Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-09 / 232. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 9. Agrárkörkép 17 Csökken az érdeklődés nemcsak a verseny, hanem maga a mezőgazdaság iránt is Országos szántóverseny Szeptember végén az Érsekújvár melletti Bánkesziben (Bánov) sorrendjében immár 12. alkalommal rendezték meg a valaha szebb napokat is látott országos szántóversenyt, amelyen szimbolikusan, de talán inkább szervezési és finanszírozási problémák miatt mindössze 12 versenyző mérte össze a tudását abban, hogy melyikük tud szebb, egyenletesebb barázdát kiszakítani a földből. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Míg az előző években regionális vagy kerületi szinten zajló selejtezőkön szereztek jogot a versenyzők az országos megmérettetésben való részvételre, az idén már csak jelentkezniük kellett. A 12 résztvevő között Kabók Gábor az Udvardi Összevont Középiskola képviseletében vett részt a versenyben. Az említett iskolában mezőgazdasági szakon már végzett farnadi fiatalember nem ismereden a versenyzők között, hiszen 3-^1 éve rendszeresen részt vesz ezeken a szakmai rendezvényeken, sőt külföldi versenyeken is megfordult már. Pár évvel ezelőtt még az iskola diákjaként az országos versenyen a juniorok köKabók Gábor az ekék beállítása közben zött az első helyen végzett, az ösz- szetett versenyben pedig a 3. helyet szerezte meg. Sajnos, a verseny iránt az utóbbi években egyre csökken az érdeklődés, tavaly például a magyar nyelvű mezőgazda- sági iskolák képviseletében még az ipolyságiak versenyzője is szerepelt a megmérettetésben, de idén már ők sem jöttek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mezőgazdaság, mint szak- tantárgy iránt az említett tanintézetekben egyre kisebb az igény. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb az erre a szakra jelentkező tanulók száma, állította Kóta Róbert az Udvardi Összevont Középiskola igazgatója, aki szintén megtekintette védencük szereplését a versenyen. Jelenleg az agrárvállalkozói szak keretében tanulják a szakmát a diákok. Szabó Vilmos, az iskola szakoktatója, aki Kabók Gábor felkészülésében rendszeresen segédkezik, még emlékszik a 30-35 évvel ezelőtti kezdetekre is, akkor még az egykori KGST tagországok szintjén is megrendezésre került a legjobb szántók seregszemléje. Megerősítette az igazgató szavait, a mezőgazdasági szakra nagyon kevesen jelentkeznek, így a szántóversenyzők utánpódása is akadozik. Amint elmondta, a verseny szakmai elbírálásában főleg az első barázda meghúzása a legfontosabb, ezt a bírák külön is vizsgálják, de természetesen a sorok egyenessége, megadott mélységének betartása, a szántás tisztasága (például tarló nem maradhat a felszínen) szintén sokat nyom a latban, illetve a 100 x 20 méteres területen időre elvégzett szántás minőségének elbírálásában. Maga az eke külön beállítást igényel, valójában több hidraulikus rendszer összehangolása révén születik meg a szántás eredménye. Az udvardiak ekéjét a Kverneland céggel való együttműködés eredményeként szerelték fel a szükséges berendezésekkel. Kabók Gábor ekéjén három hidraulikus munkahengerrel állítható a művelet mélysége, fogásszélessége és szinttartása. Hogy a beállítások meglehetősen jól sikerültek, azt a szántóverseny eredménye is igazolta. A 12. országos szántóversenyen, amelyet immár ismételten Dániel Nesticky, a zavari szövetkezet képviselője nyert meg, Kabók Gábor idén a harmadik helyet szerezte meg. (Kép és szöveg: tszl) Az energianövények termesztése befolyásolni fogja a hazai kukoricatermesztés termékszerkezetét is Kukoricafajták a biogáz előállításához UJ SZO-1SMERTETO Szeptember végén egyszerre három rendezvény résztvevője lehetett, aki elfogadta a KWS Semena Kft. vetőmag-forgalmazó cég meghívását az Érsekújvár melletti Bánkesziben rendezett szakmai napra, amelyen a cég által forgalmazott kukoricafajták bemutatója mellett szántóföldi gépszemle is zajlott, egyúttal itt rendezték meg a 12. országos szántóversenyt is. Az országos szántóversenynek ugyanis már évek óta az egyik fő szponzora a cég (erről egy másik cikkben számolunk be), így a szervezők a verseny megrendezésével nem is két, hanem három legyet ütöttek egy csapásra, lévén, hogy a szántók számára kijelölt versenyterület mellett egymás után zajlott a szántóföldi gépbemutató és az említett cég kukoricafajtákat felvonultató szakmai napja is. Ezen a résztvevők a már ismert fajták mellett a jövő évi piacra szánt újdonságokkal is megismerkedhettek. Amint azt Kovács Tamástól, a cég területi képviselőjétől megtudtuk, a kukoricafajták és -hibridek vetőmagjának kínálatában három szegmensre összpontosítanak: a szemes kukorica hibridek és süókukorica fajták mellett kifejezetten biogáz előállítására alkalmas fajtákkal is megjelentek a hazai piacon. A szemes kukorica hibridek közül a KWS 2376-os és a KWS 1393-as hibridek érdemelnek említést. Mindkét hibrid magyarországi vetőmagpiacon is sikeres, tehát joggal feltételezhető, hogy genetikai tulajdonságaikban is képesek jobban alkalmazkodni az itteni légköri és egyéb termesztési feltételekhez. A minőségileg magasabb hozamképesség és jobb stressztűrő képesség már eleve kiválasztási szempont volt e hibridek kinemesítése és tesztelése során. A KWS 2376 (FAO 350) kétvo- nalas lófogú, intenzív termesztési feltételek közé ajánlott, alacsonyabb növekedésű hibrid. Magas termőképessége a kukorica- és répatermesztő körzetekben való termesztésre predesztinálja, de a répatermesztő körzetekben süózásra is kihasználható. A KWS 1393 (FAO 440) szintén kétvonalas hibrid, de elődjéhez képest magasabb a szára, hosszabb a csöve, ugyanakkor a növény ellenálló a ledőléssel szemben. A hozamképesség és vízleadás tekintetében a szántóföldi kísérletekben évek óta a legjobbak között szerepel. Említést érdemel még az Amanda (FAO 400), amely eddig minden évjáratban stabü terméshozamokat adott. A hagyományos süókukorica fajták közül a Kaliffo (FAO 450) folyamatosan érő kétvonalas lófogú hibrid, amely jelentős nagyságrendű zöldtömeg meUett magas csőaránnyal is rendelkezik. A csövekben található szemmennyiség magas szintje alapján a fajta az ún. nedves (roppantásos technológián alapuló) szemtárolásra is alkalmas. Ugyancsak fontos tulajdonsága, hogy a változó talaj- és légköri feltételekhez jól alkalmazkodik. A másik említésre érdemes süókukorica, a KWS 0551 (FAO 530) szintén kétvonalas lófogú hibrid, rendkívül magas süótömeget (akár 70 t/ha) ad egységnyi területről, a belőle készített kukoricasüázs energiatartalma szintén nagyon magas. A kukoricabogár idei kártétele A kukoricabogár elleni védekezés módszerei Nemcsak vetésváltással A magas hozamképességhez megfelelő egészségi áüapot is társul. A kifejezetten biogáz előáüításá- ra alkalmas kukoricafajták jeüem- ző, erre a célra nemesített és szelektált tulajdonsága, hogy a nagy zöldtömeget adó növényből a baktériumok nagyobb mennyiségű gáz lebontására képesek. Az Atletico kifejezetten ezzel a céüal került a hazai termelőknek szánt kínálatba, mivel köztudott, hogy a biogáz elő- áüítása, az etanolgyártás meUett már a közeljövőben jelentős mértékben befolyásolni fogja a hazai kukoricatermesztés termékszerkezetét is. A KWS a többi céghez hasonlóan már most igyekszik kifejezetten ennek a célnak megfelelő kínálattal megszólítani az itteni termelőket. A szakmai rendezvénysorozat keretében szántóföldi gépbemutató zajlott, amelyen a talaj-előkészítés műveleteitől kezdve a különböző vetési módszereken át a növény- áüományok kezelésére alkalmas gépekig gyakorlati műveletek végzése közben is megismerkedhettek a résztvevők, (tszl) Az Atletico a biogáz előállítására ajánlott (A szerző felvételei) Az Agrio ervezésében szántóföldi gyakorlati gépbemutató is zajlott UJ SZO-OSSZEFOGLALO Az intenzív mezőgazdasági termelésben a legtöbb kárt általában a termesztő körzetekbe behurcolt idegen eredetű kártevők okozzák. Ennek legfőbb oka, hogy az adott térségben nincsenek természetes eüenségeik, amelyek visszaszorítják, vagy a károsítási küszöb alatt, elfogadható szinten tartják a károkozók népességét. Ilyen kártevő az amerikai kukoricabogár • (Diabrotica virgifera), amelyet a 90-es évek elején Amerikából hoztak be a Balkánra, s innen terjedt el fokozatosan Közép-Euró- pában. Nálunk a küencvenes évek végén, az ezredforduló elején észlelték először, s egy röpke fél évtized elegendő volt ahhoz, hogy az itteni kukoricaföldeken is tartósan megvesse a lábát, s ma már számottevő károkat okozzon a termesztőknek. A kártevő, amelynek évente egy nemzedéke van, pete alakban telel át a talaj felső rétegében, ugyanakkor a repülő imágók vándorlása nyomán terjed egyre északabbra. A legnagyobb károkat a lárvák okozzák a kukorica gyökerének megrá- gásával, ennek következtében a növény megdől, majd eltörik és elszárad. Jeüegzetes tünete az „S”-alakú ún. lúdnyak-görbület. A kukoricabogár imágói a leveleken és a kalászokon okoznak károkat, előbb a leveleken hámozgatnak, majd a bibét és a címerben a virágport eszik. A bibeszálak elrágása miatt különösen nagy forróságok alatt a csövek megtermékenyülése csökken, vagy akár teljesen el is maradhat, ahogyan ez idén több térségben is megtörtént. A Diabrotica eüeni védekezésben az amerikai tapasztalatok alkalmazásából indulnak ki az ajánlások. A védekezés összehangolt egymáshoz kapcsolódó folyamatokra épül, elsősorban a következőkre keü koncentrálni: vetésváltás, megfelelő talajművelés, az optimális vetési és betakarítási időpontok betartása, rezisztens fajták termesztése, biológiai növényvédelem, talajfertőtlemtés a lárvák ellen, áüománykezelés az imágók ellen. Nagyon fontos az imágók monitorozása, mivel a következő évi gyökérkártétel megközelítőleg egyenes arányban áh az imágók előző évi egyedsűrűségével. Amerikai adatok alapján az első évben a növényenként! 1 lárva egyedsűrű- ség még a gazdasági károkozás szintje alatt tartja a károkozókat, ez a második évben 1,5 lárva/nö- vény értéket is elérheti. Az ettől magasabb értékek esetén már feltétlenül indokolt a védekezés. Az imágók esetében a kukoricatábla nagyságától függetlenül 12 ragadós sárga színcsapdát keü kihelyezni. Ha a színcsapdákban naponta befogott imágók száma átlagosan meghaladja a hatot, az imágók népessége a gazdasági károkozás szintjének határára jutott. Egy másik gazdasági kártételi szint-küszöb az öt imágó/csőkezdemény, amikor a bibeszálaknak még kevesebb mint a fele nem bámult meg. Az agrotechnikai módszerek közül a vetésváltásnak van, ületve volt a legnagyobb szerepe, de ez sem örökké tartó megoldás, mert Amerikában például a szója, mint vetésváltó növény sokáig megoldást jelentett a károkozó terjedésének megakadályozásában, újabban azonban a Diabrotica már olyan szójaföldek talajába is lerakja a petéit, amelyet a következő évben kukoricával terveznek bevetni. Magyarországi tapasztalatok alapján a korai, áprilisban vetett kukoricában a lárvák súlyosabb károkat okoztak, műit a későbbi vetésű, rö- videbb tenyészidejű áüományok- ban. A nemesítés során az USA-ban olyan sűrűbb gyökerű fajtákat is kinemesítettek, amelyek könnyebben viselték el a lárvákártételt. A másik út az ún. Bt kukorica, amely olyan toxigént tartalmaz, amelyet nem kedvel a kukoricabogár, s így az üyen áüományt inkább elkerüli. A Bt. kukorica termesztése már nálunk is megkezdődött, viszont számolni keü a génmódosított növények termesztésével kapcsolatos megkötésekkel. A vegyszeres védekezésben nálunk egyelőre csak az Agrovita által előzetesen engedélyeztetett módszer a kukoricabogár eüen hivatalosan elismert technológia. Újabban sokat emlegetik az Invitet, mint csalogató hatású készítményekkel dúsított rovarölő szert, ameüyel Magyarországon már jó eredményeket értek el. Ennek hatóanyaga a kukurbitacin, nem növényvédőszer-hatóanyag, hanem táplálkozási stimuláns (egy keserű dinnyefajból kivont anyag koncentrátuma), ami a rovarokat táplálkozásra készteti, így köny- nyebben elfogyasztják a kijuttatott vegyszereket is. Az FN Agro cég szintén nemrégiben kezdte el saját rovarölő készítményeinek vizsgálatát és engedélyeztetési eljárását a kukoricabogár eüeni felhasználásra. El keü azt is mondani, hogy a lárvák ellen csak részben nyújtanak védelmet a felszívódó csávázószerek, a visszaszorításukra a talajfertőtlenítés is alkalmazható, bár ez nagyon drága. A legelőnyösebbnek egyelőre a vetéssel egyme- netben végezhető sorkezelés tűnik. Szerves foszforsav-észter, kar- barnát és piretroid hatóanyagú készítmények alkalmasak erre a célra. Az áüományban történt sorkezelés (ek) nem olyan hatékony- (ak). Az imágók áüományának gyérítésére a légi permezetést vagy hidas traktor alkalmazása is ajánlott, a megfelelő hatás eléréséhez nagy permetlémennyiség kijuttatására van szükség, (tszl)
