Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-17 / 239. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 17. www.ujszo.com A Kuenz harmadik gyárcsamoka is megépült idén A cégbővítések, csarnoképítések, beruházások éve Már tizennégy vállalat a kenyheci ipari parkban KOZSAR ZSUZSANNA Kenyhec. 2007 folyamán tizennégyre emelkedett a helyi ipari park befektetőinek száma. Ez az év több cég számára is jelentős volt, hiszen új üzemek nyíltak, meglévők bővültek és két új vállalat is érkezett: a Doppelmayr és a Padovani Group. A park beruházói közül máig legnagyobb az amerikai Molex, mely még 2000-ben telepedett meg Kenyhecen. Különböző konnektorrendszereket gyárt, a számítógépek és autók, valamint a távközlés számára, s idén már kétmilliárd korona bevétele volt. Az eddigi beruházás összértéke 112 millió korona, és jelenleg ezer embernek adnak itt munkát. A német Getrag Ford kettős sebességváltókat gyárt, és gyárcsarnokában fokozatosan 750 munkahelyet alakít majd ki, így Kelet- Szlovákia égjük legjelentősebb külföldi vállalatává nőheti ki magát a következő néhány évben. Tervei eléréséhez 300 millió eurós befektetés szükséges. Tovább terjeszkedik a svéd Swep is, amelynek most 110 alkalmazottja van, ám újabb munkaerő-felvételt tervez az év végéig. A hőkicserélő berendezéseket gyártó vállalat 2006-ban telepedett meg a kenyheci ipari parkban, nyárra felépítette csarnokait, meglévő alkalmazottait pedig külföldön képez- tette ki a svéd és svájci leányvállalataiban. Az osztrák Kuenz darualkatrészek gyártására szakosodott. A cég főként hegesztők és lakatosok alkalmazásában érdekelt. A vállalatnál most 75-en dolgoznak, ám a hegesztőket nemcsak alkalmazásba, hanem egy „csúcshegesztői” versenybe is várják. Idén fejeződött be a Kuenz harmadik gyártócsarnokának építése, a cég eddig 8,3 millió eurót ruházott be. A kisebb üzemek közé tartozik a belga Gilbos, az osztrák Schelling és a hazai V.O.D.S., ezek mindegyike 40-50 embert alkalmaz. A „törpecégek”, a Dorsvet Plus, az Evans, a Jisimex és a Camaj Transport idén nem bővítettek. 2007 folyamán az ipari parkban új gyártók is megjelentek. A német Handtmann vállalat, amely alumínium alapú autóalkatrészek gyártásával foglalkozik, már építi hétezer négyzetméter alapterületű gyárcsamokát azon a nyolcvanezer négyzetméter alapterületű telken, melyet tavaly ősszel vásárolt meg Kenyhec községtől. A terjeszkedés első fázisában hatszáz millió koronás invesztícióval 55 munkahelyet teremtenek majd. Az első termékeket az új év elején kezdik gyártani. Tavasszal két újabb beruházóval bővült a kenyheci paletta. A Doppelmayr vállalat főleg függő- vasutakat tervez és készít, a Padovani Group pedig ónozott acéllemezeket gyárt. Mindkét beruházó nagyjából 30 munkahely kialakítását tervezi. Konkoly József, Kenyhec polgár- mestere egy régi mondása szerint annyi befektető lesz egyszer az ipari parkban, ahány lámpa ég a kenyheci községháza nagytermének mennyezetén. Mivel a vüágító- testek száma a nagyteremben száznál is több, alighanem ezentúl is újabb és újabb befektetők megjelenésével számolhatunk a kenyheci ipari parkban. A februárban ide látogató román küldöttség a park legnagyobb vállalatát, a Molexet is megnézte (Képarchívum) Az elképzelések szerint európai uniós forrásokból többfunkciós épületté válik a községháza Felsőszemeréd pályázatai Felsőszemeréd. Évvégéig elkészül két projekt tervdokumentációja: mindkettő a Lévai járásban, az E66-OS nemzetközi főút mentén fekvő, 632 lakosú község középületeinek és közterületeinek a felújítását célozza meg. A megvalósításhoz európai uniós forrásokból szeretnének pénzt szerezni. FORGÁCS MIKLÓS A projektek összköltségvetése 25-28 millió korona, és ha megvalósulnak, esztétikai szempontból jelentősen változhat a település jellege. Komjáthy Zoltán polgármester elmondta, az önkormányzat 430 ezer koronáért rendelte meg a terveket, melyek az építési engedély kiadásához és a pályázáshoz elengedhetetlenek. „Természetesen nagy kockázat ez egy kisközségnek, hiszen idén a beruházásokra szánt összeg több mint felét e célra fordítjuk, miközben sajnos nincs garancia arra, hogy sikeresek leszünk. Ám ha nem tesszük meg ezt a lépést, akkor semmi esélyünk előbbre lépni” - fejtegette Komjáthy. Hozzátette, az előző választási időszakban (akkor is ő volt a polgármester - a szerk. megj.) is nagy fába vágta a fejszéjét az önkormányzat, hiszen 530 ezer koronából elkészíttették a falu csatornázási terveit. Brüsszelben az a döntés várható, hogy 2015-ig csak 2000 lakosnál nagyobb lélekszámú települések pályázhatnak üyen közművesítésre. Ftáadásul: ha pályázhatna is a falu, olyan rendelkezésről tud a polgármester, amely kimondja a munkálatok megkezdése után csak akkor térítik a tervdokumentációval kapcsolatos kiadásokat, ha a dokumentum 2007januáija után készült el. „A képviselőkkel együtt mégis úgy gondolom, ebbe is bele kell vágnunk, mert ez nagy lehetőség a falunak” - hangsúlyozta Komjáthy. Modernizálnák a községházát Az egyik tervezet a középületek és építmények felújítását és korszerűsítését célozza. Az egyik szakasz az 1980-ban épült, lapos tetejű, hatalmas alapterületű, egyszintes községháza rekonstruálása. A többfunkcióssá alakítandó épületre nyergestető kerülne, és a tetőtérben számítógépes helyiséget, fitnesztermet, ifjúsági klubot, szakköri tevékenységre alkalmas helyiségeket, kézművesműhelyt, gyakorlótermet, öltözőket és könyvtárat alakítanának ki, a földszinten pedig nyugdíjasklubot rendeznének be. E tervezet része a focipálya melletti öltözők, a szabadtéri színpad és a teniszpálya felújítása is. Az Ivánka család parkja A falu egyik büszkesége az Ivánka grófi család parkja is, melynek a közepén futballpálya található százados fák gyönyörű karéjában. A másik projekt a közterületeket érinti, a parkot pihenőparkká alakítanák át, kikövezett utakkal, filagóri- ákkal, padokkal, mesterséges tavacskával és kivilágítással. A községháza mögötti kis játszóteret - mely eredetileg az időközben az iskola épületébe költözött óvodához tartozott - korszerű játszóparkká alakítanák át. A faluközpontot is parkosítanák; ott egy szökőkutat és padokat helyeznének el. A felsőszemerédi kastély egy korábbi felvételen (Somogyi Tibor felvétele) Egy fórumon többen is arról kérdezték a lakáskezelőséget, hogy pontosak-e a párolgásmérők Párkányi fűtésgondok a szezon kezdetén ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. A legutóbbi önkormányzati ülésen a városatyák több kérdéssel is fordultak Folk Róbert- hez, az Enerbyt Kft., azaz a házke- zelőség igazgatójához. Arra voltak kíváncsiak, vajon a cég felkészült-e az idei fűtési idényre, miként állnak a javítási és karbantartási munkákkal, s mennyire igazságos a lakások hőfogyasztásmérése a fűtőtesteken elhelyezett párolgásmérőkkel. A városban ugyanis többen kifogást emeltek a párolgásmérők működésével kapcsolatban, mondván, főképp a nyári hőségek idején mérnek jóval nagyobb hőfogyasztást a külső hőmérséklet okozta párolgás miatt, pedig olyankor nincs is fűtés. Csepregi Zoltán városi képviselő szerint talán az is jobb megoldás volna, ha a szóban forgó mérőműszereket fűtési szezon végén leszerelnék, és idény kezdetén visszahelyeznék a fűtőtestekre. Folk Róbert ezzel kapcsolatban kifejtette: a párolgásmérőkön látható skálán elvileg minden egyes elpárolgott egységnek ugyanakkorának kellene lennie minden egyes lakásban. Ezeket tavasszal akár le is szerelhetik, s ősszel újra visszarakhatják, ám ez az igazgató szerint feleslegesen emeli a költségeket. Vagyis a le- és felszerelés többe kerülne, műit a hőmérés pontatlansága miatti különbség ára. „A házkezelőségen van egy ún. központi mérőműszer, egy minta, amely szerint mérnek - amennyi egységnyi azon elpárolog, aszerint számolnak le műiden lakásban megfelelő egységet a skáláról, de mindeközben figyelembe veszik a lakások elhelyezkedését is. Hét egységet eleve mindenkinél levonunk, van alánéi nyolcat, máshol hatot. Ám ezek annyira pici különbségek, hogy a műszerek állandó le- és felrakosgatása jóval többe kerülne” - hangsúlyozta az igazgató. Nem hőmérő, elosztásmérő „A párolgásmérő műszer valójában nem hőmérő, hanem elosztásmérő, s nem mér abszolút értékeket. A műszer szerint tehát pontosan olyan arányban oszlanak meg az egy lakásra eső fűtési költségek, ahány egység az adott lakás fűtőtestjem lévő műszereken elpárolgott. Tény, hogy ez nem igazságos módszer, ám teljesen pontos csak akkor lenne, ha egy panel lakótömbön belül a lakások közt is lenne hőszigetelés. A legjobb megoldás az volna, ha a hőfogyasztást négyzetméterre számítanánk ki. Ha viszont nem helyezzük fel a párolgásmérőket, akkor tapasztalatunk szerint az emberek ablaknyi- togatással szabályozzák a fűtést” - fejtette ki véleményét Folk Róbert. Felhasználói anomáliák A házkezelőség igazgatója két érdekes példát is felhozott. Most, hogy mérőműszerek vannak, előfordulhat, hogy valaki pusztán befektetésként vásárol egy lakást, és Meleg már az a fránya fűtőtest? nem veszi igénybe a távhőszolgáltatást. Ha valaki ilyen szomszéd felett lakik, valójában az ő lakását is fűti. Olyasmi is megtörtént már, hogy a párolgásmérő műszerek alapján néhányan olyan hőmennyiségért is fizettek, amely hőt náluk fizikailag és gyakorlatilag nem adhattak le a fűtőtestek. Folk Róbert tájékoztatása szerint a gazdasági minisztérium és a központi árszabályozási hivatal az efféle esetek miatt is átdolgozni készül a hőelosztás kiszámításának szabályairól kiadott rendeletet. Miért nem fűtöttek? A szeptemberi hűvösebb estéken több párkányi lakos is panaszkodott amiatt, hogy a fűtőtestek jéghidegek voltak. Folk Róbert szerint erre törvény van, ha a napi átlaghőmérséklet 12 fok alá esik, akkor lehet beindítani a rendszert. „A város ebben az esetben is két táborra oszlik: van, aki fűteni szeretne, más pedig háborog, ha már most bekapcsoljuk a fűtést, mondván: már megint rajtunk akartok keresni. S hiába mondom neki, hogy akkor zárd el a fűtőtestet, azzal vág vissza, hogy a cső is meleg. Minden gond és bírálat ellenére kijelenthetem, hogy a házkezelőség felkészült a fűtési idényre” - zárta mondandóját az igazgató, (buch) (A szerző illusztrációs felvétele)
