Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-11 / 234. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 11. Külföld 9 Laura Bush is elítélte a mianmari terrort Halálra kínoztak egy foglyot MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Romano Prodi szembenézett Jósé Manuel Barrosóval. Az olasz miniszterelnök tegnap a brüsszeli bizottság el­nökével tárgyalt Olaszország ellenzi ugyan az európai parlamenti képviselői helyek újraelosztási tervezetét, de ez nem gátolja, hogy a lisszaboni csúcstalálkozón elfogadják az unió reformszerződését (Reuters-felvétel) Hívei szerint Al Gore-nak versenybe kellene szállnia a Fehér Házért Átrendezheti a Nobel-díj az elnökválasztás esélyeit Bangkok/Washington. Bele­halt a kínzásba egy őrizetbe vett el­lenzéki aktivista Mianmarban - közölte tegnap egy jogvédő szerve­zet. A thaiföldi székhelyű Politikai Foglyokat Segítő Szövetség (AAPP) értesülése szerint a 42 éves férfit kihallgatás közben kínzásnak vetették alá, s a kínvallatás közben vesztette életét. A hatóságok értesítették az áldo­zat, Vin Sve családját haláláról. A holttestet nem adták át a hozzátar­tozóknak, és közölték velük, hogy helyben elhamvasztották. A jogvédő szervezeten kívül más forrás nem adott hírt az el­lenzéki haláláról, és nem is erősí­tette meg azt. Rámalláh. Pontosan megha­tározta a leendő palesztin állam területét tegnap Mahmúd Abbász palesztin elnök, egyúttal felszólí­totta Izraelt: teljesen vonuljon ki az 1967-es háborúban elfoglalt valamennyi területről. Abbász egy tv-inteijúban leszögezte: a palesztinok Ciszjordánia és a Gá­zai övezet 6205 négyzetkilomé­terén akarják létrehozni önálló államukat. Ez az első eset, ami­kor az elnök pontosan közölte, mekkora területre tartanak igényt a palesztinok az államala­MT1-TUDÓSÍTÁS Belgrad. A neonáci eszmék ter­jesztését, az újfasiszták garázdál­kodását büntető törvény sürgős elfogadására tettek javaslatot Belgrádban a liberálisok, de sajtó­beszámolók szerint a szerb parla­menti pártok megosztottak abban a kérdésben, hogy van-e szükség ilyen szabályozásra. A Liberális Demokrata Párt (LDP) sürgős tárgyalásra benyúj­tott indítványa annak nyomán született, hogy vasárnap egy újfa­siszta szervezet, a Nemzeti Front tagjai Újvidéken rátámadtak az el­lenük, s eszméik ellen tüntetőkre. Goran Davidovics Firer (Füh­rer) pártvezér - akit egy két évvel ezelőtti neonáci randalírozásért nem jogerősen elítéltek -, vala­mint követői lesből, egy udvarról kirontva támadtak rá az antifa­siszta felvonulókra. Az összecsa­lszlámábád. Pakisztánban ja­nuárban lesznek a parlamenti és tartományi választások, amelye­ken az államfő célja szerint a mérsékeltek szállnak szembe az erősödő vallási szélsőségesek­kel. Saukat Aziz miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy január elején ügyvezető kormány alakul a választások megszervezésére. Ezek szabadok és tisztességesek lesznek, s biztosítékul külföldi megfigyelőket is meghívnak - mondta. A választások ennél pontosabb időpontjáról még nincs döntés. Pakisztánban szombaton Per­Az amerikai first lady, Laura Bush egészen szokatlan módon külpolitikai állásfoglalást tett köz­zé: a „mianmari terror beszün­tetésére” szólított fel egy amerikai lapban. Laura Bush - aki nem szokott külpolitikai nyilatkozatokat tenni, még kevésbé újságcikkeket meg­jelentetni - azt írta a tegnapi The Wall Street Journal hasábjain, hogy a mianmari juntának „félre kell állnia”, be kell szüntetnie a nép elleni „terrorkampányokaf ’ a demokratikus Mianmar érdeké­ben. Laura Bush felszólította a mian­mari katonai vezetőket: bocsássák szabadon a bebörtönzött ellenzéki vezetőket, hogy azok előkészíthes­sék az átmenetet a demokráciába. pításhoz. Hozzátette: követelése­it az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozatai is alátámasztják. A palesztin államfő követelése olyan időpontban hangzott el, amikor az izraeli és palesztin tár­gyalóküldöttségek megpróbál­nak közös alapot kialakítani a béketárgyalásokhoz a jövő hó­napban esedékes, amerikai ren­dezésű találkozóra. Abbász kö­vetelése nyomán kemény tárgya­lásokra van kilátás, miután Izra­el szeretné megtartani Kelet-Je- ruzsálemet és Ciszjordánia egyes területeit, ahol zsidó teleptöm­bök vannak. pásban többen megsérültek, a rendőrség közel hatvan embert őrizetbe vett. A neonácik ellem törvény meg­hozását az LDP-n kívül az ugyan­csak liberális szemléletű G 17 Plus, Borisz Tadics államelnök Demokrata Pártja képviselőinek egy része és a kisebbségi pártok támogatják, mások - bár eltérő érveléssel - lényegében elzárkóz­nak tőle. Müos Aligrudics, Vojiszlav Kostunica kormányfő Szerbiai De­mokrata Pártjának parlamenti frakcióvezetője úgy nyüatkozott, hogy az alkotmány megfelelően szabályozza ezt a kérdést. A szerb szocialisták „az antifasiszta tradí­ciók elárulóinak” (vagyis az egy­kori vezérük, Szlobodan Milose­vics megbuktatásában részt ve­vőknek) népszerűséghajhászó, te- átrális fellépését látják a törvény- javaslatban. vez Musarraf államfőt - ellenzéki bojkott közepette - elsöprő több­séggel újraválasztották, bár a je­löltségének jogszerűségét táma­dó petíciók miatt a legfelsőbb bí­róságjóváhagyása is kell az ered­mény megerősítéséhez. A bead­ványok megvizsgálását október 27-én kezdi a testület. A sajtóban terjedő találgatá­sok szerint Musarraf tábornok bevezetheti a rendkívüli állapo­tot, ha a bíróság érvényteleníti a választást. Egy az elnökséghez közel álló forrás az esetleges ke­mény intézkedést azzal indokol­ta, hogy maximálisan el akarják kerülni a kaotikus helyzet kiala­kulását. Washington. Al Gore támo­gatói abban bíznak, hogy a volt amerikai alelnök kapja meg idén a Nobel-békedí- jat, majd utána benevez az amerikai elnökválasztási versenybe. Az utóbbi idő­ben környezetvédelmi programjával kitűnő expolitikus soha nem zárta ki ennek lehetőségét, de arra sem utalt, hogy meg­fontolja az indulást. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A fogadóirodák szerint Al Gore a legnagyobb esélyese az idei No- bel-békedíjnak, amelynek kitünte­tettjét holnap nevezik meg a nor­vég fővárosban. Ha igazuk lesz, akkor Bili Clinton volt alelnöke az elismerést az Emmy-díja és a Kel­lemetlen igazság című dokumen­tumfilmjéért kapott Oscar-díja mellé teheti. Miközben az elnökválasztási küzdelembe már benevezett poli­tikusok vitái során kevés szó esik a globális éghajlatváltozásról és Amerika felelősségéről, Al Gore támogatói mindent megtesznek a kérdés középpontba állításáért. A volt alelnök indulását sürgető szervezetnek van honlapja, kam­pánydala, DVD-n is elérhető kiad­MT1-JELENTÉS Moszkva. Oroszországnak nincs olyan információja, amely szerint Irán atomfegyver előállítására töre­kedne, és nem is feltételezi, hogy Teheránnak üyen tervei lennének, de egyetért azzal, hogy az ázsiai or­szágnak biztosítania kell nukleáris programjának ádáthatóságát - mondta tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz ebtök a Nicolas Sarkozy francia államfővel közösen tartott moszkvai sajtóértekezletén hang­súlyozta, hogy ösztönözni kell Iránt nukleáris programjának átlát- hatóvá tételére. Kijelentette, hogy ennek érdekében Oroszország kész együttműködni a nemzetközi kö­zösséggel, azon belül az Európai Unióval. ványai, továbbá újságcikkekben is kifejtik a véleményüket. A csoport Al Gore indulását támogató petíci­óját már 127 ezren írták alá, a ve­zetők pedig azt tervezik, hogy egész oldalas nyűt levelet jelentet­nek meg a New York Times című lapban, amelyben felkérik a politi­kust a szerepvállalásra. „Úgy érezzük, hogy ha Al Gore kapja a Nobel-békedíjat, nem te­heti meg, hogy ne induljon az elnökválasztáson” - foglalta össze sokak véleményét a politikus meg­választását szorgalmazó szervezet kaliforniai vezetője. A 2000-es elnökválasztást a Legfelsőbb Bíróság döntésével el­veszítő politikus eddig semmi olyan kijelentést nem tett, ami ar­ra utalna, hogy ismét megmérette­Párizsnak más információi van­nak az iráni nukleáris ambíciókról - mondta a moszkvai sajtóértekez­leten Sarkozy, de nagyon fontosnak tartotta, hogy Oroszország hajlan­dó együttműködni az ügyben az Európai Unióval. Moszkva ellenzi, hogy újabb Irán-ellenes szankciókat fogadja­nak el az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban, Párizs viszont híve a büntető- intézkedések szigorításának, mert megítélése szerint Teherán más­ként nem kényszeríthető urándúsí­tó programjának leállítására. Sarkozy fontosnak tartotta, hogy Európa egységes maradjon Koszo­vó ügyében, s folytatódjon a nyüt vita erről a kérdésről Oroszország­gal. Leszögezte, hogy „a koszovói kérdés mindenekelőtt európai ti magát, igaz, nem is zárta ki en­nek lehetőségét. Az eddigi viták során minden­esetre kevés szó esett a környe­zetvédelemről. A demokrata ol­dal legesélyesebb indulójának tartott Hillary Clinton programja kifejezetten gyenge ebből a szem­pontból. A demokraták másik fő esélye­se, Barack Obama is csak a közel­múltban táncolt vissza egy, a kő­szén kőolajjá alakítására irányu­ló, nem éppen környezetbarát kezdeményezés támogatásától; igaz, mostanra kizöldült a prog­ramja: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az energiahaté­konyság növelése és az új techno­lógiák kutatásának támogatása is szerepel benne. (InfoRádió) ügy”, s hozzátette: „olyan megol­dás lenne kívánatos, amely nem aláz meg senkit”. Franciaországgal ellentétben Oroszország - Szerbia hagyományos szövetségese - ellen­zi a most nemzetközi jogilag Szer­biához tartozó tartomány függet­lenné válását, és küátásba helyezte, hogy a Biztonsági Tanácsban meg­vétózna minden üyen értelmű ha­tározattervezetet. A Putyinnal folytatott tárgyalá­sok előtt Sarkozy egy moszkvai műszaki főiskola hallgatói előtt be­szélt, s a többközpontú vüágrend mellett állt ki. Egyebek között an­nak a véleményének adott hangot, hogy a mai vüágot nem vezetheti egyetlen ország. „Az Egyesült Álla­mok barátja vagyok, de nem vazallus” - mondta. RÖVIDEN Újabb iskolai ámokfutó Cleveland. Egy tinédzser lö­völdözni kezdett szerdán egy clevelandi iskolában, és meg­sebesített legalább két embert. Az incidens az ohiói iparváros központja közelében történt. A 14 éves lövöldözőt a Success Tech High School épületében őrizetbe vették, más források szerint tisztázatlan körülmé­nyek között életét vesztette. A két sérült között egy felnőtt van, a másikról egyelőre nem tud az eseményről hírt adó he­lyi média. Egy szemtanú sze­rint három embert vittek el a helyszínről hordágyon. (MTI) Titkos rakétatárgyalás Moszkva. Moszkvában szerdán zárt ajtók mögött megkezdődött a rakétaelhárító rendszerekről szóló orosz­amerikai konzultációk harma­dik fordulója, mégpedig kül­ügyminiszter-helyettesi szin­ten. A tervek szerint a megbe­szélések két napig tartanak, s eredményeiket eljuttatják az orosz, illetve az amerikai vé­delmi és külügyminisztérium­ba, amelyek vezetői október 11-én találkoznak. (MTI) Kiszabadult a német mérnök Kabul/Berlin. Kiszabadult a júliusban emberrablók fogsá­gába esett német mérnök teg­nap Afganisztánban. A 62 éves Rudolf Blechschmidt és öt af­gán túsz fogolycsere keretében nyerte vissza szabadságát. He­lyi törzsi vezetők adták át a tú­szokat az afgán titkosszolgálat illetékeseinek szerda délután, Vardak tartomány Dzsagato körzetében - mondta Moham­mad Nahím körzeti vezető. Né­met biztonsági források szerint Blechschmidt jól van. (MTI) Brüsszelben a bolgár ápolónők Brüsszel. Hans-Gert Pöt- teringnek, az Európai Parla­ment (EP) eblökének meghí­vására Brüsszelbe látogattak a líbiai fogságukból a nyáron ki­szabadult bolgár ápolónők és a korábban velük együtt halálra ítélt palesztin orvos. Részt vet­tek az EP tegnapi plenáris ülé­sének megnyitóján. Pottering házelnök az ülés kezdetén üd­vözölte a vendégeket, és utalt arra, hogy a korábban halálra ítélt, majd nyolcévi líbiai ra- boskodás után kiszabadult em­berek éppen a halálbüntetés eltörlésének európai napján lá­togattak az Európai Parla­mentbe. (MTT) Lövöldözés a mecsetben Kabul. Gépfegyveres táma­dók két embert megöltek, ti­zenkettőt pedig megsebesítet­tek egy közép-afganisztáni me­csetben, miután tüzet nyitottak az ott imádkozókra. Ä táma­dók már a mecseten kívül el­kezdték a lövöldözést kedden a Vardak tartománybeli Dastí- Túp körzetében. A fegyvere­sek, akik a hivatalos közle­mény szerint „ötnél többen” voltak, a támadás után azon­nal elmenekültek. (MTI) Mahmúd Abbász elnök Izrael kivonulását sürgeti Kész a palesztin állam terve MTl-HÍR A szocialisták populista elképzelésnek tartják a tervet Szerb liberálisok törvényt akarnak a neonácik ellen Pakisztánban januárban lesz a parlamenti választás Ügyvezető kormány alakul MTl-HÍR Kik a legesélyesebbek a díjra? Oslo. A klímaváltozás elleni harc két aktivistáját, Al Gore volt amerikai alelnököt és Sheila Watt-Cloutier kanadai eszkimó nőt tartják a pénteken odaítélésre kerülő idei Nobel-békedíj legesélye­sebb várományosainak. Azt sem záiják ki, hogy a kitüntetést inkább a klímaváltozás ügyében az ENSZ-szel konzultáló kormányközi szakértő csoport és annak elnöke, Rajendra Pasauri kapja majd. Szintén az esélyesek közt említik Martti Ahtisaari volt finn elnököt, aki legutóbb az ENSZ-főtítkár különmegbízottjaként a koszovói stá­tustárgyalásokat vezette, korábban sikeresen közvetített az indonéz kormány és az acehi szeparatisták tárgyalásain is. Bukmékerek raj­tuk kívül még Irene Sendlert sorolják a díj esélyesei közé. A ma 97 éves lengyel asszony a II. világháború idején több mint 2500 zsidó gyermeket mentett ki a varsói gettóból. (MTI) Nicolas Sarkozy francia külügyminiszter szerint Koszovó európai ügy Moszkva nem tud az iráni atomról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents