Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-05 / 204. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com A dobóruszkai hölgy értékes szalvétagyűjteménye már 32 220 darabból áll Sajógömör ötödször látta vendégül a nyári kézműves gyermektábor résztvevőit Kozák Antónia újabb világrekordja Kozák Antónia 2006-ban 21 ezer papírszalvéta birtokosaként lett Guinness-rekorder, az idei oklevet 30 300 darabos kollekciójával érdemelte ki (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Dobóruszka. Az Ung-vidéki községben élő Kozák Antónia nemrégiben újabb Guinness- rekordot állított fel, a hölgy tulajdonában van ugyanis a világ legnagyobb papírszalvéta-gyűjteménye. A szalvétagyűjtés világrekordját eddig is Kozák Antónia tartotta. 2006-ban 21 000 darabos kollekciójával előzte meg a belga Kathy Lernst, akinek 1976-óta „mindössze” 15 560 darabot sikerült összegyűjtenie. Kozák Antónia lapunknak elmondta, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve 1997-ben kezdett el gyermekkori hobbijával újra foglalkozni. 2004 novemberében már hivatalosan is ő volt a „versenyág” szlovákiai bajnoka, ehhez elég volt 4000 darab papírszalvétát birtokolnia. Mint mondotta, azután hogy erről az eseményről hírt adtak az országos napilapok, özönleni kezdtek hozzá a felajánlások. A segíteni szándékozók postán juttatták el hozzá az újabb és újabb szalvétákat, de volt olyan is, aki személyesen hozta el neki az ajándékát. A gyűjtemény így rövid időn belül 9, 12 majd 20 ezer darabosra nőtt, jelenleg 32 220 különböző papír- szalvéta van a hölgy birtokában. A kollekcióban vannak szlovákiai, magyarországi, kínai, amerikai, holland és afrikai szalvéták is, a legnagyobb 117 centiméter hosszú. Kozák Antónia vásárol és cserél szalvétákat, hasonló érdeklődésű társaival az internet segítségével szinte napi kapcsolatban van. Mint megtudtuk, a Guinness- rekordok könyvébe sem 2006- ban, sem az idén nem volt egyszerű bekerülni. Miután a hölgy levélben újra megkereste a világ- szervezet londoni központját, ők szigorú feltételeket szabtak a világrekord felállításához. Antóniának hivatalos személyek és tanúk jelenlétében újra kellett számolnia gyűjteményét, a szalvétákról pontos kimutatást kellett készítenie, és a rekordkísérletről fénykép- és filmfelvételeket is csináltak. A szigorú ítészek valószínűleg mindent rendben lévőnek találtak, ugyanis Dobóruszkára néhány hete megérkezett a világcsúcsot igazoló hivatalos Guinness- oklevél. A kétszeres világcsúcstartó szeretné tovább bővíteni a gyűjteményét, amelynek egyes darabjaiból Nagykaposon és Dobóruszkán is rendeztek már kiállítást. Kozák Antónia úgy nyilatkozott, nem szándékszik minden évben újra és újra hivatalosan bejegyeztetni a saját maga által megjavított rekordot, legközelebb majd akkor jelentkezik a Guinness londoni központjánál, ha a kollekciója 50 000 darabos lesz. Szórakozva tanultak Sajógömörben zsinórban ötödik alkalommal rendezték meg a nyári kézműves gyermektábort (korábban háromszor a szomszédos Tornaiján bonyolították le). ZS1GÁRD1 LÁSZLÓ Az, hogy ez létrejöhetett, főleg a Csemadok Nagyrőcei Területi Választmánya tornaijai irodájának, a kulturális minisztériumnak, a sajógömöri Csemadok- alapszervezetnek, valamint a helyi önkormányzatnak és természetesen az iskolának köszönhető. Egy héten át a bentlakásos táborban 52 alapiskolás ismerkedhetett a kézműves foglalkozásokkal. A hét közepén, három napon át a kálosai egyházi táborból is jöttek gyerekek. „A résztvevők öt napon át különféle kézműves foglalkozásokkal ismerkedhettek, mint például a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, gyékényfonással, batikolással, szövéssel és különféle bőrműves foglalkozásokkal. A gyerekek már az első nap szebbnél szebb tárgyakat fontak gyékényből és csuhéból, és kipróbálták a kézi szövőgépet is. Szinte mindenki készített kisebb-nagyobb táskát, mobiltelefonra tokot” - újságolta Tóth Erzsébet táborvezető, aki Molnár Katalinnal együtt vezette a főfoglalkozásokat. Öröm volt nézni a kisiskolásokat, milyen ügyesen bántak az agyagkoronggal, rövid idő alatt elsajátították az alapokat. Az ügyesebbek már néhány óra gyakorlás után szobrot készítettek. Nagy sikert aratott a nemezelés - szappanos víz segítségével, gyapjúból labdákat, képeket készítettek. Talán a kosárfonás volt a legnehezebb foglalkozás, ugyanis erőt és ügyességet igényelt a fűzfavessző hajlítása. A kisebbek éppen ezért jobbára csak nézelődtek, szurkoltak a nagyobbaknak. A foglalkozások - bárki szabadon választhatott - naponta reggel kilenctől délig tartottak, majd az ebéd után már sokkal lazább volt a program. Lehetett gólyalábon járni, sportolni, focizni, este pedig énektanulás és szalonnasütés színesítette a napi műsort. A gyerekek ellátogattak a közeli Várhegyre is, valamint megtekintették a süvötei Szarka Ferenc fazekasmester műhelyét és a be- retkei faluházat. „Nemcsak a környékről jöttek diákok, hanem távolabbról is, Rimaszombatból, Nagymegyerről és Dunaszerdahelyről. Vannak köztük olyanok, akik rendszeresen látogatják a sajógömöri nyári kézműves gyermektábort. Többen is azzal búcsúztak: jövőre ismét visszatérnek a Sajó-parti kisközségbe” - búcsúzott Tóth Erzsébet. Nemezelés Agyagozás Pásztor Gyula hetvenöt évesen úgy érezte, kezdenie kell magával valamit. Előbb csak a szőlőlugas útvesztőiben futott, majd átment a közeli alapiskola pályájára. Idén nyáron futórekordot döntött az idős érsekújvári szőlősgazda SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Pásztor Gyula bácsi birodalmában a történeteknek is éppolyan zamatuk van, mint a tetszetősen ívelő szőlőlugasok levelei közt mosolygó termésnek. A huszonnégy fajta szőlő termesztéséről híres 85 éves gazda korát meghazudtoló fürgeséggel siet elém, hogy a mazsolaszőlőnek becézett Perzsaszőlő árnyékában üdvözöljön. A fél évszázada ültetett szőlőtő az igazi! Gyula bácsi büszkén vezet be birodalmába, ahol az udvardi muskotály illata versenyre kel a világhírű Tramín borszőlőével. „A csemegeszőlők egyik legjob: bika, a fehér Csaszla (Chesse- las), annak a töve bizony már ötven éves! Van piros Csaszlám is és Muskát szőlőm, meg Zöld szil- ványim, annak is már negyven évesek a tövei. Sokan kidobják az öreg töveket, én pedig azt mondom, hogy annak van igazi értéke. Mint itt ni, ennek a fél évszázada ültetett Leánykának, amit a mama hozott Kürtről, ő a szőlőskertek királynéja!” - vezet beljebb illatos birodalmában a termesztő. Minden egyes tőnek külön története van. Gyula bácsinak már a Kisölveden eltöltött gyermekkora is a szőlővel és annak megmunkálásával fonódott össze. „Nagyapámtól tanultam a szőlészet csínját-bínját, falun nevelkedtem 12 éves koromig, a Garam és az Ipoly közti hegyekben mindenkinek volt szőlője! Majd a szüleim Érsekújvárba költöztek, hogy iskolába járassanak. Egyik kedvencem a Müller- Thurgau vagy a Sauvignon, belőlük finom bor készül. Kürtről való a Zöld Veltín (Veltynske zelené), és nincsen párja a Fekete Otellónak, de az Ottonel Muskotálynak sem!” - hangsúlyozza az idős gazda. Séta közben megjegyzi, hamarosan szüretelni fognak Milan szomszéddal, aki sokat segít neki a kertben. Gyula bácsi elmondása szerint, barátja valósággal beleszeretett a szőlészetébe. Hosszú lenne felsorolni azon fajtákat, amelyeket érsekújvári portáján Pásztor Gyula bemutatott nekünk, de volt köztük spanyol Malaga, ötvenéves Rizling-tő, Tokaji Hárslevelű Furmint is. Akadt olyan tő, amelyet kereken hatvan éven át keresett a szőlősgazda, majd az anyósa kertszomszédjánál bukkant rá. „Korábban az Elektrosvitben dolgoztam tervezőként, és hobbiként műveltem a szőlészetet. Két nagy fiam és négy unokám van, a mai fiatalok azonban nem érnek rá arra, hogy eltanulják a mesterséget, de mindig visznek haza finom kóstolót!” - beszél egy kicsit magáról is a vendéglátónk, majd ügyesen kitér a további faggatás elől, hogy ismét a szőlőről beszélhessen. Gyula bácsi büszke az idei termésre, soha nem látott, többkilós óriásfürtök bólogatnak felénk a lugas mennyezetéről, a szilvafákhoz hasonlóan, egy-egy tövet idén cölöppel kellett kitámasztani, nehogy a földre zuhanjon az értékes termés. Hetvenöt évesen kezdett el sportolni „Amikor elmúltam hetvenöt éves, úgy éreztem kezdenem kell magammal valamit. Elgémberedtek, megfáradtak a tagjaim, és szükségét éreztem annak, hogy kicsit megmozgassam őket. Előbb csak a szőlőlugas útvesztőiben futottam egy-egy kört, majd átmentem a szemközti Dévény utcai alapiskola pályájára. Később arra is késztetést éreztem, hogy megmérettessem magamat, ezért bejelentkeztem különféle versenyekre. Eljutottam Svédországba, Malmö- be az európai futóbajnokságra. A tizenhét versenyző közül én lettem a tizedik, elégedett voltam az eredménnyel, hiszen nagyon keveset edzettem a többiekhez képest, és még az izmomat is megrántottam valamivel a verseny előtt. Idővel rájöttem, hogy a százméteres futó- távon kell bizonyítanom, ezt tettem Nyitrán és Besztercebányán, az utóbbi helyen valaki megsajnált és amolyan szögecses futócipőt adott kölcsön nekem, amihez nem volt a lábam hozzászokva. Ezért azt mondtam, hogy inkább mezítláb futom le a távot” - tudjuk meg a kert hűsölőjében Gyula bácsitól. Beszélgetőtársunk elárulta, a napokban nagy sikert aratott Érsekújvárban. A hazai pályán a 85 éven felüli férfiak csoportjában indult, és megdöntötte százméteres távon az eddigi 33 másodperces rekordot, neki 23 másodperc alatt sikerült lefutni a távot! A hihetetlen erővel és energiával rendelkező, mosolygós férfi arra kér, ne sokat újunk arról, hogy tulajdonképpen miért is volt szüksége arra, hogy sporttal javítson erőnlétén. Az olvasó azonban mégiscsak teljesebbnek látja majd a mesterről alkotott képet ha megtudja, hogy Gyula bácsi a szőlészeten és sportoláson kívül három éve gondosan ápolja ágyhoz -kötött, beteg feleségét. Amikor a búcsúzáskor megkérdezzük tőle, mire készül a jövőben, vendéglátónk elárulja: szeretne eljutni az európai bajnokságra, és olyan erőt érez magában, hogy akár mind a tíz, idősek számára indítandó sportágban megmérettetné magát. Szerényen megjegyzi, kellene egy jó szponzor, mivel az utazással és bejelentkezéssel járó kiadásokat a betegápolás mellett nehezen tudná előteremteni. jyula bácsi birodalmában minden egyes szőlőtő mesélni tudna.... (Csuport István felvétele) Kosárfonás (A szerző felvételei)
