Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-15 / 213. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 17. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ PER SPIEGEL A frankfurti repülőtéren dolgozott korábban annak a három feltételezett terroristának az egyike, akit tíz napja tartóztattak le Németországban, és a felszámolt terrorista sejt kiszemelt célpontjai között a légikikötő is szerepelt - adja hírül a Der Spiegel ma utcára kerülő száma. A szóban forgó török állampolgárságú Adem Y. 1997 és 2002 között a német államvasutak alkalmazottjaként dolgozott, mégpedig a vasút frankfurti repülőté- ,ren lévő pályaudvarán, a tehervonatok közlekedését irányító részlegben. A szeptember 5-én letartóztatott három férfi autóbombás merényletekre készült, amelyek a hatóságok szerint minden korábbi németországi terrorcselekménynél több áldozatot követeltek volna. DOKUMENTUM A KMKF állásfoglalása A kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én Budapesten, a Parlamentben megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást. Nemzetpolitikai stratégia 1. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése, összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható, kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen, meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása A KMKF plenáris ülése felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „Magyarság Napja“ bevezetésének lehetőségét. után” című dokumentumot. A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány, valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után”“ című dokumentumban foglaltakat. A dokumentum alapját képezheti a szükségesjogalkotási és jogszabály módosítási munkának. A KMKF plenáris ülése felkéri a Jogi Albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot. A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „Magyarság Napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját. Nemzetközi kisebbségvédelem 2. A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albi- zottsági rendszer létrehozásával a magyar-magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvény- hozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között. A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot. A KMKF értékes dokumentumnak és kiinduló pontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007 őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbség- védelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a Fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, ü- letve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a „Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért” nevű munkacsoport tevékenységére. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta f§l a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek üyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését. A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai A tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató megoldást. szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani. A KMKF plenáris ülése felkéri a Külügyi és Euró- pa-ügyi Albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását. Aktuális kérdések 3. Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1-től az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az Unió közös jogrendje szabályoz. A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart, és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak. A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak. A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását. Maiina Hedvigről is tárgyaltak A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is. A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a Magyar Országgyűlés" képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyüat- kozatra vonatkozó MKP-kezdemé- nyezésről. A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusza rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék. Budapest, 2007. szeptember 14. (Rövidítve. Köztes címek: Új Szó) KOMMENTÁR A politika farkatlan kutyái BARAK LÁSZLÓ Van Kurt Vonnegutnak, a nemrégiben elhunyt nagyszerű amerikai prózaírónak egy kutyahőse, amely azért keveredik folytonos verekedésekbe, mert nincsen neki farka. Következésképpen nem tud mit megcsóválni, kifejezendő esetleges pozitív „érzelmeit“, vagyis azt, hogy békések a szándékai... Ugye minő tragikomikus helyzet ez? Lássuk be, nincsen annál szánalomra méltóbb személy vagy éppen csoport, aki, amely csak vélt, esedeg valós ellenségével szemben képes megfogalmazni önmagát. Ha pedig a szóban forgó személyek, csoportok a pillanatnyi haszonlesés okán a politika porondján tesznek ilyesmit, különösen ön/veszélyesek és kártékonyak lehetnek. Biztosan nem kell vitát nyitni arról, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezére egy olyan alak, aki annak köszönheti politikai sikereit, hogy éjt nappallá téve a magyarokra ugat, azaz velük szemben fogalmazza meg a saját, és az általa fémjelzett falka identitását. Ideig-óráig kétségkívül sikerrel is, hiszen immár második ciklusukat nyűhetik kormánypártként -, ha Vonnegut ebejut is az ember eszébe róluk. Van azonban a szlovákiai politikai porondon egy másik, efféle far- kadan ebet jelképező társaság is, mégpedig a Magyar Koalíció Pártja. Holott nekik is volt két olyan választási ciklusuk, amelyekben kormánypártként működhettek. Mi több, a Slota-féle bagázzsal ellentétben, viszonylag civüizált társaságként viselkedve, normális képet közvetítettek önmagukról, nem kevésbé a szlovákiai magyarokról. Az 1998 és 2006 közötti „boldog szlovákiai békeidők” ugyanis már- már arról kezdték meggyőzni az elfoguladan szemlélőt, hogy az MKP olyan „farkas” kutya, amely, ha kell - vagyis gazdái, tehát választói érdekei megkívánják - a béke jeleként akár farkcsóválásra is képes... Ha viszont ugatni és harapni kell, gond nélkül megteszi azt is. így egy-egy kormánykoalíció lehetőségein belül tulajdonképpen mindent elértek, amit reálisan gondolkodó választóik elvárhattak tőlük. Nyüván nem csináltak minden szlovákiai magyarból mágnást! Sőt, munkahelyeket sem teremtettek mindenki számára, ami egyébként sem politikai pártok közvetien feladata... Az MKP kormányzási időszaka alatt azonban, nyoma sem volt az állami hátszelű nacionalizmusnak és sovinizmusnak. És nem csak azért, mert a szlovák politikusok annak idején jobban szerették volna a magyarokat, mint jelenleg. Hanem azért, mert a szlovákiai magyar politikusok sem provokálták úgy szlovák kollégáikat, mint most. Ha viszont valaki mindezt elvtelen megalkuvásnak tekintette volna vagy tekintené, az egyszerűen azt sem tudja hány óra van... Azon kívül, hogy Vonnegut szerencséden kutyájára hajaz... Amint az MKP jelenlegi csúcsvezetői. Akik nemrégiben tagadhatatlanul provokatív szándékkal vicsorítottak rá hasonszőrű kollégáikra, miután előkaparták a történelmi hátsó udvarból a Benes-dekrétumok gumicsontját. Hogy aztán elcsodálkozzanak azon, mekkora az ellenséges falka, s a szomszéd udvarából, azaz Budapestről ugassanak rá... Lásd, az MKP-elnök, Csáky Pál Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát követő sajtónyilatkozatait. JEGYZET Hideg van JUHÁSZ KATALIN E ténymegállapítás nem túl érzékletes így leírva, de mivel számomra ez volt az elmúlt hét központi problémája, erről lesz most szó. Átértékeltem ugyanis eddigi nézeteimet, miszerint a kánikulát rosszabbul tűröm, mint a zimankót. A lakásban ugyanis ez utóbbi éppoly kínzó tud lenni, mint a negyven fok árnyékban. Hiába fogdosom a radiátort óránként, hidegek a bordák, és a szomszédok azzal biztatnak, hogy ez még sokáig így lesz. Pulóverben alszom, ma éjjel tán kötött hálósipkát is húzok, a paplan tetején pokróc, lábamon vastag zoloii, mégis hajnalban arra ébredek, hogy megvesz az isten hidege. Lehet, hogy ez egy nagy szabású kísérlet. A hőszolgáltató így teszteli a lakótelepi lakosság tűrőképességét, arra kíváncsiak, mikor lázadnak fel az emberek, mikor vonulnak az utcára, vagy kezdenek el aláírásokat gyűjteni. Az évek óta halogatott ablakcsere szükségességére is sűrűn gondolok, (csak úgy süvít befelé a csípős szél a korhadt fakeretek között), és lényegesen gyakrabban mosogatok. Még egy megoldás van: teleengedni a kádat forró vízzel, aztán, amikor már szelni lehet a párát, kitárni a fürdőszoba ajtaját, hogy valamelyest átmelegedjen a lakás. Mielőtt azt gondolnák, mimóza vagyok, gyorsan megjegyzem: minden kassai lakótelepi ismerősöm így érez, vagyis értekezésem címe indokolt, objektív és túlzásoktól mentes. Lássuk, mit ír erről a vonatkozó rendelet. A távfűtési vállalat az időjárástól függően már szeptember elsejétől kezdve beindíthatja a lakások fűtését. A temperálás, vagyis az „előfűtés” abban az esetben kezdődhet el, ha a hőmérő higanyszála három egymást követő napon át tizenöt fok alatt marad. Nos, tavaly október első hetében kezdték adagolni a meleget, 2002-ben pedig szeptember 18-án, ennél korábbi dátumra viszont a legöregebb szomszédok sem emlékeznek. Biológiaóráról tudjuk, hogy hidegben a teljesítőképesség csökken, a vérkeringés romlik, mivel a hőveszteség csökkentésére az erek összehúzódnak. A szervezet igyekszik fokozni a belső hőtermelést, ám nem képes sokáig kompenzálni a hosz- szan tartó hideghatást, ezért a bőr fokozatosan lehűl. A hidegtűrés jelentős egyéni eltéréseket mutat, több tényező negatívan befolyásolhatja (a rossz általános állapot, az idős kor, az alkoholfogyasztás, nyugtatok szedése) mégsem hiszem, hogy vannak a lépcsőházban olyanok, akiket nem izgat (hidegen hagy) ez a téma. Csak nyilván félnek szólni. Lehet, hogy életem első petícióját fogalmazom éppen lefagyó ujjakkal...? Holnapig jegelem a kérdést. Aztán meglátjuk.- Hé, maga turista vagy hajléktalan?! (Peter Gossányi rajza
