Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-11 / 234. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bebiztosítja magát a vasút Pozsony. A Szlovák Vasutak (ZSR) versenypályázatot ír ki az általa birtokolt vagyon biztosítására. A vasúti infrastruktúrát felügyelő társaság 124,5 millió koronás biztosítást kíván kötni a rongálok által okozott károkra. A társaság az idei első félévet 20,651 millió koronás nyereséggel zárta, ami 2,4%-kal haladja meg a tervezett profitot. Az elmúlt év azonos időszakában még 337,5 milliós veszteséggel dolgozott. Gazdasági eredményeik javulását elsősorban a könyvelési tételek átcsoportosításának köszönhetik. (SITA) Kispénzűek paradicsoma Szófia. Idén nyáron Bulgária volt a külföldi turisták egyik legkedveltebb célpontja Kelet- Európában. Augusztus végéig 4 millióan keresték fel a balkáni országot, 7%-kal többen, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor helyi idegenforgalmi szakemberek a növekvő forgalommal kapcsolatos problémákra is felhívják a figyelmet. A legnagyobb gond, hogy az üdülőhelyek túlzsúfoltak, és tovább terjed a beépítés. Az ország szakpolitikusai több ízben figyelmeztettek arra, hogy fennáll a veszély: a bolgár tengerpart Európa szociálisan elesett rétegeinek nyaralóhelye lesz, ráadásul komoly méreteket ölt az alkoholturizmus is. (MTI) Lelassult a kiskereskedelem Pozsony. Augusztusban lassult a kiskereskedelmi forgalmunk bővülése: a forgalom 5,1 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly augusztusban - derül ki statisztikai hivatal elemzéséből. Júliusban 5,9 százalékos volt a tizenkét havi növekedés, tavaly augusztusban 8 százalékos. Új gépjárművekből 45 százalékkal nőttek az eladások az egy évvel korábbihoz képest, (s) A legtöbb cég a cseheknél van Prága. Az Európai Unió tagországai közül Csehországban van a legtöbb vállalkozás a lakosság számához képest. Csehországban 2,4 millió vállalat, egyéni vállalkozó és szövetkezet van bejegyezve. Ez azt jelenti, hogy 24%-os a „telítettség” a körülbelül 10 milliós lakossághoz képest, és ez a legnagyobb arány az EU-ban, idézte a Dun & Bradsreet felmérését a Hospodárské Noviny lap. Az elemzők rámutatnak, hogy ebben benne vannak olyan cégek is, amelyek szüneteltetik tevékenységüket, vagy felszámolás alatt állnak, (hn) Nem vonzzuk a menedzsereket Pozsony. A szlovák főváros nem igazában vonzó a külföldi üzletemberek számára. A Cushman & Wakefield ingatlanügynökség által megkérdezett 500 európai üzletember közül csak 12-en tudnának elképzelni, hogy Pozsonyban telepednek le. Az ügynökség által összeállított 33-as listára Pozsony fel sem került. Az üzletemberek számára a legvonzóbb városoknak a listáját London, Párizs és Frankfurt vezeti, míg régiónkból Prága a 14., Budapest a 23., Bécs pedig a 24. helyen végzett. (hn) Nő a magyar minimálbér Budapest. Magyarországon félmillió dolgozónál is többet érint jövőre a minimálbér és a garantált bérminimumok emelése. A versenyszféra vállalkozásainak több mint 46 milliárd forinttal több bért kell majd kifizetniük 2008-ban, miután 65 500-ról 69 ezer forintra emelkedik a legkisebb havi munkabér, illetve ehhez képest további 20, illetve 25 százalékkal nő a szakképzettek garantált bérminimuma. (TF) A távközlés fizet a legjobban Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal által vizsgált ágazatok közül az év első nyolc hónapjában a távközlésben volt a legmagasabba havai bruttó átlagbér, 48 849 korona. Az ingatlanpiaci alkalmazottak esetében ez 21805 korona volt, míg a gépkocsi-kereskedelemben 19 441, a közlekedésben 19 404, a nagykereskedelemben 18 512, az építőiparban 15 067, a postánál 15 012, a kiskereskedelemben pedig 13 336 korona volt a bruttó átlagbér. A legnagyobb béremelkedést az elmúlt egy évben a távközlésben dolgozók könyvelhették el, ahol a növekedés csaknem 25 százalékosvolt. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,579 Lenqvel zloty 8,967 Anqol font 48,493 Maqyar forint (100) 13,454 Cseh korona 1,222 Svéd korona 3,670 Bolqár leva 17,175 Román lei 10,107 Japán jen (100) 20,234 Svájci frank 20,088 Kanadai dollár 24,209 USA-dollár 23,741 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,57-34,57 22,89-24,55 1,19-1,25 12,80-14,10 OTP Bank 32,70-34,41 23,04-24,32 1,19-1,25 12,95-13,94 Postabank 32,68-34,48 23,09-24,39 1,19-1,25 12,45-14,45 Szí. Takarékpénztár 32,69-34,37 23,05-24,26 1,19-1,25 12,84-14,04 Tatra banka 32,70-34,44 23,08-24,32 1,19-1,25 12,91-13,97 Dexia Banka 32,71-34,45 23,12-24,36 1,19-1,25 13,10-13,80 Általános Hitelbank 32,70-34,44 23,08-24,31 1,19-1,26 12,85-14,06 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Ahol gyenge a konkurencia, ott a kereskedők általában kevésbé félnek a jelentősebb áremelésektől Felfelé kúszik az élelmiszer ára Mindennapi kenyerünk. Minden nap drágulni fog? (Jón Kroslák felv.) Pozsony. A mezőgazdasági alapanyagárak növekedése miatt a világ minden részén tart az élelmiszerek fogyasztói árának emelése, ez a folyamat Szlovákiában is elkezdődött. Az áremelések a gabonaszektorból indultak, az idei alacsony termés miatt nemcsak a liszt, hanem a takarmány ára is emelkedett már, utóbbi pedig éppen kezd begyűrűzni a sertés-, baromfi- és tejárakba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nagy sajtóvisszhangot kapott drágulások ugyanakkor jó alkalmat adnak az üzletláncok árrésének emelésére. A malmok áremelései elérték a boltokat, már most drágábban juthatunk hozzá a kenyérhez, a kiflihez és a csirkehúshoz, amelyek a nyár végén még a legolcsóbb termékeknek számítottak. Az egy kilogrammos kenyér a nagy üzletláncokban 5-6 koronával drágább, a kifli pedig a korábbi 1,50 koronáról átlagosan 1,90 koronára drágult. A drágulás épp a legszegényebb régiókat érintette a leginkább, ahol kevesebb üzlet található. Míg a nagyobb vásárlóerejű városokban egykilogrammnyikenyér manapság 25-40 korona között mozog, vidéken a legolcsóbb kenyér kilója átlagosan 34 korona, a kifli a városokban 0,70-1,90 korona, a falvakban pedig 1,70-2,00 korona között mozog. Mindez azzal magyarázható, hogy a városokban nagyobb a konkurencia, míg a falusi kereskedők a kedvük szerint szabhatják az árakat. Ezzel magyarázható az is, hogy míg a városokban átlagosan 75 koronába kerül egy kilogrammnyi csirkehús, a vidéki üzletekben ez 85 korona. A csirkehús ára szeptember elején 20 százalékkal nőtt. A szlovákiai termelők szerint az elkövetkező időszakban 10 százalékkal drágábban juthatunk hozzá a tejhez is, ami természetesen a többi tejtermék drágulását is magával hozza. Csehországban már most bejelentették, hogy a vaj ára csaknem a negyedével nő, ami nagy valószínűséggel Szlovákiát sem kerüli el. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan vidéki üzletek, amelyekben a jelzett áraknál nem juthatnánk hozzá lényegesen olcsóbban az említett árukhoz, csupán azt, hogy ahol nincs konkurencia, ott a kereskedők általában kevésbé félnek a nagyobb áremelésektől. Az elmúlt időszak drágulási hulláma már most meglátszik a fogyasztáson is, ami az elmúlt időszakban néhány termék esetében drasztikusan csökkent. A Pékipari Szövetség szerint a szeptemberi áremeléseket követően az eladásaik 30-40 százalékkal csökkentek. A visszaesésre a nagy üzletláncok azonnal reagáltak, és a pékipari termékek árát mérsékelték. Az alacsonyabb árakat a fogyasztók azonban a minőség csökkenésével fizetik meg, hiszen ha a pékek a drágább liszt és a magasabb energiaárak miatt nem szeretnének veszteséget elkönyvelni, akkor kénytelenek lesznek olyan alapanyagokkal dolgozni, amelyek olcsóbbak, ám silányabbak, ami a kenyerek minőségén is érződhet. (mi, p, s) Mennyibe kerülnek az élelmiszerek? Termák Régi ár Új ár Áremelés Kenyér(800 g) 24,90 Sk 27,30 Sk 2,40 Sk Kifli (1 db.) 1,50 Sk 1,70 Sk 0,20 Sk Marhahús (1 kg) 224 Sk 269 Sk 45 Sk Csirke (1 kg) 79,90 Sk 95 Sk 15,10 Sk Liszt (1 kg) 14,90 Sk 26 Sk 11,10 Sk Tojás (6 db.) 24 Sk 26 Sk 2 Sk Tej (1 I) 22,90 Sk 24,90 Sk 2 Sk Vaj (125 g) 27 Sk 35,10 Sk 8,10 Sk Az adatok átlagárakat tükröznek Pozsonyban nagyobb a fizetés, ám drágább az élet A korona árfolyamát megnyugtató kijelentések sora Nem minden a magas bér Kizárható a kurzuskilengés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Epetjes. A szlovák fővárosban dolgozók az idei első félévben átlagosan 25 ezer koronás bruttó bérrel büszkélkedhettek, ami 6 ezer koronával haladja meg az országos átlagot, a gazdasági elemzők szerint ugyanakkor hamis az a nézet, hogy a Pozsonyban lakók életszínvonala minden területen fényévekre van a vidéki lakosságétól. Az egyik legszegényebbnek tekintett régióban, az Eperjesi kerületben az átlagos bruttó átlagbér például csak 14 ezer korona, az itt élők azonban néhány tekintetben jobban állnak, mint a fővárosiak. Egy háromszobás lakásra felvett jelzáloghitei a fővárosban például havi 20 ezer koronás törlesztőrészlettel jár, míg Epetjesen ennek az összegnek csak a harmadával kell számolnunk. Pozsonyban ugyanis egy háromszobás, 70 négyzetméteres lakáshoz átlagosan 3,5 millió koronáért juthatunk hozzá, Epetjesen ez 1,3 millió korona. A Szlovákiai Ingatlanügynökségek Nemzeti Ügynöksége (NARKS) szerint így míg a fővárosiak átlagosan több, mint 50 ezer koronát fizetnek egy négyzetméterért, az epeijesiek csak 20 ezret. Pozsonyban összehasonlíthatatlanul drágább a lakások bérlése és a szolgáltatások többsége is. Azt azonban a gazdasági elemzők is elismerik, hogy az energiaszolgáltatóknak Pozsonyban is ugyanannyit fizetnek, mint vidéken, sőt a vízszolgáltatás például a fővárosban olcsóbb, mint Epetjesen. Ugyanez a helyzet az élelmiszerekkel is. Pozsonyban a nagy üzletláncok konkurenciaharca leveri az árakat, míg a vidéki városokban és a falvakban a gyérebb üzlethálózat miatt a kereskedők a kedvük szerint szabhatják az árakat. (S, ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az államháztartási hiány idei nagysága még akkor is jobban alakul az eredetileg tervezettnél, ha a deficitbe beleszámítjuk az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat által javasolt tételeket - közölte tegnap Frantisek Palkó pénzügyi államtitkár az euró bevezetéséről szóló konferencián. Palkó ezzel megerősítette Ivan Sramko jegybanki elnök minapi állítását, aki szerint az Eurostat igényeinek figyelembe vétele sem veszélyezteti az euró 2009-es átvételét. Az euróhoz szükséges maastrichti kritériumok egyike, hogy az államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százalékát. Az Eurostat igényei várhatóan 0,2 százalékponttal mélyítik az idei éves hiányt, ám ez még így sem lesz több 2,9 százaléknál. A Fico-kormány pedig tegnap kötelezte magát arra, hogy aj övő évi állami költségvetést úgy állítják össze, hogy az államháztartási deficitet az ideinél is jobban lefaragják, mégpedig a GDP 2,3 százalékára. Ezek fontos, a piac irányába tett megnyugtató kijelentések, melyek a korona árfolyamát erősítik. Ezt azért lényeges leszögeznünk, mert a korona az Eurostat szeptemberi figyelmeztetése hatására látványos zuhanórepülésbe kezdett, néhány nap alatt több mint 60 fillért gyengült az euróhoz viszonyítva. Tegnapra viszont már kis híján helyreállt a rend, újra 33,500 korona/euró volt a kurzus. Ez is jelzi, hogy Szlovákia fizető- eszköze mennyire ki van téve a pénzpiacok éppen uralkodó hangulatának, márpedig az intenzív kurzuskilengés megnehezíti a tervezést, a távlatos gondolkodást. Ha 2009-ben sikerül bevezetnünk az eurót, akkor stabillá válik a pénzügyi környezet, (shz, s) A SARIO beruházás-támogató állami ügynökség idén már több mint 1 milliárd euró működőtökét vonzott Egyre több külföldi beruházó tart a keleti régióba ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A SARIO beruházástámogató és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség 2007 első 9 hónapjában 48 beruházást vezényelt le sikerrel, az invesztíciók révén a közvetlen külföldi működőtőke beáramlása már szeptember végén túllépte az 1 müliárd eurós határt (konkrétan 36,002 milliárd korona) - közölte tegnap Peter Hajas, a SARIO vezérigazgatója, ami jelentős előrelépés a 2006-ban produkált 607 millió euróhoz képest. A beruházások révén 11 247 új munkahely születik, ám az állások száma akár 12 600-ra is felfuthat. Az állami ügynökség tehát a tavalyinál jobban muzsikál, 2006 első háromnegyed évében ugyanis mindössze 31 projektumot zárt le, ami együttesen 7451 állást eredményezett. Az igazi felfutás az utolsó negyedévben várható, tavaly például az utolsó 3 hónapban 34 projektum végére tettek pontot. A SARIO örömmel nyugtázta, hogy egyre több beruházást sikerül az elmaradottabb keleti régiókba csábítania. Az idei 48 beruházásból 15 tart a kassai és az epeijesi kerületbe, ami az első 9 hónapban lezárt ügyletek 30 százaléka. Az állami ügynökség napjainkban 184 projektumon dolgozik, ha valamennyi, Szlovákiát célba vevő társaságot sikerülne hozzánk csábítani, akkor az további 3,5 milliárd eurós működőtőke-invesztíciót jelentene. Egyébként az ügynökség révén Szlovákiát választó cégek nem mindegyike igényel állami támogatást, 40 százalékuk kimondottan csak az itteni lehetőségek miatt telepedne le. Peter Halas nem zárta ki, ám nem is erősítette meg, hogy további autógyártókkal is tárgyalnak. A vezérigazgató szerint a keleti országrészben még egy, Peugeot- Citroen kategóriájú nagyberuházásra volna kapacitás. Szerinte Szlovákia még mindig vonzó a külföldi társaságok számára, az egyedüli tényleges korlátozó tényezőt a szakképzett munkaerő szűkös száma jelenti. Végezetül a SARIO- nál külkereskedelmi lehetőségek, külföldi beruházások és strukturális alapok merítése iránt is lehet érdeklődni - az utóbbi kategóriában az ipari parkokra nyújtanak dotációt (november 19-ig lehet jelentkezni). (shz)
