Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-15 / 237. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Inzultálták a német államfőt Frankfurt Egy férfi meg akarta támadni tegnap a né­met államfőt a Frankfurti Könyvvásáron, meg is ragadta Horst Köhler hajtókáját, de az elnök testőrei lefogták az ille­tőt. A frankfurti rendőrség sze­rint Köhlernek nem esett baja. Az eset déltájt történt, amikor Köhler feleségével együtt távo­zóban volt a könyvvásár díj­átadó ünnepségéről. A rendőr­ség szerint a támadó egy Né­metországban élő zavarodott román férfi volt. (MTI) Választás előtt Ausztrália Canberra. John Howard ausztrál kormányfő november 24-re tűzte ki a sorsdöntőnek ígérkező általános választáso­kat. A voksolás eldöntheti azt, hogy Howard pártja 11 évi kormányzás után tovább irá­nyíthatja-e a földrésznyi orszá­got, vagy át kell adnia a hatal­mat a Kevin Rudd vezette Munkáspártnak. A közvéle­mény-kutatási felmérések az utóbbi időben egyértelműen a baloldalt hozzák ki népsze­rűbbnek, ezért Howardra vár­hatóan kemény választási csa­ta vár. (MTI) Howardnak nem lesz köny- nyű dolga (SITA/A P-fe 1 véte I) Csatlakozáspárti felvonulás Minszk. Több ezer fehér­orosz ellenzéki vonult fel teg­nap erős biztonsági készenlét mellett Minszk belvárosában Fehéroroszországnak az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zását követelve. Az Egyesült Államok által Európa utolsó diktátorának nevezett Aljakszandr Lukasenko rend­szere nem akadályozta a fel­vonulást, bár a tüntetés előtti napokban több ellenzéki ve­zetőt állítottak elő és megaka­dályozták részvételüket a me­netben. (MTI) Tüntetés Prodi kormánya ellen Róma. Több tízezren tün­tettek szombaton Rómában a szélsőjobboldalhoz sorolt Nemzeti Szövetség (AN) szer­vezésében Romano Prodi bal­közép kormányának politiká­ja ellen, nagyobb biztonságot és kevesebb adót követelve. A tömeg három menetben vo­nult nagyfokú rendőri ké­szültség mellett a Colosseum­hoz. Az olasz nemzeti him­nusz elhangzása alatt több tu­catnyi tüntető „római köszön­tésre”, vagyis a Mussolini-kor- szak idején bevezetett fasiszta tisztelgésre lendítette jobb karját. (MTI) A hatvanöt éve alapított Ukrán Felkelő Hadsereg veteránjai masíroztak tegnap Kijev utcáin. A felvonulá­sokon a hatóságok a rendbontás miatt 56 személyt letartóztattak. Az ukrán elnök és jobboldali pártok re­habilitálni akarják az UPA-t mint az Ukrajna függetlenségéért harcoló csapatot, az egységnek azonban nagyon vitatottá megítélése. (Reuters-felvétel) Túl sok hatalom van a Kreml kezében - véli az amerikai külügyminiszter Rice élesen bírálta az orosz demokráciát Moszkva. Jogvédő szerve­zetek képviselőivel talál­kozott szombaton Moszk­vában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és nagyobb demokráciát kért Oroszország számára. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az orosz kormány Putyin alatt olyan nagy központosított hata­lomra tett szert, hogy az már aláás­hatja Oroszország demokrácia iránti elkötelezettségét - mondta Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter szombaton Moszkvá­ban. A meglehetősen kritikus han­got megütő diplomata a CNN be­számolója szerint kijelentette, hogy „mindenkinek kétségei vannak az orosz igazságszolgáltatás teljes függedenségével kapcsolatban”. „Kérdéses az elektronikus média függetlensége is, és szerintem az orosz parlament, a Duma ereje is megkérdőjelezhető” - tette hozzá. Rice az amerikai nagykövetség moszkvai rezidenciáján többek kö­zött nyolc jogi szervezet vezetőjé­vel tárgyalt az Oroszországra váró következő hónapokról. Az emberi jogi aktivistákkal tanácskozó politi­kus arra bíztatta a civileket, hogy építsenek demokratikus intézmé­nyeket, mert - mint fogalmazott - azok nélkül bármüyen elnöki hata­lom problémát jelenthet a demok­ratikus fejlődés számára. ,,Azt gondolom, hogy túl sok ha­talom koncentrálódik a Kreml kezében” - jelentette ki Rice, aki­nek a véleményét alátámasztják az Oroszországról készült leg­újabb emberi jogi jelentések és az orosz civilek vezetői is. Ludmila Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Bizottság vezetője például a talál­kozó után az Interfax hírügynök­ségnek arról beszélt, hogy a céltu­datosan épített tekintélyelvű tár­sadalom és az emberi jogok elleni támadások komédiává változtat­ják a közelgő választásokat. A jog­védő kiemelte azt is, hogy az em­beri jogi és ellenzéki szervezetek folyamatos nyomás alatt vannak Moszkvában. „Szeretném tudni, ez hogyan alakul, s hogyan tudnánk Oroszor­szágnak segíteni olyan erős intéz­mények létrehozásában, amelyek­ben megvannak ezek az egyetemes értékek” - szögezte le az amerikai külügyminiszter moszkvai látoga­tásának második napján. Előző nap Condoleezza Rice és Robert Gates védelmi miniszter orosz vendéglátóival tárgyalt az amerikai rakétavédelmi rendszer új elemeinek közép-európai telepí­téséről, a megbeszélések nem hoz­tak áttörést, (mti, o-o, ú) Mianmarban a hétvége sem telt el zavargások nélkül Újabb letartóztatások MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bangkok/Tel-Aviv. Condoleez­za Rice amerikai külügyminiszter arra sürgette tegnap az ENSZ-főtit- kár mianmari különmegbízottját, Ibrahim Gambarit, hogy mihama­rabb tétjén vissza az ázsiai ország­ba, ahol az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szer­vezet tudomása szerint letartóztat­tak újabb hat ellenzékit. „Az újabb zavargások egyértel­műen azt jelzik, hogy szükség van a nemzetközi jelenlétre a helyszí­nen” - mondta az amerikai külügy­miniszter újságíróknak közel-keleti körútja első állomására, Tel-Avivba érkezve. Közben újabb ellenzékie­ket tartóztattak le Mianmarban - közölte az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint szombat óta összesen hat személyt vettek őrizetbe a mian­mari hatóságok, köztük két olyan ellenzéki vezetőt, akik az első au­gusztusi junta-ellenes tüntetéseket irányították. Az AI szóvivője úgy tudja, hogy a letartóztatottak vala­mennyien a „88-as Generáció” szervezet tagjai. Ezt megelőzően több tízezren vettek részt szomba­ton egy rangúni stadionban azon a megmozduláson, amelyet a mian­mari junta szervezett alkotmány- tervezetének támogatására. Jelentest kell tenni az ENSZ-fotitkárnak Koszovóról Fájdalmas döntésekre várva Brüsszel. „Fájdalmas dönté­sek” meghozatalát kérte az Euró­pai Unió Koszovó-ügyi megbízott­ja tegnap Szerbia, illetve a koszo­vói albánok képviselőitől, akik ez­úttal Brüsszelben ültek össze, hogy a nemzetközi trojka részvé­telével tárgyalásos megoldást ta­láljanak Koszovó jövőjére. Wolfgang Ischinger felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sürget az idő, december 10-én jelentést kell ten­ni Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, mire jutott egymással a Koszovót Szerbia részeként megőrizni aka­ró Belgrad és a függetlenségre tö­rekvő Pristina. A brüsszeli megbeszélésen Szer­biát Vük Jeremies külügyminisz­ter, a koszovói albánokat Fatmir Sejdiu elnök és Ágim Ceku kor­mányfő képviseli. A trojka képvi­seletében az EU nevében eljáró Ischinger mellett az amerikai Frank Wisner nagykövet és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz diplomata van jelen. A szer- bek és az albánok nem közvetlenül egymással tárgyalnak, hanem kü- lön-külön beszélnek a trojka kép­viselőivel. A két héttel ezelőtt New York­ban folytatott egyeztetéseken odá­ig jutottak, hogy Belgrád - ahogy szerb politikusok fogalmaztak - „a világ legkedvezményezettebb helyzetű nemzeti kisebbsége” stá­tusát kínálja a koszovói albánok­nak, ám ők legfeljebb csak „két független nemzet közötti barátsá­gi és együttműködési szerző­désről“ akarnak hallani. Figyelmeztetés a népirtásról szóló határozat kapcsán Fölemelt török mutatóujj MTl-HÍR Ankara. Nem lesznek többé ugyanazok a török-amerikai kap­csolatok, ha az amerikai képvise­lőház külügyi bizottságának az ör­mény népirtásról szóló határoza­tát elfogadja a kongresszus - fi­gyelmeztetett a török hadsereg fő- parancsnoka. Yasar Büyükanit tábornok a Mil- liyet című napilapban tegnap megjelent interjújában úgy véle­kedett, hogy egy üyen határozatot nem tudnának megértetni a török közvéleménnyel. „Az Egyesült Ál­lamok természetesen fontos szö­vetséges. De egy szövetséges or­szág nem cselekszik így” - hangsú­lyozta a török főparancsnok. Az ügy diplomáciai súlyát jelzi, hogy Ankara csütörtökön hazahív­ta konzultációra washingtoni nagykövetét, majd előbb Metin Atac, a török haditengerészet pa­rancsnoka, utóbb pedig Kursad Tüzmen, a külkereskedelmi kap­csolatokban illetékes államminisz­ter mondta le tervezett amerikai látogatását. A volt magyar kormányfő üzenete Gyurcsány Ferencnek: a politikában muszáj barátokat is gyűjteni, nemcsak ellenségeket Medgyessy: én nem ilyen országot képzeltem el MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Medgyessy Péter szerint a jelenlegi magyarországi politika öngeijesztő, tartósan fe­szült viszonyokat teremt és a poli­tikusok nem az emberekkel, ha­nem egymással vannak elfoglal­va. Magyarország volt szocialista miniszterelnöke az MTI-nek adott interjúban hangsúlyozta: arról, ami a politika legnagyobb kihívá­sa és lehetősége, vagyis hogy az ország miként tud élni az uniós csatlakozásból fakadó előnyök­kel, szó sem esik. Nem üyen országot képzeltem el, amikor elvállaltam a minisz­terelnök-jelöltséget, vagy amikor beléptünk az Európai Unióba. Ilyen értelemben ez nekem csaló­dás - fogalmazott a magyar ex- kormányfő. Medgyessy Péter úgy vélte, az ország emberileg, fizikailag ma jobb állapotban van, mint ami­lyen a közérzete. Az emberek a fe­szültséget érzik, azt, hogy adok- kapok van, mindenki sárt dobál ­tette hozzá. Arra a vádra, hogy a tieid lopnak, nem az a válasz, hogy de a tieid még többet loptak Ez oda vezethet, hogy az emberek minden politikust gazembernek tartanak majd, és a szélsőségek felé fordulhatnak - fogalmazott Med­gyessy Péter. A volt miniszterelnök utódja, Gyurcsány Ferenc vitathatatlan ér­demének nevezte, hogy új színt, bátorságot, kezdeményező készsé­get, újító szándékot, harckészsé­get, erőt és keménységet hozott a politikába, „de észre kellene ven­nie, hogy a politika társas műfaj, ahol muszáj barátokat is gyűjteni, nemcsak ellenségeket”. Medgyes. sy szerint ahhoz, hogy valaki bará­tokat gyűjtsön, nem kell mindig jót tenni, adni valamit, csak meg kell hallgatni a másikat. „El kell fogadni, hogy van má­sik lehetőség vagy megközelítés is. Nem szabad elhinni, hogy csak én tudom az igazat” - szögezte le. A szocialista politikus az el­múlt három évet elvesztegetett időnek tartja abból a szempont­ból, hogy 2006 őszéig - mint mondta - leállt a 2003-ban elkez­dett gazdasági egyensúly helyre- állítási folyamat, és 2004-ben nem kezdték el a már akkor elő­készített egészségügyi reformot. Akkor választásokra készültek a pártok, így ezeket mindenki szí­vesen sutba vágta - tette hozzá. Talán abban hibázott a miniszter- elnök, hogy nem tette egyértel­művé: nemcsak magyarországi, hanem európai méretű illúzió volt, hogy az állam mindent meg­old helyettünk és a hazugságok nem a 90-es években kezdődtek, hanem évtizedekkel korábban - jelentette ki az exkormányfő. Megfogalmazása szerint Gyur­csány Ferencnek Jók az anten­nái”, mert érzi, hogy az emberek­nek rendre van szükségük, ugyan­akkor a rend nemcsak „odacsa- pásról” szól. A kiszámítható és párbeszéden alapuló demokrati­kus rend megteremtése nem megy egyik percről a másikra - hangoztatta. Medgyessy Péter határozottan áhította, hogy már nem vállalna politikai funkciót. Azt viszont saj­nálja, hogy Magyarországon nem találtak arra megoldást, miként lehetne hasznosítani az „idősebb, de energikus” politikusok kapaci­tását. Példaként említette, hogy a nemrégiben Magyarországon járt szingapúri miniszterelnök mesél­te neki: a délkelet-ázsiai ország­ban a volt kormányfők súlya, te­kintélye, szava óriási, így tapasz­talataikkal intézményesen hozzá­tehetnek az ügyek menetéhez. Hozzátette: tudja, hogy a szin- gapúri-modeh Magyarországon nem működhetne, de talán egy­szer lesz erre egy jó megoldás. Medgyessy Péter szerint Gyurcsány Ferencnek Jók az antennái“ {SITA/A P-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents