Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-26 / 221. szám, szerda

VI Pénzvilág ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com A szlovák biztosítási piac 2007 első felében is jelentős, 6,4 százalékos növekedést ért el, 29,4 milliárd korona előírt biztosítási díjösszeg mellett Már meghatározó súlyú az életbiztosítás ágazata A befizetett biztosítási díjakat kötegelik, majd befektetik A szlovák biztosítási piac 2007 első felében is je­lentős, 6,4 százalékos nö­vekedést ért el, 29,4 milli­árd korona előírt biztosítá­si díjösszeg mellett. A piac vezető szegmense ebben az időszakban is az élet- biztosítás volt, akárcsak a tavalyi év azonos idősza­kában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az életbiztosítási programokra előírt biztosítási díj az év első hat hónapjában elérte a 13,8 milliárd koronát, ami 10,7 százalékos emelkedést jelentett. Nőtt a nem életbiztosítás jellegű biztosítás és a vagyonbiztosítás aránya is, igaz csak kis mértékben. Az előző időszak viszonylagos stagnálása után azonban a 2,8 százalék is je­lentősnek számít, az előírt bizto­sítási díj ebben a szegmensben el­érte a 15,5 milliárd koronát. A leggyorsabban növekvő biztosítá­si program újra a befektetési egy­séghez kötött életbiztosítás volt, mely több mint 25 százalékkal nőtt. A 3,2 milliárd koronás előírt biztosítási díjjal 23 százalékos ré­szesedést ért el a teljes életbiztosí­tási piacon. A biztosítási piacot továbbra is - az előző évekhez hasonlóan - az 5 legnagyobb biztosító, az Alli- anz-Szlovák Biztosító, a Koopera- tíva Biztostó, az Amslico AIG Life, az ING Életbiztosító és a Kontinu- ita uralja. Együttes piaci részese­désük az előírt biztosítási díjat te­kintve meghaladja a 75 százalé­kot, mely jelentős piaci koncent­rációt jelent. A koncentráció azonban az utóbbi években eny­he süllyedő tendenciát mutat. Az életbiztosítási piacra még komoly fejlődés vár, az Európai Unió régi tagállamaiban például az egy főre jutó átlagos biztosítási díj éves szinten eléri az 1300 eurót. Ugyanez az érték Szlovákiában mindössze 300-400 euró között mozog. A szlovák gazdaság jó tel­jesítménye, a munkanélküliség csökkenése, a bérek emelkedése megteremtik a szükséges előfel­tételeket ahhoz, hogy az életbiz­tosítási piac növekedhessen, a la­kosság több pénzt fektessen a kü­lönböző biztosítási programokba. Az elkövetkező években tehát (Az SLSP archívumából) biztosítottak a piac növekedésé­nek feltételei. Változások a piacon 2007-ben Az életbiztosítási piac szem­pontjából a legjelentősebb ser­kentő tényezőnek az adókedvez­mények számítanak, melyek az utóbbi két évben jelentős növeke­dést eredményeztek. A 2005 ja­nuáijában életbe lépett változá­soknak köszönhetően ugyanis az életbiztosítási programokra fize­tett biztosítási díj egy részét, 12 ezer koronáig, le lehet írni az adó­alapból. A 2006-os év különleges­nek számított, ekkortól érvénye­sek azonos feltételek a harmadik pillér minden szereplője számára. 2006 januárjától a munkaadók költségként számolhatták el az al­kalmazottaik után fizetett biztosí­tási díjat - a bruttó béralap 6 szá­zalékának megfelelő összegig. Ezt a lehetőséget a jövedelemadóról szóló törvény utolsó módosítása 2006 végén megszüntette. Technikai kamatláb (TK): szá­mításszerű kamaüáb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkal­kulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg. Ez adja meg azt a minimális kamatot, me­lyet a biztosítónak el kell érnie. Ha ezt nem sikerül biztosítania, akkor az előírt hozamot saját va­gyonából kell pótolnia. A technikai kamatlábat alkal­mazni kell minden újonnan meg­kötött szerződésre, melyek a ka­matláb életbe lépése után köttet­nek meg. 2006 végéig a TK értéke a tőkefedezeti biztosítási progra­mok esetében 4 százalék volt, 2005 januárjától azonban je­lentős csökkenés történt: a tech­nikai kamatláb 2,5 százalékra esett vissza. A 2006 végéig érvé­nyes, viszonylag magas TK-t je­lentős marketingelemként hasz­nálták az alkuszok, ennek volt is mérhető, rövid távú hatása az előírt biztosítási díj összegére. Visszaesőben a vagyonbiztosítás Az elmúlt évben tovább erősö­dött az életbiztosítási programok aránya a vagyonbiztosításhoz ké­pest, de még így is elmarad a fejlett nyugati államokban tapasztalható aránytól. Az életbiztosítás és a va­gyonbiztosítás aránya 2007 első félévében 47:53 volt, míg Európa fejlettebb részében ez az arány for­dított, átlagosan mintegy 60:40 az életbiztosítási szegmens javára. Az elmúlt években azonban jelentős emelkedést könyvelhetett el, 40 százalékról sikerült feltornászni a részesedést 47 százalékra. Második nyugdíjpillér 2007 első felében mért 13 száza­lékos növekedés egyik „okozója“ minden bizonnyal a második nyugdíjpillérben érezhető bizony­talanság volt. A nyugdíjrendszer­ben várható, jelzett jelentős válto­zások növelték az ügyfelek ér­deklődését a harmadik nyugdíjpil­lér iránt, melybe bizonyos feltéte­lek betartása esetén az életbiztosí­tás is tartozik. A kormány eddigi lépéseinek hatása tehát már kimu­tatható a biztosítási piacon, ennek „köszönhetően“ egyre többen vá­lasztják az önkéntes spórolási ter­mékeket, mellyel megfelelő szin­ten tudják stabilizálni nyugdíjuk várható összegét, (lpj, pm) A gondosan megválasztott életbiztosítás alkalmas arra, hogy lehetőséget adjon az esetleges veszélyhelyzetek következményeinek megoldásához Napjainkban gyakran befektetéssel is ötvözik az életbiztosítást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az életbiztosítás az egyik leggyakoribb biztosítási forma, amely a különböző élethelyzetek­re való felkészülést segíti. A bizto­sítási esemény sokféle lehet, a születéstől egészen a halálig. Az sem szükséges, hogy kárral jár­jon, de anyagi helyzetében rend­szerint változást, terhet jelent a biztosítottnak, vagy annak, aki vi­selni kénytelen. A gondosan meg­választott életbiztosítás alkalmas arra, hogy növelje biztonságun­kat, és lehetőséget adjon az eset­leges veszélyhelyzetek következ­ményeinek megoldásához. A legegyszerűbb felosztás sze­rint az életbiztosítási programokat három alapvető csoportba sorol­hatjuk be. Az első csoport a tőke- fedezeti életbiztosítás, a második a befektetési egységhez kötött ho­zamú életbiztosítás, a harmadik pedig a kockázati életbiztosítás. Mindhárom más-más célcsoport számára nyújt megfelelő biztonsá­got, illetve más-más konkrét élet­helyzetben nyújt segítséget. Az életbiztosítás alaptípusai Ezt az alaptípust megtaláljuk minden biztosító kínálatában. A tőkefedezeti életbiztosítási prog­ram alapvető célja az anyagi hát­tér biztosítása váratlan élethely­zet, a biztosított halálának bekö­vetkeztekor. A halál bekövetkezte vagy a meghatározott életkor be­töltése esetére meghatároznak egy bizonyos biztosítási összeget. Ez az összeg a meghatározott élet­kor betöltése esetén emelkedik a biztosító hozama alapján a biztosí­tásról szóló törvénynek megfe­lelően. Ahhoz, hogy a biztosító ezt a hozamot biztosítani tudja, be kell fektetnie a befizetett biztosítá­si díj egy részét. Erre a célra csak a tőkefedezeti részre befizetett díjat használja fel. A befektetés típusát kizárólag a biztosító határozhatja meg, az ügyfélnek nincs beleszó­lása. A biztosítót is köti azonban a biztosításról szóló törvény, mely konzervatív csak befektetéseket tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a pénzt csak biztonságos befekte­tési eszközökben helyezheti el, mint például az állami kötvények. Ennek természetesen az a hátrá­nya, hogy a hozam ugyan eléri a meghatározott szintet, de a befek­tetési piac lehetőségeihez képest alacsony szintű marad. A hozam mellett a biztosítási időszak végén megkapható összeg nagyságát jelentősen befolyásolja az ügyfél kora, a foglalkozása, a biztosítási időszak hossza, de hat rá az is, hogy az ügyfél például sportol-e, vagy milyen krónikus betegsége van. Ezeknek az össze­tevőknek az alapján, valamint a technikai kamat figyelembevéte­lével meghatározzák a rendszeres biztosítási díjat (ez lehet havim, negyedéves, féléves vagy éves tör­lesztésű), melyre szükség van az előre kitűzött biztosítási összeg, a megcélzott tőke eléréséhez. Nem szabad gyakran módosíta­ni az induláskor meghatározott feltételeken, sőt az a legjobb, ha ilyen egyáltalán nem fordul elő, mivel az jelentősen befolyásolhat­ja a biztosítási összeg nagyságát. Ha lehet, ne csökkentsük a biztosí­tási díjat, a biztosítási összeget, vagy az időközben felhalmozott összeget vagy egy részét ne vegyük igénybe a biztosítás futamidejének letelte előtt. Ez alapfeltétele an­nak, hogy a kitűzött biztosítási cél­összeg elérhető legyen, a hozam megfeleljen az elvárásoknak és a szerződésben lefektetetteknek. A tőkefedezeti biztosítási prog­ram elsősorban a konzervatív ügy­felek számára lehet vonzó, akik előnyben részesítik a biztonságot, az előre meghatározott biztosítási célösszeget a lehetséges magasabb hozammal szemben. Azok számá­ra a legmegfelelőbb, akik rendsze­resen fizetik majd a biztosítási dí­jat, és nem változtatnak a feltétele­ken. A tőkefedezeti életbiztosítási program 20 éves futamidő mellett csak mintegy 12 év után teszi le­hetővé a befizetett biztosítási díjjal azonos összegű visszafizetést. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Az életbiztosítási termékek új generációja, a vegyes életbiztosí­tások által nyújtott szolgáltatáso­kat ötvözi egy befektetési alap kí­nálta lehetőségekkel. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító a szerződő által kiválasztott be­fektetési alapokba fekteti, a lejá­ratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarí­tását a felkínált alapok között. Ez a biztosítási program egyre keresettebb, mivel a tőkefedezeti programmal ellentétben sokkal flexibilisebb, variálhatóbb, rugal­masabban alakítható. Az ügyfél maga választhatja meg a biztosí­tási összeget és a biztosítási díj nagyságát is, ami a tőkefedezeti programról nem mondható el. Például az az ügyfél, aki havi 800 koronás díj mellett 300 ezer koro­nás végösszegre köt biztosítást, gyakorlatilag nem változtathatja a futamidő letelte előtt sem a biz­tosítási díjat, sem a végösszeget a tőkefedezeti program esetében. A befektetési egységekhez kötött program viszont lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeget 50 ezer és 2 millió korona között megvá­lasszuk az előbbi programmal azonos, vagyis havi 800 koronás biztosítási díj mellett. A befekteté­si program lehetővé teszi azt is, hogy a futamidő végén az előre megállapított összegnél többet kapjon vissza. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezt nem garantálja - a tőkefedezeti programmal el­lentétben a befektetési program csak a futamidő alatti biztosítási összeget fizeti meg a garantált, előre megegyezett összegben. A befektetési egységekhez kö­tött programnak további előnyei is vannak: az ügyfél például maga választhatja meg a befektetés típu­sát. A biztosítók ajánlatában szere­pelnek a nyűt befektetési alapok, ezek közül választhat az ügyfél. A befektetési alapok kínálata az egyik az egyik döntő szempont a konkrét befektetési program meg­választása mellett. A biztosítók le­hetővé teszik a befektetéseket saját alapjaikba, vagy más vagyonke­zelők által kezelt alapokba, me­lyekkel együttműködési szerződé­sük van. A befektetési programot olyan ügyfél válassza, akitől nem idegen a befektetési alapok terüle­te, akinek megfelelő áttekintése van a befektetési alapok hozama és az egyes alapok kockázati té­nyezői. A befektetési alapokat, azok munkáját nem ismerő ügyfe­lek számára egyes biztosítók ügy­nevezett befektetési csomagot, portfoliót állítanak össze. Ez több befektetési alap befektetési jegyeit tartalmazza, melyeknek más-más a befektetési stratégiája, így az ügyfél által választott befektetés kockázata megoszlik. A befektetési egységhez kötött életbiztosítás elsősorban a fiatalabb ügyfeleknek megfelelő, illetve azoknak, akik vállalják az ezzel járó kockázatot. Ez a program számukra megfelelő takarékossági forma is lehet. Kockázati életbiztosítás Ez az életbiztosítási program - szemben az előző kettővel - csak akkor fizet, ha a biztosítási ese­mény, vagyis a biztosított halála a futamidő alatt megtörténik. A biztosítási esemény lehet bármi­lyen okból bekövetkezett halál, vagy például baleset miatti elha­lálozás. Ezt a biztosítási progra­mot - a tőkefedezeti és a beruhá­zási egységhez kötött program­mal szemben - általában rövi- debb futamidőre kötik. Általános­ságban elmondható, hogy a koc­kázati biztosítás esetében az ügy­fél alacsonyabb biztosítási díj mellett magasabb biztosítási összegre köthet szerződést. A kockázati biztosítási progra­mot általában kölcsönök vagy hi­telek biztosításaként kötik. Elsősorban a jelzáloghitelek és a lakástakarékpénztárak által nyúj­tott hitelek esetében követelik meg utólagos biztosítékként. Nem ritkaság az sem, hogy a kockázati életbiztosítással kedvezőbb felté­telek mellett, alacsonyabb kamat­tal lehet hitelhez jutni. Egyéb biztosítási típusok A szerződő díjfizetése ellené­ben a biztosító - a szerződésben rögzített feltételekkel - vállalja, hogy amennyiben a biztosított a szerződésben meghatározott idő­szak végén életben van, úgy a szerződésben rögzített biztosítási összeget kifizeti a biztosított vagy az általa meghatározott kedvez­ményezett részére. Ha a biztosí­tott a szerződésben meghatáro­zott időpont előtt meghal, a biz­tosítás az addig befizetett díjak kifizetésével megszűnik. Vegyes életbiztosítás Vegyes, mivel ötvözi a kockáza­ti és a tisztán elérési életbiztosítás szolgáltatásait. Ennek értelmében a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási össze­get a biztosított tartamon belüli halála esetén (ebben az esetben a szerződés megszűnik a biztosítási összeg kifizetésével), vagy a biz­tosítási időszak végén, amennyi­ben a biztosított életben van. Kötött időpontra szóló életbiztosítás A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy a szerződésben rögzített időtartam lejártával mindenképpen kifizeti a mindenkori biztosítási összeget. Amennyiben a kötött időpontban a biztosított életben van, a biztosító számára vagy az általa megneve­zett kedvezményezett részére szol­gáltatja ki a biztosítási összeget. A biztosított tartamon belüli halála esetén, a biztosító a kötött időpont végéig a biztosított helyett átvállal­ja a díjfizetést, és a tartam végén a kedvezményezett részére fizeti ki a teljes biztosítási összeget. Járadékbiztosítás A szerződő előzetes díjfizetése ellenében, a biztosító vállalja, hogy szerződés feltételei szerint rendszeres időközönként pénzt folyósít a biztosított, vagy az általa megnevezett kedvezményezett ré­szére. A biztosítás szolgáltatása, azaz a járadék folyósítása - a szerződő választása szerint - tör­ténhet a biztosított élete végéig vagy egy előre rögzített időpontig. Egész életre szóló életbiztosítás A biztosítási szerződés tartama a biztosított hátralevő élete, a biz­tosító a kedvezményezett részére a teljes biztosítási összeget kifizeti a biztosított halálakor. A biztosí­tás a szerződő kérésére Visszavá­sárolható, kölcsön vehető fel a terhére illetve díjmentesen leszál­lítható. (lpj, vb)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents