Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-21 / 217. szám, péntek

6 Külföld UJSZO 2007. SZEPTEMBER 21. www.ujszo.con RÖVIDEN Pofon az iráni elnöknek New York. Elutasították tegnap a New York-i hatóságok Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő kérését, aki jövő heti látogatása - az ENSZ Köz­gyűlésén vesz részt - alatt ko­szorút szeretett volna elhe­lyezni a Ground Zérónál, a 2001 . szeptember 11-i terror- cselekmények színhelyén. A hivatalos közlemény szerint a döntést biztonsági okokból hozták a rendőrség, a titkos- szolgálatok és a kikötői ható­ságok képviselőinek értekezle­tén. Rudy Giuliani republiká­nus elnökjelölt-aspiráns, aki anno New York polgármestere volt, sértőnek nevezte, hogy az iráni elnök, aki megfenyegette az USA-t és Izraelt, „az ameri­kaiak számára szent helynél kíván turistáskodni”. (MTI) Észtország nemet mondott Tallinn/Moszkva. Az észt kormány nem járult hozzá ahhoz, hogy a Balti-tengeren át Németországba irányuló, orosz érdekeltségű Északi áramlat gázvezeték lefekte­téséhez megkezdjék a kutató munkálatokat felségvizein. A kabinet tegnapi döntését az • ország felségvizek feletti szuverenitásának és a gazda­sági övezetéhez fűződő ér­dekeivel indokolta. A többi balti-tengeri ország, amely­nek vizein áthaladna a gáz­vezeték, már engedélyezte az előzetes kutató munkála­tokat. Az Északi Áramlatot eredetileg finn vizeken akar­ták lefektetni, de kiderült^ hogy ott a tengerfenék túlsá­gosan egyenetlen. (MTI) Tajvan nem térhet vissza New York. Ismét elutasí­totta az ENSZ-közgyűlés főbi­zottsága Tajvan visszavételét a világszervezetbe. Tajvant 1971-ben zárták ki az ENSZ- ből, helyét a Kínai Népköztár­saság vette át a közgyűlés ha­tározata után. Az 1949-ben Kínától elszakadt sziget azóta 15 alkalommal próbálkozott, hogy visszavegyék a világ- szervezetbe, Kína azonban mindig megakadályozta ezt. Peking máris üdvözölte a dön­tést. „Ismét bebizonyosodott, hogysenkisem vitathatj a azt a tényt, hogy Tajvan Kína elvá­laszthatatlan része” - közölte tegnap a kínai külügyi szóvi­vő. (MTI) Életveszélyes fenyegetések Budapest. Életveszélyesen megfenyegették a Keresz­ténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökét. Halász Zsu­zsa szóvivő elmondta, az Országgyűlés Hivatalába Semjén Zsoltnak címzett le­vélben fenyegette meg a pártelnököt az ismeretlen feladó. „Halálra ítélünk, és az őszi zavargásokat kihasznál­va az ítéletet végre fogjuk hajtani” - olvasható többek között a levélben. A nap fo­lyamán kiderült, életveszé­lyes fenyegetéseket kapott Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és az SZDSZ több politikusa is. (MTI) Musarraf pakisztáni elnök a terrorszervezet célkeresztjében - a BT meghosszabbította az afganisztáni ISAF-erők mandátumát Példátlan propagandakampányba kezdett az al-Kaida Ajman az-Zavahri (balra), az al-Kaida második embere mellett a felvételen megjelent Musztafa Abu al-Jaz- id, az Afganisztánban harcoló al-Dzsihád nevű csoport vezetője is (TASR/AFP-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád/Kabul/Bertin. O szama bin Laden, az al-Kaida feje hadat kíván üzenni Pervez Musar­raf pakisztáni elnöknek és hadse­regének egy újabb videoüzenet- ben, amely hamarosan felkerül a világhálóra. Ezt tegnap közölte egy iszlamisták által rendszeresen használt honlap. Mindez része az al-Kaida fokozódó propaganda- kampányának. Szintén tegnap ke­rült fel a világhálóra Ajman az-Za- vahrinak, a terrorhálózat második számú vezetőjének videoüzenete, amelyben azt állította, hogy az USA vereséget szenvedett Afga­nisztánban, Irakban és más fron­tokon. Előzőleg Bin Laden - három évi szünet után - hangüzenetben méltatta a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások végrehajtóit. Musarraf pakisztáni elnök, aki az USA egyik fő szövetségese a ter­rorizmus elleni háborúban, régóta az al-Kaida célkeresztjében van. Támogatta Washingtont a bin La- dennek menedéket nyújtó afga­nisztáni tálib rezsim 2001-es meg­döntésében. Az általa irányított pakisztáni hadsereg pedig az el­múlt két hónapban fokozta hadműveleteit az ország észak­nyugati területeit ellepő iszlamista harcosok ellen. Miután a hadsereg a Vörös Mecsetből kiverte a magu­kat ott elsáncoló iszlamistákat, öngyilkos merényletek példátlan hulláma kezdődött Pakisztánban, amelynek eddig 270 halálos áldo­zata volt, többségükben biztonsági tisztek, katonák és rendőrök. Egyébként Pakisztánban tegnap jelentették be, hogy október 6-ra kiírják az elnökválasztásokat, amelyen a kormányon lévő erők újabb ötéves időszakra meg akar­ják választatni Musarrafot. Az ENSZ BT elsöprő többséggel, Oroszország tartózkodása mellett megszavazta az afganisztáni, NA­TO-parancsnokság alatt álló neír zetközi biztonsági erő (ISAF) mar dátumának meghosszabbítása Afganisztánban az ISAF és az am« rikai vezetésű nemzetközi koalier mintegy 50 ezer katonája harcol szunnita tálibokkal. Az afganisztáni német katont szerepvállalás fenntartását süi gette a Bundestagban Frank-Wal tér Steinmeier külügyminiszter é Franz Josef Jung védelmi minisz ter. A német parlament vitát kéz dett az ISAF keretében szolgálaté teljesítő, mintegy 3000 fős Bún deswehr-kontingens októberbe] lejáró mandátumának meg hosszabbításáról, valamint néme Tornado típusú felderítő repülő gépek további állomásoztatásá ról. A konzervatív-szociálde mokrata koalíciós német kormán; szerdán mindkét megbízatá meghosszabbítása mellett emel szót, a végső döntés azonban ; parlamentre vár. (MTI, t, ú) A közvélemény Szíriát vádolja a gyilkossággal, Damaszkusz mindent tagad Gyász és harag Bejrútban Bejrut. Libanon sok városá­ban zárva tartottak tegnap az iskolák, egyetemek, üz­letek és bankok. Az embe­reket felháborította a szer­dán elkövetett újabb poli­tikai gyilkosság. ÖSSZEFOGLALÓ Antoine Ghánem Szíria-eOenes libanoni parlamenti képviselő mel­lett további öt embert megölt, hú­szat pedig megsebesített szerdán egy autóba rejtett pokolgép Bejrút egyik keresztények lakta keleti elővárosában. Az egy héttel a liba­noni elnökválasztás előtt elköve­tett merényletet felháborodva ítél­ték el tegnap az ENSZ, az EU, Oroszország, az USA és még szá­mos más szervezet és ország veze­tői. Az egyöntetű vélemények sze­rint az elkövetőknek az volt a cél­juk, hogy megakadályozzák a szeptember 25-re kitűzött elnök- választást. A parlamentnek a Szí- ria-barát Emile Lahud államfő utódját kell megválasztania. Antoine Ghánem a jobboldali keresztény Falangista Párt képvise­lője volt. Éhhez a párthoz tartozott a múlt novemberben meggyilkolt Pierre Dzsemájel ipari miniszter is. Fuád Szinjóra kormányfő üzenetet intézett Ban Ki Mun ENSZ-főtit- kárhoz, és kérte, hogy a Rafík Haríri volt kormányfő meggyilkolása ügyében vizsgálatot folytató nem­zetközi bizottság foglalkozzon az Antoine Ghánem ellen elkövetett bűncselekménnyel is. Szíria, amely többségi vélemény szerint a me­rénylet mögött áll, hivatalosan el­ítélte a támadást, hangsúlyozva, ragaszkodik Libanon biztonságá­hoz, stabilitásához és egységéhez. Az utóbbi két évben rejtélyes hátterű pokolgépes merényletek sorozata sújtotta Libanont, több­nyire olyan közéleti szereplők el­len irányultak, akik felléptek Szíria libanoni befolyása ellen. Nabíh Berri, a parlament Szíria- barát ellenzéki elnöke, a síita Amal vezetője ez év augusztus 31-én kö­zölte: a Nyugat-barát Szinjóra- kormány ellenzéke kész lemonda­ni korábbi követeléséről, egy nem­zeti egységkormány megalakításá­tól, ha a parlamenti pártok meg­egyeznek a jövendő libanoni elnök személyéről. Az elkövetők éppen Berri kezdeményezésének kudar­cát akarják. (MTI, s, ú) Antoine Ghánem keresztény politikus. A szakértők tegnap is vizsgálták a merénylet helyszínét. (Reuters-és SITA/AP-felvétel) Megosztja a francia politikai elitet az új bevándorlási törvény tervezete Kötelező genetikai vizsgálat ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Heves vita után, teg­napra virradóra fogadta el a fran­cia nemzetgyűlés az új bevándor­lási törvényjavaslatot, amely a családegyesítés feltételeinek szi­gorítására kísérleti jelleggel en­gedélyezi a kérelmezők DNS- vizsgálatát. A baloldali ellenzék a kormánypárti többséget is meg­osztó tervezet ellen szavazott, s a kormány több baloldali miniszte­re - köztük Bemand Kouchner, a külügyi tárca vezetője - is jelezte, hogy nem ért egyet az új intézke­déssel. Négy év alatt a negyedik be­vándorlási törvényről szavaztak tegnap. Az új korlátozással a kor­mányzat célja: a családegyesítés szándékával letelepedési enge­délyt kérők számának visszaszorí­tása és a munkavállalás céljából legálisan érkező bevándorlók je­lenleg alig hét százalékos arányá­nak növelése. A törvény legvita­tottabb passzusa engedélyezi, hogy a családegyesítés miatt be­vándorolni szándékozó külföldi DNS-teszttel bizonyítsa vérrokon­ságát egy francia állampolgárral. Az egyre gyakoribb hamisított külföldi anyakönyvek kiszűrésére 2010-ig kísérleti jelleggel beveze­tendő, önkéntes és fakultatív ge­netikai vizsgálat költségét akkor térítik vissza a bevándorlónak, ha a kérelmét kedvezően bírálták el. Ezentúl minden 65 év alatti ké­relmezőnek még a származási or­szágában francia nyelvi teszten, és a köztársaság értékeiről szóló vizsgán is részt kell vennie, és leg­alább a francia minimálbérnek megfelelő anyagi forrással kell rendelkeznie. A parlament eltö­rölte az etnikai-faji származás alapján való nyilvántartásról szó­ló tiltást, azért, hogy az integráci­óról, a diszkriminációról és a származási sokszínűségről szóló tanulmányokat lehessen végezni Franciaországban. Az első olvasatban elfogadott tervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia. (MTI, ú) Irán saját gyártmányú harci gépeket próbált ki Erőteljes fegyverkezés MT1-H1R Teherán. Irán új, saját gyárt­mányú harci repülőgépeket pró­bált ki egy tegnapi gyakorlaton - jelentette be Mosztafa Moham­med Nadzsar védelmi miniszter az állami televízióban. Hozzátet­te, a két Villám típusú repülőgép próbarepülései sikeresek voltak. Az iráni kormányközlemény sze­rint az új gép harci és repülési tu­lajdonságai nagyjából azonosak az amerikai F-18-asokévaL- Ataollah Szálehi, a hadsereg főparancsnoka pedig azt hangsú­lyozta, hogy Irán felkészült min denféle támadás elhárítására Nem tért ki rá, milyen támadások ra gondolt, de megfigyelők emlé keztetnek: Bemard Kouchne: francia külügyminiszter nem zár ta ki egy hét végi nyüatkozatában hogy csak háborúval lehet rá kényszeríteni Teheránt az irán urándúsítás feladására. Amerikai illetékesek is megerő sítették, hogy noha Washingtor diplomáciai úton szeretné megöl dani az iráni atomprogramma kapcsolatos konfliktust, fenntart ja a katonai opciót is. Moszkva sajnálkozott az incidens miatt Orosz légtérsértések MTl-HÍR Helsinki/Oslo/Moszkva. O­roszország elismerte, hogy egy ka­tonai szállító repülőgépe berepült a finn légtérbe - közölték tegnap Helsinkiben. Az orosz tájékoztatás szerint a pilóta és a légiirányítók közötti kommunikációs nehézsé­gek okozták az incidenst. Az Iljusin—76 típusú gép a múlt pén­teken repült be engedély nélkül Finnország fölé, mintegy 4,5 kilo­méter mélyen, három percre. Teg­nap a norvég légierő két vadászgé­pet küldött a levegőbe, hogy szemmel tartsanak a norvég-orosz határ közelében ellenőrző repülést végző orosz bombázókat. Az orosz légierő felújította azt a gyakorlatát, hogy felderítő repülé­seket folytat a határtól pár kilomé­terre. Oslo szerint ez a gyakorlat a hidegháborús évekre emlékeztet. POLITIKAI BOTRÁNY Eretnek javaslatok Berlin. Újabb botrányt oko­zott pártjában, a bajor Keresz­tényszociális Unióban (CSU) Gabriele Pauli fürthi önkor­mányzati képviselőnő, aki ma­ga is harcba szállt az Edmund Stoiber távozásával megürese­dő pártelnöki székért. Mélysé­ges megdöbbenést keltettek a meglehetősen csinos Pauli programjának családpolitikai vonatkozásai, különös tekintet­tel arra a javaslatra, hogy a há­zasságokat a jövőben hét évre kössék, s ezután azok közös megegyezéssel felmondhatok vagy meghosszabbíthatók le­gyenek. A hónap végén a CSU elnöki tisztségéről és a bajor miniszterelnöki posztról egy­aránt leköszönő Stoiber felszó­lította Pauli asszonyt, hogy azonnal lépjen ki a pártból. A képviselőnő javaslatát úgy in­dokolta, szerinte a házasság nem arra szolgál, hogy két em­Gabriele Pauli (SITA/AP bér egymásnak biztonságot nyújtson, hanem hogy a szere- tetet dokumentálja. Ez azon­ban túl sok a család értékeit el­ső helyre helyező CSU-vezetők számára, a történtek után to­vább csökkentek Pauli esélyei a pártelnöki poszt elnyerésére. Egyébként Pauli és Stoiber há­borúja már egy éve folyik, Stoi­ber állítólag nyomoztatott is a hölgy magánélete után. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents