Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-20 / 216. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN TinfifllrtWtiWf r~iiit rnr~TrriTiiiiiriim~~Ttii—rr i-----------r~n—ímtrr- TrofiirfflHroifnriiiff 81 00 korona lesz a minimálbér Pozsony. Jóváhagyta a kormány tegnap a minimálbér emelését, amely így október elsejétől 8100 korona lesz. Ez 2176 koronával magasabb, mint a júliustól megemelt létminimum, és 6,6 százalékkal magasabb a jelenlegi 7600 koronás minimálbérnél. Az októbertől érvényes 8100 koronás összeg legközelebb csak 2009-ben emelkedik majd, a minimálbérről szóló törvénytervezet alapján. (TASR) 25 ezer az elsőszülöttért Pozsony. Összesen 25 000 korona egyszeri támogatást kapnak jövő év februárjától az elsőgyermekes szülők, döntött tegnap a kormány. A jelenleg 11 000 koronás támogatás igencsak jelentős összeggel, 9 440 koronával emelkedik, februártól tehát ez 20 440 korona lesz, s a minden gyermek születésekor járó 4560 koronás egyszeri támogatással eléri a 25 ezret. A szociális ügyi minisztérium az emeléssel együtt szigorítja az odaítélés feltételeit is. Az anya köteles lesz igazolni, hogy terhessége negyedik hónapjától rendszeresen járt terhesgondozásra. A minisztérium becslése szerint jövőre az emelésre mintegy 225 millió koronát kell elkülöníteni. A Fico-kor- mány által bevezetett támogatás idén januártól jár az első gyermek után, eddig valamivel több mint 10 ezren kapták meg. (sán) Súlytalan régiónk agrárágazata Pozsony. Szlovákia agrártermelése 2005-ben az Európai Unió együttes agrárágazati termelésének mindössze 0,56 százalékát tette ki - közölte Ivan Oravec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamarájának elnöke. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam is mindössze 9,8 százalékkal járul hozzá a 27 tagú szervezet agrárproduktumához, miközben az ágazat együttes termelésének értéke a vizsgált évben 291,6 milliárd euróra rúgott. Ivan Oravec szerint Közép- és Kelet-Európa agrárágazatának súlya az uniós csatlakozást követően sem nőtt, éppen ellenkezőleg, tovább csökkent. (SITA) Negyedmilliós büntetés Ruskónak Pozsony. A parlament összeférhetetlenségi bizottsága háromhavi miniszteri fizetésének megfelelő büntetést szabott ki Pavol Rusko egykori gazdasági tárcavezetőre. A volt gazdasági miniszter ugyanis későn nyújtotta be a tavalyi évre szóló vagyonnyilatkozatát. A mulasztás miatt fizetnie kell Ladislav Pittner volt SIS-igazgatónak és Ján Goliannak, a gazdasági tárca volt államtitkárának. (TASR) Ismét lesznek körzeti orvosok Pozsony. A kormány döntött arról is, hogy újra bevezeti a körzeteket az általános orvosok, a fogorvosok és a nőgyógyászok esetében. A minisztérium azt állítja, ezzel nem sérül a szabad orvosválasztás joga, viszont az orvos nem utasíthatja el a körzetébe tartozó beteget. A kórházak esetében nem vezetik be a körzeteket. Nehezíti majd a beteg helyzetét, hogy a szakorvosi kezelést csak a körzeti orvos beutalójával veheti igénybe, először tehát minden esetben a körzeti orvost kell felkeresnie. Kivételt csak súlyos esetben - például hirtelen megbetegedés vagy baleset - tehet a szakorvos, s csak akkor, ha a sérült a balesetet, megbetegedést követő 24 órán belül kereste fel. Visszakozott az egészségügyi minisztérium az egyes beavatkozások elutasításának kérdésében, az orvosok lelkiismereti okora hivatkozva továbbra is megtagadhatják például az abortusz elvégzését. A minisztérium elképzelése ellen tiltakozott több egyház és civil szervezet is, de nem tetszett az orvosi kamarának sem. üpj) „Olyan rendet teremtek itt, mint Hitler“ Hlinka a szlovákok körében is ellentmondásos személy ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A TASR állami hír- ügynökség a színes hírek között tálalta, hogy Duray Miklós is megszavazta u KDH „Hlinka-törvé- nyét”, amelyet a parlament elvetett, és helyette az SNS hasonló javaslatát juttatta második olvasatba. Az MKP képviselői egyébként tartózkodtak vagy nem vettek részt a két szavazáson, igennel csak Duray Miklós szavazott a KDH javaslatra, nemmel pedig csak Köteles László az SNS-ére. Andrej Hlinka pap politikus a szlovák Hitlernek tartotta magát. 1935 után, Teplá községben mondott beszédében kijelentette: „én vagyok a szlovák Hitler, olyan rendet teremtek itt, mint Hitler Németországban.” Politológusok és történészek egyetértenek abban, hogy ellentmondásos személyiség volt, néhány kijelentése, beszéde a fasiszta ideológiát idézi. Az SNS képviselői szerint viszont érdemeiért kijár neki a „nemzet atyja” cím. Hlinka említett beszédét 1936- ban közölte a Szlovák Hírek c. újság. Miután a parlament első olvasatban megszavazta az érdemeiről szóló törvényt, a szlovák lapok is emlékeztettek Hlinka kijelentéseire és felhívták a figyelmet, hogy az SNS olyan embert akar a nemzet atyjának nevezni, aki Hitlerhez hasonlóan akart rendet teremteni. Miroslav Kusy politológus szerint a politikusok egy része megfeledkezik Hlinka életének sötét oldalairól: katolikus papként számtalanszor uszított a magyarok és más nemzetek ellen. „Beszédeiben gyakran keményen fellépett az itt élő magyarok és a csehek ellen. Rendkívül ellentmondásos személyiség volt, ne feledjük, hogy a szlovák nemzetet is jó katolikusokra és rossz lutheránusokra osztotta” - mondta lapunknak Kusy. Ján Slota nemzeti vezér szerint Hlinkát mindenkinek tisztelnie kell, és szégyellheti magát, aki nem szavazza meg az érdemeiről szóló törvényt. A törvényjavaslat eredeti változata egyenesen büntetőjogi felelősségre vonást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nyilvánosságon megkérdőjelezik érdemeit - ezt végül kihagyták. (dem) Kiemelt fontosságú intézmények, szervezetek és programok segítése „Háromévi” támogatás Pozsony/Budapest. Évente 95 millió forintot fordít a magyar állam a kiemelt fontosságú szlovákiai kulturális, oktatási és tudományos szervezetek, programok támogatására, jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő. ÚJ SZÓ-HÍR Az összeget a Szülőföld Alap által nyújtott támogatáson felül adja a miniszterelnöki hivatal. A magyar kormány összesen 677 millió forintos különtámogatást juttat mintegy 40 határon túli, nemzeti jelentőségű intézménynek és programnak. A támogatás az idei évet is beleszámítva három éven át biztosított, vagyis 2008-ban és 2009- ben is megkapják a kiválasztott intézmények. „Ez annak a kérésnek a meghallgatása, melyet a kis MÁÉRT párkányi ülésén fogalmaztunk meg” - jelentette ki Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A támogatás elosztásáról ugyanis a határon túli magyarok képviselőinek véleményét figyelembe véve döntött a magyar kormány. Szlovákiában három intézmény, a Selye János Egyetem, a Fórum Intézet és a Csemadok kap majd biztosan ilyen támogatást, a két hivatásos színház szintén viszonylag biztos forrásra számíthat, de a számukra félretett 10 millió forintra pályázniuk kell. „A tájolással összefüggő költségeiket akarjuk támogatni, melyeket nem tudnak fedezni a megyei önkormányzatoktól kapott támogatásból” - tájékoztatta lapunkat Csáky. Szerinte a Csema- doknak a neki szánt támogatásból elsősorban saját reformját kell végrehajtania. „Újból ki kellene találnia önmagát, hatékonyabb működést kellene felmutatnia, és sok régióban újra kell szerveznie önmagát” - véli Csáky. A különtámogatás biztos alapot teremt az országos programok szervezéséhez is. Az Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja ugyanis ezeknek segítését takarja. „A Jókai Napok, a Duna-menti Tavasz, a Kodály-napok, a Tompa Mihály Szavalóverseny és a Gombaszögi Népművészeti Fesztivál anyagi háttere stabilizálódhat” - jelentette ki Csáky. Az egyes rendezvények szervezését meg kell pályázni, a pályázatokról kuratórium dönt. Több szervezet közt osztják majd el a szakmai műhelyek támogatására félretett 10 millió forintot is. Ebből a csomagból konkrét tudományos programok megvalósítására pályázhatnak az érdeklődők. „Meghatározzuk majd a stratégiai fontosságú témákat, melyek a szlovákiai magyar társadalom szempontjából kiemelkedő fontosságúnak gondolunk” - tájékoztatott Csáky. A pályázatokat novemberig kiírják, a döntést társadalmi kuratóriumra bízza, a szlovákiai szervezeteknek szánt támogatást eldöntő tanácsban túlsúlyban lesznek a szlovákiai magyar szervezetek által delegált személyek, (lpj) Leállított átalakítás Tovább késik a döntés a kórházakról Pozsony. A kormány tegnap elnapolta a minimális egészségügyi hálózatot meghatározó kormány- rendelet megvitatását, az egészségügyi minisztérium indoklása szerint ilyen fontos dokumentum hosszabb tárgyalást igényel. „Minden általam beterjesztett törvényjavaslatot elfogadott a kormány, csak a minimális hálózatról szóló rendelet kivétel” - tájékoztatott a kabinet ülése után Ivan Valentovic egészségügyi miniszter. A minimális hálózatról szóló rendelet elfogadása tovább húzódik, az első elképzelés szerint már szeptember 15-én életbe kellett volna lépnie. Valentovic szerint a kormány jövő héten mindenképpen dönt. A kormány végleg leállítaná a nagy kórházak részvénytársasággá való átalakítását. „Meggyőződésem, az állam is tud jól gazdálkodni, és ezt nagyon gyorsan bebizonyítjuk” - jelentette ki Valentovic miniszter. Erre szükség is van, mivel az állami tulajdonban lévő nagy egyetemi kórházak már több mint 5 milliárd koronával tartoznak. Viszont az ellenzék és a szakemberek többsége szerint a leállítás miatt tovább emelkedik majd az adósságuk, amit végső soron az adófizetőkkel téríttetnek meg. (lpj) Kiemelt intézmények támogatása Támogatott Támogatási összeg Selye János Egyetem 30 millió forint Fórum Intézet 15 millióforint Szakmai műhelyek 10 millió forint CSEMADOK 10 millió forint Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja 20 millió forint Színház-támogatási program 10 millió forint A feltüntetett összeget a következő 3 évben évente megkapják az intézmények A tanúk alig emlékeznek valamire, van aki még az országúti rendőrségi hajszát is elfelejtette Pápay-per: elájult az egyik tanú TASR-H1R Nagyszombat. A tanúk meghallgatásával folytatódott tegnap a kerületi bíróságon a dunaszer- dahelyi Pápay-klán lemészárlásával kapcsolatos tárgyalás, amely már hat éve kezdődött. R. Szilár- dot és Csabát, valamint V. Richár- dot a mészárlásnál használt fegyverek beszerzésével és bűnrészességgel vádolják. A 15 beidézett tanúból 8 jött el tegnap, egyet a rendőrök hoztak. A tárgyalást már többször kellett elnapolni éppen a tanúk távolmaradása miatt, a bíró ezért rendelte most el Sárközy Ferenc előállítását. Mégsem az ő bevezetése okozta a legnagyobb izgalmat a tárgyalóteremben, hanem az, hogy egy másik tanú, Ladislav S. elájult a meghallgatás közben. Őt arról faggatta volna a bíróság, mit tud az egykori du- naszerdahelyi alvilági csoportok rivalizálásáról. A tanú előbb arra kérte a bírót, hadd ülhessen le, majd eszméletét vesztette, mentők vitték el a nagyszombati kórházba. Rosszullétét azzal magyarázta, hogy éjszakai műszakból jött a tárgyalásra és kedd óta nem evett. A beidézett tanúk szinte mindenre azt válaszolták, már nem tudják feleleveníteni a nyolc évvel ezelőtt történteket. Sem a mészárlással kapcsolatban nem emlékeznek semmire, sem arra, hogy azt megelőzően összetűzés lett volna a Pápay-csoport és a Sátor-csoport között, amelynek állítólag tagjai a vádlottak. A legsúlyosabb emlékezetkiesése Milan L.-nek volt, arra sem emlékezett, hogy rendőrök hajszolták volna az autóját, vagy hogy egy sebesültet szállított a nádszegi lövöldözés után. „Hallgat, mint a partizán” - ezzel zárta le a bíró a meghallgatását. A Fon- tána bár beidézett személyzete és a mészárláskor véletlenül ott tartózkodó vendégek sem emlékeznek a részletekre. A tárgyalás november 28-án folytatódik. A vád szerint a Pápay-klánt Sátor Lajos mészároltatta le két orosz bérgyilkossal, ő évek óta bujkál a rendőrség elől. Az R. testvérek és V. Richárd szabadlábon védekezhet, miután letelt vizsgálati fogságuk ideje. Mindhárman kitartanak amellett, hogy ártatlanok, semmi közük nem volt a mészárláshoz. wmam MEGKÉRDEZTÜK mmmmmmMMmmmmmmmmmi Miért szavazott a javaslatra? Miért ellenezte a javaslatot? Duray Miklós MKP-képviselő A parlamenti vita meghallgatása után arra jutottam, hogy a KDH javaslatát mégis támogatni kell. A kereszténydemokraták és az SNS javaslata között az a legnagyobb különbség, hogy az utóbbit magyarellenes szándékkal terjesztették elő, viszont a KDH a szlovák politikában véghezvitt érdemei fényébe állította Hlinka személyét. Fontosnak tartja, hogy történelmi személyiségekről törvényeket fogadjon el a parlament? Nem, de ebben az esetben nem is erről van szó. A szándékbeli különbség miatt szavaztam meg, szükségesnek tartottam a KDH-ja- vaslat mellett szavazni. A felszólalók világossá tették, hogy Hlinka személyisége a szlovák politika és kontinuitás szempontjából rend- kívülfontos. Viszont történészek és politikusok ellentmondásos személyek tartják Hlinkát. Emlé- keztetetnek gyakori magyar- ellenes kijelentéseire és arra, hogy egy időben úgy akart rendet teremteni az országban, mint Hitler Németországban. Figyelembe kell venni azt is, mit és főleg mikor mondott. Mindent a maga környezetében kell vizsgálni, nem a jelenlegi helyzetben, 2007-ben kell megítélni azt, amit mondjuk 1935-ben mondott. Ez óriási különbség. Ezért kell odafigyelni arra, hogyan tálalják a kérdést. Az SNS magyarellenes szempontból közelítette meg az egészet. Ön tehát nem tartja ellentmondásos személynek? Mondjon egy politikust, aki nem az. Egy politikus azáltal válik ellentmondásossá, hogy néha saját meggyőződése ellenére is cselekednie kell. Ilyenkor gyakran még önmaga szempontjából is ellentmondásos lehet, (dem) Köteles László MKP-képviselő Az SNS javaslata elsősorban Hlinka magyarellenes tevékenységét próbálta kidomborítani, ezt pedig elfogadhatatlannak tartom. Egyértelmű, hogy Hlinka ellentmondásos személyiség volt - még a szlovák nemzet szemszögéből is. Mindig is kemény antiszemita nézeteket vallott. Minden nemzetnek a saját történelmével kell a lehető legobjektívabban elszámolni. Az SNS ellenséges hangnemben fogalmazta meg a törvényt - ez mindazoknak, akik elolvasták javaslatukat, egyértelmű. A KDH szinte azonos javaslatáról való szavazáskor viszont csak tartózkodott. Nem akartam egyértelműen elutasítani. Ennek a jogszabálynak is hasonló volt a filozófiája, de elfogadtam azt, hogy igyekeztek Hlinka nemzetébresztő szerepét kidomborítani. Nem a magyarellenes tevékenységeire helyezték a hangsúlyt. Fontosnak tartja, hogy történelmi személyiségek érdemeiről törvényeket fogadjanak el a parlamentben? Ilyen jogszabályokat az esetek többségében valami ellen fogadnak el. Véleményem szerint a legtisztességesebb törvény, amit valaha valakiről megszavaztak, az az Erzsébet királynő érdemeiről szóló dokumentum volt a 19. század végén, amelyet a magyar törvényhozás fogadott el. Ebben felsorolták érdemeit és ezzel be is fejezték. Ugyanakkor nem tartom szerencsésnek, amikor történelmi személyiségek érdemeit próbáljuk törvénybe foglalni. A Hlinka-féle javaslat esetében is egyértelmű a hátsó szándék, hiszen amint a KDH bejelentette, hogy előterjeszt egy ilyen törvényt, az SNS lendületből beterjesztett egy ellenjavaslatot. Abban pedig senki sem kételkedik, hogy az önmagát szociáldemokratának valló kormánykoalíció ezt meg is szavazza. (dem)
