Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-08 / 207. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 8. Szalon 15 ZENE A SZALONBAN A bokszoló esete a matematikatanárnővel A brit zeneszerző és zongorista tavaly Brünnben koncertezett (Fénykép: CTK/lgor Sefr) CSEHY ZOLTÁN Mit kezdhet egymással egy pá­lyája leszálló ágában levő középsú­lyú, szinte analfabéta bokszoló és egy fiatal, intelligens, egy jó nevű intézményben oktató matemati­kus? Ez a látszatra nagyon is irreá­lis kapcsolat alkotja tárgyát Mi­chael Nyman Love Counts (A szere­lem számol) című kétfelvonásos kamaraoperájának. A maszkulin ösztönlényiség és a finom, női intellektus varázsának találkozásától jutunk el erotika és matematika kapcsolatáig. Ez az út pedig a ráébredés és a ráébresztés útja. Avril Ainger, a kerekező matematikatanárnő véletlenül is­meri meg Patsy Blairt, a pallérozat- lan őserőt, s ebből egy egészen ér­zékeny ívű románc kerekedik ki. Patsyvel egy buszsofőr nem hajlan­dó közölni az érkező busz számát, s ekkor derül ki, hogy a menedzserét vesztett bokszoló gyakorlatilag képtelen tájékozódni a számok vi­lágában. A számok világának meg­értése filozofikus mélységekbe tor­koll: a nulla beiktatását a matema­tika rendszerébe Avril a semmitől való félelemmel magyarázza; a semmi valamivel kevesebb, mint egy, egészen bizonyosan akkora tá­volság van köztük, mint egy és ket­tő közt. A semmitől való félelem eredményezi egyébként magát a kommunikációt is. Az erotika és a testiség vágya is a semmi ellehetet­lenítésére irányul. Az első felvonás fő tárgya a ma­tematikai logika rávetítése a hét­köznapi világ mechanizmusaira. A héber számmisztika és a matemati­katörténet fejlődésének bizonyos aspektusai lehetőséget teremtenek arra is, hogy nemcsak a jelenségek válnak számokban kifejezhetővé, hanem maguk a szavak is. A teljes lét számrendszerek mozgásaként és viszonyrendszereként íródik elénk, s az ember afféle titokfejtő­ként áll a végtelen matematikai tö­kéletességének kellős közepén. A zeneszerző a számmisztika elmé­lyítéséhez felhasználja Albert Riemenschneider amerikai orgo­nista és zenetudós 371 Harmonised Chorales című Bach-kiadványának elemeit: a kiválasztott koráldalla- mokat hol fragmentálja, hol el­nyújtja, lassítja, mélyíti, s a mű szá­mokkal kapcsolatos részeiben kö­vetkezetesen építi be. A Bach-örök- ség lappangása az opera zenei nyelvezetében ugyanolyan intenzi­tású gesztus, mint korábban a Schumann-allúziórendszer a zene­szerző Az ember, aki összetévesztette a feleségét egy kalappal (The Man Who Mistook His Wife For a Hat) című operájában. Bach minima- lista reinterpretációja nemcsak a hagyomány újraértelemzése szem­pontjából érdekes, hanem azért is, mert dramaturgiai súlyt nyer. Ez a lappangó Bach kíséri el Patsyt a kétségeitől a felismerésekig. Az el­ső felvonás zenei univerzuma leg­inkább az amerikai minimalizmus eszköztárát vonultatja fel (talán ér­demes megjegyezni, hogy épp Nyman honosította meg a zenében ezt a terminust több nyelvre is le­fordított Cage-monográfiájában), ehhez csadakozik a populáris re­giszterből is jócskán merítő (he­lyenként talán nem kellő mélysé­gű) jazzes vonulat, valamint a historizáló Bach-alátét. Patsy és Avril szerelmének ki­bontakozásakor számos kép villan fel előttünk, az edzőteremé, a váro­si parké, a vendéglőé vagy Patsy kunyhójáé. Avril miközben ször- nyülködik Patsy erőszakon és ütle- gelésen alapuló hivatásán, s a szá­mokkal való foglalkozást gyógyí­tásként és lelki-szellemi regenerá­lódásként értelmezi, öngyógyítást is végez. Lassan, a szexualitás egy­re nyilvánvalóbb felélénkülésével feltör Avril múltja: korábbi férje fi­zikailag számtalanszor megalázta és bántalmazta. A pedagógiai tevé­kenység csúcsa, hogy Patsy képessé válik egy önálló bankszámla meg­nyitására. A második felvonás a test világát állítja előtérbe: a jelenetek java ré­sze egy ágyon játszódik, ahol a sze­replők csókokat számlálnak, mint Catullus híres csókversében, az erekció természetéről cseverésznek kendőzetíen közvedenéggel, bo­hóckodnak vagy éppen a héber nyelvbe kódok számmisztikát elemzik. Nyman ügyel arra, hogy minden egyes jelente érzékiséget árasszon, zeneüeg kiélezett legyen, s így egy folyamatos zenei előjáték feszültségét teremd meg. Avril és Patsy azonban a múlt áldozatai, nem tudják odavetni magukat a je­len kínálkozó hedonizmusának: Avril a hátborzongató házasság emlékeivel küzd, Patsy pedig a régi bokszolói dicsőség örökkévalósá­gának naiv hitében tévelyeg. Patsy egy edzés következtében (egy új fiú tapasztalt beavatójaként) kómába kerül, holott megígérte Avrilnek, hogy abbahagyja a bokszolást. Avril noha megrongálja Patsy tor­nafelszerelését egy körömvágó ol­lóval, nem tudja megakadályozni a megakadályozandót. Az utolsó jelenet tragikus és líra- ian megindító: a nyitó jelenethez jutunk vissza, annál a fánál talál­juk magunkat, amelynél Avril és Patsy egykor találkoztak, miköz­ben Patsy rendszeres edzését vé­gezte. Patsy immár tolókocsiban ül, Avril ápolja, a zenei reminisz­cenciák pedig sugallják, hogy az emlékezet lassan visszatér, hogy elkezdődik valami új, hogy a múlt­tal való leszámolás, ha irdatían ál­dozatok árán is, de mégiscsak sike­rült. Az egyébként neves drámaíró, Michael Hasting librettójának Nyman zenéje még a gyengéit is könnyeden hidalja át: sikerült el­kerülni a fel-felküiálkozó érzelgős­séget (pl. 9. jelenet), és a szám­misztikus fejtegetések nemegyszer bizarr tanárossága is feloldódott a zenében (pl. a 11. jelenetben ezt egy Bach-korálfeldolgozás zavarba ejtő sikeressége akadályozza meg). A Bach-allúziók mellett szá­mos posztmodern módon felhasz­nált idézettel találkozni az operá­ban, többek közt a szexuális egye­sülésből eredő neurózis ábrázolá­sakor Nyman megidézi Wagner Siegffiedjének híres záró felvoná­sát, mely a szeretkezés misztikájá­nak égjük legmaradandóbb poé­mája. Nyman zenéjének feszültségét egy speciális, masszív, asszertív lüktetés állandó, hol a szükségeset magába olvasztó, hol a felesleget magából kilökő változatossága ad­ja. Zenéje könnyen megközelíthe­tő, magával ragadó, nem csak meg­szállottaknak ajánlható csemege. A darab ősbemutatója 2005-ben, Karlsrhuhéban zajlott le. Patsy sze­repében (basszbariton) Andrew Slater hallható, aki olyan klasszi­kus szerepeket is sikerrel énekelt már, mint az Orfeo Plútója, a Sevil­lai borbély Basüiója vagy a Don Gio­vanni Masettója. Avrüt (szoprán) Helen Williams hangja testesíti meg, aki a kritika tanúsága szerint kiváló Niece volt a Peter Grimesban, kimagaslóan énekelte többek közt az Éj Királynőjét vagy Yvette szere­pét Puccini A fecske című operájá­ban. A Michael Nyman Bandet Paul McGrath vezényli. (Michael Nyman: Love Counts. An opera in two acts, 2 CD, Chester Music Ltd./ MN Records, 2007.) Irodalmi tippverseny 1. Melyik csapat szurkolója Nick Hornby Fever Pitch (Fod- láz) című könyvének főhőse? a. Arsenal b. Liverpool c. Chelsea 2. J. K. Rowling nagysikerű Harry Potter regénysorozatának iskolaigazgatója Albus Dumble- dore. Hogy hívják a testvérét? a. Alecto b. Horcrux c. Aberforth 3. Ki a szerző? „ÉN Isten egy szem rohadt szőlője, amit az öregúr magának tartogat a zúzmarás kertben. ” a. Parti Nagy Lajos b. Tandori Dezső a. Grendel Lajos b. György Norbert c. Gazdag József 5. Paul Auster három kisre­gényét, melyek a 80-as években jelentek meg, később egy kötet­ben is kiadták. Melyik amerikai város szerepel a trilógia címé­ben? a. New Jersey b. New York c. Los Angeles 6. Melyik novella kezdődik a következő mondattal? „Dagi Mulligan házleszentelő bu­lija immár negyvenedik órájába lépett.” a. Richard Brautigan: Busztra­gédia b. Bret Easton Ellis: A nyár titkai c. Thomas Pynchon: Entrópia hegyen verses meseregényének illusztrátora: a. Varró Zsuzsa b. Esterházy Gitta c. Gróf Balázs 9. Hogy hangzik Douglas Adams Galaktikus útikalauz stopposoknak című regényében a Bölcs Elme válasza az Elet, a Mindenség Meg Minden Nagy Kérdésre? a. McDonald’s hamburger b. negyvenkettő c. pina 10. Melyik kortárs magyar szerző írói álneve Szív Ernő? a. Garaczi László b. Darvasi László c. Németh Gábor 11. A Tsűszó Sándor Emlék­a. Peter Handke b. Thomas Bernhard c. Elfriede Jelinek 13. Mi a címe Michel Houel- lebecq új regényének? a. A tegnap szigete b. Elvarázsolt sziget c. Egy sziget lehetősége (Tippadó: Sánta Szilárd) A tippelés határideje: szeptember 19., szerda Nádas Péter egy éven ke­resztül mindennap készített fényképet a kertjében álló fá­ról. Saját halál című köteté­ben e képsorozat látható. Mi­lyen fáról van szó? a. vadkörtefa b. magas kőrisfa c. bükkfa Irodalmi tippverseny -17. forduló c. Petri György könjw helyes címe: A. 7. Melyiket írta Bohumil a. Legyek helyettem ő 4. A Kalligram folyóirat Lesz­Hrabal? b. Voltam, aki leszek B. bosz számában (2007július-au­a. Barbárokra várva c. Legyél helyettem én gusztus) Huszonnyolc címmel b. Gyöngéd barbárok C. egy szlovákiai magyar író re­c. Barbárok a kapuk előtt 12. Ki az az író, aki végrende­gényrészlete olvasható. Ki a letében megtiltotta, hogy a mű­Név: szerző? 8. Varró Dániel Túl a Maszat­veit Ausztriában kiadják? 1. 2. a 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13+1 □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ n Cím:.

Next

/
Thumbnails
Contents