Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-04 / 179. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZO 2007. AUGUSZTUS 4. Vélemény és háttér 7- Sajnálom, miniszter úri Nálunk nem lehet felárért kényelmesebb elhelyezést igényelni! (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E • Tuti bukás TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Új helyzet állhat elő az er­délyi magyar politikában: a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) be­jelentette, sikerült össze­gyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást, és szeptemberben a bukaresti törvényszéken be­jegyzik a Magyar Polgári Pár­tot (MPP). Az aláírásokat két éve gyűjtik. Szász közölte: abban reménykednek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem akadályozza meg a párt be­jegyzését, ahogyan azt 2004-ben tette. Szász közlése túlmutat azonban a hír névle­ges értékén. Erre ugyanis mindössze néhány nappal azt követően került sor, hogy Ko­lozsváron Markó Béla és Tő­kés László tárgyalóasztalhoz ült az erdélyi magyar összefo­gásról beszélgetni. A püspök azt állította, hogy a „polgári oldalon” felsorakozott hat szervezetet képviseli (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - EMNT, Székely Nemzeti Ta­nács - SZNT, Magyar Polgári Szövetség - MPSZ, Magyar Polgári Egyesület - MPE, Ma­gyar Ifjúsági Tanács - MIT, Erdélyi Magyar Ifjak - EMI), de az általa írásban benyújtott - a tárgyalási feltételeket tar­talmazó - dokumentumot csak az EMNT és az SZNT írta alá. Az RMDSZ is feltételeket támasztott, és szintén erről szóló dokumentumot nyúj­tott át a püspöknek. Mindkét fél a tulajdonrestitúció fel- gyorsítását, a választási tör­vény módosítását, az anya­nyelvi oktatás kiszélesítését és reformját, az önálló ma­gyar állami egyetemet, a szülőföldön maradás támoga­tását tekinti elsődleges fon­tosságúnak. De eltérnek a vé­lemények a kisebbségi tör­vény, és tágabb értelemben az autonómia megvalósítása te­kintetében. Az RMDSZ pél­dául a jelenlegi kisebbségi törvény támogatását kéri, a polgári oldal a tervezet mó­dosítását szeretné. Tőkésék továbbá belső választásokat, „a pártsajtó visszaszorítását”, illetve az egyházi támogatá­sok és a státusirodák depoliti- zálását sürgetik. A kolozsvári megbeszélést követően a püspök közölte: nem elégszik meg az RMDSZ-jelöltlistán felajánlott bejutó EP-hellyel, valódi politikai hatalmi és va­gyon- és forrásmegosztást követel. Az RMDSZ ezzel szemben a bejutó helyért cse­rébe a szövetségen kívüli ma­gyar szervezetek támogatását kéri. Már jó ideje terjengenek Erdélyben hírek arról, hogy a Szász Jenő köré tömörült székelyföldiek és a püspök és EMNT-elnök között feszült­ségek vannak, mert a felek nem egyformán látják az er­délyi magyar jövőt. Szász sze­rint T őkésnek nagyobb az esé­lye, hogy függetlenként meg­szerezze az EP-tagsághoz szükséges 2,8 százaléknyi szavazatot, mint az RMDSZ- nek, hogy átlépje az 5 száza­lékos küszöböt. Szász Jenő szemmel láthatóan arra ját­szik, hogy Tőkés László és Markó Béla ne jusson megál­lapodásra. Ez ugyanis háttér­be szorítaná szervezetét és be­jegyzendő pártját is, és felér­tékelné a püspök vezette EMNT-t, amelyet az udvarhe­lyi polgármester nem tart eléggé radikálisnak. Felszólította a szlovák kül- ügy a Talibánt, hogy azon­nal engedje szabadon a ko­reai túszokat, mert rossz vi­lág lesz. Gondolom az af­gánok be is rezeitek. Arra gondoltak, végük, ha Po­zsony a nyakukra küldi Fi- cót. Azt nem is sejtik sze­gények, hogy van rosszabb forgatókönyv is: megkap­ják Tomanovát. Viera To- manovát szőröstül, bőrös­tül. MOLNÁR NORBERT Térítésmentesen, nem rekla­málható szállítmányként. Egy ilyen okos asszony mindigjól jöhet olyan véres időkben, mint amilyet Afganisztánban élnek meg éppen. Tomanová asszony a viccbéli er­dész szerepét is eljátszhatja, aki megjelenésével kizavarhatja az országból a terroristákat és a nyu­gati seregeket egyszerre. Persze, ha burkába burkolják (mert ilye­nek ezek az afgánok), kisebb lesz a siker. De két perc szociálisprog- ram-magyarázat után az összes móllá és bin Laden megadná ma­Egyre jobban elhúzódnak a belga kormányalakítási tárgyalá­sok: az országot már 54 napja ügyvezető kormány irányítja, de csak most csütörtökön kezdtek neki az új koalícióról szóló meg­beszélések legnehezebb témájá­nak, az intézményi reformok ügyének, s a szakértők szerint immár az is nagy tett lenne, ha október elejére létrejönne az új kabinet. Az intézményi reformok témá­ját az teszi különösen érzé­kennyé, hogy itt a legnagyobb a szakadék a kormánykoalíció lét­rehozásáról tárgyaló pártok kö­zött. Az északi országrészt képvi­selő flamandok a régiók hatáskö­reinek további bővítését akaiják a központi kormányzat rovására, a déli, vaEon pártok viszont nem akarnak engedni, attól tartva, hogy ez a folyamat idővel Belgi­um széteséséhez vezethet. Rá­gát. Ám a gondok valójában csak akkor kezdődnének: hogyan elér­ni, hogy Tomanovára ne ragasz­szák rá a bélyeget, s ne küldjék ha­za. Afganisztánban élek, s mindig tovább. Manapság az önmarcangolás összközép-európai sporttá vált. Alábbi összeállításunkkal segíteni szeretnénk olvasóinknak, hogy trendik legyenek. Ha úgy dön­tenének, hogy reménytelen vál­Manapság az önmarcan­golás összközép-európai sporttá vált. Segíteni sze­retnénk olvasóinknak, hogy trendik legyenek. * 4 lalkozásba fognak, adunk néhány ötletet, mivel is foglalkozzanak: ♦ Nyissanak munkaközvetítő iro­dát, s kínáljanak egészségügyi nő­véri állást Líbiában. Garantált a bukás. Főleg, ha mindezt Szófiá­ban teszik. 4 Nyissanak magyar könyves­boltot Zsolnán. Ne feledjenek Nagy-Magyarország térképeket is árulni. ♦ Öljenek sok pénzt egy dél-szlo­adásul a felmerült témák egy ré­szénél kétharmados többség kel­lene a döntéshez, márpedig a kormánykoalícióról tárgyaló négy párt csak egyszerű több­séggel rendelkezik a parlament­ben. Yves Leterme, a kormány megalakításával megbízott fla- mand politikus csak annyit mon­dott a csütörtök esti megbeszélé­sekről, hogy udvarias légkörben zajlottak le. A tárgyalások másik résztvevője, Patrick Dewael je­lenlegi belügyminiszter viszont inkább a kemény szót használta jellemzésként. Mint kiderült, egyelőre félre is teszik ezt a té­mát, hogy majd hétfőn téljenek rá vissza. Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a hely­zetről a Le Soir című brüsszeli lap tegnapi számában megjelent inteijújában. Mint mondta, a frankofónok (az ország déli ré­szének franciául beszélő lakosai) vákiai autópálya megvalósítható­sági terveinek kidolgoztatásába, aztán próbálják meg elintézni a közlekedési minisztériumban, hogy meg is valósítsák. Kérjenek ajánlólevelet a minneapolisi híd­építő vállalatok valamelyikétől. ♦ Fogjanak egy könyv írásába, melynek témája a magyar foci si­kerei az elmúlt tíz évben. Próbál­ják meg eladni a könyvet külföl­dön. ♦ Kezdjenek el kereskedni Cseh­országban magyar sörökkel. ♦ Szállítsanak Kínába ruha­neműt, s próbálják meg drágán eladni. ♦ Csábítsanak koreai kereszté­nyeket Afganisztánba téríteni. 4 Alakítsanak konzultációs céget a magyar bürokrácia csök­kentésére - brüsszeli mintára. ♦ Csábítsanak Szlovákiába sike­res külföldi egészség- és/vagy nyugdíjbiztosítókat a biztos siker reményében. Biztosítsák őket, hogy a kormány piacbarát. ♦ Tegyék fel az összes pénzü­ket arra, hogy megrendeznek egy doppingmentes Tour de France-ot. ♦ Alakítsanak politikai pártot, amely nem populista lózungokkal operál. csak magukat okolhatják a ne­hézségekért, a két országrész, Vallónia és Flandria egymástól való távolodásáért, hiszen pél­dául ők voltak azok, akik évtize­dekkel ezelőtt elutasították, hogy az egész ország kétnyelvű le­gyen. „Fiatal koromban szinte elárasztották Flandriát a frankó- főn újságok, s a flamand burzso­ázia olvasta is ezeket. Ugyanak­kor még soha nem láttam Brüsszelben vagy Vallóniában olyan frankofónt, aki valaha is kinyitott volna egy flamand la­pot. Ha náluk is meglett volna a kétnyelvűségnek ez a tradíciója, más lenne az ország képe. Ma­napság már Flandriában is meg­jelent a politikusok egy új gene­rációja, amely nem beszél franci­ául. Hamarosan angolul kell majd lebonyolítani a kormány­alakítási tárgyalásokat” - jelle­mezte Dehaene a két fél között kialakult (s nem csak nyelvi) problémákat. Az országnak már 54 napja nincs rendesen megválasztott kormánya Húzódik a belga kormányalakítás MT1-ISMERTETŐ KOMMENTÁR Népszavazás, miről? LAKNER ZOLTÁN Biztosan lesz népszavazás Magyarországon - de miről is? A Fidesz hat kérdése zöld utat kapott. Orbán Viktor kezdeményezése óta viszont kérdésözön zúdult az Országos Választási Bizottságra. A civil kezdeményezők ügyességénél jóval nagyobb jelentősége van annak, hogy valamelyik pártnak megtetszik-e egyik-másik nép- szavazási ötlet. Ha úgy gondolják, politikai siker kovácsolható a kisebb létszámú parlament vagy az ebéd utáni pihenőidő ügyéből, akkor a pártok e témákban is összegyűjthetik a népszavazás meg­tartásához szükséges 200 ezer aláírást. Ez esetben a kezdeménye­zések a politikai erőtérben nyernek majd új értelmet. Az egészségügyi intézmények privatizációjának tilalmáról, a pati­kán kívüli gyógyszerforgalmazásról, a termőföld-elővásárlási jog­ról, a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a felsőoktatási tandíjról biztosan lesz népszavazás, valószínűleg 2008 elején. A Fidesz ko­rábban deklarálta: a voksolást eszköznek tekinti a kormány levál­tására. Gyurcsány Ferenc bukása alkotmányjogi értelemben nem következne egy számára vesztes népszavazásból. A legnagyobb el­lenzéki párt célja, hogy újabb csapást mérjen a kormányoldalra, s utána kiderül, mi lesz. Addig is napirenden lehet tartani azokat az ügyeket, amelyek miatt népszerűtlen a kormány, s amelyek révén demoralizálható a szavazótábora. Három ügyben azonban „ellenkérdésekre” lehet számítani. Kál­mán László nyelvész magánemberként fogalmazta meg ezeket a gyógyszerek, az egészségügyi privatizáció és a termőföld témája kapcsán. Szokatlan volt, hogy az Alkotmánybíróság lehetővé tette a népszavazást költségvetési témákban. Szokatlan az is, hogy a vá­lasztási bizottság a Fidesz kérdései mellett Kálmán Lászlóéit is hi­telesítette. így ugyanis lehetséges olyan eredmény a népszavazá­son, amely az országgyűlésre egymással ellentétes kötelezettsé­geket ró. Lehetne elmélkedni azon, mennyire magánember Kálmán László, vagy hogy melyik párt alkalmazta először a „magánemberes” trükköt (a Fidesz, 2002-ben). Az viszont biztos, Kálmán László hi­ába ígér civil aláírásgyűjtést, nem „akadályozhatja meg”, hogy a kormánypártok szépen megkérjék támogatóikat: segítsék az el­lenkérdések sikerét. Miért érdeke ez a koalíciónak? Elsősorban, mert a Kálmán-féle kérdések a kormányintézkedések Fidesz által kevéssé hangsúlyozott vonatkozásaira hívják fel a figyelmet. A Fi­desz jogosan vádolja manipulációval Kálmán Lászlót - de ezzel el­ismeri, hogy maga is manipulál a saját kérdéseivel. Emellett a Fi­desznek nehezebb lesz azt üzennie, hogy 6 igent és 3 nemet sze­retne kapni a választóktól, mint ha „hatigenes” népszavazásról beszélne. Az alapkérdés azonban sem a Fidesz, sem a koalíció oldalán nem változott. A Fidesznek jelenleg több mint kétmillió támogatója van. De vajon rá tudja-e venni őket, s elsősorban az új szimpati­zánsait, hogy az eredményes népszavazáshoz szükséges számban voksoljanak? Ha nem, akkor kudarcot vall. S vajon a koalíció ké­pes lesz-e hihetően érvelni politikája mellett? Képes lesz-e a nép­szavazásig olyan kormányzati teljesítményt nyújtani, amelynek láttán a választók nem törnek pálcát felette? Ha nem, akkor ku­darcot vall. Hogy milyen következményekkel jár egyik vagy másik oldal kudarca, az csak a népszavazás után derül ki. JEGYZET Örülök, hogy élek PUHA JÓZSEF Meggyőződésem, hogy változó világunkban a téma már nem az utcán hever, hanem tömegközlekedik... Utazás so­rán számtalan új információ ér, és egyre többször vagyok érde­kes helyzet szemtanúja. Ami­nap az autóbuszon egy nagy hangú, középkorú asszonyság magánműsorát voltunk kényte­lenek végighallgatni. Nyomda- festéket nem tűrő szavakat, használva szidott mindenkit. Aztán témát váltott. Peti hívta - az nem derült ki, kicsoda ő, ta­lán a fia. Mondta a mellette ülőnek, hogy Petit, aki fuvaroz, a falu határában megállították az útonállók - így fogalmazott -, s mivel előtte gurított le egy korsó sört a hozzá tartozó feles­sel, elvették a jogosítványát. Ér­tesítette hát az asszonyságot, ő meg rögtön hívta vezető beosz­tású ismerősét a városi rendőr­őrsön, mondván: ő majd intéz­kedik. S innentől jöttek a bo­nyodalmak. Pechjére a főnök nem tartózkodott odabent, a mobilja is ki volt kapcsolva. Kész hadjárat indult a keresésé­re. Sikerült megtalálniuk. Mi, az utazóközönség meg izgul­tunk, hogy mi lesz a végkifejlet. Azt végül nem tudtuk meg, pe­dig még sorompót is kaptunk, s a busz jókora késéssel ért be. Érdekes, hogy nem is háborod­tunk fel a hallottak kapcsán, senki sem jegyezte meg, hogy furcsa dolgok zajlanak. Mintha minden közúti ellenőrzés „utó­hatása” így intéződne. Már majdnem pont került az ügy végére, amikor kiderült, hogy az „útonállók” nem a helyi, ha­nem a szomszéd városból jöt­tek, s az asszonyság szerint saj­nos eltart kis ideig, amíg bocsá­natkérés közepette vissza nem adják a szenvedő félnek a jogo­sítványát. Csak ez lehet a végki­fejlet - erről meg volt győződ­ve. De jött a végállomás, s a tör­ténet a nyilvánosság részére itt, a siker kapujában véget ért. A happy end előtt. Jobban bele­gondolva - az én szemszögöm­ből nézve -, van happy end: ha az autót választom az autóbusz helyett, elképzelhető, hogy fu­varozó hősünk belém hajt, ugyanis egy útvonalon közle­kedünk. Engem páran meggyá­szolnak, ő meg visszakapja a jogosítványát. Merthogy mife­lénk (talán még) ez is lehetsé­ges. Szóval, örülök, hogy élek. Tudják mit, el is adom az autó­mat! Tömegközlekedni, amúgy is, annyira érdekes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents