Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-17 / 239. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 17. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén kevesebb kukorica termett Pozsony. A gyenge termésho­zamok miatt idén több termény ára is nőhet. A kukoricatermés jelentős mértékben elmarad a tavalyitól - derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kamara (SPPK) elemzésé­ből. E hét elejéig ugyan még csak a termés 30%-át aratták le, az eddigi 4,03 tonnás hektárhozam 27,4%-kal kisebb a tavalyinál, amikor az átlagos hektárhozam 5,55 tonna volt. Nincs okuk az örömre a cukorrépa-termelők­nek sem, ennek a hektárhozama ugyanis 42,22 tonna, és 14,6%-kal marad el a tavalyitól. Jobb termésátlagot értek el ugyanakkor a napraforgó- és a burgonyatermelőkis. (ú) Bizonytalanok a PPP-projektek Pozsony. A magán- és köz­szféra partnerségével, vagyis az úgynevezett PPP-projektek út­ján finanszírozott autópálya­építés részleteit csak a hét másik felében ismerhetjük meg - állítja Lubomír Vázny közlekedési mi­niszter. A tárcának ezt már a hét elején közzé kellett volna tennie, ám a miniszter szerint a kor­mányfővel is egyeztetniük kell, Robert Fico programja azonban mindezt eddig nem tette lehető­vé. A kormány e heti ülése ugyan a Dl-es autópálya és az RI-es gyorsforgalmi út építésével nem foglalkozik, Vázny szerint azon­ban az ülést követően egyeztet­nek a kormányfővel. A pénz­ügyminisztérium javaslata sze­rint a korábban tervezett 151 ki­lométernyi autópálya helyett csak 95 km épülne a PPP-projek­tek finanszírozásával. (SITA) Hűtőszekrény a Quellétől Pozsony. A Quelle csomag­küldő szolgáltatáson keresztül hamarosan háztartási nagygé­peket is rendelhetünk, a társaság saját háztartási nagygép-márká­val lép a piacra, Privileg néven. Az ezt tartalmazó katalógusok terjesztését október elején kezd­ték el. A cég 1993 óta van jelen piacunkon, jelenleg 80 állandó alkalmazottal dolgozik. (SITA) Kevesebb autót vásároltak Brüsszel. Odavan már a sze­rény nyári fellendülés a fejlett piacokon, és emiatt egész Euró­pában szeptemberben 1,5 száza­lékkal kevesebb új autó kapott rendszámot, mint tavaly szep­temberben, közölték az európai autógyártók szövetségében (ACEA). Az első félévben az új EU-tagországokban 14,8%-kal több új kocsi kapott rendszámot, mint a tavalyi első félévben. Az első nyolc hónap átlagában a re­gisztrált 775 775 új kocsi már 15,5%-kal több volt az egy évvel azelőttinél, az első 9 hónapban pedig az 862 581 új kocsi 14,2%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Közben Nyugat-Eu- rópában az első félévben 1,3%-kal csökkent az értékesí­tés. A legnagyobb európai autó­gyártó, a Volkswagen piaci rész­aránya 17,9%-ra csökkent a ta­valyszeptemberi 18,8%-ról. A2. Peugeot Citroen piaci részará­nya szeptemberben 12,1%-ra nőtt az augusztusi 11,9%-ról, de elmaradt a tavaly szeptemberi 12,4%-tól. Tovább javított a ko­rábban gyenge FIAT, míg a Ren­ault helyzete romlott. (m,s) Pénzmosással vádolt Lloyds Bank London. A Lloyds TSB angol bankcsoport papírjai 2%-ot es­tek a londoni kereskedésben, mivel az amerikai felügyelet (SEC) pénzmosással vádolta meg. Hasonló váddal ülette a SEC a Bank of Cyprust is. A fel­ügyelet szerint a bankok az Ar- emisSoft Corp. volt elnöke szá­mára pénzmosásnak minősülő tranzakciókat engedélyeztek. A Lloyds TSB 130 millió dollár, a Bank of Cyprus 162 millió dollár büntetésre számíthat, (m) Kaszinójáték az olajpiacon Budapest. A Tőzsdefórum elemzése szerint a tőzsdei olaj­áraknak semmi köze a valós olajkereslethez, kínálathoz, hi­szen nincs is fizikai teljesítés, hanem csak egy virtuális kaszi­nójáték az egész, ahol senki se akar valódi olajat venni, se olajat eladni, hanem csak papíron pénzre játszani. Ott tartunk, hogy a finomítói marzs, vagyis a benzin és az előállításához szük­séges nyersolaj árkülönbözete szinte nullára csökkent, vagyis jelenlegi árakon nem éri meg nyersolajból benzint előállítani. A legújabb geopolitikai feszült­ségek miatt tegnap New Yorkban a WTI olajféleség 85,19 dollárra drágult napközben, Londonban a Brent típus is új csúcsot döntött 81,93 dolláron, (tf) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,683 Lenavel zloty 9,055 Anqol font 48,355 Magyar forint (100) 13,428 Cseh korona 1,224 Svéd korona 3,680 Bolgár leva 17,227 Román lei 10,049 Japán jen (100) 20,396 Svájci frank 20,108 Kanadai dollár 24,278 USA-dollár 23,803 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,82-34,58 23,18-24,41 1,19-1,26 12,81-14,01 OTP Bank 32,83-34,54 23,12-24,40 1,20-1,25 12,93-13,92 Postabank 32,78-34,58 23,15-24,45 1,19-1,25 12,43-14,43 Szí. Takarékpénztár 32,80-34,49 23,10-24,31 1,19-1,26 12,83-14,04 Tatra banka 32,79-34,55 23,14-24,38 1,19-1,25 12,91-13,97 Dexia Banka 32,81-34,56 23,18-24,42 1,19-1,26 13,08-13,78 Általános Hitelbank 32,99-34,47 23,21-24,40 1,20-1,26 13,10-13,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Szlovákiában a cégek közel egyharmada esett az utóbbi 2 évben áldozatul gazdasági bűncselekménynek Túl sok a fehérgalléros fosztogató Pozsony. A Pricewaterhouse- Coopers nemzetközi tanács­adó cég először térképezte fel Szlovákiában a gazdasági bűnözés arányait. Tegnap ismertetett adataiból kide­rül: a cégek közel egyharma- dát megkárosították az el­múlt két évben. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó és könyv- vizsgáló társaság a világ 40 orszá­gára kiterjedő, 5400 társaságot feltérképező vizsgálatából kide­rült: az utóbbi két évben az érintett cégek 43 százalékában regisztrál­tak gazdasági jellegű bűn- cselekményt. Szlovákiát első alka­lommal vizsgálták meg, az itteni mutatók valamivel kedvezőbbek. Jan Vylita, a Pricewaterhouse­Coopers regionális vezetője teg­nap ismertette a ránk vonatkozó mutatókat. Eszerint nálunk a vizs­gált időszakban a társaságok 32 százalékában észleltek bűncselek­ményt, az általuk okozott kár átla­gos nagysága eléri a 127 ezer dol­lárt, ami egybevetve a 2,4 millió dolláros világátlaggal, nem tűnik túl soknak. Jan Vylita viszont hoz­zátette: a közép-európai vagy a vi­lágátlagnál kedvezőbb szlovák mutatók annak is köszönhetők, hogy nálunk először térképezték fel a helyzetet, ezért az erről a té­máról nyilatkozók „szégyen- lősebbek” lehetnek, másrészt ná­lunk a bűnesetek nagy részére esetleg nem derül fény. Figyelmez­tető jelnek számít, hogy a vállala­tok ugyan azt hiszik, jó a belső el­lenőrzésük, működik a kontroll, mégis a bűnesetek 67 százalékára A férfiak követik el az anyagi kárt okozó bűntettek 86 százalékát. Sokkal gyakoribb a vállalatokon belüli bűnözés, mint ahogy azt a cégek gondolják. (SITA-felvétel) csupán véletlenül derül fény. Ná­lunk a törvénybe ütköző lépést el­követőknek egyenesen 44 száza­léka közölte, az elégtelen belső el­lenőrzés csábította a bűnre. Legin­kább a kiskereskedelemben és a biztosítási ágazatban tevékenyke­dő cégek vannak kitéve a megká­rosítás veszélyének. A leggyakoribb bűnügynek a hűtlen vagyonkezelés számít, ezt követi a korrupció. A felmérésbe bevont szlovákiai cégek 36 száza­léka egyenesen úgy nyilatkozott, hogy csupán azért maradt le vala­milyen megrendelésről, üzletkö­téstől, mert nem korrumpálta a másik felet. A másik érdekes felis­merés, hogy nálunk, ha fény derül a gazdasági bűncselekményre, ak­kor csupán az esetek 9 százaléká­ban kapja vissza az érintett cég a tulajdonát, pénzét, miközben ez a mutató Csehországban 31 száza­lék, világátlagban pedig 28 száza­lék. A szlovákiai jelentős eltérés­nek az lehet az oka, hogy a társa­ságok a legtöbb esetben nem köt­nek biztosítást, esetleg akadozik a kintlévőség behajtása. Vajon kik követik el a cégen be­lüli bűncselekményeket? Szlová­kiában leginkább az alacsony be­sorolású vagy meghatározott idő­re munkát végzők a ludasok, rájuk esik a napvilágot látott bűnesetek 35 százaléka. A középvezetők bűnrészessége 8 százalék, viszont meglepően magas a csúcsvezetők által elkövetett bűncselekmények aránya - konkrétan 28 százalék (a világátlag 38 százalék), ráadásul többnyire ők okozzák a legna­gyobb vagyoni kárt. Szomorú je­lenség, de tény: a szlovákiai cé­geknél törvénybe ütköző cseleke­detet elkövetők 63 százaléka felső­fokú végzettséggel rendelkezik. Ilyen szemszögből nézve furcsa, hogy a vétkezők egyharmada állí­tólag nem tudta, jogsértő magatar­tást követett. A felderített esetek 50 százalékában a károsult vállalat büntető feljelentést tesz, ám 13% azt válaszolta, semminemű követ­kezménye sincs a bűncselek­ménynek. A PricewaterhouseCoo­pers tanácsadó cég szerint a társa­ságok a valós helyzetnél optimis­tábban látják a dolgokat, hiszen a hazai cégek 86 százaléka szerint az elkövetkező két évben nem esnek áldozatul gazdasági bűncselek­ménynek, miközben a valóságban minden harmadik piaci szereplőt megkárosítják, (shz) Soha nem érjük utol a nyugat-európai országokat? Lemaradásunk számos oka ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A közép- és kelet-eu­rópai országok többsége valószínűleg soha nem éri utol a nyugat-európai országokat - de­rül Id a Lisbon Councü elnevezésű civil szervezet elemzéséből. A ki­sebb országok legnagyobb prob­lémája nem az alacsony gazdasági növekedés, hanem a humán erő­forrás hiánya. Régiónkban az el­múlt években évről-évre kevesebb gyerek születik, jelentős problé­mákat jelent azonban a magasan képzett szakemberek elvándorlá­sa és a krónikusan magas munka- nélküliség is. „Rendkívül nagy az esélye annak, hogy Kelet-Európa az elkövetkező évtizedekben gyé­ren lakott területté válik, miköz­ben folytatódik az elöregedés is” - állítják az elemzés készítői, emel­lett a tudományra és kutatásra is keveset fordítunk. A tanulmány szerint régiónk országaiban túl­zott figyelmet szentelnek a fiata­loknak, miközben a 45 évnél idő­sebb generációkat teljesen elha­nyagolják. Az elemzés megjegyzi, hogy ré­giónkban csak Csehországnak, Szlovéniának, Észtországnak és Litvániának van esélye felzárkóz­ni a fejlett nyugati országokhoz, míg Lengyelország, Bulgária és Horvátország erről nem is álmod­hat. Szlovákia és Magyarország az elemzés szerint inkább ez utóbbi országok felé húz. (s, mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Pozsony. A Die Presse osztrák napilap tegnapi száma szerint a szlovák polgároknak há­romszor annyit kell dolgozni egy vekni kenyér, 1 kiló cukor vagy liszt megvásárlása érdekében, mint egy osztráknak. Napjaink­ban a két ország élelmiszerárai fokozatosan kiegyenlítődtek, mi­közben az osztrák vásárlóerő - fi­gyelembe véve az ottani árszín­vonalat - háromszor magasabb a nálunk mértnél. Lubomír Drahovsky, a Temo piackutató in­tézet munkatársa közölte: nem véletlen, hogy az osztrákok a 90-es évekkel ellentétben napja­inkban már csak a hétvégén jár­nak át vásárolni Pozsonyba, mivel vasárnap náluk zárva tartanak az üzletek. Robert Fico miniszterel­nök szerint viszont az üzletláncok árpolitikája miatt drágul nálunk az élelmiszer, ezért a gazdasági tárca máris dolgozik egy, az üzlet­láncok megregulázását célzó tör­vénytervezeten. A már kiforrott állapotban levő tervezet nem szabja meg a haszonkulcs felső határát, mégis kétséges a sikere, hiszen négy éve már volt egy ilyen kísérlet, ami az Európai Unió kri­tikáját váltotta ki, ezért módosí­tani kellett. Az unió abban érde­kelt, hogy a kiskereskedelemben biztosítva legyen a verseny esélye, mert ez az egyetlen tényleges ár­leszorító tényező. (S, hn) A magas élelmiszerárak miatt nőtt az infláció Gyorsult az áremelkedés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szeptemberben átla­gosan 0,3 százalékkal emelkedtek az EU normák szerint számított fogyasztói árak Szlovákiában, és 1,7 százalékkal voltak magasab­bak, mint tavaly szeptemberben - derük ki a statisztikai hivatal teg­nap közzétett elemzéséből. A gyorsulást az emelkedő élelmi­szerárak magyarázzák, de elem­zők továbbra is elérhetőnek vélik a Szlovák Nemzeti Bank év végi, 1,5 százalékos tizenkét havi cél­inflációját, és nem tartanak attól sem, hogy a gyorsulás veszélyez­tetné Szlovákia 2009-es euróöve­zeti csatlakozási célját. Míg korábban a nemzeti számí- tású árindex került előtérbe a ko­rai adatközlés miatt, addig 2007 tavaszától egyre inkább az EU- harmonizált index felé tolódik a hangsúly, mivel a két adat jelen­tősen eltér egymástól. A nemzeti módszertan szerint számított fo­gyasztói árak 0,2%-kal nőttek előző hónaphoz képest szeptem­berben, ezzel az éves ráta 2,8%-ra emelkedett, ezeket múlt héten publikálták. Augusztusban és előtte júliusban 1,2-1,2 százalé­kos volt a tizenkét havi drágulás. Tavaly szeptemberben 4,5 száza­lékos, tavaly júliusban és augusz­tusban 5,0-5,0 százalékos volt. A szlovák jegybank utoljára, márci­usban és áprilisban hajtott végre 25-25 bázispontos kamatcsök­kentést, az irányadó ráta azóta 4,25%-on áll. (m, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra is bizonyta­lan, hogy a gazdasági tárca támo­gatja-e jövőre a napenergia és a biomassza használatát fűtésre és vízmelegítésre. „Meglátjuk, ho­gyan alakul a jövő évi állami költségvetés” - nyilatkozta a tárgykörben Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter, hozzátéve: a tárca mindent megtesz azért, hogy az említett energiaforrások használatát állami támogatással is motiválják. A kormány még áp­rilisban döntött úgy, hogy a gaz­dasági tárcának évente 100 millió koronával kellene hozzájárulnia a napelemek és a biomasszára működő kazánok vásárlásához. A dotációhoz magánszemélyek jut­hatnának hozzá, és a tervek sze­rint a minisztérium ezt 2015-ig fo­lyósítaná. A napelemek vásárlását az ál­lam évente 75 mülió koronával támogatná. Ennek köszönhetően 2010-ig mintegy 100 ezer négy­zetméternyi napelemet lehetne felszerelni, ami nagyjából 300 te- rajoule energiát biztosítana. Egy négyzetméternyi napelemet az ál­lam 3 ezer koronával dotálna. A biomassza esetében az erre működő kazánok vásárlását segí­tenék, évente 25 mülió koronával. A magánszemélyeknek a kazán árának a 25 százalékára nyújta­nának dotációt. Évente így ezer, átlagosan 100 ezer koronába ke­rülő környezetbarát kazánt lehet­ne felszerelni, (mi, s) Háromszor többet kell dolgoznunk a kenyérért Tényleg az üzlet a bűnös? A napelemekre és kazánokra 100 milliót szánnának Bizonytalan támogatások

Next

/
Thumbnails
Contents