Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-24 / 196. szám, péntek
KERTESZKEDO 2007. augusztus 24., péntek 4. évfolyam 33. szám A biokertész nyár végén gyűjtsön körömvirágmagot Természetes talajfertőtlenítő KÖTELES GÁBOR Makroelem, melyből a növények a nitrogénnél, foszfornál és a káliumnál kevesebbet halmoznak fel A kén is fontos növényi tápanyag Tápoldatos zöldségtermesztésben, kimagasló terméseredmények esetén a kénigény meghaladja a hektáronkénti 100-120 kilót is (Fotó: Hocsi) Ahol több éven át kertészeti termelés folyik, nagyon elszaporodnak a talajlakó állati kártevők, így például a fonálférgek, a drótférgek és a pajorok. Ezek talajfertőtlenítéssel gyéríthetők. A biokertész a talajt nem mesterségesen előállított mérgező vegyszerekkel fertőtleníti, hanem az egyes növények által termelt anyagok segítségével. A természetes eredetű, ún. botanikai nemacídek közül a bársonyvirág vagy más néven a büdöske (Tagatas) eges fajai a legismertebbek. E növények gyökerei taerhie- lin nevű hatóanyagot termelnek, amely pusztílja a fonálférgeket. Ezért nagyon fontos, hogy a paprikasorok és az uborkasorok közé bársonyvirágot ültessünk. A Gert- rúg Franck-féle vegyeskultúrás rendszerben a szomszédos C sorokra is ajánlatos sávosan vetni. A körömvirág (Calendula officinalis) gyökerei által termelt anyagok is pusztítják, riasztják a fonálférgeket. A biokert zöldséges részében, főleg a paradicsomtermesztésre kijelölt sorokra vetjük előveteményként tavasszal, sűrűn. A gyümölcsösben is nagyon fontos a körömvirág jelenléte. Az őszibarackfák és a többi csonthéjasok, sőt az alma- és körtefák közelébe is ajánlatos körömvirágot ültetni. Jó hatással van a málnára is. Fenntartja a talaj és a növényzet egészségét, előmozdítja a málnavesszők egészséges hajtásnövekedését és gátolja a vesszőbetegségekre való fogékonyságot. A kén fontos növényi tápanyag. Noha a makroele- mek közé sorolják, a nitrogénnél, foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belőle a növények. TERBE ISTVÁN A kén fontos része a növényi fe- héijéknek és jelentős szerepe van az anyagcsere-folyamatokon belül az energiaátvitelben. Több hormonban is megtalálható, néhány vitamin alkotóeleme. Hiányával a termesztésben elsőként Ausztráliában és Új-Zélandon találkoztak. Európában csak a 80-as évek végén, a 90-es évek elején figyelték meg dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon és a gyümölcsfákon. Az elmúlt években már Ausztriában is jelezték, hogy a káposztarepcén, Dél-Európában a dohányültetvényeken is megjelent. Magyarországon Szolnok térségében kukoricán találkoztak először a kénnek, mint növényi tápanyagnak a hiányával. A termesztési gyakorlatban kialakult hiánytünetek kapcsán négy fő okot lehet megjelölni: ♦ a kénmentes műtrágyák fokozott mértékű használata; ♦ a kérnek, mint növényvédő szemek a kisebb mértékű fel- használása; ♦ a kénvegyületek koncentrációjának csökkenése a légkörben - áttérés a szénről a gáz- és az olajfűtésre; ♦ a terméseredmények növekedése, amivel nem járt együtt a kéntartalmú műtrágyák használatának a növekedése - a síkművelést, külteijes termesztést felváltották a lényegesen nagyobb terméseredményeket biztosító intenzív termesztési módok: támrend- szeres paprika-, paradicsom- és uborkatermesztés, intenzív görögdinnye-termesztési technológiák stb. Jelenleg a zöldséghajtató és a szabadföldi zöldségtermesztő üzemeinkben, a tápoldatozó műtrágyák széles körű alkalmazása kapcsán fennáll annak a veszélye, hogy néhány kertészeti és szántóföldi növénykultúra esetében is a lazább szerkezetű, humuszban szegény talajokon kénhiány alakul ki. Ezt alátámasztja az is, hogy a kén jelentős részét - döntő többségét - a gyökereken keresztül a talajból veszi fel a növény, ami durva szövetű talajokon (pl. homok) könnyen kimosódik. A kénhiány-tünetek a fiatalabb leveleken jelentkeznek először klo- rotikus tünetek formájában. A levéllemez kisárgul, először az erek közötti szövetek mutatnak világosabb elszíneződést, majd idővel a vékonyabb erek is megsárgulnak, csak a főér és közvetlen környéke marad zöld. A hajtásnövekedés lelassul, idővel leáll. Maga a növény durva, kemény tapintású - súlyos esetben a fonáki oldalon enyhén vöröses elszíneződést is mutat. A fiatal levelekre a merevtartás és a ka- nalasodás, a levélszélek pödrődése jellemző. A sárgulás nem a levélszél irányából, hanem a főér felől kezdődik. Súlyos kénhiány esetén a leveleken a vastagabb erek között nagy, összefüggő, beszáradt foltok is képződhetnek. Ez utóbbi tünetet nem sikerült minden zöldségfajnál kimutatni. A zöldségfélék esetében a kénhiány-tünetek megjelenését akkor észlelték, amikor a levelek kéntartalma (S) alacsonyabb volt 0,03%- nál. A termesztett növények kénigénye elmarad a három fő makroele- métől, de ennek ellenére jelentős: a gabonaféléknél 20-25 kg/ha, a szemeskukoricánál 20-25 kg/ha, a süókukorica esetében 15-20 kg/ ha, a cukorrépa kénigénye 35^45 kg/ha, a takarmányrépáé 40-45 kg/ha, a burgonyáé 20-22 kg/ha, viszont a repce kénigénye már 50-70 kg/ha, a babé 30-35 kg/ha, a borsóé 15-25 kg/ha, a napraforgóé 20-40 kg/ha, a zöldségféléké 15-60 kg/ha, a gyümölcsféléké 20-65 kg/ha. Tápoldatos zöldség- termesztésben, kimagasló terméseredmények esetén meghaladja a 100-120 kg/ha-t is. Az egyoldalú nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás következtében a kertészeti üzemek sokáig elhanyagolták a kén visszapótlását. Az egyre növekvő termésátlagok miatt a talajból kivont ként lassan a szerves trágya és más műtrágya-kísérőanyagok már nem tudták pótolni, nem került vissza a talajba az a mennyiség, amit a növények a terméssel kivontak, ugyanakkor a korszerű fűtési módszerek elterjedésével a levegő kéntartalma is jelentős mértékben lecsökkent, a kéntartalmú növényvédő szerek használata visszaszorult. A kén hiányával, pótlásával sokáig nem foglalkoztak az agrokémiában, mivel lényegesen kevesebbet igényel belőle a növény, mint nitrogénból vagy káliumból. Ugyanakkor az a kisebb mennyiség, amelyet a növény szervezetébe beépít, a szerves trágyával, illetve néhány műtrágya kísérőanyagként a talajba kerül. A kén visszapótlását elősegítik a környezet- szennyező tüzelési formák is (pl. széntüzelés), amelynek során a városok, ipartelepek levegőjének a kéndioxid-tartalma jelentősen megnő, és a csapadékkal bejut a talajba (savas eső), vagy a növényvédő szerként kijuttatott kéntartalmú vegyületek. Míg külföldön néhány növény esetében (káposztarepce, kukorica) a fenti okok miatt kéntrágyázá- si programot kellett kidolgozni, addig a kénhiány hazai viszonyaink között csak nagyon ritkán figyelhető meg. Talajainkban elegendő kén van, és a zöldséghajtatásban - a nagy termésátlagok ellenére is - a bőséges szerves trágyázás miatt nincs kénhiány. Viszont a tápoldatos termesztésben a szerves anyagok felhasználásának csökkenésével, és a kéntartalmú műtrágyák (pl. szuperfoszfát, kénsavas káli) mellőzésével néhány növény esetében már jelentkezett. Ezért vízkul- túrás és tápoldatos termesztésben a kéntrágyázásról külön kell gondoskodni. Külön ként trágya formájában nem szoktunk adni, a növény ilyen igényét más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba). Legelteijedtebb kénforrás a kénsavas káli és a szuperfoszfát műtrágyák, illetve néhány mikroelem kénsavas sója. Viszonylag széles körben használt kéntartalmú műtrágya a keserűsó (magnéziumszulfát), am» elsősorban magnéziumtartalma miatt javasolnak a szántóföldi és kertészeti kultúrák számára lombtrágyaként. Viszonylag kevesen tudják, hogy a foszfor- tartalmáról ismert szuperfoszfát is jelentős mennyiségű ként (12— 14%) tartalmaz, ami abból adódik, hogy a gyártás során a nyersfoszfát foszfortartalmát kénsavval tárják fel. Valamennyi ként (0,5-1,5%) a kloridtartalmú műtrágyák is tartalmaznak, azonban kén pódására nem igazán alkalmasak egyéb mellékhatásuk miatt (klórtartalom). A szulfát néhány elemmel (pl. kalcium) nehezen oldódó sót képez, amely a csepegtető testek eldugulását is okozhatja, ezért rendszerint a tápoldat készítéskor a szulfát tartalmú anyagokat külön edényben oldjuk fel. 'l > & ' ÄJr Hí \jr fe* í ^ pÄ - v : -"v 1 w ^ * «-----—I »1 A büdöske gyökerei taerhielint termelnek, amely pusztítja a fonálférgeket (Fotó: Hocsi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta • Árfolyam EMU-euró 33,721 Lenqyel zloty 8,804 Anqol font 49,826 Maqyar forint (100) 13,107 Cseh korona 1,216 Horvát kuna 4,667 Bolqár leva 17,240 Román lei 10,374 Japán ien (100) 21,300 Svájci frank 20,569 Kanadai dollár 23,609 USA-dollár 24,829 VÉTEL - ELADÁS-r--------mmm Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,73-34,73 24,03-25,69 1,19-1,25 12,43-13,73 OTP Bank 32,90-34,62 24,22-25,56 1,19-1,25 12,60-13,56 Postabank 32,76-34,68 24,03-25,63 1,19-1,25 11,31-14,91 Szí. Takarékpénztár 32,85-34,54 24,17-25,44 1,18-1,25 12,49-13,67 Tatra banka 32,86-34,62 24,24-25,54 1,19-1,25 12,55-13,59 Dexla banka 32,84-34,60 24,18-25,47 1,18-1,25 12,77-13,45 Általános Hitelbank 32,55-34,99 24,00-25,80 1,19-1,25 12,50-13,67 Az első adat a valut A forint esetében 100 a vételére, a egységre vonat násodik adat kozik az árfolya valuta eladást m. tra vonatkozik. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa augusztus 22-én augusztus 22-én augusztus 22-én augusztus 22-én augusztus 22-én augusztus 22-én augusztus 22-én sárgarépa 18-20 Sk/cs 8-12 csomó 30 Sk/kg 16 Sk/csomó 16-18 Sk/kg 16 Sk/kg 15-18 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 16 csomó 50 Sk/kg, 20 Sk/cs 16Sk/csomó 35 Sk/kg, 18 Sk/cs 15 Sk/cs 10-15 Sk/cs burgonya 14-17 Sk/kg 10-15 Sk/kg 14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 13-14 Sk/kg 13 Sk/kg 8-12 Sk/kg tojás X 3,00-3,30 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50-3 Sk/db 3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 26 (90-100) SK/kg 18-20 Sk/kg (3 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 18(70) Sk/kg 12-20 (80-90) Sk/kg 16(109) Sk/kg 16-18(65) Sk/kg zeller 10-12 Sk/db 8 Sk/db 18 Sk/kg 8 Sk/db 15 Sk/db 11 Sk/kg 10-15 Sk/db zöldpaprika 14—28Sk/kg 16-24 Sk/kg 25 Sk/kg 12-18 Sk/kg 15-30 Sk/kg 30-48 Sk/kg 18-30 Sk/kg paradicsom 26 Sk/kg 8-18 Sk/kg 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 33 Sk/kg 10-25 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 14-16 Sk/db 35 Sk/kg 13 Sk/db 20 Sk/db 27 Sk/kg X görögdinnye/sárgadinnye 12/26-30 Sk/kg 10/25 Sk/kg 14/35Sk/kg 10/14 Sk/kg 11-14/35-39 Sk/kg 11/28 Sk/kg 12/25 Sk/kg alma/szilva 28-36/30 Sk/kg 16-22/25 Sk/kg 25-35/x Sk/kg x, 28 Sk/kg 25-30/15-28 Sk/kg 20-35/18 Sk/kg 35/15-25 Sk/kg káposzta/karalábé 16 Sk/kg, x 10 Sk/kg, 3-6 Sk/db 18 Sk/kg, 15 Sk/db 10 Sk/kg/8 Sk/db 8-11 Sk/kg, 10-12/db 17 Sk/kg/14 Sk/db 10-14 Sk/kg, 5 Sk/db méz (dióbél) x(x) 100-140 (160) Sk/kg 130 (180) Sk/kg 100-120 (100) Sk/kg 100-120 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (240) Sk/kg őszibarack 35-50 Sk/kg 20-30 Sk/kg 35 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg 44-55 Sk/kg X uborka 20-25 Sk/kg 12-25 Sk/kg 15 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15 Sk/kg 28 Sk/kg 10-25 Sk/kg
