Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-15 / 237. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 15. Vélemény és háttér 5- A karácsonyi nyugdíjakra nem tudna valahol pénzt találni? (Peter Gossányi rajza) A szomszédos Ausztriában legfeljebb két közéleti funkcióból lehet fizetést húzni Hol jó képviselőnek lenni? FIGYELŐ NOL Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök biztos abban, hogy ma, az MSZP ífakcióülésén megkapja a kellő támogatást a közélet megtisztítását célzó csomagjá­hoz, amelynek már nem hét, hanem nyolc eleme van: kie­gészítik a Fidesz által kezde­ményezett néhány javaslattal. „Én jobban szeretném, ha az ügyek a parlamentben dőlné­nek el” - mondta a kormányfő a lap azon kérdésére, hogy nem állt-e be azok sorába, akik bohózattá silányítják a nép­szavazás intézményét. A ma­gyar kormányfő a lapnak adott inteijújában elmondta: „Vilá­gos iránykijelölésről van szó, a szándékok egyértelműsíté­séről. Szerintem népszavazás­nak két esetben van igazán he­lye. A nagy nemzeti kérdések megválaszolásának idején, va­lamint akkor, ha a politikai elit a demokrácia intézményrend­szerében nem tud és nem is akar önmagáról dönteni, mert nem kívánja elszenvedni az önkorlátozást. Tegyük vüágos- sá: én nem népszavazást, ha­nem megoldást szeretnék. A politikusok nem angyalok, de nem is ördögök, inkább olya­nok, műit a szentek. Abban az értelemben mindenképpen, hogy maguk felé hajlik a ke­zük.” AAAGYAH HÍRLAP Egyes hírek és előrejelzések szerint a szocialisták ugya­núgy cserélnének menet köz­ben miniszterelnököt, mint 2004 augusztusában tették Medgyessy .Péterrel, mások szerint viszont nem a Med- gyessy-féle „lefejezés” metó­dusára lehetne hamarosan számítani. De miként is lehet megbuktatni Magyarországon a miniszterelnököt? A kérdés­re különböző válaszok adha­tók közjogi és politikai megkö­zelítésből. Az alkotmány sze­rint a kormányfő és a kormány megbízatása egyszerre szűnik meg, tehát a miniszterelnök bukása egyúttal a kormány bukását is jelenti. Az alkot­mány 39/A paragrafusa sze­rint a képviselők legalább egyötöde (minimum 78 fő) írásban bármikor bizalmadan- sági indítványt nyújthat be a miniszterelnökkel szemben. Az indítványban meg kell je­lölni a miniszterelnöki tiszt­ségre jelölt új személyt. MNP A Fidesz azt követek a kor­mányfőtől, hogy váljon meg Veres János pénzügyminisz­tertől, akinek egyik cége Balsai István szerint még az 1990-es években fiktív számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 mü- -lió forint áfát. A fideszes or­szággyűlési képviselő erről szombati sajtótájékoztatóján beszélt. A kormányszóvivő szerint Veres a cégnél csak a hitelügyletekkel foglalkozott. Amíg ez nem történik meg, műiden kijelentés, ami a kor­mány részéről akár korrupció- ellenes fogadkozásként, akár a közélet kifehérítéséről, vagy az adómorál ügyében elhang­zik, teljes mértékben komoly­talan és hiteltelen - hangoztat­ta az ellenzéki képviselő. Bal­sai István szerint Gyurcsány Ferencnek a lehető legsür­gősebben meg kell válnia a kormányában pénzügyminisz­terként tevékenykedő Veres Jánostól. Az utóbbi időben egyre töb­bet beszélnek Magyarorszá­gon a pártfinanszírozással kapcsolatos problémákról. Összeállításunkban bemu­tatjuk, mennyit keresnek a parlamenti képviselők más országokban, és hogy érinti őket az összeférhetetlensé­gi törvény. MTl-HÁTTÉR Ausztriában a képviselői fizetés havi 8 023 euró. Legföljebb két köz­funkcióból lehet fizetést húzni, de az összevont jövedelem felső határ­hoz van kötve. A kettős munkavég­zésnek feltétele, hogy az érintett képes legyen felelősségteljesen és pártatlanul ellátni mindkét felada­tát. Kormánytagok és felső szintű köztisztviselők más, fizetéssel járó tisztséget nem viselhetnek. Gazda­sági társaságokhoz kötődő tulajdo­nosi jogukat vagy érdekeltségüket haladéktalanul be kell jelenteniük a parlament összeférhetetlenségi bizottságánál, hivatali idejük alatt azokban vezetői funkciót nem lát­hatnak el. Képviselők bírói, ügyész­ségi és közigazgatási feladatokat vállalhatnak, gazdasági társasá­goknál végzett tevékenységük en­gedélyezéséről a parlament össze­férhetetlenségi bizottsága dönt. A képviselőket nyüvános jövede­lem-kimutatási kötelezettség ter­heli. A tevékenységükhöz köthető kiadásokat számlával kell igazolni, de csak bizonyos kereteken belül jár a visszatérítés (az alapfizetés 3- 6 százalékáig teijedően). A képvi­selők meghatározott összeget kap­nak parlamenti irodájuk működte­tésére, munkatársaik foglalkozta­tására. Külön cikkely szabályozza a szolgálati utazások rendjét. Ausztriában a pártokat - párt­tagdíjak és adományok mellett - államilag, a költségvetésből is fi­nanszírozzák. A vonatkozó tör­vény 1975-ben született, azóta többször módosították. Eszerint létezik egy alapösszeg (1,94 eu­ró), amely egy szavazat után jár az egyes pártolóiak: a szervezetek annyi választási előleget, illetve visszatérítést kapnak a költségve­tésből, ahány szavazatot a parla­menti választáson szereztek. A törvényhozásban képviselővel nem rendelkező pártok nem jogo­sultak állami támogatásra. Hollandiában a parlamenti képviselők havi 6 949 eurós fize­tést kapnak, amelyhez 8 százalé­kos költségtérítés jár. Év végén 13. havi fizetés jár a képviselőhá­zi tagoknak. A házelnök járandó­sága 35 százalékkal, a pártve­zetőké frakciójuk nagyságától függően 1-11,5 százaiéival ma­gasabb. Bizottsági funkciókért pótlékot kapnak, ezek összege összesen legfeljebb 35 százalék­nyi lehet. Adót és társadalombiz­tosítási díjat fizetnek. Az össze­férhetetlenségre vonatkozó sza­bályozás szigorú. A parlamentbe jutáskor a képviselőlólek minden addigi fontos funkciójuktól meg kell válniuk; miniszter nem lehet képviselő. A holland pártok fő be­vételi forrása a tagdíj. Állami do­táció nincs, de a parlamenti frak­cióknak segít az állam a finanszí­rozásban. Közvetett eszközökkel - például ingyenes rádiós és tele­Csehországban az összefér­hetetlenségi törvény nem tiltja a parlamenti képvi­selőknek és a szenátorok­nak hogy vállalkozzanak. víziós műsoridő biztosításával - ugyanakkor támogatják a párto­kat. A pártok emellett politikai alapítványok és akadémiák szer­vezésével tartják el magukat. Kül­földi forrásból a holland pártokat finanszírozni tüos. Csehországban az összeférhe­tetlenségi törvény nem tiltja a par­lamenti képviselőknek és a szená­toroknak - eltérően a kormányta­goktól és vezető állami tisztvi­selőktől - hogy vállalkozzanak. Ti­los azonban olyan területen vállal­kozni, amelyet a képviselő vagy szenátor tisztségéből kifolyólag befolyásolni tud. A képviselők és a szenátorok tisztséget vállalhatnak az üzleti életben, például fel­ügyelő bizottságokban is. Több szenátor megtartotta a polgár- mesteri tisztségét is. A képviselői- szenátori havi nettó alapbér 61 400 korona. A parlament téríti a képviselők és szenátorok hazauta­zásának költségeit függetlenül a közlekedési eszköztől. Ä vidékiek havi 17 ezer koronát kaphatnak prágai lakás bérlésére. Ehhez jön­nek a különféle plusz pénzek: munkatársakra 35 ezer, telefonra 6000, irodabérletre 22 ezer, sza­kértői elemzésekre 15 ezer koro­na. A költségeket számlákkal kell igazolni, a parlament csak a kimu­tatott költségeket téríti. A csehországi pártok választási eredményeik alapján állami tá­mogatásban részesülnek. A pár­tok minden szavazatért 30 koro­nát kapnak. A három százalékot meghaladó pártok pedig az elért választási eredményük alapján a következő választásokig rendsze­res éves állami támogatásban ré­szesülnek. A parlamentbe bejutott pártoknak évi fejpénz jár a képvi­selői helyekért is. Minden képvi­selőért (szenátorért) a párt egy­millió koronára jogosult. A pártok évente kötelesek a képviselőház elé tárni előző évi gazdálkodásu­kat. A kimutatásnak tartalmaznia kell a magántámogatóktól kapott pénzeket is. Pártokat mind ma­gánszemélyek, mind cégek támo­gathatnak. A pártok választási ki­adásait törvény nem korlátozza. Oroszországban az állami du­ma képviselője viselhet bármilyen más választott, vagy állami, gaz­dasági funkciót, vagyis lehet pol­gármester, magas rangú állami hivatalnok, valamely nagy cég igazgatótanácsának a tagja, vagy éppenséggel dúsgazdag üzletem­ber. A képviselők fizetése a mi­niszteri fizetéssel egyenlő; ez havi mintegy 3000 amerikai dollárnak (mintegy 74-75 ezer rubel) felel meg. Emellett a honatyák jelentős költségtérítést kapnak, és számos kedvezményben részesülnek. Az utóbbiakra csupán következtetni lehet egyes újságcikkekből. Példá­ul arra, hogy számla nélkül fel­használható összegekkel is ren­delkeznek a képviselők. Tudható viszont, hogy, akárcsak a szovjet időkben, manapság is jár nekik in­gyen dácsa - ma már inkább csa­ládi ház - valamely Moszkva kör­nyéki előkelő negyedben. Ami a pártfinanszírozási illeti, az orosz pártok alapvetően az állami tá­mogatásból élnek. Az egyéb vo­natkozásokat számos törvény ren­dezi, de annyi tudható, hogy kül­földi nem kormányzati szervek nem támogathatnak orosz párto­kat, s ugyancsak nem adhatnak támogatást a politikai szerveze­teknek a gazdasági társaságok - legalábbis nyíltan nem. A párt­kasszákat több más illetékes szerv mellett- a Központi Választási Bi­zottság is ellenőrzi. K0MMEMTÁR A Nobel-díj várományosai BARAK LÁSZLÓ Na, most már csak az a kérdés, megeszi-e majd Robert Fico, amit főzött...? Vagyis hajlandó lesz-e végig enni azt a menüt, amelynek receptjét magyarországi kollégájától, szocialista elvtársától várja el, miután meginvitálta Pozsonyba. Arról a szombati Fico-bejelen- tésről van szó, amely szerint Gyurcsány Ferenc meg van híva Po­zsonyba, a szlovák-magyar „iszony” megtárgyalása végett, a vizit programját pedig ő maga határozhatja meg... Egyáltalán nem kell ahhoz szakavatott orákulumnak lenni, hogy az ember megjósolja, ennek a kilátásba helyezett látogatásnak az égvilágon semmi értelme nem lehet. Mert, ugye, mit is mond a jó­zan paraszti ész? Akkor van értelme két kormányfő találkozójá­nak, ha az obiigát diplomáciai sertepertélésen túl képesek normá­lis, érdemi eszmecserét folytatni. Ez, mármint, hogy normális, ér­demi, mi több, előre mutató párbeszéd alakuljon ki a szlovák és a magyar kormányfő között most, teljességgel lehetetlennek tűnik. Ám korántsem csak azért, mert a normális, érdemi eszmecseréhez legalább két normális fél szükségeltetik... Vitán felül áll az is, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint, elsősorban Robert Fico az a politi­kus, aki miatt szinte fagypontra hűlt a két szomszédvár viszonya. Elég csak belegondolni az utóbbi egy év történéseibe. Maiina Hed­vig ügyétől kezdve, a Benes-dekrétumok szlovák fél általi parla­menti szentesítéséig bezárólag. Ez utóbbi butaság, mármint a ma­gyaroknak fölszolgát „Benes-feketeleves”, ráadásul, akkor is barát­ságtalan és otromba gesztus, ha azt, amint a ficói propaganda oly előszeretettel hangsúlyozza, a Magyar Koalícó Pártja, még konkré­tabban, annak elnöke, Csáky Pál provokálta ki. Lássuk be, az efféle kincstári érvelés azért áll igencsak gyenge lábakon, mert a legutol­só kocsmák közönségére sem jellemző, hogy a falu bolondjának grimaszkodását urambocsá! tökön rugdalással torolják meg... Igencsak propagandaszagú hát a szóban forgó meghívó. Okkal fel­tételezhető ugyanis, hogy azt az Európai Szocialisták Pártja kény­szerítette ki Ficóból. Mégpedig a Smer egy évvel ezelőtti PES-beli felfüggesztése miatt. Ha pedig így van, ez sem semmi ám. Már­mint az európai szocialisták alibizmusa. Amely sajnos, semmi más­ról nem szól, mint arról, hogy „fogjuk meg és vigyétek” alapon, ők maguk, nevezetesen a PES prominensei kibújhassanak az PES-Smer konfliktusa miatt rájuk háruló felelősség alól. Mert egy­részt arra Gyurcsányra bíznák az PES-Smer balhé elsimítását, vagyis Fico megszelídítését, aki saját háza táján sem képes megsze­lídülni, nem beszélve a magyar közélet idült boronálatlanságá- ról... Másrészt, Gyurcsány Ferenc már csak azért sem lehet az üle- tékes közvetítő, mert a jelképes „Fekete Péter” egyébként Robert Fico kezében van. A magyarfaló vagabundus, Ján Slota személyé­ben. .. Aki pedig ebből a szocialista labirintusból kitalál, jövőre föl- teijeszthető a Nobel-békedíjra. JEGYZET Hogyan írjunk szakdolgozatot? JUHÁSZ KATALIN Maga Umberto Eco is meg­lepődne azon a kassai fiatalem­beren, aki már háromszor dip­lomázott ugyanazon a szakon. A sajátja mellett ugyanis két to­vábbi szakdolgozatot is megírt, pénzért. Tüdőm, nem mondok újdonságot, mindenki hallott ilyesmikről, pusmogják az egyetemeken is, szóval igye­keztem kiverni a fejemből a té­mát, de a minap a tévéhíradó­ban megint eszembe juttatták. Arról volt szó, hogy az oktatók­nak résen kell lenniük, mert egyes leleményes hallgatók az internetről szedegetik le, és pil­lanatragasztóval erősítik össze szakdolgozatuk részleteit, fel­téve, hogy nem két kattintás­sal, egy az egyben tulajdonítják el mások gondolatait. De sze­rencsére léteznek már okos le­buktató programok, amelyek az azonos szavak, szókapcsola­tok előfordulásának sűrűsége alapján felismerik a másolt részleteket. A riporter lelkesen kérdezgette a szoftver-fej­lesztőket, majd egy professzor örvendezett a kamerába, üdvö­zölte az új vívmányt. Mostantól tehát reszkessetek csalók, defe- nesztrálva lesztek, mehettek is­ten hírével, feleslegesen ásítoz- tatok éveken át az előadóte­remben. A bérszakdolgozatírók kiszűrésére azonban nincs szoft­ver, ők ugyanis a saját szürkeál­lományukat, „memóriaegységü­ket” használják. Az oktatóknak ezért még inkább résen kellene lenniük, észre kellene venniük a gyanúsan látványos megtáltoso- dásokat. Elvégre az nem lehet, hogy a bukdácsoló, szürkécske, gyenge képességű diák a végén mesterművei rukkoljon elő. Bár elképzelhető, hogy a megren­delő mindjárt az elején határo­zottan kiköti: ne sikeredjen tö­kéletesre az a szakdolgozat. Az árakat is tudom, tavaly tizen­hat-tizennyolc ezer koronát fi­zettek Kassán egy munkáért. Nem fontos, hogy sok ez, vagy kevés. Mert ha egy gazdag és buta, vagy gazdag és lusta egye­temista ilyesmire vetemedik, később sem várhatunk tőle túl sok jót, főleg, ha már az elemi­ben is ezt a módszert praktizál­ta. Persze ki nem puskázott, svindlizett a suliban? Az én ma- tekdogáimat például padtársam írta meg hármasra, miután a sa­ját példáival végzett. (Szívessé­geit magyardolgozatok idején háláltam meg). Ha úgy tetszik, ezek a megrendelők választott szakjuk helyett életismeretből diplomáznak. Tudják, hogy pén­zért bármit megkaphatnak. Hogy az eminens tanulókból lett unatkozó kismamák, a csóró Einsteinek, a szűkölködő szak­emberek két hét alatt összekala­pálnak egy szakdolgozatot, ne­kik már csak be kell köttetniük. A megbízó mond egy összeget, a megbízott örül, hogy mellé­keshez jut, a morális kérdéseket illetően pedig saját lelkiismere­tével kell elszámolnia. Már ha egyáltalán vannak még morális kérdések...

Next

/
Thumbnails
Contents