Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-11 / 234. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 11. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZAVA Reális feltételezés - ha októ­ber végéig benyújtja a kor­mányoldal a népszavazási kérdéseit hogy a minisz­terelnök és a Fidesz kezde­ményezte referendum idő­ben találkozik egymással - nyilatkozta a tegnapi Nép­szavának Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője. Számításai szerint mostantól kezdve nagyjából 8-10 hét szükséges ahhoz, hogy a külön haladó kezde­ményezések a parlament elé jussanak. A tandíj, a vizitdíj és a napidíj esetében egy-két hét múlva várható az Alkot­mánybíróság döntése, majd becslések szerint újabb két-három hétre van szüksé­ge a Fidesznek az aláírások összegyűjtésére. Az össze­gyűjtött aláírások hitelesíté­sére rendelkezésre álló 45 nappal együtt pedig kijön a 8-10 hét, ami után a parla­ment elé kerül a kérdés. A kormányzati kezdeménye­zésnél - ha lesz ilyen egyálta­lán - később indul ugyan a fo­lyamat, de ott mellőzhető az aláírások gyűjtése és azok hi­telesítése. Ebben az esetben a kérdések megfogalmazása és benyújtása (két hét) után az OVB dönt a hitelesítésről (két hét), s a kifogások után valószínűleg az Alkotmány- bíróság foglalhat állást az ügyben (1,5-2 hónap). Ez a sor viszont éppúgy 8-10 hé­tig tart, mint a másik, feltéve, ha megfelelően feltett kérdé­seket nyújtanak be - olvasha­tó a napilapban. FIGYELŐ Tagadja, hogy t rf •• bűnös Kiutasítanak az Egyesült Ál­lamokból egy volt náci őrt, aki több koncentrációs táborban kutyakiképzéssel foglalkozott és tagadja, hogy háborús bűnt követett volna el - jelentette a CNN. A 85 éves Paul Henss be­ismerte, a dachaui és a bu- chenwaldi haláltáborokban kényszermunkát végző rabok csoportjait felügyelte. A Geor­gia Államban élő férfit azzal vádolják, hogy menekülő fog­lyok leterítésére idomított ku­tyákat. ,A kutyaidomítás nem bűn, nem arra képeztem ki az állatokat, hogy embereket marcangoljanak” - állította Henss. Áz amerikai szövetségi hatóság, az igazságügyi mi­nisztérium náci háborús bűnösök felkutatásával fog­lalkozó irodája szerint az SS- őr fontos szerepet töltött be a haláltáborokban. ,A koncent­rációs táborok brutális rend­szere nem működhetett volna az olyan kérlelhetetlen SS-al- kalmazottak nélkül, amilyen Paul Henss volt” - mondta Eli Rosenbaum, a nyomozó cso­port vezetője. A máig német állampolgárságú Paul Henss 1955-től él az Egyesült Álla­mokban. Rosenbaum elmond­ta, irodája 1979 óta 136 felté­telezett háborús bűnös ellen indított eljárást, és csak 9 ügyet veszítettek el. Azt nem tudni, Henss miképp került a szövetségi hatóság látóteré­be, de a hivatal történészei a fellelhető náci okmányokat vetik össze az amerikai be­vándorlási jegyzékek adatai­val. (mti) (Peter Gossányi karikatúrája) Franciaországban vállalatok nem fizethetnek pénzt a pártkasszákba Pártok finanszírozása L Az alábbi összeállítás né­hány európai ország gya­korlatát világítja meg a parlamenti képviselők ja­vadalmazása, valamint a politikai pártok finanszíro­zása terén. MT1-HÁTTÉR A német parlamenti képviselők havi fizetése 7009 euró, ez az ösz- szeg adóköteles. Havi 3647 euró költségtérítés jár nekik adómente­sen, erről nem kell elszámolniuk. Ebből finanszírozzák az irodáju­kat, lakásukat, alkalmazottaikat, a személygépkocsi-költségeket, és fedezik azon költségeket, melyek képviselői munkájukkal összefügg­nek. A Bundestag tagjai fizetést kaphatnak mellékállásukért, de ezek vállalásának feltételei szigorí­tottak. A mellékállásról tájékoztat­ni kell a Bundestag elnökét, aki összeférhetetlenség esetén megta­gadhatja annak engedélyezését. A parlamenti pártok kiadásaikat tagdíjakból, adományokból, a párt- vagyonból és állami támogatásból fedezik. Ez utóbbi a választási kam­pányok finanszírozására jár, nagy­ságát az határozza meg, hogy az adott párt mekkora támogatásban részesült a legutóbbi országos, tar­tományi parlamenti, illetve EP-vá- lasztásokon. A pénzek felhasználá­sát parlamenti bizottság ellenőrzi. Az egyiklegszigorúbb feltétel, hogy minden támogatás átlátható és iga­zolható legyen. Franciaországban a képviselők nem vállalhatnak nem választás út­ján betöltött közalkalmazotti funk­ciót a tanításon kívül: nemlehetnek bírák, kormánytanácsadók, a mé­diahatóság vagy az Alkotmányta­nács tagjai. Nem űzhetnek olyan foglalkozást, amely érdekellentét­be kerülhet képviselőségükkel, pl. állami vállalatok irányítása vagy ál­lami megbízást kapott magáncégek képviselete, nem dolgozhatnak ügyvédként az állammal vagy a közhatalommal szembeni ügyben. Lehetnek polgármesterek, regioná­lis tanácsok elnökei. A képviselői fizetés nettó 5177, 66 euró, ezen felül reprezentatív költségekre (saját autó használata, közlekedés, szállás, öltözködés) törvényben szabályozott külön pénzt kapnak. Ez nettó havi 5790,83 euró. A képviselőség munkáltatói státus, így a képvise­lőnek külön kerete van - havi 8949 euró - munkatársai foglalkoztatá­sára, azok költségeinek fedezésére. Ezen felül a képviselők a francia vasút teljes hálózatán ingyen utaz­hatnak első osztályon, hivatali útja­ikra pedig igénybe-' vehetik a nemzetgyűlés 20 gépkocsiját, évente térítésmentesen 40 belföldi és hat külföldi repülőjegyet. Franciaországban 1995 óta vál­lalatok, cégek nem fizethetnek be pénzt a pártkasszákba. A tagdíjon kívül egy személy évente maximum 7500 eurót adományozhat egy pártnak. Legtöbbször választások alkalmával, de kampányszámlára egy személytől érkező adomány összege maximum4600euró lehet. A pártok állami támogatása a vá­lasztási eredmény, ill. a parlamenti képviselők számának függvénye. Az állam évente 73,2 millió eurót oszt szét a több mint 60 francia poli­tikai párt között. Ahhoz hogy egy párt állami támogatást kapjon, 50 különböző választókerületben leg­alább egyszázalékos eredményt kell elérnie. Az állam a választások után visszatéríti az ún. propagan­daköltségeket, és az első forduló­ban legalább öt százalékot elért je­löltek esetén általányt fizet a tény­leges költségekre, amelynek össze­ge nem haladhatja meg a maximált összeg felét. A választási kampány­ra költhető összeg felső határa 38 ezer euró plusz 0,15 cent a válasz­tókerület minden lakosa után. Minden ötödik percben megvakul egy felnőtt és minden percben egy gyermek Október 11. a Látás Világnapja MTl-HÁTTÉR Október 11. a Látás Világnap­ja. A megemlékezést a Lions Club kezdeményezte 1998-ban, 2000 óta az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezete (WHO) és a vakság megelőzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) Látás 2020: a látás joga jelszóval meghirdetett együttes akcióprogramjának ke­retében tartják meg. Az idei vi­lágnap fő témája a gyermekek és az idősek látásromlása. A vakság, illetve a gyengénlá- tás kialakulása az esetek 80 szá­zalékában megelőzhető, illetve hatásosan kezelhető. Az akció- program célja, hogy 2020-ra az egész világon felszámolják a megelőzhető vakságot. A Földön minden ötödik percben megva­kul egy felnőtt és minden perc­ben egy gyermek - ha a világta­lanok száma a jelenlegi tempó­ban gyarapszik, 2020-ban eléri a 75 milliót. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) adatai sze­rint jelenleg 50 millióra tehető a vakok és további 135 millióra a gyengénlátók száma. A szembe­tegségek 90 százalékban a fejlő­dő országok lakóit sújtják, egyes számítások szerint közülük a szegénység okozta vitaminhiány, illetve a szemüveg és az orvosi el­látás hiánya miatt öt másodper­cenként egy ember elveszti a szeme világát. Magyarország aktívan bekap­csolódott a Látás 2020 prog­ramba, elsőként a vakság okait mérték fel a szakemberek. Az első helyen az úgynevezett időskori maculaelfajulás - nem gyógyítható, súlyos szembeteg­ség - áll, a második helyen a cukorbetegség szemészeti szö­vődményeit, a harmadik helyen a rövidlátóságot, a negyedik he­lyen pedig a zöldhályog miatt bekövetkezett vakságot tartják számon. Mind a négy területen a megelőzés, szűrés, gyógyítás országos szintű megszervezése kiemelt népegészségügyi cél. Magyarországon mintegy 45 ezer súlyosan látássérült, 20 ezer vak ember él. 70 százalé­kuk idős, a munkaképeseknek pedig csak alig egytizedét fog­lalkoztatják. Noha a vakok tel­jes életet élhessenek, legna­gyobb akadálya a szegénység. Legtöbbjük csekély rokkant­nyugdíjból él, kevés támogatást kap, számos, az életüket meg­könnyítő kiegészítőt nekik kell megvenniük. Októberben az optikai szak­ma harmadik alkalommal ren­dezi meg a Látás Hónapja akci­ót, hogy felhívja a figyelmet a rendszeres látásvizsgálaton való részvétel fontosságára. Ország­szerte négyszáz vizsgálati pon­ton lehet ingyenes látásvizsgá­latot és szaktanácsadást kérni. KOMMENTÁR Az európaiság próbája CZAJLIK KATALIN A hónap híre, hogy párbeszéd indul a szlovák és a magyar kormányfő között, amelynek célja a kölcsönös feszültségek csökkentése. Örvendünk, hogy lám, mégis jó volt valamire az utóbbi hetekben kiéleződött, a szlovákiai magyarok számára rendkívül kellemetlen konfliktus, Európa figyel ránk, s ennek következtében a két fél talán végre európai módon kezd el egymással kommunikálni. Örömünkbe azonban némi szkepszis is vegyül, ismerve a konfliktus történetét és szereplőit. Az egyik oldalon szerepel a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP, amely ugyan elismert tagja az Európai Szocialisták Pártjának (PES), otthon azonban ko­moly problémái vannak saját legitimitásával és népszerűségé­vel. Márpedig tudjuk, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdéseknek Magyarországon jelentős belpolitikai élük van. Ebből eredően Gyurcsány Ferenc faramuci helyzetben van: a PES tagjaként ugyan abban érdekelt, hogy visszavezesse a Smert az európai szocialisták családjába, ez azonban jelentős belpolitikai problémákat okozhat neki, hiszen a Smer vissza­vétele az SNS-szel kötött koalíció szentesítését is jelentené, amit aligha hagy szó nélkül az ellenzéke. S nem sok minden hiányzik most kevésbé a magyar miniszterelnöknek, mint egy következő támadási felület az Orbán Viktor-féle Fidesz szá­mára. Partnere, a Robert Fico fémjelezte Smer is ellentmondásos helyzetben van. Az európai szocialisták gesztusa a két fél kö­zötti közvetítésre egyértelműen jelzi: nem akarja elveszíteni a Smert, az a tény viszont, hogy a legerősebb szlovák kormány­pártnak éppen a Magyar Szocialista Párt adjon leckét szociál­demokráciából, rendkívül irritáló lehet Robert Fico számára, ráadásul belpolitikai szempontból is számottevő veszélyeket hordoz. A Smer ugyanis elég markáns nacionalista profillal rendelkező párt (emlékezzünk csak Robert Fico kijelentéseire Sólyom László komáromi útjáról vagy Marek Mad’aricnak, Fi­co egyik legközelebbi pártbeli szövetségesének történelemlec­kéjére, hogy csak a legutóbbiakat említsük), aminek jelentős szerepe lehet magas támogatottságában is. Nagy kérdés tehát, hogyan reagál a Smer-szavazó, ha Ficót a magyar miniszter- elnök oktatja európaiságra. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nemzetközi elfogadottsága te­rén a Smer a magyarok túsza. Ugyanakkor az is érvényes, hogy a szlovák-magyar konfliktus rendezése viszont a két or­szág belpolitikai helyzetének van kiszolgáltatva. Nem marad más hátra, csak abban reménykedni, hogy Robert Fico és Gyurcsány Ferenc képesek lesznek felülemelkedni rövidtávú belpolitikai érdekeiken, s politikus helyett államférfiként lép­nek fel. Mindkét fél számára komoly próba lesz ez: az európa­iság próbája. JEGYZET Portékák és zsákbamacskák BUCHLOV1CS PÉTER Egy akkora vásáron, mint a párkányi Simon-Júda, sok minden kapható. A hamisított és eredeti mézeskalácstól a fröccsöntött Terminátoron át a motoros fűkaszáig ezerféle por­téka talál gazdára. Miközben a jónép murcit, pálinkát és sört vedelve, lacipecsenyét mar­cangolva élvezi az őszi nap­fényt, netán a zuhogó esőben abszolválja a kocsma- és budi­látogatást, másfél kilométeren keresztül. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy ilyenkor politikusok, pártelnökök, képviselőkés pol­gármesterek is megmártóznak az élet sűrűjében, afféle kedé- lyeskedő, urambátyámos han­gulatban, pulcsiban és farmer­ben baktatva végig a forgatag­ban, az ő kedves választóik, a zeccerű zemberek között. Ez főképp választási években gya­kori, mint amüyen például a ta­valyi is volt. Amióta ugyanis a politika üzlet és a politikus áru (is), felbecsülhetetlen értékű marketingfogás, ha Mari néne vásár után, otthon, a nyugdí­jasklubban fél évig mesélheti, hogy a frissen beszerzett ma- muszok mellé a „Mijejink” egyikének pusziját und kézfo­gását is beszerezte. Hát még, ha Pista bácsit sá­torban kínálgathatjuk külön­féle fehér- és vörösboros pa­lackok tartalmával, mely buté- liákról a saját fizimiskánk vi­gyorog a kedves választókra, optimistán egyszerű jelmon­datokkal körítve. Az ám az igazi, őszinte találkozás a néppel, koccintgatni sűrűn, vállakat lapogatni, egyfolytá­ban mosolyogni, lubickolni a közfigyelemben, „mi is civilek vagyunk” fílinget árasztani! Függetlenül attól, hogy ez akár visszafelé is elsülhet, te­hát kontraproduktiv megol­dásnak bizonyul, a jelenlegi politikai helyzetre való tekin­tettel én most sírva vigadós, összeborulós, úri muris mini- csurbeszt is javasolnék a Si- mon-Júda meghittebb szegle­teiben, ahol könnyeket is bát­ran morzsolhatunk, a válasz­tókkal együtt. Ám mondjuk a Székely himnuszt, netán a Krasznahorka büszke vára kezdetű nótát szigorúan csak rettenetesen részegen, és le­hetőleg hangszigetelt sátor­ban óbégassuk el, hasonlóan murcisújtott szavazópolgá­rokkal együtt. A szlovák nemzetiségű válasz­tóinkkal ugyanakkor lenyom­hatnánk a Nedaleko od Trencína kezdetű örökzöldet, s máris tettünk egy imbolygó lépést a megbékélés felé. Ha pedig a vásár végeztével néhányan azon morgolódná­nak, hogy a kellemes találko­zás és muri ellenére velünk tu­lajdonképpen zsákbamacskát vettek, mi akkorra már na­gyon messze járunk.

Next

/
Thumbnails
Contents