Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-15 / 237. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Az árfolyam 33,40 korona/euró szintig is felkúszhat Hatástalan a költségvetés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák koronával folytatott kereskedést az elmúlt héten az sem befolyásolta, hogy a kormány elfogadta a jövő évre szóló állami költségvetés tervezetét. Fizető- eszközünk az elmúlt hetet jelen­tős erősödéssel kezdte, amikor a reggeli 33,78 korona/euró nyitó­árról a nap folyamán 33,625 korona/euró szintre ugrott. Egy dollárért ugyanekkor 23,92, egy cseh koronáért pedig 1,223 szlo­vák koronát adtak. Kedden, a lon­doni bankok euróvásárlásai miatt, kezdetben esett a szlovák fizető- eszköz árfolyama, később azon­ban Ivan Sramko jegybankelnök bejelentette, hogy az Eurostat ré­széről várható jelentés nem veszé­lyezteti az euró 2009-es bevezeté­sét Szlovákiában, a korona a na­pot így 33,56 korona/euró szin­ten zárta. A szerdai stagnálást kö­vetően fizetőeszközünk a csütör­tökön közzétett inflációs adatokra és a kormány költségvetési vitájá­ra sem reagált jelentősebb mér­tékben. Pénteken a kereskedést 33,56 korona/euró szinten nyi­tották, és a nap folyamán az árfo­lyam elérte a 33,62 korona/eurót. Egy amerikai dollárért 23,70, egy cseh koronáért 1,221 szlovák ko­ronát adtak. Az elkövetkező napokban elemzők szerint az árfolyam 33,40 korona/euró szintig is fel­kúszhat, kedvezőtlen piaci hatá­sok miatt azonban 33,80 koro- na/euróra is visszaeshet. Pénte­ken tovább gyengült a dollár az euróval szemben, az amerikai de­viza lényegében elvesztette teljes egész heti nyereségét, az euró/dollár árfolyam 1,4185-90 körül ingadozott. A dollár elmúlt napokban mutatott teljesítmé­nyéből nyilvánvaló, hogy a zöld­hasú megítélése alapvetően nega­tív maradt. (mi, t, m) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Közel 60 ezer járművet adtak el Pozsony. Az év első 9 hónap­jában Szlovákiában 59 303 új gépkocsit és haszonjárművet (3,5 tonnáig) regisztráltak, ami 5,28 százalékkal több, mint 2006 hasonló időszakában - je­lentette az Autóipari Szövetség (ZAP). Továbbra is a Skoda Auto termékei a legkelendőbbek, pia­ci részesedése 21,99%, a máso­dik helyen a Peugeot tanyázik (7,39%), a 3. a Citroen (7,28%), a4. aVolkswagen (7,19%), az 5. a Suzuki (5,58%). (SITA) Módosulhat a sztrádaprogram Pozsony. Az erőltetett ütemű sztrádaépítési program minden bizonnyal léket kap. A pénz­ügyminisztérium túlzásnak tart­ja, hogy az állami és magánfor­rásból, ún. PPP-projektum kere­tében 151 kilométernyi autópá­lyát közel 250 milliárd koronáért építsünk meg. A pénzügyi tárca napokig nem adta ki állásfogla­lását a nagyberuházással kap­csolatban. Mára azonban kide­rült, a szaktárca a 151 km-es sztrádából és gyorsforgalmi út­ból legfeljebb 95 kilométernyi szakaszt tart megvalósíthatónak 2010-ig - ez viszont megtorpe­dózná Robert Fico miniszterel­nök kijelentését, aki 2010-re meg akarja valósítani a Pozsonyt Zsolnával és Kassával összekötő autópályát. Konkrétan a Zsolna és Turócszentmárton közötti pénzigényes sztrádaszelvény megvalósítását szeretné elodáz­ni. A kormány a PPP-projektum ügyében csak e héten foglal vég­legesen állást. (P) MÁV Cargo: nem kell szlovák cég? Pozsony/Budapest. Lapérte­sülések szerint Budapestről olyan információkat kapott a szlovák Slavia Capital pénzügyi csoport, hogy hiába tette meg a legmagasabb ajánlatot a magyar MÁV Cargo vasúti teherfuvaro­zóra, mégsem a legnagyobb esé­lyes. A Slavia Capital a lévai Sped Trans társasággal együtt 10,5 milliárd koronát ajánlott fel a MÁV Cargoért, a további hat je­lentkező ennél kevésbé volt bőkezű. Úgy tűnik, a szlovák fe­let a legnagyobb rivális, az oszt- , rák Rail Cargo Austria „fúrja”. A privatizációs döntés december­ben várható. (HN) Ingatlan épül 1,2 milliárdért Pozsony. A cseh Sekyra Gro­up ingatlanfejlesztő Pozsony Malomvölgy városrészében 1,2 milliárd korona ráfordítással építi meg a Cubicon multifunk­ciós ingatlanegyüttest. A Szlo­vák Televízió toronyháza mel­lett Galéria Cubicon néven egy üzletközpont, Rezidencia Cu­bicon néven pedig egy lakópark nő ki a földből. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU-euró 33,622 Lengyel zloty 8,999 Angol font 48,139 Magyar forint (100) 13,440 Cseh korona 1,223 Svéd korona 3,689 Bolgár leva 17,188 Román lei 10,076 Japán jen (100) 20,191 Svájci frank 20,003 Kanadai dollár 24,246 USA-doflár 23,721 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,58-34,58 22,86-24,52 1,19-1,25 12,79-14,10 OTP Bank 32,73-34,44 23,04-24,31 1,19-1,25 12,95-13,94 Postabank 32,72-34,52 23,07-24,37 1,19-1,25 12,44-14,44 Szí. Takarékpénztár 32,72-34,40 23,03-24,24 1,19-1,25 12,84-14,05 Tatra banka 32,71-34,45 23,06-24,30 1,19-1,25 12,90-13,96 Dexia Banka 32,75-34,50 23,10-24,34 1,19-1,25 13,09-13,79 Általános Hitelbank 32,71-34,45 23,07-24,31 1,19-1,26 12,84-14,05 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Ha valamilyen megtakarítási formát veszünk igénybe, nem árt minden járulékos költséget figyelembe venni Figyeljünk a banki illetékekre! Pozsony. Ha a bankunkra gondolunk, általában a pénz gyarapítása jut az eszünkbe. Manapság azonban az ala­csony betéti kamatok és a magas illetékek időszakában könnyen előfordulhat, hogy mégis negatív lesz a mérle­günk. Mire kellene odafi­gyelnünk a befektetések ese­tében? HORBULÁK ZSOLT A kereskedelmi bankok egyre je­lentősebb szolgáltatásai közé tar­toznak az úgynevezett kényelmi szolgáltatások: bizonyos illeték fe­jében terheket vesznek le a vállunk- ról. A különböző közüzemi számlák havi rendszerességgel való ki- egyenlítése vagy a folyószámlán ál­landó hitelkeret biztosítása tarto­zik ezek közé. Az ilyen szolgáltatá­sok igénybevételével valóban időt és fáradságot lehet megtakarítani, a kifizetett illetékek értékét pedig kompenzálhatjuk a munkára fordí­tott időnk növelésével. Az illetékek jelen vannak a megtakarítási termékek esetében is. Ha például valahová havi rend­szerességgel utalunk át pénzt, valószínűleg valamilyen kis összegű díjat is felszámolnak érte. A rendszeres havi spórolás egyik formája, hogy néhány száz koro­nát egy befektetési alapba uta­lunk át. Ha úgy döntünk, hogy ezt hosszú távon fogjuk folytatni, és megtakarításunkhoz csak 55 éves korunk után fogunk nyúlni, ezt az állam is támogatja oly módon, A bankok is tudnak segíteni a rendszeres megtakarítas folyamatában, csak arra ügyeljünk, hogy a kezelési költség ne legyen nagyobb a kamatnál (Peter Zókovic felvétele) hogy évi tizenkétezer korona ere­jéig adómentességet biztosít. Az illetékekre azonban ebben az esetben sem árt figyelni. Van olyan alapkezelő társaság, ahová elég havonta akár száz koronát külde­ni. Ha a választott alap pénzpiaci vagy kötvényalap, azok hozama két-három százalék között van. Ha havonta csak a minimumot, azaz egy-két száz koronát utalunk át, miközben a banki illeték mértéke 2-6 korona körül van, teljes mér­tékben elveszítjük a hasznunkat. A bankok és a befektető-társa­ságok felsorolt szolgáltatásai is bizonyos mértékben a kényelmi szolgáltatások közé sorolhatók: bár van elég jövedelmünk, de mi magunk nem vagyunk takaréko­sak, így ezt megteszik helyettünk ők. Ilyenkor nem a pénz fialtatá­sán van a hangsúly, hanem egy bizonyos összegű megtakarítás felhalmozásán. Ha tehát valami­lyen megtakarítási formában sze­retnénk részt venni, nem árt min­den járulékos költséget figyelem­be venni. Aki viszont maga is spó­rolós természetű, nyugodtan megbízhat saját magában, nem kell igénybe vennie a bankok se­gítségét. Egyre jobban távolodnak a gazdagok az USA-ban Tovább nyílt a vagyonolló Kétezer új munkahely Logisztikai park Szencen Szene. Szlovákia legnagyobb lo­gisztikai parkját kívánja kiépíteni Szene mellett a Goodman ingatlan- csoport. A 31 hektárra tervezett be­ruházásnak köszönhetően a brit társaság 2 ezer embernek nyújt majd munkát. A logisztikai központ építését jövő februárban kezdik meg, és 2010-ben kívánják átadni. Aközpont bérlői között olyan cégek nevei merültek fel, mint a Hopi lo­gisztikai társaság, vagy az elektro­nikai cikkekkel kereskedő Datart. Szene a város melletti logisztikai parkokra 386 hektárnyi területet különített el, ami nagyjából két au­tógyár felépítésére is elegendő len­ne. Az említett területnek eddig a 80%-át vették meg a beruházók, a fennmaradó terület eladásáról még tárgyalnak. Karol Kvál Szene pol­gármestere szerint az ipari parkot öt éven belül kívánják betölteni, 3500-4000 új munkahelyet te­remtve. Az állam a projektet nem támogatta, az uniós alapokból azonban 1,4 milliárd koronás tá­mogatást sikerült szerezniük. (P) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Egyre növeked­nek a jövedelmi különbségek az Egyesült Államokban, sőt 2005-ben az 1990-es években fel­állított rekordot is megdöntötte - úja a Wall Street Journal. Amerika legvagyonosabb 1 százaléka a tel­jesjövedelem 21,2 százalékát tud­hatta magáénak 2005-ben, amely hatalmas ugrást jelent az egy évvel korábbi 19%-hoz képest, és meg­haladta a 2000-ben felállított 20,8%-os csúcsot is. A legrosszabbul kereső 50 szá­zalék a teljes bevétel 12,8%-át tudhatta magáénak összesen, amely valamelyest elmarad a 2000. évi 13%-hoz képest, illetve a 2004. évi 13,4%-hoz képest. A ta­nulmányt kidolgozó IRS társaság adatai az úgynevezett „korrigált jövedelmet” veszik alapul, amely tartalmaz különböző levonásokat is, például a tartásdíj, illetve a ma- gánynyugdíj-számlák jövedelem­re gyakorolt hatásait. Bár az IRS adatai csak 1986-ig nyúlnak vissza, a kutatások szerint utoljára az 1920-as években rendelkeztek ilyen nagy aránnyal a leggazda­gabbak a teljes jövedelemből. A tu­lajdonosok számos faktornak tu­lajdonítják a növekvő egyenlőtlen­ségeket, közöttük a technológiai változásnak is szerepe volt benne, valamint a globalizáció, és a kom­munikáció fejlődése az üzleti élet­ben, a sportban vagy a szórakozta­tóiparban dolgozók jövedelmeit gyarapította számottevően. Az IRS adatai nem fedik fel, hogy honnan származnak az egy­re növekvő jövedelmi egyenlőt­lenségek, de az bizonyos, hogy a részvénypiaci szárnyalás nagy szerepet játszott benne, akárcsak a ’90-es évek végén. A University of Chicago tudósainak kutatásai szerint a legnagyobb jövedelemre szert tevő befektetési alap mene­dzsere 2005-ben kétszer annyit keresett, mint 2003-ban a legtöb­bet kereső, és a 25 legnagyobb jövedelmű alapkezelő összesen bevétele 2004-ben magasabb volt, mind az Standard & Poors 500 lista vállalatai vezérigazgató­inak együttvéve. (VG, ú) Előnyben a kis országok Egységes uniós adóalap kell Bécs. A társasági nyereségadó­alap kiszámításának uniós egysé­gesítése különösen a közepes és kis EU-országok közép- és kisméretű vállalatainak hozná a legtöbb vi­szonylagos előnyt - jelentette ki Bécsben Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa. Az EU-biztos elmondta, hogy meg­győződése szerint az adóalap kal­kulációjának egységesítése kivált­képpen az új EU-tagállamok válla­latainak fontos, mert még csak ke­vés tapasztalattal rendelkeznek az uniós piacon. Ha bevezetésre ke­rülne a társasági nyereségadó-alap egységes számítása, számukrajobb esélyt nyújtana az uniós piacon va­ló boldogulásra - hangoztatta Ko­vács László. A jelenlegi rendszer­ben, amikor huszonhétféleképpen számolják az adóalapot, akkor azok a cégek, amelyek az uniós pia­con működnek, a sokféle számítás­hoz való alkalmazkodás miatt hát­rányos helyzetben vannak a csak nemzeti piacon dolgozó cégekkel szemben. (MTI) Szlovákia külkereskedelmi hiánya tavaly az eredetileg jelzettnél közel 18 milliárd koronával volt kisebb A nyáron látványosan meglódult a külkerdeficit ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Pozsony. Szlovákia külkeres­kedelmi hiánya augusztusban el­érte a 7,6 müliárd koronát, ami az egy évvel korábbihoz 3,9 milli- árddal nagyobb deficitnek számít - derül ki a statisztikai hivatal leg­frissebb elemzéséből. Kivitelünk augusztusban 1,7 százalékkal volt magasabb az előző év azonos idő­szakához képest, elérve a 107,2 milliárd koronát, míg a behozata­lunk 5,2 százalékos növekedést követően, 114,8 milliárd koronán végzett. Az év első nyolc hónapjá­ban a külkereskedelmi hiányunk 16,5 milliárd koronát tett ki, szemben az egy évvel korábbi 26,4 milliárd koronával. A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése azonban arra is fényt de­rített, hogy a hivatal nem minden esetben ad ki pontos elemzést. Ezúttal ugyanis az elmúlt éves de­ficitet módosította csaknem 18 milliárd koronával. Manapság azt állítja, hogy az elmúlt éves külke- reskedelemi hiányunk csupán 75,256 milliárd korona volt, ami 17,844 milliárddal kevesebb, mint amit korábban jeleztek. A módosítást a hivatal azzal magya­rázza, hogy időközben megvál­toztak a deficit kiszámításának a módszerei. A hivatal azonban módosította az idei első hét hónapra szóló de­ficitet is, ami a legújabb számítá­sok szerint csaknem 7 milliárd ko­ronával kevesebb a korábban jel­zetthez képest. Az év első hét hó­napjában ugyanakkor továbbra is Oroszországgal szemben köny­velhettük el a legnagyobb hiányt, összesen 54,3 milliárd koronát, ami az olaj és gázszállítások szám­lájára írható. A Dél-Koreával szembeni hiányunk elérte a 37,7 milliárd koronát. Ez utóbbi a KLA zsolnai gyárának a beindításával magyarázható, (mi, t)

Next

/
Thumbnails
Contents