Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-28 / 199. szám, kedd

www.ujszo.com UJSZO 2007. AUGUSZTUS 28. Kultúra 9 Faludy György nagy interjúja, amelyben élete nagy szerelmeiről vall, már DVD-n is megvásárolható A dervis végső kitárulkozása Attól félt, eretneknek és hitetlennek mondják... (Oláh Csaba felvétele) Nemegyszer nyilatkozta: „Az élet legnagyobb örö­me, legnagyobb boldogsá­ga a szerelem. Ha szeret az ember, minden megválto­zik. Gyönyörű lesz a reggel, a délutáni nap remekül süt, még akkor is, ha nem lát­szik az égen...” SZABÓ G. LÁSZLÓ Magyarországon (előtte) iga­zán szerelmes verseket csak Szabó Lőrinc írt és bizonyos mértékig Jó­zsef Attila, bár ez utóbbi ereje sem a szerelmes versekben van. Erre is ő hívta fel a figyelmünket. Ő, aki­nek túl a kilencvenen is megada­tott a nagy érzés, amelynek testi és lelki oldalát egyaránt rettenetesen fontosnak tartotta. Igen, Faludy György életében a testiség is na­gyon fontos volt. Verseiben sem kerülte meg soha, bár azt is „írásba adta”, hogy Magyarországon sok­kal kevesebbet tanult belőle, mint külföldön. Közönségtalálkozóin azt is gyakran emlegette: Koszto­lányi 1935-ben panaszolta neki, hogy azért nem mer szerelmes ver­seket írni, mert a közönség rossz néven venné tőle. Faludy a szívével írt. Nem törő­dött azzal, hogyan fogadják majd, ha kiderül: hosszú élete során a szerelem mindkét „változata” megadatott neki. A szerelemben ugyanis mindig szabadnak érezte magát. „Soha nem voltam meg- botránkozva magamon - nyilat­kozta élete utolsó, de legőszin­tébb televíziós interjújában, ame­Férfi és nő szerelme között nincs különbség, de ha mégis, akkor csak annyi, hogy a férfiak szerelme rövidebb... lyet Lázs Sándornak adott. - Úgy gondoltam: azt csinálom, ami a természetem. Hiába lázadnék, a természet ellen nem lehet fellázadni.” A végső vallomás, amely Faludy szerelmei címen most DVD-n is megjelent, ugyanis arról szólt, amiről a költő koráb­ban csak a Pokolbéli víg napjaim­ban és néhány versében, illetve „átköltéseiben” tett említést, így, a végsőkig „kitakarózva” azonban még sosem beszélt róla. Neveze­tesen arról, hogy élete során férfi­akat is szeretett, nemcsak nőket. „Nem hittem abban, hogy ez pa­ráználkodás - mondja esküvői fe­hér ingében, frissen mosott hajjal. - Ha én valakit szerettem, akkor szerelmet éreztem, nem azt, hogy parázna vagyok.” Majd nem sok­kal később hozzáteszi: „Nem várt kárhozat azért, hogy fiúkkal is szerelmeskedtem. Férfi és nő sze­relme között nincs különbség, de ha mégis, akkor csak annyi, hogy a férfiak szerelme rövidebb, az asszonyok jobban és erősebben tudnak szeretni.” Villám nem sújtotta, ördög nem jött érte, mert így érzett. Az egy­ház véleményével sem törődött. ,A természet ellen nem lehet in­tézkedni. Arra még az egyház sem képes” - vélekedett. Ez a költői „coming out” azon­ban nem az utolsó pillanatban tört fel Faludy Györgyben. Még 2002-ben vállalta, hogy kamera elé áll, és tesz nagy erejű vallo­mást legintimebb érzelmeiről, de csak azzal a feltétellel, hogy az in- teíjút majd a halála után adja le a (kereskedelmi) televízió. Szoron­gott. Attól tartott, hogy ezzel a végső kitárulkozással esetleg ma­gára haragítja a közvéleményt. Maradék energiáját ugyanis nem védekezésre, hanem írásra tarto­gatta. Ugyanakkor meg is akarta mutatni, amit addig legbelül hor­dozott, hiszen verseit és egyéb írásait azok hívták elő belőle, aki­ket őszintén szeretett. A kiválasz­tottak között pedig férfiak is sze­repeltek, nemcsak nők. Lázs Sándor, a tévécsatorna XXI. század című sorozatában su­gárzott interjújában bátran kér­dezi a költőt, ennél bátrabban faggatni talán már nem is lett vol­na ildomos. Faludy úgyis annyit mond el, amennyit akar. A felvé­tel idején még nem volt hites férje Kovács Fannynak. Szerelmük ak­kortájt épp hogy fellobbant. Izgult is a fiatal özvegy, mi lesz az inter­júban, bár a puszta tény, hogy Fa­ludy a férfiszerelmet is többször megélte, nem volt ismeretlen előt­te. „Gyurka mindent elmesélt” - mondta. Érzelmi világa, a testi­ségről alkotott véleménye tiszta kép volt számára. A „nagy interjú” azonban őt is lázba hozta. A költő Angliában élő fia állítólag tiltako­zott is az anyag műsorra tűzése miatt, hiszen nem mindenben egyezett a véleménye apja életfel­fogásával. „Felelőtlen bohémnak tartott - jegyzi meg Faludy a végül „Úgy gondoltam: azt csi­nálom, ami a természe­tem. Hiába lázadnék, a természet ellen nem le­het fellázadni." semmi ellenvetést, ellenérzést nem szülő inteijúban. - Eleinte Eric sem érdekelte. Később vala­hogy elfogadta, aztán jóban lettek.” Erichez azonban hosszú út ve­zette Faludyt. Illetve: Eric John- sont vezette hosszú út Faludy Györgyhöz. Előtte azonban voltak mások. Tizenhat éves korában El- li, a Bad Ischl-i lány („Az elején még vadabbul érzéki voltam...”), Vali, akit előbb elvitt a Gellért fürdőbe, hogy lássa, milyen a tes­te, jóval később Amár és Zsuzsa, élete két nagy szerelme. Volt nő, akivel kétségbeesésében volt kénytelen szakítani, mert annyira vonzónak találta, hogy ha elvette volna feleségül, „akkor húsz évet az ágyban töltök vele”. Amit az írás miatt nem engedhetett meg magának. Intim kapcsolatba csak azzal került, aki testével és leiké­vel egyaránt lenyűgözte. Hűtlenségre nem emlékezik a filmben. „Én nem hagytam el sen­kit. Elutaztam.” Amárral, a szép­séges arab fiatalemberrel 1941-ben találkozott Marrákes- ben. ,A szépség rendkívül von­zott, Amámak pedig mindene szép volt” - idézi fel több mint hatvanöt év távlatából a mindent elsöprő élményt. „Párizsban ta­nult, egészen fiatalon tudott köl­tészetet, irodalmat, misztikát és minden egyebet... Az ember nem büszke a szeretőjére - örül neki!” Később hozzáteszi: „Két ágyék kevés a szerelemhez.” Eric Johnsonról, akivel évtize­deket töltött szoros kapcsolatban, a filmben nem úgy beszél, mint korábban, nem a titkáraként em­legeti, hanem elmeséli szerelmük történetét. Az amerikai fiatalem­ber egykor szerzetes volt, majd táncosa a párizsi Operának, több nyelveli beszélt, és fordítóként dolgozott. 1966 februárjában, Málta szigetén találkoztak a költő tengerparti házában. „Nem keres­tem - találtam! Jött. Ez volt a szép benne.” Eric Johnson huszon­nyolc éves volt, Faludy pontosan a duplája. „Elmondhatatlan tudás­vágy volt benne, és én mindenkit feladtam miatta.” Mivel a vallo­mástöredékeket versek egészítik ki, itt hangzik el az is, hogy esze­ment kamaszként hullott a lába közé, s a csillagokba ért a homlo­ka mellette. Verseiben jóval korábban val­lott, mint élőszóban, kamera előtt. A „szökőkút voltál torkom­ban, szerelmem...” azért született meg hamarabb, mint a végső kitá­rulkozás, mert: „Ez egy pokoli hely. Itt ilyesmiért megalázzák és megátkozzák, eretneknek és hi­tetlennek mondják az embert.” Az interjú utolsó része termé­szetesen a nála hatvannégy évvel fiatalabb Fannyról szól, akivel ki- lencvenkét esztendősen kötött házasságot. Eric Johnsonnal, aki megcsalt szeretőként hagyta el a Szent István körúti lakást, és 2003-ban Nepálban lett öngyil­kos, harminchat évet töltött a köl­tő. Fannynak öt év jutott. „Próbál­tam ellenállni ennek a szerelem­nek. Nem lehetett.” íme, ennyire egyszerű a történet. „Bár nem voltak nagy bajok, mindig boldog voltam. Meghal­tam volna többször, de életben tartott a szerelem.” Ajándék is van a lemezen. Az if­jú ara - a lakásban kimondott „igen” után - esküvői vacsorára viszi hites férjét. Faludy egyetlen szó nélkül csoszog mellette. A Magyar Könyv és a Magyar Nyelv Ünnepe - rendezvények a budai Várban a hétvégén Mintegy harminc könyvkiadó állítja ki köteteit ELŐZETES Budapest. Mintegy harminc könyvkiadó állítja ki köteteit a Magyar Könyv és a Magyar Nyelv Ünnepén a budai Várban, ahol a hétvégén a török hódolt­ság alóli felszabadulást ünnep­ük. A programsorozatot, amely­nek keretében a könyves esemé­nyek mellett koncertek és kéz­műves foglalkozások is lesznek, a Buda Eliberata című, Buda 1686-os felszabadulását ünneplő rendezvénnyel párhuzamosan rendezik. Augusztus 31. és szep­tember 2. között egyebek mel­lett Somogyváry Gyula kötetét, a Rajna ködbe vész című könyvet mutatják be. A Budavár dicsősé­ges visszafoglalásáról szóló re­gényről az 1953-ban elhunyt szerző unokája és Haeffler And­rás beszélget. Szintén bemutatják Benkő Mihály A keleti magyarság írott emlékei című könyvét, amelyben a szerző és kazah társa a Ka­zahsztánban fennmaradt ma­gyar törzsek írott emlékeit mu­tatja be. Csoóri Sándor idén megjelent esszékötetével, a Ti­zenhét kő a parton című könyv­vel is megismerkedhetnek az ér­deklődők, valamint a Jókai An­nával folytatandó pódiumbe­szélgetést is meghallgathatják a háromnapos fesztiválon. A kiadók ugyan teljes kínála­tukkal jelen lesznek a fesztivá­lon, mégis várhatóan nagyobb figyelem hárul azokra a köny­vekre, amelyek a török kort idé­zik. A budai Vár méltó helyszíne a Magyar Könyv Ünnepének, mi­vel az írásbeliség és a könyvkul­túra budai várbeli jelenléte csaknem egy évezredes történet. Itt működött ugyanis a Mátyás király uralkodása alatt fénykorát élő királyi bibliotéka, és Hess András 1473-ban szintén Budán nyomtatta az első latin nyelvű könyvet, a mai Színház utcában álló Szent Ferenc-rendi szerze­tesek kolostorában született az első magyar történelemkönyv, a Képes Krónika Kálti Márk tollá­ból. (MTI) RÖVIDEN Lasica és Kolárová házasok Pozsony. A Másfél óra késés című francia komédiát, amely a je­lenleg zajló Színészegyéniségek nyara című prágai fesztivál egyik slágerdarabja, szeptembertől nem csupán a cseh fővárosban, ha­nem a pozsonyi Stúdió L+S-ben is láthatja a közönség. A komédia főszereplője egy házaspár. A férj és a feleség - akiket Milan Lasica és Daniela Kolárová cseh színésznő alakít - arra a megállapításra jut, hogy harminc évnyi együttélés után megérett az idő a változta­tásra. Ä történet akkor kezdődik, amikor a házaspár éppen látoga­tóba indul, ám a feleség ellenállhatatlan kényszert érez, hogy in­dulás előtt kapcsolatuk krízisének okait boncolgassa. Ebből adódik aztán az a 90 perces késés, amely a darab címében is szerepel. Mi­lan Lasica szerint a darab arról szól, hogy együtt élni valakivel nem egyszerű dolog, valamint arról, hogy a férfiak bizonyos dolgokat másképp látnak, mint a nők. Jean Dell és Gérald Sibleyras komé­diáját Patrik Hartl rendezte. (ctk) Regények, drámák, tanulmányok fűződnek nevéhez Elhunyt Gyurkó László MTl-JELENTÉS Budapest. Életének 78. évében elhunyt Gyurkó László Kossuth- és József Áttila-díjas író; az alko­tót augusztus 25-én, szombaton érte a halál - tudatta a család ne­vében unokaöccse, Koltay Gábor filmrendező. Az írótól szeptember 14-én, pénteken 9.45 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Far­kasréti temetőben. Gyurkó László 1956-ban mutat­kozott be elbeszélésekkel, kriti­kákkal. 1963-ban a Kortárs, 1964-91-ben a Valóság munkatár­sa volt. 1970 és 1979 között a 25. Színház, majd a Népszínház igaz­gatójaként tevékenykedett. Ezután 1986-ig a Népművelési Intézet fő­munkatársa, 1983-84-ben a kecs­keméti színház igazgatója, 1985-ben művészeti vezetője, 1986 és 1989 között az Új Tükör fő­szerkesztő-helyettese, 1989-ben és 1990-ben a Népszabadság szemle- írójavolt. Az író 1971 és 1985 között országgyűlési képviselőséget is vállalt. Gyurkó László nevéhez olyan regények, drámák, tanul­mánykötetek kötődnek, mint a Faustus doktor boldogságos po­koljárása; a Családi regény; a Ha­lálugrás; A halál árnyéka; a Foci­ország; a Szerelmem, Elektra; a Pracli Joe az óriástörpék országá­ban; a Szerelmeskönyv; a Megy a gyűrű; A Halasi Magyar Köztársa­ság csudálatos történetje; Ne ölj rendőrt a szobornál; Az egész élet; A búsképű lovag Don Quijote de La Mancha szörnyűséges ka­landjai és gyönyörűséges halála. Történelmi háttérbe ágyazva életrajzot írt Kádár Jánosról. Gyurkó Lászlót 1968-ban Jó­zsef Attila-díjjal, 1980-ban Kos- suth-díjjal tüntették ki. Demitizáló film készült Gandhiról, az apáról A tradicionalisták betiltanák MTI-PANORÁMA Újdelhi. Huszonöt évvel Sir Ri­chard Attenborough sikerfilmje után, amelyben Máhátmá Gan­dhit Ben Kingsley alakította, új film készült az indiai független­ség vezetőjéről, ám ezúttal nem mint az erőszakmentesség prófé­tájáról, hanem emberi, elsősor­ban apai oldaláról. Az Apám, Gandhi című alkotás, amelyben a Máhátmá szerepét Darsan Dzsarivala játssza, demiti- zálja a legendás békeharcost első­szülött fia, Harilal sorsának be­mutatásán keresztül - írta a Cor- riere della Sera című olasz lap. A film voltaképpen családi dráma, és azt a problémát bon­colgatja, hogy a híres közéleti személyiségek, vagy a nagy esz­mék harcosai, akik mindennél előbbre helyezik céljaik megvaló­sítását, hogyan tudják teljesíteni szülői kötelességeiket. A filmet, amelyet AngÜában, Indiában és Dél-Afrikában mutattak be, meg­tekintette Nelson Mandela, a dél- afrikai polgárjogi mozgalom ve­zetője is. Mandela így summázta véleményét: „Minden harc a sza­badságért áldozatokat követel. Személyeset is. Ez az ár, amelyet fizetnünk kell”. Harilal, az elsőszülött fiú sorsa ezt a mondatot tökéletesen iga­zolja. A fiú (Aksaje Kanna alakít­ja), testvéreivel ellentétben láza­dó típus. Ügyvéd szeretne lenni, mint apja, ezért Londonban akar tanulni. Az apa, aki ifjúkorában szintén ott járt egyetemre, ké­sőbb elvetette a nyugati civilizá­ció vívmányait, ezért nem enge­délyezte fiának, sőt, azt is megtil­totta neki, hogy miután felesége és gyermeke kolerában meghalt, újra megnősüljön. Harilalban ez Ben Kingsley a huszonöt évvel ez­előtti Gandhi-filmben (Képarchívum) gyógyíthatadan sebet okozott. Helyét keresve áttért a keresz­tény, majd az iszlám hitre, de Gandhi nem értette meg őt. A film idézi ezzel kapcsolatban re­agálását: „Ez nem veszteség a hinduizmus számára, eladta ma­gát a legtöbbet ajánlónak”. Harilal később visszatért a hin­duizmushoz. Amikor kiderült ró­la, hogy a család nevét felhasz­nálva különböző, nem tiszta pénzügyietekkel becsapott embe­reket, az apa biztatta a károsulta­kat, hogy forduljanak a rendőr­séghez. A gyűlölet-szeretet érzés jut kifejezésre a film nyitó jelene­tében, amikor a teljesen lezüllött, alkoholista fiút haldokolva szedik össze az utcán és megkérdezik tő­le: ki az apja. „Gandhi” - feleü. „Gandhi mindnyájunk apja, de te kinek a fia vagy?” - kérdezik az­tán. „Gandhié” - hangzik ismét a válasz. Indiában a tradicionalisták a film betiltását követelik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents