Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-04 / 203. szám, kedd
vvvw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 4. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Politikusok lejtmenetben A rendszerváltozás óta nem volt ilyen kedveződen a magyar politikai elit megítélése, mint most: az ádagpolitikus rokonszenvindexe jelenleg - egy százfokú skálán - mindössze 36 pont - úja a Népszabadság a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásának eredményét idézve. Mint a lap rámutat, további bizalomvesztésre utal, hogy ilyen alacsony pontszámmal még soha nem vezették a rangsort; az első helyen szereplő Sólyom László köz- társasági elnök rokonszenvindexe 48 pont, őt Szili Katalin köved (47 ponttal), majd Dávid Ibolya (46 ponttal), (mti)- Megmondtam: nincs kedvezmény. Semmi közöm ahhoz, hogy megvette a gyerekeinek a tanszercsomagot... (Peter Gossónyi karikatúrája) Bush elnök nem kételkedik döntéseinek helyességében, és azt sem várja, hogy nyugdíjba vonulhasson Dallasi élet az elnökség után A posztjáról két periódus után 2009 januárjában leköszönő George W. Bush amerikai elnök azt tervezi, hogy a texasi Dallasba vonul vissza, de sok beszédet fog tartani, és a demokrácia előmozdítását segítő intézet irányítása köti majd le az idejét. HOFER LÁSZLÓ A Fehér Ház utánra tervezett évekről a republikánus elnök ritkán nyilatkozik, azzal hárítja el az erre irányuló kérdéseket, hogy elfoglalt, nincs ideje ilyesmivel foglalkozni. Erről is beszélt azonban Robert Draper újságírónak, akinek Bushról szóló, Holtbiztos című könyve mára virradóan került a boltokba. „Hatvankét évesen szinte még fiatal az ember, és én már túl leszek az elnökségen” - fogalmazott Bush, aki mindenekelőtt a „fantasztikus Szabadság Intézet” működését szeretné majd irányítani Dallasban. Ha elfárad, kocsiba vágja magát és leautózik farmjára - mondta. Bush nem titkolta, arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy az elnökjelöltek fenntarthassák és meghosszabbíthassák az amerikai katonai jelenlétet Irakban. Mint kifejtette: hisz az általa elhatározott stratégia helyességében. Jóllehet emiatt népszerűtlenségre van ítélve, sokan önteltséggel vádolják, ami igaz is lehet, de szerinte ennél fontosabb - és ő ezt tartja szem előtt -, hogy döntései nyomán jobb legyen a világ. Eloszlatva az erről szóló híreszteléseket, cáfolta, hogy a Fehér Házban stábja körében szavazásokat tartana a fontos kérdésekben és azok alapján döntene. Kifejtette, egyik legközvetlenebb tanácsadója, Donald Rumsfeld védelmi miniszter menesztéséről sem így határozott. Bush nem titkolta, időnként „elnöki elszigeteltségben” él, s mivel igyekszik „viszonylag vidám” légkört teremteni a Fehér Házban, el kell, hogy rejtse fájdalmait. Ám, mint mondta, nem sajnálkozik, mivel „az önsajnálat a lehető legrosszabb dolog, ami egy elnökkel történhet”. Mint hozzátette, „ez egy olyan állás, ahol az ember sokat sajnálhatja önmagát”. A nehéz pillanatokban felesége, Laura mindig emlékeztette: „te választottad ezt az utat”. Robert Draper hat évi lobbizás után érte el, hogy Bush beleegyezzen a róla szóló könyv megírásába. Földije az elnöknek, aki hat alkalommal beszélt neki egy- egy órán át magáról. A legismertebb washingtoni címen, a Pennsylvania Avenue 1600 alatt, vagyis a Fehér Házban folytatott beszélgetések során George W. Bush azt is kifejtette: igenis érdekli, hogyan fogja megítélni tevékenységét az utókor. Mint mondta, az amerikai fegyveres erők főparancsnokaként, bizony, egyedül van, de döntéseinek helyességében nem kételkedik. S hogy voltak-e barátai Bush- nak elnökként? Az egyik beszélgetés idején kutyájára, Barneyra mutatva megjegyezte: „bizony, igaza volt annak, aki azt mondta, ha barátra van szükséged Washingtonban, szerezz egy kutyát.” A szerző az MTI tudósítója Holtbiztos: még az elnöknek is a kutya a legjobb barátja... (Fénykép: Reuters/Larry Downing) Ha az EP-lista ügyében nem egyeznek meg, akár európai képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság Közelgő kiegyezés nyitott részletkérdésekkel GARZÓ FERENC Néhány napon belül ismét találkozik Markó Béla és Tőkés László, és megállapodás születhet a hosszú távú együttműködésről - írta hétfőn a romániai magyar sajtó, amely szerint „célegyenesbe” jutott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét támogató szervezetek közötti tárgyalássorozat. Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az FLMDSZ, az EMNT és a Tőkést támogató többi szervezet választási megállapodásáig - állapította meg a bukaresti Uj Magyar Szó, utalva arra, hogy Markó Béla és Tőkés László csütörtökön személyes találkozón dönt majd a kiegyezésről. A szervezetek munkacsoportjai a múlt hét péntekén negyedszer ültek össze Kolozsváron, ahol elvileg végleges formát kapott az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. A feleknek a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 8-i ülése előtt alá kell írniuk a végleges változatot, mert az RMDSZ „parlamentje” azon az ülésén véglegesíti az európai parlamenti választásokra vonatkozó jelöltlistáját. A Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alel- nöke által vezetett tárgyaláson konkretizálták: az első helyre Markot jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A püspököt támogató szervezeteknek még választ kell adniuk e javaslatra. Amiben még meg kell egyezni, azt a Tőkés mögött álló szervezetek munkacsoportja által átnyújtott négy új dokumentum tartalmazza. Az erdélyi Krónika szerint az „ellenzék” (az RMDSZ ellenzékét értve ez alatt) biztosítékokat tartalmazó cselekvési tervének vitáján akadt, el a tárgyalás. Ebben egyebek mellett azt kérik: szeptember 7-ig - tehát az EP-jelöltlistát véglegesítő 8-i SZKT-ülés előtt - alakuljon meg az erdélyi magyar kerékasztal, és az SZKT szombaton határozzon a kisebbségi törvénytervezet vitája újrakezdéséről. Szorgalmazzák továbbá, hogy szeptember végéig az RMDSZ kezdeményezzen kormányhatározatot a kolozsvári Babes-Bolyai Túdományegye- tem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karainak és tanszékeinek létrehozásáról, továbbá 2008. február 1-jéig terjessze a parlament elé az erdélyi magyar fórum törvénytervezetét az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. A Krónika hétfői vezércikkében Rostás Szabolcs kifejti: ha az EP-lis- ta ügyében nem jön létre megegyezés, nyílt választási küzdelem esetén (ha tehát Tőkés mégis egyéni jelöltként, az RMDSZ-szel szemben indulna az EP-választásokon) valószínű, hogy minimum két évre európai képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság. A szerző ugyanakkor tudni véli, hogy Tőkés RMDSZ-listán történő szerepeltetését sokan nemcsak a püspököt támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hanem a Markó Béla vezette szövetség berkeiben sem nézik jó szemmel. Kérdéses, hogy a felek a közös ügy érdekében félre tudják-e tenni az elmúlt években szerzett sérelmeiket - úja a lap kommentátora. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Nekünk lehet, nektek nem GÁL ZSOLT A szlovák kormány nemrég úgy döntött, hogy az egészségbiztosítók a járulékokból beszedett összegeknek ezentúl nem 4, hanem csak 3 százalékát költhetik el az igazgatási alapjaikon keresztül működési költségeikre. A miniszterelnök, Robert Fico többek között azzal indokolta a döntést, hogy ha az állam spórol, akkor másoknak is ezt kell tenniük. Helyes! Az adófizetők pénzéből élő szervezetek igenis spóroljanak a működési költségeiken. Csakhogy van egy aprócska probléma a kormány szándékait illetően. A Fico-kabinet ugyanis - a szociális biztosításról szóló törvény módosításában - arra is áldását adta, hogy a Szociális Biztosító igazgatási alapjának költségvetése, vagyis jórészt a működési költségei 2,9-ről 3,5 százalékra emelkedjenek. A helyzet kísértetiesen emlékeztet a George Orwell Állatfarmjában leírtakra: műiden állat egyenlő, de egyesek egyenlőbbek. Ez esetben a Szociális Biztosító a ldvételezett állatfaj. Amit nem szabad a csúnya kapitalista egészségügyi biztosítóknak, azt lehet egyes közjogi intézményeknek. Ha az állam spórol, akkor másoknak is ezt kell tenniük. Csakhogy az állam nem spórol. A ki- lencsziázalékos gazdasági növekedés áldásaiból bőven jut az osztogatásra, és úgy látszik, hogy a félállami, pontosan nem meghatározott státusú közjogi intézmények is kémek a mannából. A helyzetet tovább fűszerezi, hogy szoros személyi összefonódás van a törvényjavaslatot benyújtó, Viera Tomanová vezette szociális minisztérium és a Szociális Biztosító között. Magyarán: utóbbinak a vezérigazgatója, Ivan Bemátek Tomanová miniszter asszony lányával jár, az anyja pedig Tomanová tanácsadója a minisztériumban, hogy kiegészítse nyugdíját. Már Tomanová is egy kommunizmusból visszamaradt múmia, felmerül a kérdés, hogy milyen tanácsokat tud neki adni egy nálánál is idősebb nyugdíjas hölgy. De ne sajnáljuk tőle értékes tanácsaiért azt a pár ezer koronát. Azt azonban meg lehet említem, hogy a Szociális Biztosító gazdálkodását ellenőrizni hivatott főellenőrt a törvények szerint már ez év áprilisában ki kellett volna nevezni, de a felügyelőbizottság (vezetője Viera Tomanová) eddig nem talált megfelelő személyt. A fránya újságíróknak az is szemet szúrt, hogy a Szociális Biztosító megszüntette a végrehajtási eljárást Tomanová volt munkáltatója, a Privilégium nonprofit szervezet ellen, pedig az 17 milliónyi járuléktartozást halmozott fel velük szemben. Persze nem kell mindenhol összeesküvés-elméleteket keresni a háttérben. Lehet, hogy Bemáteknek van igaza. A Szociális Biztosítónak szerinte nincs elég pénze az épületek fenntartására, technikai fejlesztésekre, a munkakörülmények javítására, a balesetveszélyes autópark felújítására stb. Mielőtt azonban elkezdenénk szomorkodni a szervezet nyomorúságos helyzetén, nem árt megjegyezni, hogy a biztosító - saját kimutatásai szerint - igazgatási alapjának bevételei az elmúlt években rendre több százmillió koronával emelkedtek, s így lesz ez idén is. Emelkedik a foglalkoztatottság, emelkednek a reálbérek, ezért nőnek a járulékbevételek, s ezzel a működési költségekre jutó pénz is. A biztosítónak és a szociális minisztériumnak azonban mindez nem elég, ők a költségvetést megdobnák még pár százmillióval. Az egészségbiztosítók meg közben spóroljanak. Hiába, aki rossz családba nősül, ne váljon extra zsetonokat az anyóséktól. Angolos távozás JARÁB1K BALÁZS Több mint ötszáz brit katona vonult ki a dél-iraki Bászra város- központjából a repülőtérre, ahol a többi brit katona állomásozik. A hadsereg hivatalos kommunikációja szerint már nincs szükség a brit erőkre a városban, meg biztos unatkoztak már a fiúk a Szad- dám Husszein egykori palotájában berendezett laktanyájukban. De ha olyan sikeres volt a brit erők jelenléte és olyannyira megnyugtató a biztonság Bászrában (ahol egyébként még viszonylag jó a helyzet), akkor miért az éj leple alatt kellett elhagyniuk a palotát? Ki lehetett volna vonulni fényes nappal is, persze, de hát a dél-iraki síiták, akik a legjobban gyűlölték Szaddámot, soha nem barátkoztak meg a britekkel. London mind a mai napig nehezen érti ezt meg, mert ugye Irak nem megszállva, hanem felszabadítva vagyon. Bár stratégiailag nem nyom sokat a latban, ennek a bászrai kivonulásnak bizony nem csekély szimbolikus értelme és jelentősége van. Brit katonai elemzés szerint ugyanis a szigetországi csapatok már eleget tettek Bászra stabilizációja érdekében, és további jelenlétük csak növeli a feszültséget. Itt az ideje tehát - a britek szerűit -, hogy az irakiak maguk irányítsák a dolgokat és vállalják a felelősséget. Nagyjából ezt ajánlja az amerikai elemzők többsége is - a kivonulást és az irakiak nagyobb felelősségvállalását. Meg aztán mind a brit, mind az amerikai csapatokra szükség van Afganisztánban, ahol, legalábbis az ország Pakisztánnal határos részein, a NATO egyre inkább vesztésre áll az iszlám szélsőségesekkel szemben. Ami a legfontosabb, a brit csapatkivonás teljesen egyértelmű üzenet az amerikaiaknak. A britek egész egyszerűen tettben mondták el, mint gondolnak a legjobb megoldásnak saját maguk és Irak számára is. Ráadásul tették ezt a síiták által lakott és ellenőrzött Bászrában, ahol Bagdaddal ellentétben tényleges a nyugalom. Vagyis az amerikai hadsereg, amely Bagdadot próbálja egyre re- ménytelenebbül megtisztítani a mindenféle felekezeti fegyverestől, nemigen tiltakozhatott a brit döntés ellen. Még akkor sem, ha a brit hadvezetés alaposan odatett az amerikai politikának, Donald Rumsfeld volt hadügyminisztert nevezve meg felelősként az elfuserált újjáépítésért. Az angolos távozás tovább növeli a nyomást Bush amerikai elnökre is, aki azért nem véletlenül látogatott tegnap Irakba. Mivel, utolsóként akár, de vélhetőleg ki fog tartani eddigi politikája mellett, az iraki kérdés az új amerikai elnök legfontosabb témája marad.
