Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-30 / 200. szám, csütörtök

A nap száma: Ennyi műtárgy visszaadását követeli Magyarországtól a KDH További INFO: 0903 401 036 info@sadds.sk www.sadds.sk _ , 2007- szeptember 10-től hétfőn, pénteken és szombaton. 06:00 06:32 07:301 kellemes utat kivanunkiTT Dunaszerdahely Nagymegyer Komárom-SK Komárom-H Tatabánya r Budapest %▼ ^19:30 19:07 18:40 18:30 17:58 17:00 2007. augusztus 30., csütörtök Ára 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) 60. évfolyam, 200. szám www.ujszo.com Az éremből egy picit meghagy magának Interjú Libor Charfreitaggal, aki az atlétikai világbaj­nokságon kalapácsvetésben szerzett bronzérmet 18. oldal A nap mondata: Vannak médiakibicek, akik képtelenek megtalálni nemzeti identitásukat, és szellemi hajléktalanokká válnak Robert Fico kormányfő az újságírókról az sznf tegnapi ünnepségén Megoldás lehet a kölcsönös bocsánatkérés? Kincset keres a KDH Pozsony. Összesen 503 műtárgy „visszaszolgáltatását” kö­veteli a magyar államtól a KDH néhány képviselője. Hus- hegyi Gábor esztéta szerint a kereszténydemokraták ré­széről csupán figyelemfelkeltésről van szó. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A sajtótájékoztatót Jan Carno- gursky, Frantisek Miklosko, Pavol Minárik és Vladimír Palkó tartotta - olyan kereszténydemokrata poli­tikusok, akik szembehelyezkednek a KDH nemzetiségi ügyekben tü- relmesebbnek -tartott jelenlegi ve­zetésével. A csoport idén nyáron vereséget szenvedett pártelnökje­löltje, Vladimír Palkó a tisztújítás előtti kampányában azt is kijelen­tette, hogy szeretnék megnyerni az SNS-szavazók egy részét. Frantisek Miklosko úgy véli, Po­zsonynak olyan, a mai Szlovákia területéhez kötődő műtárgyakat kellene visszakapnia, amelyeket az 1867 és 1945 közti időszakban a mai Magyarország területére vittek. Budapestet erre az első és a második világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések is kötelezik - jegyezte meg Vladimír Palkó volt belügyminiszter, KDH-s képviselő. Hozzátette: egy ilyen gesztussal Budapest hozzájárul­hatna a szlovák-magyar viszony­ban tapasztalható feszültségek enyhüléséhez is. A szlovákiai magyarokat jogaik gyakorlásában korlátozó vagy tel­jesen akadályozó Benes-dekré- tumok a négy KDH-s politikus szerint nem törölhetők el. Azt azonban Palkó elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország a dél­szlovákiai magyarlakta területek 1938-as visszacsatolásáért, Szlo­vákia pedig Eduard Benes cseh­szlovák államfő dekrétumaiért kérjen elnézést. A KDH elnöke, Pavol Hrusovsky akkori házelnökként 2003-ban,. újévi beszédében elismerte: szé­gyen, hogy az önálló Szlovákia a holokauszt és a magyarok jog- fosztottságának ügyét nem kezel­te kellő tisztességgel és objektivi­tással. Arra a kérdésre, egyeztették-e tegnapi bejelentéseiket a KDH ve­zetésével, Carnogursky a többiek nevében is azt válaszolta, hogy ilyesmire nincs szükség. Hushegyi Gábor esztéta la­punknak elmondta, a kilencve­nes évek elején Ladislav Snopko akkori kulturális miniszter tár­gyalt a magyar féllel az említett műkincsekről. „Pozsony akkor belátta, hogy azok a rendkívül értékes szárnyasoltárok, ame­lyek a budapesti Magyar Nemzeti Galériában találhatók, nem len­nének kiállíthatok Szlovákiában, mert nincsenek olyan kiállítóter­mek, amelyek minden tekintet­ben megfelelnének e tárgyak be­mutatására - mondta Hushegyi. - Úgy érzem, a KDH-s politiku­sok ebben az esetben is inkább fi­gyelemfelkeltő eszközként hasz­nálták ezt a bejelentést. Nem na­gyon hiszem, hogy ennek komoly politikai, külpolitikai alapja, hát­tere volna, mert egy ellenzéki pártról van szó.” A műkincsek közt számos szentségtartó, egyházi szertartás során használt kehely van, de - mondta Hushegyi - például azokat a késő gótikus szárnyasol­tárokat is követelték, amelyeket az első világháború idején javíta­ni vittek Budapestre, de már nem kerültek vissza, mert időközben létrejöttek az új államok és az új határok, (ú, kor) Több mint negyvenezren vettek részt a világ legnagyobb paradicsomdobálásában, a Tomatina fesztiválon a spanyolországi Bunol városában. A paradicsomharcosok 117 tonna túlérett piros zöldséggel hajigálták meg egymást. (Reuters-felvétel) Bárdos Gyula frakcióvezető szerint nem pénzkérdés a Pátria megmaradása Szól a rádió ügyében az MKP Lecsíp a jövőbeni nyugdíjakból a Szociális Biztosító Magához bőkezű az állam ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ NAHÁT! Elkobozták a szenteltvizet Róma. Elkobozták a szen­teltvizet Franciaországban a Vatikán első, zarándokokra szakosodott charterjáratának utasaitól. A francia vámosok a Lourdes-ba látogató zarándo­koktól az európai uniós jogsza­bályokra hivatkozva vették el a csodatevő hírben álló vizet Tarbes repülőterén. A Rómából érkezett egyik zarándok semmi­képpen sem akart megválni ér­tékes üvegétől, inkább annak egész tartalmát kiitta. A vára­kozások szerint a különjáratok évi 150 ezer zarándokot repíte­nek szent helyekre, köztük a portugáliai Fatimába vagy a spanyolországi Santiago de Compostelába. (MTI) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Pátria rádió főszer­kesztője örömmel fogadta az MKP felhívását, melyben a párt elnök­sége a kormányt teszi felelőssé a nemzetiségi rádióadások lehetsé­ges megszűnéséért. Nagy Ildikó lapunknak elmondta, minden olyan kezdeményezést támogat, amely a magyar adás megmenté­sére irányul. Hozzátette azonban, az ilyen intézkedésnek csak akkor lesz foganatja, „ha nemcsak felhí­vás marad, hanem az MKP vezetői megtalálják a módját annak is, hogy leüljenek velem, a rádió ve­zetésével és a kulturális tárca ille­tékeseivel tárgyalni a lehetséges megoldásokról”. Bárdos Gyula, az MKP frakció­vezetője lapunknak elmondta, a lehető legrövidebb időn belül ta­lálkozni akarnak Marek Mad’a- riccsal. Bárdos hozzátette, már a parlament mai, ünnepi ülésén meg akarják szólítani a kulturális minisztert. „Természetes, hogy Nagy Ildikóval és Miloslava Zem- kovával, a rádió vezérigazgatójá­val is tárgyalunk majd, előbb azonban a kulturális miniszterrel akarjuk tisztázni a rádió közép- hullámú frekvenciáinak állami tá­mogatását” - mondta. Bárdos sze­rint politikai akarat és nem pénz kérdése a Pátria rádió megmara­dása, hiszen „ha van pénz új hiva­talokra, új bíróságokra, akkor a nemzetiségi adások megmentésé­re is találhatnak”. A miniszterelnök a kormány ki­nevezésekor garanciát adott arra, hogy marad a status quo a nem­zetiségi kultúrában, emlékezte­tett Bárdos. „Ezért az MKP elnök­sége felhívta a kormány figyelmét arra, hogy ha nem rendeződik a helyzet, akkor az MKP azt már politikai kérdésként fogja kezelni nemcsak belföldön, hanem kül­földön is”. Nagy Ildikó elfogadhatatlannak tartja azt a megoldást, hogy a Pát­ria adását interneten és szatelli­ten sugároznák a középhullámú frekvenciák helyett. Elmondta, egy felmérés szerint a magyar adás hallgatóinak többsége rossz anyagi körülmények között él és hatvan évesnél idősebb. „Ők tran­zisztoros rádión hallgatják adá­sunkat, nem szatelliten. A közsé­gek többségében nincs kábelháló­zat, az internetről nem is beszél­ve. Ez az intézkedés a Pátria meg­szűnését jelentené, nem marad­nának ugyanis hallgatóink” - mondta lapunknak, (jéel) Pozsony. Működési költség cí­mén jövőre 3 százalékot leemel az ügyfelek eddigi megtakarítá­sából a Szociális Biztosító. Teszi ezt azokkal, akik a második nyug­díjpillérből, azaz a magánnyug­díj-pénztárakból átviszik eddigi megtakarításaikat az első (álla­mi) pillérbe. Mindez a szociális biztosításról szóló törvényterve­zetből derül ki, amelyet a kor­mány a legutóbbi ülésén fogadott el. Ez 50 ezer koronányi nyugdíj- pénztári megtákarítás esetén 151)0 koronát jelent. Ráadásul a Szociális Biztosító már eddig is lecsípett az összegből, ugyanis még mielőtt a kliens pénzét vala­melyik magánnyugdíj-pénztárba átutalná, 0,5 százalékot saját kasszájába irányít át. Ráadásul a kabinet abba is be­leegyezett, hogy jövőre a Szociá­lis Biztosító növelje a működési költségeire fordítandó kiadáso­kat, méghozzá jelentősen. Miköz­ben a Fico-kormány az egészség- biztosítók és nyugdíjbiztosítók esetében a költségek lefaragása mellett kardoskodik, addig az ál­lami szférában ez már nem érvé­nyes. Napjainkban a Szociális Biz­tosító a rábízott összeg 2,9 száza­lékát használhatja fel, önmaga üzemeltetésére, ezt az arányt a szociális tárca 3,2 százalékra akarta felemelni, azonban a bizto­sító nyomására végül a kormány rábólintott a 3,5 százalékra - ami abszolút számokban kifejezve 5,2 milliárd koronát jelent. A Szociá­lis Biztosító azzal magyarázza megnövekedett igényeit, hogy 2008-ban és 2009-ben az euróra történő átállás többletköltségeket jelent számára, (s, shz) 9"771335 705045 35 AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK IDŐJÁRÁS NÉVNAP ÚJ SZÓ-ELŐFIZEYÉS USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN ▲ ▲ ▼ ▲ ▼ Y Borult égbolt, záporok é _— - y Ma Rózsa nevű Telefon: 24,694 33,754 49,698 1,218 13,109 8,808 A hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul ismerőseinket köszöntsük. 02/59 23 34 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents