Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-05 / 204. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 5. Szülőföldünk 27 Vágsellyén a képviselő-testület elé kerül a hosszabb távú városi gazdasági-fejlesztési stratégia tervezete Nyugat-Szlovákiában 2013 után egyre nehezebb lesz pályázni Sporttelep építése is szerepel a gazdasági-fejlesztési stratégiában (Szőcs Hajnalka felvétele) Vágsellye. Nemrég fejezték be és a szeptemberi testületi ülésen kerül a helyi képviselő-testület elé Vágsellye város gazdaságfejlesztési stratégiájának terve. Erről Vajda Tibor, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója tájékoztatta lapunkat. GAÄL LÁSZLÓ Az ügynökség a Fórum Ügynökséggel közösen, pályázati úton nyerte el a tanulmány kidolgozásának jogát. A gazdaságfejlesztési stratégia elfogadása alapfeltétele annak, hogy az egyes operatív programok keretében a város pályázni tudjon a nemzeti fejlesztési terv alapján felhasználható uniós támogatásokért. „A város gazdasági-fejlesztési terve tulajdonképpen egy kézikönyv vagy útmutató arra vonatkozóan, hogy mire és milyen szinten nyújt be a város pályázatot - magyarázta Vajda Tibor. - Két alapvető szempont érvényesül. Az első: mit szükséges a városban felújítani, hogy az itt élő lakosok jól érezzék itt magukat, hogy növekedjen az életszínvonal. Ide tartoznak az iskolák, a közvilágítás, a közúthálózat, az egészségügyi és szociális létesítmények felújítása. A másik vetület: mit kell tennünk azért, hogy a város érdekesebbé, vonzóbbá váljon a beruházók számára.” Az igazgató konkrétabb elképzeléseket is megvilágított: idegenforgalmi létesítmények építését, ipari övezet kialakítását, inkubátorházak létesítését fontolgatják. „Ezek a lépések mind arról szólnak, hogyan 2013-ban elképzeléseink szerint hogyan nézzen ki a város.” Vajda Tibor szerint Nyugat-Szlovákiában nagy gazdasági fejlődésnek lehetünk tanúi. Ez azt eredményezheti, hogy a programozási időszak végére a régió gazdasági fejlettsége eléri a bruttó össztermék, vagyis a GDP európai uniós átlagszintjének 75 százalékát, vagyis 2013 A programozási időszak végére a régió gazdasági fejlettsége eléri a bruttó össztermék uniós átlagának 75 százalékát. után Nyugat-Szlovákia számára sokkal nehezebb lesz uniós támogatást szerezni. Hogy addig Vágsellyén mi mindenre szeretnék felhasználni a támogatásokat? Az oktatási intézmények épületeinek a felújítására, a városi utak javítására, egyes lakótelepek komplex felújítására, tervben van egy sport- és relaxációs központ kiépítése, amelynek része lenne egy termálfürdő. „Ez utóbbival kapcsolatban voltak találgatások pro és kontra, hogy mekkora lehetne egy vágsellyei fürdő látogatottsága, ha itt van az új galántai termálfürdő, itt van a deáki és felsőszeli, meg a diószegi termálfürdő. Ehhez tudni kell, hogy a felmérések szerint a régió legnagyobb termálfürdőiben, a podhájskai (szenesei) és a párkányi létesítményben a főszezonban a napi vendégek száma elérte a 10-12 ezer embert. A szűkebb helyi régió lakosai ennek a felét sem teszik ki. Ezért nem kell félni attól, hogy nem lesz elég látogató, mert ilyen esetekben nem helyi, hanem regionális beruházásról beszélünk.” Hogy a beruházás milyen forrásból valósulhat meg, ez az igazgató szerint nagyon érdekes kérdés kezd lenni. „Brüsszelbe került az a regionális operatív program, amelynek az előző verziója kimondottan támogatta volna az idegenforgalmi létesítményeket, beleértve a termálfürdők építését. Az új regionális operatív program, amely most van elfogadás alatt, már csak létező idegenforgalmi létesítmények körül lévő kiszolgáló egységek, parkolók, nyilvános illemhelyek, közterek stb. felújítására nyújtana támogatást az ön- kormányzatoknak. Akik az előző évtizedekben építettek termálfürdőt vagy velnescentrumot, azok az évente növekedő profitból tudtak mindig újabb és újabb fejlesztésekbe invesztálni, a mostani beruházások már arról szólnak, hogy nagy tőkével rövid időn belül egy komplex létesítményt kell létrehozni, általában több százmilliós beruházással” - ecseteli a lehetőségeket az igazgató, de rámutat, hogy van egy új operatív program, amely a gazdaság erősítését célozza meg, és ebben nyilván lesznek az idegenforgalomra vonatkozó intézkedések is, de ez majd később tisztázódik. Az idegenforgalmi stratégiákban szerepel az idegenforgalmi létesítmények népszerűsítése, kiállításokon való részvétel, propagációs anyagok megjelentetése, információs irodák létrehozása, turistaösvények létrehozása a nevezetességek körül. Az említett városi gazdaság- fejlesztési stratégiai tervet a városi önkormányzat szeptemberi ülésén kellene jóváhagyni, ezután indul meg a terv implementációs folyamata. Ez azt jelenti, hogy az egyes intézkedések beruházási lehetőségeit a város pályázatok formájában fogja keresni. Ide tartozik majd a város pályázati rendszerének a kialakítása. Ennek a lényege az, hogy az elmúlt években sokan folyamodtak a városhoz támogatásért kulturális, sport, szociális jellegű tevékenységhez, és ennek átláthatóvá tételére kialakítanak egy alapítványt - Komunitná nadácia -, amely évente egyszer elbírálja majd a beérkező kérvényeket. Ezzel mindenkinek egyenlő esélyt biztosítanak a városi pályázati támogatások megszerzésére. A falunapokon Goldschmied Józsefet a lévai járásbeli község díszpolgárává avatták Égtájak Fesztivál - Várdaróctól Farnadig A Nádas Néptánccsoport az ünnepi gálaműsoron (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Fámád. Már hetedik alkalommal rendezték meg a Nádas Kulturális Klub és az önkormányzat, továbbá a budapesti székhelyű Égtájak - Határon Túli Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda közreműködésével az Égtájak Fesztivált. Az augusztus 10-12. közt zajlott fesztiválra még horvátországi néptánccsoportok is ellátogattak. A gálaműsorban többek közt az erdődi és a várdaróci Petőfi Sándor Néptánccsoport, a nagyölvedi Rozmaring Vegyes Kar, a nagyölvedi Kenderes Néptánccsoport, a zselízi Pengő zenekar, a farnadi Rozmaring asszonykórus lépett fel, s természetesen nagy sikert aratott a házigazda Nádas Néptánccsoport és a Kisnádas műsora is. Erdélyt Böjté Zoltán és felesége képviselte. Idén szerényebb keretek közt rendezték meg a fesztivált, mert az erdélyi néptáncosok most nem voltak jelen, s az idősebb nézők a szokásos menettáncot is hiányolták. A résztvevők először facsemetét ültettek a vadásztanyán, továbbá trófeakiállítás és egy horvátországi zenekar muzsikája tarkította a pénteki programot. Szombaton a kultúrház előtt Budapestről érkezett kézművesek tartottak bemutatót Goldschmied Józsefnek, az Égtájak Fesztiváliroda igazgatójának köszönhetően, aki Farnad község kulturális életének önzetlen és rendszeres támogatásáért, továbbá a falu külföldi jó hírnevének öregbítéséért a díszpolgári címet is átvehette Vrábel Károly polgármestertől. Kicsik és nagyok sportversenyeken, Trabant-húzásban, rajzversenyen mérhették össze tudásukat, képességeiket. Balázs Zoltán grafikus munkáit pedig az esketőterem előcsarnokában állították ki. Az ünnepi fogadáson részt vett Sárközy Klára, az MKP parlamenti képviselője is; ő a polgármesterrel együtt köszöntötte a jubüáló Imre Lászlónét, a Rozmaring asszonykórus vezetőjét, valamint Buják Vince fafaragót, a Magyar Kultúra Lovagját, aki székelykaput faragott Far- nadnak. A kaput a község fennállásának 850. évfordulójára faragta nyolc barátjával együtt - szombaton délután ezt is ünnepélyesen felavatták a kultúrház előtt. A perő- csényi Pásztor Csaba pedig a kapu- avatóra írt verset Itthoni pillanatok címmel. A Nádas Kulturális Klub 2000- ben alakult, célja a hagyományápolás, a népszokások, népi mesterségek felelevenítése, megőrzése, átadása a fiataloknak. Rendszeresen szervez kézművesnapokat, évente tábort, és társrendezője az Égtájak Fesztivál - Vendégségben Farnadon elnevezésű falunapoknak. A Nádas Kulturális Klub mellett működő Nádas Tánccsoport 1996-ban alakult, sikereit számtalan otthoni és külföldi fellépés is bizonyítja. Rendszeres résztvevői az Égtájak Iroda által határon túli magyar fiataloknak rendezett, Vendégségben Budapesten elnevezésű találkozónak. 2001-ben Farnadon rendezték meg az első Égtájak Fesztivált. Az Égtájak Iroda 12 éve folyamatosan bővülő programjai révén épít kapcsolatokat a kultúra eszközeivel a magyarországi és a határon túli régiók közt. A programok a magyar kulturális tárca, a fővárosi ön- kormányzat, valamint a határon túli ügyekkel foglalkozó minisztériumok, alapítványok, állami intézmények támogatásával, vállalatok, vállalkozók, magánszemélyek anyagi és nem anyagi jellegű hozzájárulásával valósulnak meg. A határon túli magyar fiatalok találkozója hétszáz magyar ajkú, hagyományait ápoló, őrző, kultúráját közössége erejével folyamatosan újrateremtő fiatalt vonz. Ebben segít Goldschmied József is, Farnad új díszpolgára, aki lapunknak röviden úgy nyilatkozott: bár otthon, Budapesten már nagyon rangos állami kitüntetéseket kapott, számára a farnadi megtiszteltetés a legértékesebb és a leginkább megtisztelő. „Farnad a második otthonommá vált” - mondta, (uoi) Az épületen teljes tető- és födémcserét kell elvégezni Megnyílt a mennyezet a sátorosbányai községházán SZÁSZl ZOLTÁN Sátorosbánya. (Siatorská Bu- kovinka). Körülbelül száz négyzet- méternyi vakolat és az azt tartó födém szakadt le a községi hivatal tanácstermében az augusztus 24-i pusztító vihar következtében. A tetővel már korábban is gondok voltak, állandóan beázott; a 20-25 évvel ezelőtti, szakszerűtlen javítások, beavatkozások következtében olyan helyekre bejutott az esővíz, ahol idővel statikai problémákat is előidézett. Az épületen teljes tető- és födémcserét kell elvégezni, a belső és külső vakolást ki kell javítani, teljes mázolásra és festetésre lesz szükség. A lezuhanó vakolat tönkretette a helyiségben lévő összes bútort, és megrongálta az itt elhelyezett számítógépeket is. Akár több százezer korona. Juraj Badinka, Sátorosbánya polgármestere lapunknak elmondta, a szerencsétlenségben órási szerencse, hogy a terem mennyezete éjjel, a vihar idején szakadt be. A tönkrement helyiségben voltak ugyanis azok a számítógépek, amelyeken a falubeli gyerekek napközben internetezni szoktak. Ebben a teremben ülésezik a a helyi képviselő-testület is. A községi hivatal épületére volt érvényes biztosítása az önkormányzatnak. Szinte minden tönkrement (Szekeres Éva felvétele) A városvezetők nem nézték jó szemmel az árverést Eladó Érsekújvár mosodája ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. Gejza Pischinger polgármester nem látta el kézjegyével a városi képviselők április 24-i határozatát a Povazská utcai mosoda eladásáról, ezért az ingatlan ezekben a napokban ismét kalapács alá kerül. Szeptember 6-án és 11-én tekinthetik meg az érdeklődők azt a két ingatlant, amelyet a város ön- kormányzata kínál eladásra a komoly szándékkal jelentkező vállalkozóknak, az egyik a mosoda, a másik egy megüresedett óvoda épülete. A pályázati javaslatot az árajánlattal együtt az érdeklődőknek szeptember 18-án délig kell leadniuk a városházán. A képviselők április 24-i ülésén nagy vitát váltott ki a város peremén található egykori ruhatisztító üzem eladása, ahol eredetileg a város vezetése a Nyitrai Kerületi Önkormányzattal közösen vállalkozói inkubátorházat akart létesíteni. Boris Koprda, a városi hivatal pályázati szakértője az ülésen hangsúlyozta: eddig ugyan nem sikerült pénzt szerezni az elképzeléshez, de ősszel újra pályázhatnának, mivel az átépítési tervek készen állnak. A városi képviselő- testület vagyonjogi bizottságának elnöke, Richard Schwarz az ingatlan iránt érdeklődő két jelölt (a Hykemont Kft. 7,6 müliót, és Zoltán Bala 7 miihót kínált) közül a többet ajánló cég elfogadását javasolta. A városi tanács azonban legalább 10 millió koronáért kívánta értékesíteni a mosodát. Pischinger Tibor képviselő az ügygyei kapcsolatban megjegyezte, hogy az ingatlant 16,9 millióra becsülték fel a szakértők, tehát ezen az áron kellene értékesíteni. Mivel a képviselők döntése alapján a Hykemont Kft. ügyvezetője is szót kapott a testületi ülésen, helyben 11 müliót ajánlptt fel a volt mosodáért és az igényelt telkekért, amelyek közül az egyiket jelenleg is bérlik. A cég 1991-től van jelen a piacon, és a többi közt konténerek gyártásával, azok exportálásával foglalkozik. Ajánlatát a képviselők többségi szavazattal elfogadták. Ágh Péter, a városi hivatal elöljárója már akkor furcsálta a képviselők hozzáállását, mivel a város vezetése négy éve csakis versenypályázat útján adott el ingatlant. Marián Bednár, a Hykemont Kft. ügyvezetője elmondta, jelenleg hatvan embert alkalmaznak, és az üzem bővítését követően további húsz munkahelyet szeretnének kialakítani. „Természetesen a mostani versenypályázatból az ingatlan bánt korábban érdeklődőket sem zárjuk ki. A város vezetése azonban nem tartotta szerencsésnek a képviselők akkori döntését” - tudtuk meg tegnap Ágh Pétertől. Megvételre kínált ingatlanok A Povazská utcában a felkínált ingatlanban korábban tisztító és mosoda működött, az egyik épület 6353 a másik 8242 négyzetméteres területen található, és a város mindkettőt egyszerre, legalább 16,9 mülió koronáért vagy annál magasabb áron szeretné értékesíteni. A másik eladásra szánt ingatlan a Kollár utcai volt óvoda tágas, 2705 négyzetméteres területen található épülete, amelynek a kikiáltási ára 5,9 millió korona. A beérkező pályázatokat elbíráló bizottság egyik fontos kritériuma lesz, hogy a leendő tulajdonos müyen céllal vásárolja meg az épületet, (száz)
