Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-12 / 210. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Témában és technikában gazdag a szeptember 25-ig látható kiállítás (Szőcs Hajnalka felvétele) Takács Izabella festményei láthatók Diószegen Portré, tájkép, csendélet... GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. Az Inovatech vállalko­zói inkubátorházban szeptember 25-ig tekinthetők meg a deáki szár­mazású, Alsószeliben élő amatőr festő, Takács Izabella festményei. Az augusztus 31-én tartott tárlat­nyitón Éva Sudová, a diószegi kul- túrház igazgatónője elmondta, az új épületben rendszeresen tartanak majd kiállításokat. „Amikor úgy döntöttünk, hogy most éppen Ta­kács Izabella képeit állítjuk ki, az alkotót személyesen még nem is is­mertem, de a Galántai Járás Alko­tóinak Klubja galántai kiállításán látott képei alapján úgy gondoltuk, azokat nálunk is be kell mutatni.” Margita Knappová, a Galántai Népművelési Központ igazgatója arról szólt, hogy amióta hat évvel ezelőtt újraindították az említett képzőművészeti klubot, Takács Iza­bella aktív tagja. Műveivel rendsze­resen jelen van a kollektív kiállítá­sokon, de már több önálló tárlattal is bemutatkozott. „Izabella élő pél­dája annak, hogy a képzőművészet is szolgálhat esztétikai érzéssel és alkotóerővel” - mondta az igazga­tónő. Takács Izabella sokoldalú alkotó, aki nem csak ecsettel, festővásznon alkot. Eredeti foglakozását tekintve óvónő, s rajzaival gyermekkönyv- illusztrációként is találkozhattunk. A szépirodalommal is kacérkodik, saját regénye is jelent már meg. És hogy vállalkozó kedvű, tanúsítja az is, hogy a Feleségcsere című nép­szerű sorozat szereplőjeként is lát­hattuk az egyik szlovák kereskedel­mi tévécsatornán. A képzőművé­szeti alkotás terén is sokoldalú mind a technikát, mind a témákat illetően. Olajfestményem, rajzain, temperáin, vásznon és papíron portrék, tájképek, csendéletek vagy életképek láthatók. A kétszeres szlovákiai bajnok Balogh Nikolett papírra nem tud festeni, de körmökre gyönyörűen Műkörömépítés és -díszítés felsőfokon, világszínvonalon Komárom. Balogh Nikolett szerencsés ember: munkája a hobbija is egyben. Bizo­nyára ennek is köszönhető, hogy szakmájában, a műkö- röm-építésben és -díszí­tésben egyre nagyobb sike­reket tudhat magáénak: kétszeres szlovákiai bajnok, Frankfurtban a Körömdíszí­tő Európa-bajnokságán ne­gyedik lett, nyár elején pe­dig, a Londonban megren­dezett olimpián a 64 induló között az előkelő 11. helye­zést szerezte meg. Komáro­mi, Csapó utcai műtermé­ben beszélgettünk. V. KRASZN1CA MELITTA Miként lesz valakiből országos műköröm-építő bajnok? Elat évvel ezelőtt kezdtem műkö- röm-építéssel foglalkozni. Először is Győrben elvégeztem egy tanfo­lyamot, és azóta is folyamatosan képzem magamat. Három évvel Balogh Nikolett: A szakszerűen el­készített műköröm egyáltalán nem árt az eredeti körömnek később már én is tanítani kezd­tem, az oktatási minisztérium ál­tal akkreditált tanfolyamokat ve­zetek. Nem titkolom, nagyon sze­retem a szakmámat, élvezem, amit csinálok. Versenyeken azon­ban a férjem biztatására indultam, magamtól valószínűleg nem je­lentkeztem volna. Hogyan készül fel egy-egy ver­senyre? Az elmúlt években műköröm- építő és -díszítő versenyeken is részt vettem már. Az előbbi kötöttebb műfaj, míg az utóbbinál szárnyal­hat az ember fantáziája. A műkö- röm-díszítéskor egy adott témát dolgoz fel az ember, volt már, hogy virágzó rétet, húsvéti motívumot készítettem, legutóbb pedig Hófe­hérkét és a hét törpét mintáztam meg. Elárulom, én csak körmökre tudok festeni, papírra egyáltalán nem. Erre a miniatűr méretre „áll rá” a kezem. A verseny előtt aztán a modellemen ki is próbálom, amit megterveztem, hiszen más kézen dolgozni, mint csak műkörömre festem. A műköröm-díszítés kate­góriában egyébként a témához megfelelő ruhát, sminket és fri­zurát is fel kell vonultatni, tehát egy egész csapat dolgozik egy-egy kreáción. Ott az összhatást is értékelik. Eze­ken a versenyeken készült körmök természetesen nem mindennapi viseletre készülnek, egészen extrém kreációk is vannak közöttük. Mi volt az idei nyár slágere és mi lesz a trendi ősszel? Nyáron a nagyon színes, vala­mint a háromdimenziós virágokkal díszített körmök voltak a menők és sok csillámport is használtunk. Ősszel a barna és a zöld árnyalatai dominálnak majd, amit fehér alap­pal kombinálunk. A fiatalok köré­ben egyre inkább divat a teljesen hegyes, szinte háromszögben vég­ződő köröm, amire viszont vigyáz­ni kell, mert akár sebesülést is lehet vele okozni. Az idősebb korosztály tagjai is felkeresik stúdióját? Niki húsvéti kreációja... (Vas Gyula felvételei (2) és archívum) Azt hiszem, a szép, ápolt kéz nem korfüggő, vannak hatvan év feletti ügyfeleim is. Egy korosabb hölgy nemrégiben elárulta, hogy saját magát lepte meg a műköröm­Van miből választaniuk az ügyfe­leknek mel, nagyon jól érzi magát vele és azóta is rendszeresen visszajár. Sokan tartanak a műköröm­től, mondván, tönkreteszi a való­dit. Igen, ezt én is tapasztalom, szin­te valamennyi ügyfelem, aki elő­ször jár itt, aggódva kérdezi, hogy mennyire sínyli majd meg körmük a műkörmöket. Erre csak azt tu­dom válaszolni, hogyha szakszerű­en készítik el a műkörmöt, akkor egyáltalán nem árt, sőt, körömerő­sítő hatása is van. Konkrét elképzelésekkel nyit­nak be szalonjába az ügyfelek vagy Öntől várnak tanácsot? Többen jönnek azzal, hogy egy­szerű francia körmöt szeretné­nek. Ilyenkor látják rajtam a csalódottságot, és meg is kér- ^ dezik, mi a gond. Azt szok­ik tam válaszolni, hogy üyen egyszerű körömben nincs semmi fantázia, számomra sem kreatív az a munka. Az üyen beszélgetés aztán általá­ban mintás alkotásban végződik. A mmta- és színválaszték óriási, mindenki megtalálhatja az egyéni­ségének megfelelőt. Azt is meg szoktam kérdezni, müyen az illető hölgy ruhatára és ahhoz is igazí­tom a színt, a mintákat. Mennyire kell mélyre nyúlni a pénztárcájában annak, aki szép műkörmöket szeretne? Az első komplett kezelés és festés 500 és 1000 korona között mozog. Később havonta egyszer elég felke­resni szalonunkat utókezelés céljá­ból, amely ára alkalmanként 350-400 korona. A tervezett R7-es déli gyorsforgalmi út nyomvonala a Mácsonyás nevű telep és Királyrév között vezetne, érdemes volna ott szállót kialakítani - véli Szikura Ferenc Kacsapecsenyével „szállnának be” a faluturizmusba a királyréviek GAÁL LÁSZLÓ Királyrév. Mintha hó hullott volna a nyár közepén, olyan fehér­ség borítja nagy foltokban a tó partját és vizét. De nem hó, ha­nem 30 ezer pekingi fehér kacsa. A nagy melegben a vízen meg a tó­part árnyékos helyein összezsúfo­lódva próbálnak némi hűst találni. „Igaz, a kacsa nagyon szereti a vizet, és igaz, hogy itt, nálunk van két tó is, amelyen úszkálhatnak, de a meleg így is nagyon kelle­metlen. Ugyanis ezeknek a tavak­nak a mélysége egy-másfél méter, ezáltal a nagy kánikulában a víz felmelegszik, és ez problémát okozhat - tájékoztatott Szikura Ferenc, a kacsafarmot üzemeltető királyrévi Agrostaar KB Kft. igaz­gatója. - Állat-egészségügyi prob­lémák szerencsére nem léptek fel, mert a vizet fertőtlenítjük, csak­hogy a felmelegedett víz már nem hűti a kacsákat annyira, mint amennyire kellene.” A kacsafarmot tavaly az egész ország megismerhette, amikor a madárinfluenza idején Simon Zsolt akkori agrárminiszter kísére­tében egy sereg újságíró járt a far­mon, hogy az influenzát megelőző óvintézkedéseket megtekintsék. Az 1200 darabból álló törzsállo­mányt védőhálóval védik a vadma­darakkal való érintkezéstől, de je­lenleg harmincezer, eladásra váró pecsenyekacsa van a telepen, és ekkora hőségben nem lehet meg­akadályozni, hogy a tóra menje­nek. A gondozók riasztópisztollyal vagy lapátcsörömpöléssel riasztják Eladásra kész, fehér fajtájú pe­kingi pecsenyekacsák. Ha bein­dul a faluturizmus, egy részüket majd tepsin kínálják. (Szőcs Hajnalka felvételei) el a szárcsákat és egyéb vadszár­nyasokat a kacsák közeléből. Az ember azt gondolná, hogy mivel egész Szlovákiában ez az egyetlen olyan farm, ahol a szabadban tar­tanak kacsákat, nem lehet gond az értékesítésükkel, ám ez nem egé­szen így van. „Amióta a galántai és a dunaszerdahelyi üzemet felszá­molták, az egész országban nincs olyan vágóhíd, ahol vízi szárnya­sokat dolgoznának fel. Ezért aztán közvetlen fogyasztóknak vagy vi­szonteladóknak kínáljuk a kacsát - főként mint élő portékát, eseüeg házüag tisztítva” - árulta el az igazgató. Azt is megtudtuk, hogy a közsé­gi önkormányzattal közösen olyan projektben kívánnak részt venni, amelyben a saját sütésű ka­csapecsenyének is fontos szerep jutna. „Szeptemberben szeret­nénk benyújtani egy projektet eu­rópai uniós támogatásért. Mácso- nyáson van egy olyan épületünk, amelynek az alsó szintjén iroda­ház és nagy konyha volt, a felső szinten pedig annak idején a cseh­országi kombájnosokat szállásol­ták el. Átalakítva ez az épület a fa­luturizmusra is ideális lenne. Az emberek a legnagyobb szeretetet a saját hasuk iránt érzik, és ezt szeretnénk kihasználni, elsősor­ban a kacsapecsenye-kínálattal. Igaz, van nagyon jó gyümölcsö­sünk, ahol őszibarack és alma te­rem, ezt is tudjuk kínálni.” Az említett épület olyan szem­pontból is nagyon jó helyen fek­szik, hogy a sokat emlegetett déli gyorsforgalmi út éppen Mácsonyás telep és Királyrév között vezetne Érsekújvár felé. Biztosan érdemes volna itt egy szállót kialakítani, amely nem kimondottan autós vendéglőként működne, hanem falusi a vendéglátást szolgálná. A kacsapecsenye mellett sportolási, lovaglási lehetőséget is kínálhat­nának, hiszen a faluban már több gazda tart lovat, amelyeket üyen célra is ki lehet használni. Az igazgató egy másik, a turiz­mussal kapcsolatos elképzelését is elárulta. „Olyan gazdaudvart szeretnénk kialakítani, ahol a fe­kete mangalicától kezdve a kecs­kén keresztül több olyan állatot tartanánk. Ma már faluhelyen is vannak olyan gyerekek, akik éle­tükben nem láttak élő kecskét vagy disznót.” A kacsapecsenye-árusítással az első próbálkozást már az idei ki­rályrévi falunapi ünnepségen meg­tették. „Jobb visszhangja volt a sült kacsának, mint a lacipecsenyének meg a gulyásnak, és ez is újabb lö­kést adott, hogy fejlesszük az el­képzeléseinket. Meggyőződésem, ahogyan a Kis Kárpátok környékén már hagyomány libafertályt kínál­ni murcival, idővel Királyrév is ka- csapecsenyés központtá válhat” - bizakodik Szikura Ferenc, a király­révi Agrostaar KB Kft. igazgatója. A nagy hőségben faágakból vagyunk kénytelenek hűsölésre alkalmas helyet készíteni a kiskacsáknak - mondja Szikura Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents