Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-18 / 240. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 18. Külföld 9 A török parlament jóváhagyta az iraki beavatkozást Ma kezdődik az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozója Lisszabonban Iraki-török szocsata MT1-H1REK Ankara/Párizs. A török parlament jóváhagyta a kormány kérését, hogy bevethesse a hadsereget Észak-lrakban, az ott meghúzódó kurd gerillák ellen. Tayyip Erdogan miniszterelnök a kérést indokolva nem beszélt azonnali beavatkozásról, de a nagy többséggel megszavazott parlamenti hozzájárulás törvényes alapot teremt a NATO második legnagyobb hadseregének a fellépéséhez akkor és ott, amikor és ahol az megfelel számára. Közben a bagdadi vezetők arra kérték Ankarát, ne indítson támadást az Irakban megbúvó kurd lázadók ellen, mert Irak maga is le tud számolni velük. A Nicolas Sarkozy francia államfővel folytatott párizsi megbeszélése után Dzsalal Talabani reményét fejezte ki, hogy „közös barátjuk”, Recep Tayyip Erdogan „bölcsessége oly gyümölcsöző lesz”, hogy nem kerül sor katonai beavatkozásra Észak-lrakban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) aktivistái ellen. Talabani szerint Irak a válság békés rendezése mellett áll ki, és kész együttműködni a török hatóságokkal. Javasolta, hogy amerikai- iraki-török testület jöjjön létre az ügy rendezésére. Talabani szerint Irak ellenzi a PKK-lázadók tevékenységét, ezért felszólította a kurd gerillákat, hogy tegyék le a fegyvert. Míg Bagdad, Washington, Brüsszel, illetve az arab országok is egyként ellenzik a török szándékokat, a Szíriái elnök kijelentette, támogatná a török hadsereg északiraki hadműveletét. Bassár el- Aszad azt követően mondta ezt, hogy Ankarában megbeszélést folytatott Abdullah Gül török államfővel. Aszad úgy fogalmazott, Szíria támogatja azokat a döntéseket, amelyeket a terrorizmussal és a terrortevékenységgel összefüggésben kell meghoznia a török kormánynak. A szír elnök az első arab vezető, aki támogatásáról biztosította a török terveket. A mianmari junta a szerzeteseket hibáztatja Folytatódó letartóztatások MT1-H1REK Rangun/Kuala Lumpur. A kormányellenes tüntetéseket vezető buddhista szerzeteseket teszi felelőssé a mianmari (burmai) katonai kormányzat azért, hogy erő alkalmazásával fojtotta el a szeptember végi tömegdemonstrációkat. A New Light of Myanmar, a junta hivatalos napilapja úgy fogalmazott, a kormánynak nem kellett volna erőt alkalmaznia, ha a boncok kolostoraikban maradtak volna. „Ha (a szerzetesek) nem szervezték volna meg a tiltakozó felvonulásokat a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve, a nemzet nem tapasztalta volna meg a káoszt” - mutatott rá a lap. Eddig közel háromezer embert vettek őrizetbe, s közülük 468-at még mindig nem engedtek el. Az ellenzéki megmozdulások résztvevői utáni hajtóvadászat folytatódik. Több embeijogi szervezet, köztük az Amnesty International felhívta a világ figyelmét arra, hogy a politikai foglyokat kínozhatják a mianmari börtönökben. A mianmari ellenzék becslése szerint a hatóságok több mint hatezer embert vettek őrizetbe a tüntetések után, és a halottak száma a hivatalosan elismert tizenhárommal szemben kétszáz körül lehetett. Ibrahim Gambari, az ENSZ mianmari különmegbízottja szerdán bejelentette, hogy november harmadik hetében, vagy esetleg még korábban utazik ismét Mian- marba. A nigériai diplomata ázsiai kőrútjának első állomásán, Bangkokban követelte, hogy a mianmari kormányzat azonnal hagyja abba az ellenzékiek letartóztatását. Nagyobb határozottságot vár el a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tagállamaitól is Mianmar ügyében. Hiába kérték 200 ezren a Nobel-békedíjast A1 Gore nem indul AATl-HÍR Oslo. Nem indul a jövő évi elnökválasztáson Al Gore volt ame- .rikai alelnök - jelentette ki egy Norvégiában adott interjúban maga a 2007-es Nobel-békedíj nyertese. „Egyáltalán nem áll szándékomban indulni az elnöki posztért” folyó küzdelemben - mondta a 2000. évi amerikai elnökválasztás vesztes demokrata párti jelöltje, akit arról kérdeztek, hogy a Nohel-díj mennyiben befolyásolja elnöki ambícióit. A tekintélyes kitüntetés odaítélése előtt néhány nappal egy amerikai politikai szervezet 136 ezer támogató nevében egy napilapban megjelent fizetett felhívásban kérte Gore-t, hogy induljon az elnöki posztért folyó küzdelemben. Keddre a petíciót már több mint 200 ezren írták alá. Szakértők szerint egyébként mostanra Hillary Clinton már akkora előnyre tett szert a demokrata szavazótáborban, hogy szinte lehetetlen volna bárkinek versenybe szállni vele a jelöltségért. Nem lesz elnök (SITA/AP-felvétel) Csúcsra járatott várakozás A vasárnapi lengyel választás miatt a lengyel miniszterelnök valószínűleg kérlelhetetlen lesz (Reutersfelvétel) Lisszabon. Közelebb kerülhet a polgárokhoz, a lakosság mindennapi életét tovább könnyítheti az Európai Unió, ha a ma és holnap Lisszabonban rendezendő állam- és kormányfői találkozón a tagországok jóváhagyják az új reformszerződést, amely egyszerűsíti a döntéshozatalt, korszerűsíti és átláthatóbbá teszi az EU működését. MT1-TUDÓSÍTÁS A kudarccal végződött franciaországi és hollandiai népszavazások miatt elvetett alkotmányos szerződés helyébe lépett reformszerződés elfogadására egybehangzó nyilatkozatok szerint igen jó az esély, bár öt-hat kérdés még megoldásra vár a portugáliai találkozón. Elméletileg elsősorban intézményes reformról van szó, mindez azonban valóban elodázhatatlanul fontos ahhoz, hogy a 27 tagúra bővült EU tovább tudjon lépni mind a tagországok közti együttműködés erősítésében, mind szélesítésében, és képessé váljon arra, hogy lakói alapvetően ne csupán brüsszeli vízfejet lássanak benne. Magyar szempontból kiemelten fontos az is, hogy a szerződés kitér a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak egyenlőségére és tiszteletben tartására. Az intézményes kérdések között kiemelkedik a döntések meghozatalakor alkalmazott szavazati rendszer, a tagországok befolyásának, súlyának rendszere, valamint a határozathozatali többség kérdésének a módosítása. Az Európai Bizottság tagjainak számát az EU- tagországok mindenkori számának kétharmadában maximálja szerződés, amely felső korlátot állít az Európai Parlament képviselőinek számánál is. Mindezek a változások csak 2014, vagy 2017 után lépnek életbe. Létrehozza a szerződés az uniós elnöki posztot: az ezt betöltő személy irányítja majd a csúcstalálkozók munkáját, képviseli az uniót számos nemzetközi találkozón. Ahhoz, hogy a szerződést a lisz- szaboni ülésen jóváhagyják, az állam- és kormányfőknek megoldást kell találniuk a még nyitott kérdésekre. Ezek között a legérzékenyebbnek a két lengyel igény teljesítése ígérkezik. Tekintettel arra, hogy Lengyelországban vasárnap választásokat tartanak, a lengyel delegáció aligha lesz rugalmas a tárgyalásokon. Varsó az uniós határozatok ideiglenes blokkolására szeretne szerződéses lehetőséget találni, illetve úgynevezett főtanácsnoki poszthoz próbál jutni az Európai Bíróságon, hasonlóan a többi nagy EU-tagállamhoz. Rendezni kell még az EP-képviselói helyek újraelosztásának módosítására vonatkozó olasz kérést, Bulgária aggályait az euró cirill írásmódján illetően, illetve Ausztria óhaját a felsőoktatásba bevont külföldi hallgatók létszámának koriátozhatósá- gával kapcsolatban. Az Európai Bizottság eljárást kezdeményez több országgal szemben Négy fekete pont Pozsonynak MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított 12 tagországgal - köztük Magyarországgal és Szlovákiával - szemben, mivel az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló tavalyi irányelv előírásai ellenére idén június 30-ig nem nyújtották be nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervüket. A cselekvési tervben a tagállamoknak be kell mutatniuk a 9 százalékos energiamegtakarítási célkitűzés 2016 végéig történő megvalósítására szolgáló nemzeti stratégiájukat, valamint azt, hogy miként teljesítik az irányelv néhány egyéb rendelkezését. Az eljárás Magyarország és Szlovákia mellett Belgiummal, Észtországgal, Franciaországgal, Görögországgal, Lettországgal, Luxemburggal, Máltával, Portugáliával, Szlovéniával és Svédországgal szemben indult. Ugyancsak tegnap jelentették be Brüsszelben, hogy a bizottság jogsértési eljárás megkezdéséről határozott 22 tagállammal szemben, a belső piacra vonatkozó egyes irányelvek átültetésének elmulasztása miatt. Bulgária, Finnország, Hollandia, Litvánia és Szlovénia kivételével minden EU-tagország felszólító levelet kap, hogy ültesse át saját jogrendjébe a-szakmai képesítésekről rendelkező uniós szabályok Bulgária és Románia csatlakozása miatti kngazítását előíró irányelvet. A bizottság hivatalosan felszólítja továbbá a Cseh Köztársaságot, Olaszországot és Svédországot a társasági jogi irányelvnek, valamint Belgiumot a tőkekövetelményekről szóló irányelvnek az átültetésére. Ha a brüsszeli bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja. Az Európai Bizottság emellett indokolással ellátott véleményt küld 8 tagországnak - a Csehor- szágnak, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának, Máltának, Lengyelországnak, Szlovákiának és Szlovéniának -, mert ezek a tagállamok csak saját állampolgáraik számára teszik lehetővé a közjegyzői tisztség betöltését és gyakorlását. A brüsszeli bizottság döntése értelmében figyelmeztetést kap 8 tagállam - Szlovákia, Görögország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia és Nagy-Britannia -, mert nem ültették át saját jogrendjükbe a közúti szállítással kapcsolatos - munka- és pihenési időt, valamint fordulatszámmérőt előíró - irányelvet. Putyin hivatalos látogatásra hívta meg Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt Orosz javaslat Iránnak atomügyben MTl-HÍR Teherán. Oroszország egy még nyüvánosságra nem hozott javaslatot tett Iránnak a Nyugat által vitatott atomenergia-programja ügyében - jelentette az iráni hivatalos hírügynökség. A javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök ismertette a legfőbb iráni vezetővel, Ali Ha- menei ajatolláhhal tartott magántalálkozóján. Az ajatolláh válaszában azt hangsúlyozta, hogy Irán kerüli a kalandor politikát, és együttműködik az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezetével, de eltökélte magát programja folytatására. Putyin javaslatát komolyan fontolóra veszik, mielőtt választ adnának rá - közölte az ÍRNA hírügynökség. Irán radikális vezető köreihez kapcsolódó források találgatásai szerint Putyin az Irán ellen hozott nemzetközi szankciók valamiféle szüneteltetésére tett javaslatot cserébe azért, ha Irán leállítja az urá- niumdúsítást. E források szerint Putyin látogatásának fő célja e javaslat személyes tolmácsolása volt. Putyin hivatalos látogatásra hívta meg Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt - jelentették be Teheránban. A látogatás időpontját diplomáciai csatornákon egyeztetik. Az amerikai külügyminisztérium azzal reagált a meghívásra, hogy „az oroszokra tartozik, miként kezelik kétoldalú kapcsolataikat Iránnal.” RÖVIDEN Öt új tagja van az ENSZ BT-nek New York. Burkina-Faso, Costa Rica, Líbia, Vietnam és Horvátország lesznek a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjai januártól két évig. Szlovákiát, Kongót, Ghánát, Perut és Katart váltják az ENSZ BT-ben. Horvátország Csehországgal szemben nyerte el a tagságot. Az ENSZ BT- ben 15 állam képviseltetheti magát, közülük öt ország, Kína, Oroszország, Nagy-Britan- nia, Franciaország és az Egyesült Államok állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak, (ú) Magyar-szlovén kormányülés Szentgotthárd. Magyarszlovén együttes kormányülést tartottak tegnap a Szlovén Kulturális és Információs Központ épületében. Magyar részről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a szlovén oldalon Janez Jansa kormányfő vezette a tárgyalásokat. A témák között szerepelt a kisebbségek ügye is. (MTI) Huszonhárom új bíboros Vatikánváros. XVI. Benedek pápa megnevezett 23 új bíborost, akik közül tizennyolcán 80 évnél fiatalabbak, így elvben tagjai lehetnek majd a pápa utódját megválasztó kon- klávénak. Az új „pápaképes” bíborosok Argentína, az USA, Németország, Lengyelország, Spanyolország, Nagy-Britan- nia, Franciaország, Szenegál, India, Mexikó, Brazília és Kenya főpapjai. (MTI) Ma sztrájkolnak a franciák Párizs. A francia vasúttársaság, a Párizsi Közlekedési Vállalat és a Villamos Művek közösen meghirdetett sztrájlga miatt 27 városban közlekedési fennakadások várhatóak ma Franciaországban. Az állami vállalatok nyugdíjrendszerének megszüntetése ellen 12 év óta a legnagyobb sztrájkot készítik elő a francia szakszervezetek. A munkabeszüntetés mellett hatvan tüntetés várható országszerte. (MTI) Abbász Izraelt okolja Rámalláh. Mahmúd Abbász palesztin elnök azzal vádolta meg Izraelt, hogy akadályozza a béketárgyalásokat vezérlő közös elvi nyüatkozat megszövegezését. Abbász azután beszélt erről, hogy a héten másodszor is tárgyalt Con- doleezza Rice amerikai külügyminiszterrel. (MTI) Három halott egy börtönben Moszkva. Három ember - két elítélt és egy fegyőr - életét vesztette fiatalkorú bűnözők egy fegyintézetében Oroszország Szverdlovszki területén, egy meghiúsított szökési kísérletben és az azt követő zavargásokban. További küenc elítélt és az őrszemélyzet hat tagja megsérült. (MTI)
