Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-28 / 199. szám, kedd
10 Kultúra mnmmmm Százmilliót érő lemezszerződés Meglepő, hogy a legnagyobb összegű lemezszerződése Robbie Williamsnek van: az EMI- jal 2002-ben nyolcvanmillió fontos szerződést írt alá. Azért meglepő, mivel az énekes a hatalmas európai, ázsiai és ausztrál sikerei ellenére egy jelentős piacon, az észak-amerikain mindmáig nem tudta megvetni a lábát. Madonna most túlszárnyalhatja őt. A popkirálynő a Warner Musicnál jövőre lejáró szerződését nem kívánja meghosszabbítani, már korábban jelezte, hogy másik cég után néz. A Live Nation százmillió fontot érő szerződéstervezettel próbálja magához csalogatni. A hírek szerint sikerrel járhat, a popkirálynő ugyanis képtelen ellenállni ekkora összegnek, és mivel a feltételek is csábítóak, hamarosan megkötheti a zene- történet legdrágább lemezszerződését. (Pj) Madonna (CTK/AP-felvétel) Hírhedtek az albumlista élén Az elmúlt héten az amerikai albumeladási rangsor csúcsán a Bun B és Pimp C alkotta texasi UGK nevű formáció nyitott, a duó teljes nevét viselő Underground Kingz című nagylemezzel. A két rapper 1988-ban mutatkozott be a The Southern Way című albummal, az áttörést az 1992-es Too Hard To Swallow című hozta meg számukra. Legutóbbi lemezük 2002-ben jelent meg - a hosz- szabb kihagyás oka kényszer- szünet volt: Pimp C időközben börtönbe került. A múlt heti amerikai összesítés ezüstérmes pozíciójába szintén egy hírhedt rapper érkezett meg, az 1976. július 1-jén született floridai Plies az első, The Real Testament című szólóalbumával. Tavaly nyáron tűzharcba keveredett, és jelenleg is eljárás folyik ellene, a többi közt illegális fegyverbirtoklás miatt, (puha) Plies (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 28. www.ujszo.com Az énekesnő, miután több szerepben bizonyított, januárban szólópályára lépett Kozma Orsi igazi szerepe „Hé, figyelj rám, fogd meg a kezem, és gyere velem” - ezt énekeli, vagyis inkább sugdossa Kozma Orsi a Gyere velem című dal elején. Ezzel a szerzeménnyel indul a második, Az igazi szerep című szólóalbuma. Jólesett az invitálás, szívesen tettem eleget. Elnyújtóztam a hűs szobában, a kinti harmincöt fok közepette, és hagytam magam vezetni az énekesnő által. Elvárások nélkül. A legtöbbször komoly elvárásaim vannak egy-egy jelentősebb hanghordozó kapcsán. Most nem voltak. PUHA JÓZSEF Pontosabban nem mertem elvárásokat fogalmazni, mivel az énekesnő a vokálszerepeitől kezdve a Jazz+Azon át a legutóbbi Cotton Club Singersig bezárólag már rengeteg szerepben bizonyított. Az első szólólemezéről nem is beszélve. Bár arról ne is essék túl sok szó, ugyanis halva született, minőségileg hiába emelkedett ki jócskán a magyar átlagból. Kiadói szempontból hatalmas melléfogás volt: nem lehetett beszerezni, így különösebb visszhang nélkül maradt, és a nagyközönség jóformán nem is tud róla. Fogalmam sem volt tehát, Orsi milyen stílusba invitál. Semmin sem lepődtem volna meg, meggyőződésem, hogy tehetsége révén bármelyik stílusban elvarázsolna. Utólag belegondolva, az előjelek azért többé-kevésbé kikövezték az utat: az albumról néhány nappal a megjelenése előtt megismert Túl szép című felvétel és a tény, hogy mostantól az elindult szólópályájából eredően csak önmagára számíthat, egyértelművé tették, hogy korunknak megfelelő popzenével rukkol elő. Olyannal, amellyel elvileg a legszélesebb közönségréteg szólítható meg. Orsi a Szűzriadó nevű csapat után több előadó és zenekar mellett vokálozott (például az alternatív díva, Tereskova és a Kim- nowak dalaiban), majd országos ismertséget Geszti Péter oldalán, a Jazz+Az tagjaként szerzett. A popkvartett feloszlása után a szvinges-dzsesszes Cotton Club Singersben folytatódott pályafutása. Az idő múlásával egyre jobban kacérkodott a szólókarrierrel. Első szólólemezével, még az énekegyüttes tagjaként, 2005- ben állt elő, Egy szó címmel - a formáció kiadója, a GEG Records gondozásában látott, vagyis ahogy említettem, nem igazán látott napvilágot... A korong szerzője és producere Szakos Krisztián, aki leginkább Ákos zenekarának bülentyűseként ismert. Minden bizonnyal Orsi is a kiadó számlájára írja első albuma bukását, s nem saját magában kereste ennek okait, a második nagylemezén ugyanis nem sokat változtatott az előző receptjén, vagy inkább maradjunk annyiban, hogy a második az első egyenes folytatása. Mindössze az elsőre jellemző nyomasztó hangulat lett valamivel oldottabb és színesebb. Közben januárban kilépett a Cotton Club Singersből, így Az igazi szerep című albuma szólópályájának első jelentős állomása. Az igényesen kivitelezett CD- borítón Orsi a Mátrix-hősnőt, Trinityt idézi meg. A tartalom ismét Szakos Krisztián szerzői és produceri munkája, de maga az énekesnő is besegített neki, három szerzemény társszerzőjeként tűnik fel. A lemez elektronikus alapú felvételeket vonultat fel, élő hangszerekkel: gitárral, basszusgitárral, zongorával, fuvolával és csellóval vegyítve. Keményebb ritmusok, dinamikus basszusok, digitális effektek és élő hangszerek tökéletes keveréke. Modern, s közben rendkívül dallamos. A pörgős dalok közé mindössze két lassúbb: a Két lehetőség (ez határeset) és a Neked szól című vegyült, vagyis az utóbbi zárja a korongot és bontja meg a szinte végig egyenletes tempót, hangulatot. Az album színesebb, mégis egységesebb és meggyőzőbb, mint az előző, Orsi éneke végig elsőrangú. Feltűnik rajta két társa az egykori Jazz+Ázból: Váczi Eszter vokálozik, Behumi Dóri fuvo- lázik. Vokalistaként (és nem rapperként!) Sub Bass Monster is hallható, az Átkozott című felvételben. Az egykori warpigsos Eszenyi Péter a Technicolorban vokálozik és rappel, valamint társszerzőként is közreműködik a dalban. Az első két-három meghallha- tás után azt szűrtem le, hogy a szövegvilág gyengébb, mint a zene, hiányoznak az emlékezetes témák. Később változott a véleményem, mivel a mondanivaló sokszor a sorok között bújik meg. Ez nem negatívum, hiszen épp a szövegvilág mélységéről tesz tanúbizonyságot, tényleg sokszor meg kell hallgatni ahhoz, hogy minden pillanatát tökéletesen felfedezzük és megismerjük. Az már képezheti vita tárgyát, miért az Egy szó című lemezen is hallható (igaz, egy másik, kezdetlegesebb változatban) Túl szép című szerzeményre esett a választás a korong népszerűsítése kapcsán - nem biztos, hogy ez jó döntés. De ennél van egy nagyobb negatívuma is az albumnak, bár ennek nincs köze a kivitelezéshez. A CD az említett Neked szól című felvétellel zárul. Nem tudom, pontosan kinek szól. Mármint a nagylemez. Azt írtam, hogy Orsi széles közönségréteget próbál meg maga mellé állítani. Olyan érni van, hogy ez- z e 1 nem fog. Csak pár száz embert. Hiába a tökéletesség, a maximalizmus. A média felvállalta ugyan, komoly sajtóvisszhang is társul hozzá (köszönhetően a multinacionális lemezkiadójának, a Warner alá tartozó Magneoton/ mTonnak), csakhogy ezek nem változtatnak a tényen: miszerint az ilyen stílus Magyarországon nem vonz számottevő vásárlóréteget. A világ számos pontján mostanság ez a popzene a leginkább eladható, Magyarországon sajnos korántsem. Nagy kár. Na- gyon-nagy kár. Megtartotta díjátadóját Nagy-Britannia vezető, Kerrang! című rocklapja Fiatalok taroltak a díjkiosztón ÖSSZEFOGLALÓ Csütörtök este rendezték meg a legrangosabb brit rockzenei magazin, a Kerrang! szokásos, évente sorra kerülő díjkiosztóját, a Kerrang! Awardsot, hatalmas érdeklődés közepette - az elismeréseket ezúttal is az olyasok szavazatai alapján osztották ki. Elmondható, hogy leginkább újoncok diadalmaskodtak. Életműdíjban idén a Judas Priest részesült. (P) A legfontosabb díjak és díjazottak A legjobb brit zenekar - Lostprophets A legjobb nemzetközi zenekar - My Chemical Romance A legjobb új brit zenekar - Gallows A legjobb új nemzetközi zenekar - Madina Lake A legjobb élő zenekar - Enter Shikari A legjobb dal (kislemez) - 30 Seconds To Mars: The Kill A legjobb album - Machine Head: The Blackening A legjobb videoklip - Fall Out Boy: This Ain’t A Scene It’s An Arms Race Életműdíj - Judas Priest Kate Nash, Newton Faulkner és Amy Macdonald Újoncok az élmezőnyben ÖSSZEÁLLÍTÁS A brit albumeladási lista élmezőnyét ismét újoncok uralják. Három fiatal, akiknek nagylemezei bemutatásakor minden sajtótermék feltünteti - a jelentőségükből kifolyólag - az inspirálók nevét, névsorát. Azon felül, hogy mind- hármójukat az elmúlt években befutott sztárokhoz hasonlítják, egyikük albuma sem tökéletes, de mégsem lehet szó nélkül elmenni mellettük, még akkor sem, ha a környéken egyelőre ismeretlenek, és szinte biztosra vehető, hogy zenéjük nálunk a jövőben sem szerez jelentősebb rajongótábort. Elképzelhető, hogy Nyugat-Európában a következő időszak meghatározó előadói lesznek, ám az sem kizárt, hogy egylemezesként pillanatok alatt eltűnnek majd a zeneipar süllyesztőjében. Most bemutatjuk őket, és górcső alá vesszük korongjaikat. Kate Nash: Made Of Bricks A világhálón képtelenség olyan cikket találni a hosszabbak közül, amelyben ne az új Lüy Allennek neveznék az 1987. július 6-án született londoni dalszerző-énekesnőt. Az elődhöz hasonlóan szemtelen, öntörvényű Kate mindössze másfél éve kezdett gitározni. Akárcsak Lilynek, neki is az internet indította el karrierjét, a felrakott dalait egyre többen töltötték le, s ennek köszönhetően kapott lemezszerződést. Ezt követően volt kis mélypont a pályafutásában, a különösebb visszhang nélkül maradt Caroline’s Victim és a Birds című dalokat felvonultató maxi CD-je után a másodikként kiadott Foundations című felvételét is sokáig ignorálták a brit kereskedelmi rádiók, de aztán beindult a szekér, és az utóbbi szerzemény a brit kislemezlista ezüstérmes pozíciójáig jutott. A tervezettnél két hónappal korábban megjelent, több süány töltelékdalt is tartalmazó albuma két hete a hazai eladási rangsor élén debütált. Lily Allennel ellentétben Kate lemezén a reggae-s és skás alapok helyett a zongorás-elektronikus alapok dominálnak, és a hangvétele is szomorúbb. Newton Faulkner: Hand Built By Robots Egy újabb melankolikus dalszerző-énekes, aki sehol sem volna, ha James Blunt 2005-ben és 2006-ban nem gyűri maga alá a világot a You're Beautiful című slágerével és a Back To Bedlam című albumával. Az 1985. január 11-én született Newton nem teljesen kezdő, két zenekarban is játszott már. Sikerét nagyrészt a konkurencia segítségének köszönheti - többször fellépett ugyanis a szintén Blunt követőiKate Nash (Képarchívum) ként feltűnt Paolo Nutini és James Morrison társaságában. Az akusztikus hangzásra épülő lemeze meglepetések nélküli, és többszöri meghallgatás után már igencsak idegesítő. Az üyen melankolikus zenét csak a britek tudják értékelni. Az album húzódala a Massive Attack 1998-as Teardrop című slágerének átdolgozása, amely különálló felvételként is terjesztésre került, de csak online változatban. A brit kislemezlista 63. helyéig jutott. Newton Faulkner (Képarchívum) Amy Macdonald: This Is The Life Az 1987. augusztus 25-én született glasgow-i énekes-dalszerzőnő az ugyancsak skót KT Tunstall követője, zenéje szintén a főikből és indie rockból táplálkozik. Állítólag akkor döntött a zenélés mellett, miután elment Pete Doherty egykori zenekara, a The Libertines koncertjére. Hármójuk közül az ő lemeze kapja a legtöbb elismerést. Hangi adottságai alapján a The Cran- berries-énekesnő, Dolores O’Rior- danre emlékeztető lány tempós, változatos, szövegcentrikus korongjáról eddig két dal látott napvilágot maxi CD-n: a Poison Prince májusban a 136., a Mr Rock & Roll júliusban a 12. helyig vitte Nagy- Britanniában. (puha) AmyMacdonald (Képarchívum) A The Smiths frontemberének ismét jelentős összeget ajánlottak fel, ha egykori együttesével turnéra indul. Az ajánlat szerint csak Johnny Marr gitárosnak kell részt vennie a koncertsorozatban, Morrissey nagy ellenségének, Mike Joyce dobosnak nem, és Andy Rourke basszusgitároshoz sem ragaszkodik a menedzseriroda. (Reuters-felvétel)
