Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-04 / 179. szám, szombat
6 Külföld UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Sedivy hibázott Prága. Kollektív módon, a NATO-n belül kellene dönteni arról az amerikai rakétavédelmi pajzsról, amelynek része lenne a Csehországba tervezett radarállomás. Ezt tegnap jelentette ki Jirí Sedivy volt cseh védelmi miniszter, aki szeptembertől a NATO-főtítkárá- nak helyettese lesz. Sedivy ezzel saját magát igazította helyre a Právóban megjelent interjújában. Egy nappal korábban ugyanis azt nyilatkozta, hogy a rakétapajzsról főleg az USA és Nagy-Britannia döntene, hasonlóan az atomfegyverek bevetéséhez (e két országnak vannak a NATO-ban atomeszközei). Sedivy tegnap beismerte: elsietett és pontatlan volt részéről az atomfegyverek bevetése, illetve a rakétavédelmi pajzs közti párhuzam. Nyilatkozatát a radarállomás ellenzői és a parlamenti ellenzék képviselői is azonnal élesen bírálták. (-kés) Meghalt a terrorista London. Belehalt égési sérüléseibe a Sky News brit tévé értesülése szerint az az indiai származású orvos, aki június utolsó napján robbanóanyaggal megrakott terepjáróval merényletet kísérelt meg a skóciai Glasgow repülőtere ellen. Kafeel Ahmed az elvetélt merényletkísérlet óta válságos állapotban - 90 százalékos égési sérülést szenvedett - feküdt abban a Glasgow-hoz közeli kórházban, ahol dolgozott; felépülésére az orvosok nem láttak sok esélyt. (MTI) Kafeel Ahmed (Reuters) Új választási tömörülés Kijev. Kilenc ukrán párt új választási tömörülést hozott létre Viktor Juscsenko elnök támogatására. Szeptember 30-án lesznek az előrehozott parlamenti választások, s tegnap hivatalosan megkezdődött a kampány is. A Mi Ukrajnánk- Népi Önvédelem nevet viselő új pártszövetség tagja a Juscsenkót támogató, jobboldali színezetű hat párt alkotta Mi Ukrajnánk nevű tömörülés, a 2004. évi narancsszínű forradalom szervezésében jelentős szerepet játszó, Jurij Lucenko későbbi belügyminisztervezette Előre, Ukrajna, továbbá a Pora (Itt az idő!) párt, valamint az Ukrajnai Európai Párt. „A tömörülést létrehozva népi menetet indítunk a politikai korrupció ellen, a képviselői mentelmi jog megszüntetéséért és egy európai Ukrajna építésért” - közölte a Mi Ukrajnánk vezetője, Vjacseszlav Kirilenko az internetes honlapján közzétett közleményben. (MTI) Tegnap is folytatódott az eltűntnek nyilvánítottak felkutatása - 20 évig tartanának a felújítások, és 188 milliárdba kerülnének Hetvenezer amerikai híd hibás ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Mary Peters amerikai közlekedési miniszter helyi idő szerint csütörtök este elrendelte az összes - körülbelül 750 - olyan híd átvizsgálását az országban, amelynek szerkezete hasonló a Mississippi fölött leszakadt építményéhez. Rácsos szerkezetű, felsőpályás acélhidakról van szó. Peters elfogadhatatlannak nevezte a Minneapolisban történteket, s kijelentette, nem ismétlődhet meg a tragédia. Illetékesek megerősítették: a baleset után négy holttestet találtak, és tegnap reggel még 30 ember szerepelt az eltűntek listáján, a vízimentők tegnap csónakokkal folytatták a kutatást. Amerikai mérnökök szerint több mint 70 ezer híd szerkezetileg hibás az USA-ban - hasonlóan a szerdán leszakadthoz - felújításuk több mint 188 milliárd dollárba kerül, és eltart legalább egy emberöltőig. Ez az összeg azt jelenti, hogy 20 éven át évente legalább 9,4 milliárd dollárt kell költeni a javításra - közölte az Amerikai Építőmérnökök Társasága. Ezeken a hidakon, amelyek az összes híd 12 százalékát teszik ki az országban, naponta több mint 300 millió jármű halad át. Nem lehet tudni, hogy a hibásnak minősített hidak közül hány minősíthető életveszélyesnek is. Továbbra sem lehet tudni a min- neapolisi szerencsétlenség pontos okát, de az első szakértői vélemények szerint anyagfáradtságra vezethető vissza a hídomlás. Peters azt mondta, a minneapolisi hídnál tartott két évvel ezelőtti felülvizsgálat bizonyos szerkezeti hiányosságokat tárt fel, de ez nem jelenti azt, hogy a híd ne lett volna biztonságos. Tim Pawlently kormányzó azt hangoztatta, hogy az elmúlt években az építmény átvizsgálásakor csak kisebb károsodásokat észleltek, súlyosabb hiányosságot nem. Megfigyelők szerint most mindenekelőtt azt igyekeznek tisztázni az illetékesek, hogy lehetett-e előre látni: a hiányosságok katasztrófához vezetnek. Ma George Bush elnök is ellátogat a szerencsétlenség helyszínére. Az elnök előzőleg pénzügyi segítséget ígért a híd újjáépítéséhez. Az amerikai szövetségi autópálya-mérnökség öt évvel ezelőtt adott egy becslést arra vonatkozóan, mennyi pénzt kell költeni az elmaradt hídjavításokra. Akkor ez legalább 55 müliárd dollár volt, de az összeg azóta bizonyosan növekedett. Olyan pénzről van szó, amelyet a kongresszus, a szövetségi kormány és az államok eddig nem tudtak vagy nem akartak félretenni ilyen célra. „Nem azt csináljuk, amit a mérnökök szerint kellene. Sajnos, amikor következetesen alulfinanszírozzák az utakat és a hidakat, annak veszélyes következménye van” - mondta Gregory Cohen, az egyik amerikai autóklub elnöke. Az autópálya-mérnökség 2006- os adatai szerint a szerkezetileg hibásnak minősített több mint 70 ezer híd között vannak olyanok, amelyeket az 1990-es évek elején építettek. Egy híd akkor minősíthető szerkezetileg hibásnak, ha például nem használhatják kamionok vagy egyéb súlykorlátozás vonatkozik rá, ha üzemben tartásához azonnali javítást kell rajta elvégezni, vagy ha le kell zárni. Harry Reid, a szenátus demokrata párti többségének vezetője kijelentette, hogy szerte az országban omladozik a közlekedési infrastruktúra. (MTI, ú) Rossz hidak Csehországban Prága. Csehországban 16 453 közúti híd van s közülük legalább kétezer szorul sürgős felújításra. Főleg másod- és harmadosztályú utakon található hidakról van szó, de akadnak üyenek a gyorsforgalmi utakon és autópályákon is. Erről a Právo napilap számolt be tegnap. A jelenleg is használatos hidak közül 1352 még a XIX. században épült, kb. négyezer pedig már több mint 50 éves. Egy szakértő szerint 15-25 milliárd koronára lenne a szükség a csehországi hidak felújításához. (TASR) Szakértők szerint anyagfáradtságra vezethető vissza a minneapolisi híd- omlás (Reuters-felvétel) Állítólag elengednének két beteg dél-koreai nőt két tálib fogolyért cserébe Diplomáciai offenzíva Gázni/Szöul/Washington. A dél-koreai túszokat fogva tartó tálibok arra kérték az afganisztáni ENSZ-missziót, hogy garantálják biztonságukat, abban az esetben ha delegációjuk az afgán kormány által ellenőrzött területen tárgyal a foglyokról a szöuli delegációval. ÖSZEFOGLALÓ Ezt tegnap délután közölte a tálibok szóvivőjeként bemutatkozó Kari Juszuf Ahmadi. Kifejtette: a túszejtők hajlandóak bárhol tárgyalni Dél-Korea kabuli nagykövetével a foglyok szabadon engedéséről, azzal a feltétellel, hogy az ENSZ garantálja a tálib delegáció biztonságát. Ahmadi nem sokkal korábban még azt mondta, hogy a Talibán az általa ellenőrzött területen akar találkozni a dél-koreaiakkal. Washingtonban pedig nyolc szöuli honatya kérte az amerikai kormány vezetőinek segítségét a túszok kiszabadításához. A Jonhap reggel még úgy tudta, a tálib—délkoreai egyeztetésre még a pénteki nap folyamán vagy pedig ma kerülhet sor, de ezt szöuli kormányforrások nem erősítették meg. Gázni tartomány rendőrfőkapitánya eközben bejelentette: a tálibok nem engedélyezték, hogy egy afgán orvoscsoport meglátogassa és megvizsgálja a 21 foglyot, aki között állítólag két súlyos beteg nő van. A hattagú orvoscsoport már megérkezett Gázni tartomány központjába. A Talibán közölte, hajlandó a két nőt elengedni, ha az afgán kormány is szabadon bocsát két tálib foglyot. Egy afgán hírügynökség pedig azt írta, a tálibok a 18 nőt és 3 férfit kisebb csoportokra osztva különböző helyeken rejtegetik, hogy ne lehessen őket katonai rajtaütéssel kiszabadítani. (TASR, SITA, MTI) A dél-koreai Seongnamban temették el tegnap a hétfőn megölt Sím Szung Mint. Baloldalt a kivégzett túsz édesapja látható. (TASR/AFP-felvétel) Civilek haltak meg Kandahár/Aszadábád. Az afgán hatóságok szerint néhány, a helyi lakosok szerint 200-300 civil halt meg egy tegnapi katonai akcióban Hilmend tartományban. Az USA vezette koalíciós erők egy tálib parancsnoki gyűlés ellen indítottak légitámadást. Előzőleg meggyőződtek arról, hogy civilek nem tartózkodnak ott, és a támadásban pontosan célra vezethető rakétát használtak. A tartományi rendőrparancsnok elmondta, néhány polgári személy is meghalt a támadásban, és további húsz megsebesült. A tálibok felakasztottak két helybeli lakost, akiket a kormány javára való kémkedéssel vádoltak. A falusiak összegyűltek, hogy megnézzék az akasztást, ekkor jött a légicsapás - mondta a rendőrparancsnok. Független forrást lehetetlen találni a valódi számok megállapítására. Az ENSZ nemrég kiadott egy figyelmeztetést: az afganisztáni helyi tisztségviselők rendre eltúlozzák az áldozatok számát, ha civileket is ér koalíciós támadás. (MTI) 1 Támogatáspolitika Göncz az új felelősségről Jászberény. A magyar-magyar kapcsolatok szempontjából új felelőssége van Magyarországnak és a magyar kormánynak. Ezt Göncz Kinga külügyminiszter mondta egy tegnapi jászberényi konferencián. Kiemelte! az új külkapcsolati stratégiát az jellemzi, hogy a mai nyitott vüágban a határon átnyúló kapcsolatok már nem a diplomácia privüégiumát jelentik, hiszen ön- kormányzatok, civü szervezetek, vállalkozások, egyetemek, kutató- műhelyek, illetve családi-baráti kapcsolataikkal az emberek építik. A határon túli magyarság érdekében kialakított nemzetpolitikai szempontokról szóló előadásában Göncz Kinga elmondta: a határon túl élő magyarok 90 százaléka már európai uniós polgár, ugyanakkor a Vajdaságban és Kárpátalján élők nehezebb helyzetben vannak. Indokolt, hogy az itt élő magyarság népességarányosan nagyobb mértékben részesüljön a támogatásokból, mivel kisebb mértékben tudnak hozzájutni uniós forrásokhoz. Mint elhangzott, továbbra is megmarad a határon túli magyarság felé a támogatási politika létjogosultsága, és komoly pénzügyi forrásai lesznek a határon átnyúló együttműködéseknek is. (MTI) Parlamenti vizsgálóbizottságot akar az ellenzék - Tripoli csak szándéknyilatkozatot írt alá Párizsi vihar a líbiai fegyverüzlet miatt összefoglaló Párizs/Tripoli. Parlamenti bizottság felállítását követelte tegnap a francia ellenzék annak kivizsgálására, milyen körülmények között és feltételekkel írtak alá katonai szerződéseket Líbiával. „Vüágosan akaijuk látni, miben állapodtak meg korábban, és miben egyeztek meg a bolgár ápolónők elengedéséről folytatott tárgyalások során” - fogalmazott Francois Hollandé, a szocialisták vezére. Hervé Morin védelmi miniszter válaszában sokkolónak nevezte, hogy az ellenzék bírálni meri Nicolas Sarkozy elnöknek az ápolónők elengedése érdekében folytatott tárgyalásait. Szerinte az ellenzék le akarja rombolni a francia külpolitika sikereit. Egyébként Morin az RTL rádióban tegnap azt áhította, Líbia csak szándéknyilatkozatot írt alá francia páncéltörő rakéták vásárlásáról. A fegyverüzletről már csütörtökön beszámolt egy névtelenséget kérő magas rangú líbiai illetékes. Azt mondta, országa 168 millió eurós értékben szerződést írt alá Milan páncéltörő rakéták vásárlásáról. A másik oldalról a szerződést az MDBDA konszern, a távirányítású fegyverzetek világelső szállítója, az EADS leányvállalata írta alá. Ugyanakkor Tripoli egy másik szerződést is aláírt az EADS-szal, a TETRA rádiókommunikációs rendszer vásárlásáról 128 millió euró értékben - közölte az illetékes. Szeif al-Iszlám, Moammer Kadhafi legfőbb líbiai vezető fia a Le Monde-nak azjt mondta, a megállapodás összefügg a bolgár ápolónők szabadon bocsátásának ügyével, ezt azonban Sarkozy elutasította. Morin tegnap csak azt cáfolta, hogy már alá is írták a fegyverüzletről szóló szerződést. Kijelentette: a hivatalos aláírás még nem történt meg, csak elvi megállapodás született egy tárcaközi bizottságban a rakétavásárlásról és rádiórendszerek vételéről. Ezenkívül líbiai részről küldtek egy szándéknyilatkozatot e vásárlásokról. (MTI, ú) Klímakonferencia George Bush felhívása Washington. Az amerikai elnök felhívást intézett tegnap a nagyhatalmakhoz, hogy tartsanak nemzetközi értekezletet az éghajlat változásáról. George Bush közölte: a konferencia helyszíne Washington, tervezett időpontja pedig szeptember 27-28. A konferenciára, amelynek háziasszonya Condoleezza Rice külügyminiszter lenne, eddig 11 ország, valamint az EU és az ENSZ kapott meghívást, (m, c)