Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-09 / 232. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 9. Külföld 9 Pánik Lengyelország bagdadi kirendeltségen Négy bomba a követségnél MT1-H1R Bagdad. Pokolgépek robbantak fel hétfőn Bagdadban a lengyel nagykövetség közelében; az iraki rendőrség közlése szerint egy em­ber meghalt, és öten megsérültek. „Négy robbanás volt a követségtől különböző távolságra reggel és ko­ra délelőtt. Az első nagyon erős volt. Nem hiszem, hogy mi lettünk volna a célpont” - mondta a len­gyel ügyvivő, hozzátéve, hogy a de­tonációk nem követelnek áldozato­kat a követség alkalmazottai közül. A múlt szerdán a bagdadi len­gyel nagykövetet megsebesítette egy pokolgép, s azóta is kómában van. Kíséretének egy tagja és két iraki civil életét vesztette. Bagdad belvárosában egy piac­nál robbant fel hétfőn egy gépkocsi­ba rejtett szerkezet. Négy ember meghalt, 11 személy, köztük négy nő és három gyerek megsérült. Fél órával később egy másik „gép­kocsibomba” lépett működésbe a főváros keleti részén, egy forgalom- ellenőrző pontnál, ott egy ember meghalt, és négyen megsérültek. A külügyminiszter előbb egyeztet a szövetségesekkel Csehország kivonul Irakból MTI-H1R Prága. Csehország Irakban szol­gáló katonáinak fokozatos kivoná­sát tervezi - idézték cseh lapok hét­főn Karel Schwarzenberg külügy­minisztert. Állítólag már javában készül a prágai külügyminisztéri­umban a fokozatos csapatkivonás terve. Schwarzenberg nem említett konkrét dátumot, és hangsúlyozta, hogy „mindezt még meg kell be­szélnünk szövetségeseinkkel”. Mintegy száz cseh katona állo­másozik az arab országban. Több­ségük a nemzetközi kontingens egyik támaszpontjának őrizetét lát­ja el a dél-iraki Bászra közelében. Három katona az iraki hadsereg tisztjeinek kiképzéséhez nyújt se­gítséget Bagdadban a NATO iraki kiképzési programja keretében. Állítólag további alakulatok kellenének Afganisztánba Több katonára van szükség MT1-H1R Koppenhága. A NATO főtitkára felszólította az észak-atlanti szerve­zet tagállamait, hogy küldjenek több katonát Afganisztánba, mert a rendelkezésre álló élőerő és techni­ka szűkössége akadályozza a szö­vetség ottani küldetésének végre­hajtását. Jaap de Hoop Scheffer koppenhágai látogatásán tegnap közölte: az afganisztáni misszióhoz való hozzájárulások kérdése nagy súllyal szerepel majd a 26 tagállam védelmi minisztereinek e hónap­ban sorra kerülő hollandiai találko­zóján. Anders Fogh Rasmussen dán mi­niszterelnök is sürgette a többi tag­államot, hogy megfelelő létszám­ban állítsanak ki csapatokat az af­ganisztáni katonai műveletekhez. „Nem engedhetjük meg, hogy Af­ganisztán ismét terroristák bizton­ságos menedékhelyévé váljék” - in­dokolta az újabb felajánlások szük­ségességét. Mintegy 40 ezer NATO-katona állomásozik jelenleg az ázsiai or­szágban, de a hadszíntéri parancs­nokok szerint ez nem elegendő a feladatok ellátásához, különösen a kormányellenes tálib lázadóktól megszerzett területek megtartásá­hoz. Jelentéseik szerint több heli­kopterre, gyorsan bevethető, moz­gékony alakulatra lenne szükség, és több kiképzőre, hogy javítható legyen az afgán hadsereg hadra­foghatósága. Az iráni elnök bírálói és szimpatizánsai csaptak össze „Ahmadinezsád diktátor!” MT1-H1R Teherán. „Halál a diktátorra” - skandálta több tucatnyi diák teg­nap a teheráni egyetemen, és ösz- szecsapott Mahmúd Ahmedme- zsád iráni elnököt támogató diák­társaival. A fiatalok sem maradtak adósak: miközben hevesen lökdös- ték és taszigálták ellenfeleiket, azt kiabálták, hogy „forradalmi elnök, támogatunk téged”. Az államfő a nap folyamán beszédet mond az egyetemen a tanulmányi év kezde­te alkalmából. Az iráni elnök és kormánya azt bizonygatja, hogy tá­mogatja a szólásszabadságot és a konstruktív ellenzékiséget. A diá­kok viszont arra panaszkodnak, hogy néhányukat, akik bírálták az elnököt, őrizetbe vették vagy kitil­tották a felsőoktatásból. Palesztin nők és gyerekek tüntettek tegnap Gázavárosban rokonaik szabadon bocsátásáért (SITA/AP-felvétel) Meglepő javaslattal állt elő egy szélsőjobboldali miniszter Izrael részleges kivonulást fontolgat? MTl-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli kormány­ban is meglepetést keltve Avigdor Liberman szélsőjobboldali minisz­ter vasárnap egyes kelet-jeruzsále- mi arab negyedekből való kivonu­lást javasolt a zsidó államnak arra az esetre, ha békemegállapodást kötne a palesztinokkal - közölték kormányforrásból. Hájim Ramón miniszterelnök- helyettes tegnap közölte: a kor­mány támogatni fogja Jeruzsálem megosztását, amely a hírek szerint a novemberi nemzetközi Közel-Ke- let-konferencián teendő izraeli-pa­lesztin nyilatkozat egyik kulcsfon­tosságú kérdése. A stratégiai ügyek minisztereként tevékenykedő Li­berman felvetette: békeegyezmény esetén terület- és lakosságcserét kellene végrehajtani, így Izrael le­mondana Kelet-Jeruzsálem egyes arablakta negyedeiről. Liberman szóvivője úgy pontosította a javas­latot, hogy az egyes, Jeruzsálem peremén elhelyezkedő, sűrűn la­kott negyedekre, például a Soafat menekülttáborra vonatkozik. Ra­món szerint a palesztinok államuk fővárosát Jeruzsálemnek abban a részében alakíthatnák ki, amelyet Izrael az 1967-es közel-keleti hábo­rúban foglalt el Jordániától. A mi­niszterelnök-helyettes szerint a centrista Munkapárt szintén támo­gatja majd a javaslatot. Ajobbolda- li ellenzék hevesen tiltakozott a fel­vetés ellen, azzal vádolva Liber- mant, hogy feladta Jeruzsálem oszthatatlanságának elvét. Az illetékes nyomozó szerint felderítették a megölt újságírónő ügyét Moszkva már ismeri Politkovszkaja gyilkosát Moszkva. Felderítették az Anna Politkovszkaja -a Novaja Gazeta tényfeltáró újságírónője - ellen egy év­vel ezelőtt elkövetett gyil­kosságot. Tudják, kinek volt része az ügyben, ki volt a gyilkos, és vannak el­képzelések a megrendelő­ről is - jelentette ki Petrosz Garibján, az orosz ügyész­ség illetékes nyomozója. MTl-JELENTÉS A Novaja Gazetában tegnap megjelent interjúban Garibján el­mondta: a bérgyilkosság ügyét felderítették, de az már más kér­dés, hogy a megrendelőtől a vég­rehajtóig az egész láncolatot fel kell tárni, és elő kell készíteni á bíróság számára a cáfolhatatlan bizonyítékokat. Az ügyben eddig 11 személlyel ismertették az ellenük felhozott vádakat, s az illetők közül 10 őri­zetben van, de a lista ezzel még nem ért véget. „A tulajdonképpeni gyilkos előtt még nem ismertettük a váda­kat, de tudjuk, ki az” - mondta. Arra a kérdésre, hogy a gyanúsí­tottak a gyilkosság közvetlen szer­vezői és végrehajtói-e, Garibján így válaszolt: „A végrehajtók te­kintetében a válasz igen, s ha a szervezőkön azokat értik, akik ko­ordinálták a végrehajtók tevé­kenységét, és összehangolták a láncolat egyes elemeit, akkor a vá­lasz szintén igen.” Jelenleg a nyomozás a résztve­vőkkel és a szervezőkkel foglalko­zik, ami pedig a megrendelőket il­leti, vannak érdekes feltételezé­sek - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ennél többet jelenleg nem mondhat. A nyár végén a legfőbb ügyész jelentette be váratlanul, hogy a nyomozásban előrelépés történt, s több személyt őrizetbe vettek. Anna Politkovszkaja főleg az emberi jogok csecsenföldi megsér­téséről szóló cikkeivel szerzett ne­vet magának. Tavaly október 7-én, háza liftjében ölték meg. Londonban a minap átadták a mostantól évente odaítélendő Po- litkovszkaja-díjat egy csecsenföldi újságírónőnek, Rómában teret ne­veztek el róla. A hét végén, halála évfordulóján a világ számos orszá­gában és Oroszország több váro­sában is megemlékeztek róla. A moszkvai megemlékezések egyi­kén elhangzott: Politkovszkaja 1993 óta a 211. újságíró volt, akit megöltek Oroszországban. A francia köztársasági elnök tegnap fogadta Mirek Topolánek cseh kormányfőt és Lech Kaczynski lengyel elnököt is Nicolas Sarkozy „mosolyoffenzívája” Kelet-Európa felé MTl-HÍR Párizs. Budapesti és szófiai láto­gatását követően Nicolas Sarkozy francia államfő tegnap egymás után fogadta hivatalában Mirek To­polánek cseh kormányfőt és Lech Kaczynski lengyel elnököt. A Le Monde című francia napi­lap szerint Sarkozy kelet-európai származásának vállalásával „mo­solyoffenzívát” indított Kelet-Euró- pa hányába, új szövetségeseket ke­resve Franciaország 2008-as euró­pai uniós elnökségéhez. Míg Magyarországon édesapja hazáját üdvözölte, addig Bulgáriá­ban először nevezte magát Sarkozy „félig kelet-európainak”. A lap sze­rűit annak ellenére, hogy a francia államfő és magyar édesapja között továbbra is távolságtartó a viszony, Sarkozy elhatározta: a kelet-euró­paiak meghódítása érdekében vál­lalja a származását. Kelet-Európa irányába Francia- ország érdeklődése ugyanis nem kizárólag érzelmi töltetű. Az egy­szerűsített európai szerződés lisz- szaboni elfogadása és az unió fran­cia elnöksége előtt Sarkozy Fran­ciaország barátainak hagyományos körén kívüli új szövetségeseket ke­res. Az elnök egyik tanácsadója úgy nyüatkozott a lapnak, hogy Európa újraindításához a francia diplomá­cia jelenleg új koalíciókat próbál létrehozni. Ehhez pedig - az elnöki hivatal szerint - Sarkozy kihasználja előd­je, Jacques Chirac hibáit, aki az ira­ki válságban az Egyesült Államokat Tárt karokkal kelet felé. Sarkozy Kaczynskit üdvözli a párizsi Elysée pa­lota előtt. (CTK/AP-felvétel) támogató kelet-európai országok­ról azt mondta, hogy „elmulasztot­ták a kedvező alkalmat a hall­gatásra”. Kelet-európai tárgyaló- partnereit Sarkozy személyesen biztosítja arról, hogy nem az euró­pai B-válogatottba tartoznak, és hogy nem csak „vattaként” van rá­juk szükség. Hosszan beszél „tragi­kus történelmükről” és arról a hosszú útról, amelyet a kommuniz­mus láncaitól való megszabadulás érdekében kellett megtenniük, majd a bolgár ápolónőkhöz hason­lóan biztosítja őket arról, hogy töb­bé nem lesznek egyedül. Franciaor­szág mindig mellettük lesz. Sarkozy elnökké választása előtt, 2002-től kezdve rendszere­sen látogatta a kelet-európai or­szágokat. RÖVIDEN Kimennének a román orvosok Bukarest. A fiatal romániai orvosok majdnem fele külföld­ön vállalna munkát - derül ki egy tegnap közzétett felmérés­ből, ezért a román kormány megnehezítené az orvosok külföldi munkavállalását. Eu­gen Nicolaescu egészségügyi miniszter közölte: a kormány arra akarja kötelezni az orvo­sokat, hogy munkavállalásuk pillanatától számítva legalább kiképzési idejük kétszeresét dolgozzák le a román egész­ségügyi rendszerben. (MTI) Brown biztos a dolgában London. Elismerte tegnap a brit kormányfő, hogy fontolóra vette az előrehozott választá­sok kiírását, amiről a hétvégén végül letett. Brown a Downing Street-i miniszterelnöki hiva­talban tartott tegnapi nemzet­közi sajtóértekezleten jelentet­te ki először személyesen, hogy gondolkodott az idő előt­ti választásokon. Mint hozzá­tette: jóllehet bizonyos benne, hogy a kormányzó Munkás­párt megnyerte volna a válasz­tásokat, ő előbb be akarja mu­tatni kormánya hosszú távú terveit. (MTI) Brown bízik a Munkáspárt­ban (Re u te rs-f e I véte I) Elengedik a volt minisztert Tbiliszi. Egy grúziai bíróság tegnap elrendelte Iraklij Ok- ruasvüi volt védelmi miniszter óvadék melletti szabadlábra helyezését. Iraklij Okruasvilit szeptember 27-én vették* őri­zetbe, miután gyilkosságra való szövetkezéssel és korrupcióval vádolta meg Mihail Szaakasvili grúz elnököt. Okruasvili vissza­vonta az elnök ellen emelt vá­dakat, és beismerte, hogy poli­tikai okokból követte el - közöl­te hétfőn Nika Gvaramia fő­ügyész-helyettes. (MTI) Meglepetés a Bundestagban Berlin. Nagy visszhangot ki­váltó javaslattal állt elő Nor­bert Lammert, a német parla­ment CDU-s elnöke, aki nyilat­kozatában több jogot követelt az ellenzéknek. Lammert sze­rint az ellenzéki pártok számá­ra lehetővé kell tenni, hogy ja­vaslatukra össze lehessen hívni a Bundestag rendkívüli ülését, függetlenül attól, hogy milyen létszámú frakcióval rendelkez­nek. Lammert elfogadhatat­lannak nevezte, hogy egy-egy fontos kérdést csak azért nem lehet megvitatni, mert a kor­mánypártok parlamenti több­ségükből fakadóan megakadá­lyozzák azt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents