdesítést követően azonnal felhordható a radiátorzománc. Hasonlóképpen kell eljárni a konvektorokat borító védőlemez vagy bármely, hasonló hőhatásnak kitett felületnél is. Festés A fémfelületek alapozásához használjunk alapozót, majd radiátorzománcot. Ha az első festékréteg csíkos lett, akkor fessünk rá még egy réteget, hogy megfelelő eredményt kapjunk. A csöveket hosszanti irányban fessük, mert keresztirányban festve könnyen megfolyhat a festék. Ügyeljünk arra, hogy a radiátorszelepekre ne kerüljön festék, mert különben könnyen forgathatatlanná válnak. Festés után hagyjuk a radiátort minél tovább hidegen, hogy az eredmény tartós legyen. A radiátor fal felőli oldalának lefestése a legkönnyebben és leghatékonyabban egy hosszúnyelű, kisméretű festőhenger segítségével valósítható meg, mert ezzel a nehezen hozzáférhető helyeket is elérjük. Bár a radiátor-vagy konvektor zománcok szűk színválasztékban kaphatók, mégis érdemes ezen termékeket használni a későbbi káros jelenségek elkerülése érdekében. A munkánkat segíthetik az ecsettel felhordható változatok mellett az aeroszolos kiszerelésű radiátorfestékek is. Elsősorban felújításra ajánlott használni, mivel egyszerre csak vékony réteget lehet belőlük a felületre juttatni, (o, mi) Alacsony bútorokkal az optikai térnövekedésért Tágasabb panellakás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A manapság egyre erőteljesebben érzékelhető panellakás-ellenes közhangulattal ellentétben aggodalomra semmi ok, mert a panelban is lehet harmonikus, barátságos, szép otthont olcsón kialakítani, néhány jó ötlet segítségével. Annak érdekében, hogy panellakásunk egyes hátrányain változtatni tudjunk, nem kell azonnal falakat bontani. Több problémán is segíthetünk azzal, hogy optikailag javítunk a helyzeten. Mielőtt azonban belevágnánk az átalakításokba, meg kell nézni, hol, mekkora tér áll a rendelkezésünkre. Ezekben a lakásokban - annak ellenére, hogy egyes típusoknál előfordulnak a nagyobb terek - általában a helyiségek kis mérete okozza az egyik * ____V« Al kalmazzunk világos színeket a lakásunkban (Képarchívum) legnagyobb problémát, mégsem kell behódolnunk a panelhez kapcsolódó dobozbazárt-érzésnek. A tértágítás egyik alapvető módja a világos színek alkalmazása a falakon, a burkolatokon. A panellakásokban különösen fontos az az íratlan szabály, hogy a plafon világosabb legyen, mint a falak, mert ez felfelé is tágítja a teret. Színes falak esetében a falszín sokkal világosabb árnyalatát érdemes alkalmazni a plafonon. (Fehér falaknál természetesen nem tudjuk még fehérebbre festetni a plafont, de semmiképp se legyen sötétebb!) A fehér plafon és falak elsősorban az északi fekvésű lakásoknál jelentenek jó megoldást, mert visszaverik a fényt, amitől az adott helyiség világosabbnak látszik. Tértágító hatása van még az azonos színű padlóburkolat alkalmazásának az egész lakásban. A tágasság érzetét fokozhatjuk, ha az egész lakásban ugyanazt a színt vagy annak különféle árnyalatait alkalmazzuk a falakon. A bútorok és a kiegészítők színeivel pedig megadhatjuk az egyes terek sajátos és funkcióhoz ülő hangulatát. Alacsony bútorokkal is meg tudjuk oldani az optikai térnövekedést. Tükröket is alkalmazhatunk erre a célra, ám hálószobába lehetőleg ne tegyünk tükröt, mert rezgése zavarhatja az alvást. Egymással szembe se helyezzünk el tükröket, mert összezavarhat a tükröződés. Figyeljünk arra, hogy a padló- burkolat sötétebb legyen, mint a fal vagy a fali csempe színe, mert ellenkező esetben az az érzésünk támadhat, hogy nincs biztonságos talaj a lábunk alatt, (fém) A kevésbé meleg térben növekszik az agy teljesítőképessége, az emberek frissebbnek érzik magukat Mára nálunk is egyre népszerűbb a falfűtés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kemence, a cserépkályha, a kandalló évszázadokig szolgálta az embereket, akik a hideg téli estéken körülöttük melegedtek. Később a kényelmes központi fűtés, a radiátorok, a konvektorok elterjedése háttérbe szorította ezeket, de napjainkban egyre többen fedezik fel újra a sugárzó fűtéstípusok előnyeit. Amikor a kutatók a jobb komfortérzet, a takarékos energiafelhasználás, az egészségvédelem, az esztétika és a korszerű technológia szempontjából alkalmas fűtési rendszert keresték, előtérbe került az évezredes múltra visszatekintő falfűtés. A rohamosan növekvő energiaárak rákényszerítik az építtetőket az egyre jobb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező épületszerkezetek alkalmazására. A megfelelő hőszigetelés csökkenti a lakásban tartózkodók hőigényét, így ez a csökkenő mennyiség jól fedezhető a falfűtéssel. Ezt a rendszert a külső házfal belső felületére, a vakolaton belül helyezik el. A falfűtés egyébként a padlófűtéssel együtt is jól működik. Mivel a falfűtés a fűtött felületet 36-40 Celsius-fokosra melegíti, a szobában tartózkodók hőérzete a sugárzó hatás miatt akkor is megfelelő, ha a helyiség hőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a hagyományos fűtésnél. Az alacsonyabb hőmérsékletű, de nagyobb fűtőfelülettel egyenletesebb lesz a hőérzet eloszlás. A kevésbé meleg térben növekszik az agy teljesítőképesséNyáron a helyiségek hűtésére is alkalmas (Képarchívum' ge, az emberek frissebbnek érzik magukat. A tagolt felületű radiátorokon megtapad a por, ez gyakran okoz allergiát. Falfűtés esetében a porterhelés csökken, és kevesebbet kell takarítani. Jól illeszthető a környezetbarát energiaforrásokhoz (pl. napenergia), mert alacsony hőmérsékletű fűtővízzel is működtethető. Megoldást jelenthet olyan problémák esetén, mint a nedvesedés vagy a penészedés. Nyáron a helyiségek hűtésére is alkalmas. A falon, illetve a meny- nyezeten beépített csőrendszerben lévő 15-18 Celsius-fokos víz huzat és porterhelés nélkül képes a lakás hőmérsékletét csökkenteni. Ezzel tulajdonképpen feleslegessé válik külön fűtő- és hűtő- rendszer kialakítása és még kedvezőbb a beruházás költsége. És végül nem elhanyagolható esztétikuma sem. Sehol nem ütközünk radiátorokba és nincsenek takargatni való fűtési csövek. A falfűtéshez 6 mm külső átmérőjű, műanyagból készült fűtési csőkígyót használnak, melyet egyszerű rögzítő szerkezettel a külső falra és a külső fal menti mennyezetsávban szerelnek fel, majd bevakolják. (Csak hűtésre a mennyezet felülete alkalmasabb.) A légte- lenítés sem jelent problémát, mert feltöltéskor a kis átmérőjű csövekből a víz kinyomja a levegőt. Az ára versenyképes a korszerű radi- átoros rendszerekkel. Tetőtéri ferde falaknál a gipszkartonra lehet szerelni, amelyet gipszvakolattal ajánlatos eltakarni. A falfűtés jó szolgálatot tesz a közösségi terekben éppúgy, műit épülő vagy felújításra kerülő lakóházak, lakások esetében. A helyiségek bútorozásakor sem kell tekintettel lenni a falban futó csövekre, mert a külső falakon általában ablakok vannak. Ide egybefüggő, nagy bútorok ritkán kerülnek, a mennyezeten pedig biztosan nincsenek. Zárt térben a megfelelő hőérzet feltételei akkor elégíthetők ki, ha az emberi test kémiai és fizikai hőmérséklet szabályozó szerepét nem vesszük túlzottan igénybe. A falfűtés sugárzó hőleadása testünk sugárzási hőveszteségét csökkenti, ezáltal javul közérzetünk, (o, mi)
