Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-24 / 219. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 24. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Lucia Klocová 800-as futónő? Feltört lábbal nem lehet... Egyéni csúcsot futott az oszakai világbajnokság előfutamában, a középfutamban még lefaragott belőle, s hajszálon múlt, hogy nem versenyezhetett Oszakában még egyszer. URBÁN KLÁRA Lucia Klocová elkeseredésében előbb megkönnyezte az elszaladt lehetőséget, aztán dühöngött, végül belenyugodott. Azzal vigasztalta magát, hogy majd a pekingi olimpián... Igaz, addig még sok víz lefolyik a Dunán, de az már most világos, hogy a világ élvonalában a helye. Ki tudja, talán az oszakai egyéni csúcs még jobb lett volna, s a legjobb nyolcba is befért volna, ha... Bár a hasonló spekulációt a sportolók nem nagyon szeretik, s igazuk van. Tény és való viszont, hogy a túrócszentmártoni futónőt a rajt előtt baleset érte: feltörte a lábát a futócipő. Akivel történt hasonló, tudja, mi az - ilyenkor még járni se nagyon tud az ember, nem még futni. Ráadásul az idény legnagyobb versenyén. Lucia nem nagyon akart részletekbe bocsátkozni, attól tartván, majd azt hiszik, magyarázza a bizonyítványát. Pedig hasonló számtalanszor előfordult már műkorcsolyázókkal is. Mit tud tenni ilyen esetben egy élsportoló? „Három nappal a verseny előtt történt a dolog, akkor, amikor épp a formacsiszolás van hátra. Nem volt más választás, a lehető legagresszívabb módszerhez kellett folyamodnunk, még akkor is, ha nagyon fájdalmas. Föl kell szúrni a hólyagot, s kiszárítani. Előbb szesszel próbálkoztunk, aztán propolisszal, a cseh csapat orvosaitól kaptunk valamilyen tinktúrát, attól legalább behúzódott a heg felülete. Még éjszaka is ezzel szórakozott Lucia, s meg is lett az eredménye - három napon belül sikerült kikezelni” - mesélte Pavel Slouka edző. Mindig akad valami - ezt mindannyian ismerjük. A legjobb szlovák futónő is átesett sok mindenen, soha nem volt zavartalan a felkészülése. Kétszer egymás után megbetegedett, s bár rendszeresen járt orvosi ellenőrzésre, sokáig nem tudtak vele mit kezdeni az orvosok. Mígnem tavaly egy szép napon valaki rájött, hogy ki kell venni a manduláját. A műtét után valóban megszűntek a problémák, s erre az idényre végre teljes erőbedobással és megszakítások nélkül edzhetett. Időközben azt is megtanulta, mit szabad, és mit nem, mire kell jobban odafigyelnie, hogy megelőzze a betegséget. „Tavasszal legalább hat hetet melegebb vidékre költözünk az edzőmmel, s úgy tűnik, hogy ez nagyon jót tesz a szervezetemnek. Azelőtt sokat bajlódtam az orr- és az arcüreggel is, most már azzal sincs problémám, azóta, hogy kivették a mandulámat, ezek is megszűntek *- mondja Lucia. - Lassan-lassan minden rendbejön, az orvosok azzal bíztatnak, hogy legyek türelemmel, nem megy minden egyszerre. Úgy tűnik, hogy a mandula okozta a legtöbb galibát. Antibiotikumokon éltem.” Bizonyos időközönként azóta is rendszeresen eljár ellenőrzésre. Egy élsportoló esetében ez akkor is elkerülhetetlen lenne, ha nincs semmi baja. Hathetente egyszer megy vérvizsgára, abból az is kiderül, mire van szüksége a kemény tréninggel terhelt szervezetnek - ő leginkább vashiányban szenved. Egyébként Lucia nagyon fegyelmezett, Slouka edző nem győzi dicsérni tanítványát: „A legkisebb részletre is odafigyel, nem nagyon kell figyelmeztetnem. Oszakában például nem kapcsolta be a szállodában a klimatizációt, inkább kinyitotta az ablakot, hogy azáltal is hamarabb aklimatizódjon. Szükség is volt rá, mert kipróbáltuk Jamaicán, régebben Chilében. S mindenki azzal ijesztget, hogy Pekingben még rosszabb lesz a helyzet - a szmog miatt. Az aztán nem lesz vicc...” sztár es Egészség Rákapott a capoeirára Bár örökmozgó, hosszú ideig nem volt ideje a sportra. Tavaly ősszel aztán Tóth Gabi elhatározta, hogy kezdenie kell magával valamit. Ekkor talált rá a capoeira aerobikra és Czanik Balázsra. „Nem éreztem jól magam a bőrömben - nyilatkozta az énekesnő. - A sok elfoglaltság miatt rendszertelenül étkeztem, volt, amikor felszedtem jó néhány kilót, aztán meg a sok idegeskedéstől lefogytam. A természetgyógyász azt javasolta, hogy keressek magamnak olyan mozgást, amiben kitombolhatom magam.” A capoeira aerobik pontosan ilyen. Gabi hetente háromszor, négyszer járt az edzőterembe, s miután alaposan megdolgoztatta az izmait, sokkal jobb formában érzi magát a koncerteken is. Szülés után Pilates „A bomba nő”-nek is akadhatnak gondjai az alakjával. Julia Roberts nemrégiben újra anyaszerepet vállalt. Kisfia, Henry Dániel születése után ő is azzal küszködött, hogy megszabaduljon a súlyfeleslegtől. Aztán gyorsan talált megoldást: kétnaponként eljárt Pilates-órákra. A félj állítólag szívesen besegített, ő vigyázott a gyerekekre, s Julia pedig szorgalmasan tornázott. A hírek szerint meg is volt a látszatja, állítólag gyorsan olvadnak le róla a fölösleges kilók, (uk) TESTÜNK TITKAI A hallás folyamata -1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A hangok lényeges szerepet játszanak a kommunikációban, a beszéd megértésében, de a hallás nélkül nem lenne élvezhető a muzsika, és nem tudnánk észlelni számos fenyegető veszélyt sem. A hang a levegő rezgését idézi elő, és a hallószerv feladata felfogni e rezgéseket és az agy számára feldolgozható elektromos idegi impulzussá alakítani. Felépítését tekintve a fül három részre osztható, ezek a külső, a közép- és a belső fül. Az első kettő a hangok továbbítását, a harmadik az érzékelésüket szolgálja. A külső fül A külső fül részei: a fülkagyló, mely az ember estében nem mozgatható, és a külső hallójárat vagy hangvezeték. A hallószerv látható része, a fülkagyló, mely összegyűjti a környezetből érkező hangingereket és továbbítja a középfül felé. A csatornaszerű külső hallójárat körülbelül 7-8 mm átmérőjű és 25 mm hosszú, külső porcos és belső csontos részre osztható, utóbbi a sziklacsontban található. Fő feladata, hogy a hanghullámokat a dobhártyához vezesse, valamint az, hogy felépítésénél (bemeneti szőrszálak, a termelődő fülzsír, a járat keskenysége és hosszú lefutása) fogva védje a dobhártyát. A sárgás, sűrű fülzsírt (cerumen) a hallójárat bőrében elhelyezkedő módosult verítékmirigyek választják ki. A középfül A középfül a dobhártyából, a dobüregből, a fülkürtből és a hallócsontláncolatból áll. A dobhártya akusztikus szempontból rugalmatlan, kb. 1 cm átmérőjű lemez, melynek feladata az, hogy a hangrezgéseket mozgási energiává alakítsa át. Ez az átalakítás a hallócsontok segítségével történik. A csontocskák rendkívül pontosan ízesülnek egymáshoz. A dobhártyával szoros összeköttetésben van a kalapács, amely nevét jellegzetes alakjáról kapta. A dobhártya rezgéseit továbbítja a közbülső láncszemnek, vagyis az üllőnek, az pedig a kengyelnek. Utóbbi az ovális ablakon keresztül kapcsolódik a belső fülhöz, ahová a fent vázolt módon jutnak el a rezgések. A fül ábrázolása Kirlian-fotó segítségével Védekezés a károsító hangok ellen Fülünk hatékony védekezését a hallást károsító, erős hangok ellen kicsiny, de gyorsan reagáló izmok látják el: a dobhártya feszességét biztosító dobhártyafeszítő izom a kalapácson rögzül, egy másik, a kengyelen rögzülő izom pedig a kengyel talpának rezgését fékezi. Mindkét izom a hallócsondánc feszességét növeli, és szükség esetén jelentőén csökkenti a középfülben az energiaátvitel nagyságát. Az egészséges fülben ezek az izmok 80 decibeles (dB) hangerő felett automatikusan és nagyon rövid idő alatt összehúzódnak (a hang utáni 15-150 ezredmásodperc alatt). Ez a védelem azonban korlátozott, például ott, ahol a zajszint eléri a 90 dB-t csak 4 órát szabad tartózkodni, 95 dB-nél csak 2 órát, 100 dB-nél 1 órát. Ha huzamosabb ideig kell zajos környezetben lenni, akkor zajvédő eszközöket kell használni, pl. zajvédő vattát, rugalmas műanyagdugót vagy sisakot. A dobüreg a felső légutakkal egy Eustach-féle kürtnek (fülkürt) nevezett járat segítségével van összeköttetésben, mely felül a dobüregbe szájadzik, alul pedig a garat felső részébe (orrgarat) a lágyszájpad mögött és fölött. A fülkürt tulajdonképpen egy A hang A hang olyan energiaforma, mely csak bizonyos közegekben, például a levegőben tud terjedni. A levegőben terjedve szabályosan váltakozó nyomásváltozásokat, ún. hanghullámokat okoz (hasonlóan a vízben fodrozódó hullámokhoz), melyek a hullámhosszal, amplitúdóval (hullámmagassággal) és a frekvenciával (rezgésszám, a másodpercenkénti hullámok száma) jellemezhetők. A frekvencia mértékegysége hertz (Hz). A frekvencia változásait fülünkkel a hangmagasság változásaiként érzékeljük. A nagy rezgésszámú hangok a magas hangok, míg a mély hangok frekvenciája kicsi. Az ember számára hallható hangok tartománya 16-20 000 Hz- ig terjed, bár ez a tartomány az életkortól és az adott személytől függően változik, olykor igen nagy eltéréseket mutatva. A hanghullámok amplitúdója a hangerőnek felel meg, fülünk a hangerőváltozások oly széles tartományát képes érzékeim, hogy logaritmikus skálát használunk a mérésére. A hangerő mértékegysége a decibel. „szellőzőnyílás“. Nyeléskor a kül- vüág levegője a kicsiny izom segítségével megnyüó fülkürtön keresztül a dobüregbe jut. Ahhoz ugyanis, hogy a középfül tökéletesen tudja a hangokat továbbítani, a nyomásnak a dobhártya mindkét oldalán egyenlőnek kell lennie. A dobhártya külső fül felé eső felszínére a légköri nyomás nehezedik, a belsőre pedig, ha a fülkürt nem létezne, a középfülben uralkodó, a légkörinél alacsonyabb légnyomás. A fülkürt segítségével a légnyomás a dobhártya mindkét oldalán kiegyenlítődik. Hirtelen nyomásváltozáskor hallászavar alakul ki mindaddig, míg az ismételt nyelések során megnyíló fülkürtön keresztül ki nem egyenlítődik a külső és a belső nyomás. A dobüreg mögött helyezkedik el a légtartalmú üregekben gazdag csecsnyúlvány, mely valószínűleg a rágás közben keletkező zajokat tompítja. Forrás: Család és Egészség
