Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-04 / 203. szám, kedd

16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com A termesztési körzeteknek megfelelő fajták Növelhető a terméshozam ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A silókukorica termesztésében komoly hatékonysági tényező, hogy az egyes termesztési körzetek feltételeinek leginkább megfelelő fajtát termesszünk. Egyes szakem­berek véleménye szerint a megfele­lő fajtaválasztással, a termesztési körzet adottságaihoz legjobban al­kalmazkodni tudó silókukorica ter­méshozamát akár 30 százalékkal lehet növelni. Ismeretes, hogy a burgonyatermesztő körzetekbe a koraiságot jelző FAO számozás alapján a FAO 240-es számig jelzett hibridek a legalkalmasabbak. A ré­patermesztő körzetekben a FAO 220-tól 300-ig jelzett hibridek ad­ják a legjobb termést. A kukorica­termesztő körzetekben pedig a FAO 290-nél magasabb számozású kukoricahibridektől várható a leg­jobb eredmény. Az értékhatárok csak táéjékoztatásul szolgálnak, a termelők számára napjainkban már olyan széleskörű kínálat áll a rendelkezésre, hogy ebből minden­ki a maga feltételeinek és a munka- szervezés követelményeinek legin­kább megfelelő hibrid-együttest tud összeállítani, (sz) (Illusztrációs felvétel) Új ismeretek alkalmazása a repce termesztésében Kevesebb nitrogén is elég ISMERTETŐ Ismeretes, hogy a repce termesz­tésében a megfelelő nitrogénada- gok kijuttatása jelentős mértékben befolyásolja a terméseredménye­ket. A kiváló minőségű terméshez kellő mennyiségű nitrogén adago­lására is szükség van. Franciaorszá­gi kutatók viszont nemrégiben azt vizsgálták, hogy hogyan befolyá­solja a kijuttatott nitrogénadag nagysága a terméseredményeket. A tél kezdetén és végén elvégzett mérések révén azt vizsgálták, hogy mekkora mennyiségű friss növényi anyag keletkezett a vizsgált idő­szakban, és ennek alapján állapí­tották meg a felvett nitrogén meny- nyiségét, amit a teljes nitrogén- adaghoz viszonyítottak. A vizsgála­tok azt mutatták, hogy a felvehető nitrogénadagokat jelentős mérték­ben csökkentem lehetett anélkül, hogy a terméseredmények csök­kentek volna. A közzétett vizsgálati eredmények alapján Németország­ban szintén megkezdték a módszer alkalmazási lehetőségének vizsgá­latát. Azoknál a repcetermelőknél, akik érdeklődnek a kísérletben való részvétel iránt, ősszel vagy tavasz- szal megmérik a levéltömeg nagy­ságát, s ennek alapján állapítják meg a nitrogénadagok szintjét, (agranet) RÖVIDEN Agrárkommunikációs rendszer Az idei Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvá­sáron a Mezőgazdasági Tüdományos Műszaki Információk Inté­zete (UVTIP) standján az agrártermelők új kölcsönös kommuniká­ciós rendszerrel is megismerkedhettek. Az Agrárkommunikációs rendszer a bejegyzett és nyilvántartott résztvevők között olyan kölcsönös kommunikációt tesz lehetővé, amely tájékoztatást nyújt a rendszer tagjainak egymás termék- és szolgáltatás-kínálatáról, illetve termékek és szolgáltatások vagy áruk iránti keresletükről. A rendszer lehetővé teszi a tagok számára, hogy az általuk benne közzétett információkat bármikor megváltoztassák vagy ki­egészítsék. A keresleti-kínálati adatokat elektronikus posta révén is megkaphatják, ugyanakkor a honlap lehetővé teszi a belépést olyan helyről is, ahol internetes hozzáférési lehetőség van. A résztvevők ezen kívül részletes tájékoztatást kapnak az ága­zaton belüli legfontosabb időszerű információkról. Az idei év elején beindított rendszerbe való belépés feltételeiről és a működtetés követelményeiről az érdeklődők az intézet hon­lapján, illetve az itt található útmutató révén részletes tájékoztata­tást kapnak. A gazdasági állatok tartása CD-n Az említett intézet (úvtip) egyedi multimediális CD lemezt is mejelentetett nemrégiben, amely az össze nálunk nevelhető gaz­dasági állatról szóló szöveges és képi információt igyekszik a fel­használóknak bemutatni. A szarvasmarhák, sertések, lovak, kecs­kék, valamint a nyulak és baromfiak mellett olyan állatfajokat is bemutat, amelyek tartása nálunk egyelőre nem túlságosan elter­jedt, mint például a fácánok, pávák, gyöngytyúkok, fürjek és struccok. A lemezen mintegy 230 állatfaj ismertetője látható, a szöveges ismertetők mellett képi információkat is tartalmaz. Az ismeretterjesztő lemez anyaga bemutatja az egyes gazdasá­gi állatok fajtáit, tenyésztési feltételeit, az állatok betegségeit, az idevonatkozó jogszabályokat és szolgáltatásokat. (Forrás: www.uvtip.sk ) A jó siló készítésének alapvető feltétele a levegő kizárása, ez alapos tömörítéssel lehetséges A jó siló készítése (Illusztrációs felvétel) A lényeg, hogy a felhalmo­zott és jól összetömörített, többnyire lédús takarmá­nyokban a növényeken mindig jelenlévő tejsavbak- tériumokat elszaporítjuk, ezek a takarmányok cukrai­ból tejsavat állítanak elő, mely a többi, káros baktéri­um (vajsav és ecetsav-bak- tériumok) tevékenységét gátolja, a takarmányt pedig konzerválja, tartósítja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLL1 TÁS A képződött tejsavat csak a leve­gőt igénylő baktériumok, pené­szek, gombák tudják elbontani, ezért ha a takarmányhoz levegő nem jut, igen hosszú ideig (akár év­tizedekig) eltartható romlatlan ál­lapotban. Gyepek erjesztésénél az enzim­tevékenység miatt a takarmány hő­mérséklete mintegy 5 C°-kal emel­kedik, pH-ja pedig egészen 4-körüli értékig csökken. Megfelelő körül­mények esetén ezen a pH-értéken a vajsavtermélő baktériumok be­szüntetik tevékenységüket, hosszú ideig, akár egy évnél tovább is el­tartható, jó minőségű lesz a siló. A teljesnövény-szilázs kukoricá­ból, gabonafélékből, hüvelyesek­ből, keverék-zöldtakarmányokból aprítás után erjesztéssel készül, a teljes növényt tartalmazza (szem, szár, levelek). A jó siló készítésének tehát alap­vető feltétele a levegő kizárása, ez alapos tömörítéssel (taposás, gép általi tömörítés) lehetséges. Ez megnyugtatóan csak akkor sikerül­het, ha a növényt leszecskázzuk. Döntő a szecska mérete. Amennyi­ben hosszúra vágjuk a növényt, nem lehet jól tömöríteni, „kirúgja magát”, levegőt kap. Legjobb a 20-30 mm-es szecskaméret. A tö­mörítés akkor megfelelő, ha az azt végző traktor kereke már nem süp­ped a takarmányba. A megfelelő, 20-25 C° körüli hő­mérséklet általában adott, hiszen a silózás fő időszaka a kora ősz. Mi­vel üyenkor a mezőgazdasági mun­kák torlódnak, a nem kellő alapos­ság megbosszulja magát. Kellő mennyiségű cukor jelenlé­te szintén fontos. A szénhidrátban gazdag növények könnyen süózha- tók, mert a tejsavbaktériumok a szénhidrátokból, cukrokból képe­zik a tejsavat, ami azután a takar­mányt konzerválja. Ilyen növények a fehérjékben szegény, szénhidrátban gazdag ta­karmányok: kukoricacsalamádé (címerhányáskor vágják), süóku- korica (viaszérés és teljes érés kö­zött vágják), cukorcirok, szudáni- fű, kukoricaszár (betakarítás után minél hamarabb, lehetőleg október közepéig silózzák), napraforgó- csalamádé (virágzás kezdetén vág­ják). Fia olyan növényeket akarunk tartósítani erjesztéssel, melyekben több a fehérje, de a szénhidrát ke­vesebb, akkor azokhoz szénhidrát­tartalmú vagy tejsavképző adalék­anyagokat kell hozzáadni. Ilyen anyagok a melasz (2-4%-ban), a nyers répaszelet (10-15%-ban), a hangyasav vagy a propionsav. Szénhidrátokban (cukrokban) szegény növények a pillangósok. Ezeket kaszálás (virágzás kezde­tén) után fonnyasztjuk, csak ez­után silózzuk be (szenázs, mely részben a széna, részben a siló tu­lajdonságait őrzi (innen a név is: széna + szilázs). A pillangósokhoz vagy 3-4% melaszt, vagy szénhid­rátokban gazdag növényeket, eset­leg 25-30% gabonadarát keverünk a jó erjedés érdekében. A mai, korszerű gépek segítségé­vel igen jó minőségű lucernasze- názst készítenek oly módon, hogy a fonnyasztott lucernát fóliatömlők­be töltik. Mivel a lucernában kevés a szénhidrát, ezek tartósításához a kereskedelemben kapható külön­böző enzimtartalmú készítmények is szükségesek. Gyepeknél a szenázs készítése­kor a kaszálást a kalász- vagy bu­gahányás és a virágzás kezdete kö­zött kell elvégezni úgy, hogy a tar­lómagasság 4-5 cm legyen. A gyep erjesztéses tartósításának alapfeltétele, hogy a cukortartalom a szárazanyag legalább 5%-a le­gyen. Ez a napsütéses órákban gaz­dag területeken meg is van, másutt cukor-kiegészítésre van szükség, ezt vízzel 2-3-szorosára hígított melasszal vagy más adalékanya­gokkal pótoljuk. Annak érdekében, hogy a szárazanyag-tartalom meg­felelő (30-40%) legyen, gyepek termésének szilázs készítésekor 10-15% szecskázott gabonaszal ­mát vagy kukoricaszárat keverünk a zöldfűhöz. A tejsavtermelő bakté­riumok „működését” azzal segít­jük, hogy 2-3-szoros hígításban szerves savakat (hangyasavat, ecetsavat, propionsavat) locsolunk a takarmány felületére, ilyenkor a munka-és egészségvédelmi rend­szabályokra természetesen foko­zottan kell ügyelni: Nagyon száraz takarmánynövé­nyekben a tejsavbaktériumok ne­hezen szaporodnak el, a túl vizes viszont könnyen penészedik, ezért a megfelelő víztartalom is fontos. A süózás ne tartson tovább táro­lóként 3—4 napnál, gyepek szilázs- készítésekor pedig 4-5 napnál. A silóteret földes vagy szalmabá- lás fóliatakarással légmentesen záijuk, 40-50 nap alatt tápanyag­okban gazdag, jóízű, jó minőségű, jól tárolható tartósított takarmányt nyerünk. A jó minőségű gyep-szilázs sár­gászöld színű, savanykás szagú, csípős ízű. A sötétzöld, netán fekete szín, a dohos szag, a nyálkás állag rossz minőségre utal. (agrár) A tejsavas erjesztő mikroorganizmusok gyorsan elszaporodnak és tejsavat hoznak létre A silókukorica erjesztési folyamata ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A gazdasági állatok egész évi fo­lyamatos ellátásához az egyik leg­kedveltebb, legfontosabb és nem utolsósorban legolcsóbb termesz­tett takarmánynövény a silókuko­rica. Alacsony fehéije- és magas emészthető szénhidrát-tartalmá­nak köszönhetően igen jól és vi­szonylag hosszú ideig tartósítható süózással. A silózás célja a tartósí­tásra szánt takarmánynövények magas szintű konzerválása, a ben­ne lévő tápanyagok és vitaminok minél nagyobb arányú megőrzése. Erjesztésre csak az 50-60% ned­vességtartalmú növényi anyag al­kalmas, a magasabb víztartalmú növényeket fonnyasztani szüksé­ges a kívánt értékig. Tárolás előtt a növényeket szecskázni kell, az így felaprított anyagot a silótérbe be­hordva célszerű igen erősen tömö­ríteni, majd pedig légmentesen le kell zárni. Az erjedési folyamat lé­nyege, hogy az összeaprított (szecskázott) kukoricanövényből a levegő minél tökéletesebb kiszorí­tása következtében kialakuló ana­erob körülmények között a tejsa­vas erjesztő mikroorganizmusok gyorsan, nagymértékben elszapo­rodjanak, működésük következté­ben pedig minél hamarabb tejsa­vat hozzanak létre. Az erjedés fo­lyamatának legfontosabb szaka­szait Racskó József, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanárá­nak magyarországi szaksajtóban megjelent írása alapján összefog­lalva ismertetjük. 1. Önmelegedési szakasz Általában néhány óráig vagy 2-4 napig tartó folyamat, hiszen a fel­darabolt és berakott növényi ma­radványok légzése még folyik. Ez idő alatt főként a cukrok lebomlása jelentős, amely hő, víz és szén-dio- xid felszabadulással jár. Kedvező esetben (jó tömörítés mellett) a CC>2 kitölti a silóteret és kiszorítja onnan a levegőt. Ezzel a növényi sejtek légzése és az abból eredő lég­zési veszteség megszűnik. Rossz tö­mörítés vagy hiányos lezárás ese­tén azonban - oxigén jelenlétében - a szöveti légzés tovább folytató­Eijesztésre csak az 50-60% nedvességtartal­mú növény alkalmas, a magasabb víztartalmúa- kat fonnyasztani kell. dik és tekintélyes hőmennyiség szabadul fel, amely jelentős táp­anyagveszteséghez vezet. Ekkor a tejsavas erjesztők helyett a vajsav- képző mikroorganizmusok szapo­rodnak fel, vajsavas erjesztést in­dítva. Az ilyen takarmányoknak egyrészt igen kellemetlen az illa­tuk, másrészt az állatok sem fo­gyasztják szívesen. 2. Ecetsavképződés szakasza A hőmérséklet folyamatos csök­kenése és a mikroorganizmusok el­szaporodása jellemzi elsősorban a folyamatot. Ennek következtében - a levegődén körülmények között - termelődő ecetsav számottevően lecsökkend a pH-t, korlátozva ezzel a baktériumok (Coli-aerogenes csoport) élettevékenységét. A szi­lázs minőségétől függően ez a sza­kasz néhány órától 1-3 napig is el­tarthat. Szelektív mikrobagádó adalékokkal, pl. műitekkel a Coli- aerogenes csoport mikrobáinak működését anélkül akadályozhat­juk, hogy a tejsavbaktériumok te­vékenységét gátolnánk. Ám a nitrit-tartalmú tartósítószerek csak akkor hatásosak, ha olyan kompo­nenseket is tartalmaznak, amelyek elősegítik a pH gyors csökkenését, és megakadályozzák, hogy az epifita flóra elbontsa azokat. 3. Tejsavképződés szakasza A tejsavtermelő Streptococcu- sok elszaporodásának időszaka ez, melynek következtében igen jelen­tősen megnő a siló tejsavtartalma. A folyamat egyik előfeltétele a ked­vező szénhidrát-koncentráció. Je­lenlétében a mikroorganizmusok a fűben található fruktozánokat használják fel a tejsav képzéséhez. Elegendő szénhidrát hiányában a tejsavas baktériumok energiafor­rásként a fehérjéket is felhasznál­ják. Ez a tevékenységük a tartósí­tás szempontjából káros, mert nemcsak fehérjeveszteséget, ha­nem ammónia-termelést is elő­idéz. A képződött NH3 akadályoz­za a pH gyors csökkenését, s így elősegíti a vajsavas baktériumok tevékenységét. 4. Az erjedés csUlapodásának szakasza Itt már lényegében megszűnik a tejsavas erjesztő baktériumok tevé­kenysége és a pH állandó értéken (optimális pH 4,2) marad. Ezt a pH értéket kritikus pH-nak, az ilyen szilázst pedig stabil szilázsnak ne­vezzük. Amikor valamilyen okból kifolyólag nem sikerül a kritikus pH-t elérni, úgy nagy veszteséget produkáló másodlagos erjedési fo­lyamatok indulnak be. 5. Utóerjedés (vajsavas erjedés) szakasza Ez a folyamat csak rosszul kezelt szilázsokban következik be. A vaj- savtermelés megindulása a silózás befejezése után 17-21 nappal le­hetséges. Létrejöttéhez szükséges feltételek: ♦ alacsony szénhidráttartalom, ♦ magas fehérjetartalom, ♦ magas pH (pH 5<). Mivel az utóerjedést elsősorban az élesztők és a penészek okozzák, a kifejezett fungicid hatással ren­delkező propionsav jó eredmény­nyel használható fel az utóerjedés megelőzésére. Az ammónia és a karbamid ugyancsak egyértelmű­en csökkend a fentebb említett gombák életfolyamatainak intenzi­tását. (agr)

Next

/
Thumbnails
Contents