Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-18 / 240. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 18. www.ujszo.com MOZIJEGY A másik én Erica Bain (Jodie Foster) élete tökéletes. Szereti a munkáját, imádja a vőlegényét, élvezi a népszerűségét. De mindez kevés. Egy tökéletes élet is nagyon törékeny: bármelyik pillanatban tönkremehet minden. Egy éjszaka megtámadják a hazafelé andalgó párt, a férfit megölik, Ericát súlyosan megsebesítik. A nő képtelen beletörődni a veszteségbe, attól kezdve éjszakánként egyedül járja a metropolisz utcáit. Már nem fél semmitől, nem kímél senkit. A bűnöst keresi. Igazságot akar szolgáltatni, de úgy, ahogy ő jónak látja. Véres portyái felkavarják a várost: sokan hősnek tartják az ismeretlen igazságosztót, de egy sokat megélt rendőr (Terrence Howard) másképp gondolja. Erica döntés előtt áll. Mielőtt a felügyelő elkapja, el kell döntenie, mi fontosabb neki. A bosszú vagy az igazság. The Brave One / Niet návratu. Amerikai-ausztrál akciófilm, 2007. Rendező: Neil Jordan. Szereplők: Jodie Foster (Erica Bain), Terrence Howard (Mercer nyomozó), Nicky Katt (Vitale nyomozó), Naveen Andrews (David Kirmani), Mary Steenburgen (Carol), Jane Adams (Nicole), Ivo Velőn (James), (port, hu) Erica szeriében Jodie Foster (középen) (Képarchívum) Pintér Béla Társulatának ma esti bemutatkozása Bizarr „opera” Kassán UJ SZO-H1R Kassa. Ma este mutatja be Kassán Pintér Béla Társulata a „hírhedt” Parasztoperát. A társulat a leginvenciósabb, legjelentősebb színházi alkotóműhelynek számít Magyarországon. Az alkotók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján - a szó egészséges értelmében vett - nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autentikus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes elemeiből épül fel az a szürreális világ, amely a Parasztopera című darabot jellemzi. „Egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyükosság” - nyilatkozta a darabról az író-rendező Pintér Béla. A Forsa művészeti iroda által szevezett Visegrádi Napok 2007 programsorozat keretében bemutatásra kerülő előadás támogatója a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Helyszín a Fő utcai Történelmi Városháza (volt Slovan mozi) nagyterme, a kezdés időpontja 19 óra. (juk) RÖVIDEN Tarr Béla retrospektív Athénban Athén. Tarr Béla filmrendező életművét bemutató retrospektív sorozat kezdődik október végén Athénban, A londoni férfi görög mozipremieijéhez kapcsolódva. A vetítéssorozatban a rendező tizenkét alkotását mutatják be. (MTI) Kovács László emlékére Los Angeles. A nyáron elhunyt magyar-amerikai operatőr, Kovács László emlékére rendeztek filmes szemináriumot Hollywoodban neves filmkészítők részvételével. A ma záruló hetedik Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál „margóján” tartott eseményen felidézték Kovács László örökségét és megvitatták a magyar-amerikai filmes együttműködés lehetőségeit. Az eseményen részt vett és felszólalt mások mellett Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, aki Kovács László közeli barátja volt, Bob Fisher filmesztéta, Steven Lighthill filmkészítő, valamint Gazdag Gyula rendező. (MTI) A határon túli irodalom napjai Székesfehérvár. A nemzeti irodalmunk gondjait vitatták, illetve vitatják meg a határon túli magyar irodalom tegnap kezdődött rendezvénysorozatának résztvevői. A programsorozatra a Kárpátmedencéből érkeztek a magyar nyelvű irodalom művelői. Vasy Géza, a Magyar írószövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy 1990-től - amikor „ledőltek az állampolgársági gátak” - lehetővé vált a kortárs irodalom művelőinek fizikai és szellemi közeledése, a határokon túl élők is tagjai lehetnek a Magyar írószövetségnek. Vasy Géza, tágabban értelmezve a magyar nyelvű irodalom fogalmát, úgy fogalmazott, hogy egységes magyar irodalom van, amelynek mindenütt, ahol magyar ajkúak élnek, vannak művelői és olvasói. (MTI) Pier Paolo Pasolini összegyűjtött plakátjai - újabb kötet a nagy olasz rendező munkásságáról Az olasz film fehér hollója volt Költő volt. A periférián rekedtek éles hangú poétája. A kisemmizettek, a bukottak, a mélyre zuhantak költője. A bűnben fetrengők költője. SZABÓ G. LÁSZLÓ Pier Paolo Pasolini költő volt fotográfusként is, esszéistaként is, színészként is, filmrendezőként is. Költő volt költőként is, de nem a túlcizellált gondolatok, a vakítóra fényesített képek, hanem a kíntól és gyönyörtől lucskos hétköznapok költője. Ha 1975. november második napjának reggelén nem akadtak volna rá agyonvert testére a Róma melletti ostiai tengerpart egyik üres telkén, talán még ma is élne, s akkor nyolcvanöt éves lenne. Szabados filmrendező volt. Az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legszabadosabb egyénisége, aki papíron is, mozivásznon is az emberi szabadságot óhajtotta. Meg is tett érte mindent, ami erejéből s kitartásából futotta. Megállítani nem tudták ezen az úton, csak megölni. Végeztek vele, hogy örökre elhallgattassák. Megelégelték botrányokkal teli életét és főleg botrányokat kavaró gondolatait, alkotásait. Olaszország mégis tiszteli Paso- linit. Halála óta különösképpen. Újabb és újabb kiadásokat érnek meg regényei (Életrevaló gyerekek, Erőszakős élet), verseskötetei (Szépséges fiatalság, Korom vallása, Rózsa formájú költészet), tanulmánykötetei (Szenvedély és ideológia, Eretnek empirizmus, Kalóz írások), de nem veszítenek értékükből egykor polgárpukkasztó, nagy indulatokat kavaró filmjei sem. A Teoréma, amely az osztályharc helyett a szexben megtestesülő „megváltástól” reméli az emberi jövőt. A túró, amellyel a vallást teszi nevetségessé, a sokkoló kegyetlenségű Salo, avagy Szodoma 120 napja, amely elborzasztó képsoraival is a filmművészet egyik leghumánusabb alkotása, szenvedélyes vádirat mindenfajta embertelenség ellen. Pier Paolo Pasolini címmel ez év tavaszán újabb album jelent meg az olasz könyvpiacon. A szép kiállítású, 110 oldalas kötet, amely Rómában jelent meg, egy éles szemű cseh könyvkereskedőnek köszönhetően már a hazai könyvesboltokban is megjelent. Nincs benne írott szöveg, csupán a Pasolini-filmek stáblistája, szereplőgárdája. Ez az értékes kis album a szenvedélyes olasz filmrendező alkotásainak korabeli plakátjait gyűjtötte egybe, s közzé tesz néhány fotót is a filmekből, a forgatás pillanataiból és magáról a rendezőről, a háború utáni olasz szellemi élet egyik legeredetibb, ugyanakkor nyugtalanító tehetségű egyéniségéről. Pasolini minden forgatásán frissen vasalt ingben, nyakkendőben, öltönyben áll a kamera mögött, eleganciáján még akkor sem esik csorba, amikor például az összecsukható széken ülő Mamma Roma-Anna Magnani mellett a járda szegélyén „foglal helyet”. Tartása, finomsága az utca kövén sem kopik meg, ápoltsága még a legerősebb napfényben is szembetűnő. Sandro Simeoni rajzai A csóróhoz pontosan hozzák Róma egyik lumpenproletárok által lakott negyedének sajátos hangulatát, amelyben a Franco Citti játszotta cinikus és Szabados filmrendező volt (Képarchívum) brutális főhős egy utcalányon élősködik. A biblikus szépségű Máté evangéliumának plakátját Maró festette a barna legszebb árnyalataival, a Teoréma posztere Bob de Seta remek ötletét dicséri a főszereplő Luigi Barbini arcának felhasználásával. A Disznóólát egy sertésfejű úriember reklámozta a plakáton, a Dekameront Tinó Avelli remek portréi, a Canterbury meséket Sandro Simeoni szellemes mozaikja vitte hírül a nézőknek. A fotókon az otthonában pihenő Pasolinit is láthatjuk, mint ahogy édesanyja és színészei, Orson Welles, Totó, Maria Callas és Ninetto Davoli társaságában is. Callashoz elmélyült barátság, Da- volihoz évekig tartó szerelem fűzte. Középkori mesegyűjteményekre épülő élettrilógiájából (Dekameron, Canterbury mesék, Az ezeregy éjszaka virágai), amely az öröm és az ártadan szexualitás elveszett világának ünnepe, egy színes képsorozat is bekerült a kötetbe, akárcsak a Salóból, az életmű utolsó darabjából, amellyel De Sade regényét ülteti át az olasz fasiszta rendszer utolsó éveibe. Ajándékként pedig a Madarak és madárkák című filmet kapja a Pasolini-rajongó. DVD-n, a könyv hátsó borítójához csatolva. Azt a filmet, amely parabola az életről és a halálról, a hatalomról és az erkölcsről. Főhősei egy apa és annak fia, akik szabadon kalandoznak térben is időben. Útjuk során egyszer csak melléjük szegődik egy holló, s értelmezni kezdi a valóságot, amelyben ők ártatlanul és öntudatlanul élnek. „A holló nagyon bölcs, interpretációja marxista, ám a leghalványabb tudomása sincs az empirizmusnak arról az új hullámáról, amely felforgatta a világot” - nyilatkozta a fíím bemutatója alkalmából Pasolini. A két páter, Ciccil- lo és Ninetto pedig mindössze annyit fognak fel a holló szavaiból, amennyit a tömegek meg szoktak érteni a bonyolult értelmiségi szövegekből. A végén aztán meg is unják a dolgot, a holló nyakát kitekerik és megeszik, aztán folytatják útjukat. ,A művész szerencsétlen, remegő idióta, félművelt lény - vélekedett Pasolini -, véledeneknek és veszélyeknek kitéve él, semmibe veszik, mint egy gyereket. Egész életét nevetséges búskomorságban piti, mert nem tud szabadulni a kényszerképzettől, hogy valami örökre elveszett.” Önéletrajz egyetlen mondatban, sajátos megfogalmazásban. A Mediane libri kiadásában megjelent album pedig épp azzal a céllal látott napvüágot, hogy az a „valami” fent maradjon az idő rostáján, és ne tudjon elveszni soha. Plakátterv A csóróhoz - Sandro Simeoni munkája (Képarchívum Vaszary életmű-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában - a válogatásban mintegy 350 alkotás szerepel Eddig „lappangó” munkák is előkerültek ELŐZETES Budapest. Vaszary János festőművész életművét felvonultató kiállítás nyílik ma a Magyar Nemzeti Galériában; a válogatásban mintegy 350 alkotás szerepel, áttekintést nyújtva a művész sokszínű munkásságáról - közölte Plesznivy Edit, a kiállítás kurátora. Elmondta, hogy a közönség több mint négy évtized után láthatja ismét összegyűjtve a festőművész munkásságának kiemelkedő darabjait. Vaszary Jánosnak (1867-1939) ugyanis legutóbb 1961-ben volt önálló tárlata a nemzeti galériában. Kitért arra, hogy többéves munka előzte meg a kiállítást, amelyre végül 107 magán-, 55 köz- és egyházi gyűjtemény, valamint 2 külföldi múzeum kölcsönzött műveket. A tárlat mintegy 200 festményt, 100 grafikát, számos iparművészeti alkotást és dokumentumot vonultat fel. A művészettörténész ismertetése szerint a feburár 10-ig megtekinthető kiállítás időrendben követi végig a művész munkásságát, öt nagy korszakot különítve el. A pályakezdő művész főúri portréi és egyházi megrendelésre készült művei vezetik be a tárlatot, majd az 1900-as éveket bemutató összeállítás következik, melyben a szecesszió és a szimbolizmus áramlataihoz kapcsolódó táblaképek sorát Vaszary iparművészeti és alkalmazott grafikai munkái - gobelinjei, plakátjai - gazdagítják. Megjelennek az 1910-es évek elejének kubista formakísérletei is. Láthatóak Vaszary I. világháború idején hadi- tudósítóként készített, a katonák megpróbáltatásait ábrázló munkái. Emellett bemutatják azokat a műveket is, amelyek a nagyvárosi élet mozgalmasságát és a divatos fürdőhelyek mediterrán hangulatát közvetítik. A művészettörténész elmondta, hogy a kiállítás hírére több újonnan felfedezett alkotás mellett eddig „lappangó” munkák is előkerültek. (MTI)
