Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-23 / 195. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 23. Kultúra 9 Cannes után Karlovy Vary fesztiválján is bemutatták Ermanno Olmi legfrissebb alkotását, a Száz szöget Inkább érezni és megérinteni Külön fejezetet jegyez Ermanno Olmi az olasz film történetében. Olyan fejezetet, amely a paraszti létről és a munkásközegről ad hiteles képet. Pályakezdése, vagyis 1953 óta kényes politikai és szociális kérdéseket feszeget. SZABÓ G. LÁSZLÓ Más úton járt Fellini, egészen máson Marco Ferreri vagy Francesco Rosi. A neorealista indíttatású Olmi első filmjei, kihívóan puritán jelenetei, meghitt képei a leginkább Vittorio de Sica és Luchino Visconti világlátásával mutatnak közös jegyeket, főleg ez utóbbi Reng a föld (a magyar forgalmazásban Vihar előtt) című filmjével. Olmi ugyanis a Bergamo környéki parasztok élettöredékeiből, rítusaiból állítja össze képes krónikáját, amelyben mindent láthatunk. Születést és halált, disznótort és kuko- ricafosztást, kuruzslást és templomi imádkozást, vásári kavalkádot és színes képzelgést. Az évezredes paraszti létformán azonban mindig átizzik a történelem igazi disszonanciája, a kisemmizett ember nyomora, a céloktól megfosztott kétkezi munkás sivár élete. A hitelesség kedvéért pályája első évtizedeiben Olmi nem is nagyon dolgozik színészekkel. Amatőr szereplőkkel viszi sikerre egy idős gátőr és egy városi fiú kapcsolatát (Megállt az idő, 1959), a meglett férfiak világában tétován tébláboló ifjú Domenico kínját (Az állás, 1961), a fiatal milánói vasmunkás történetét (Jegyesek, 1962). Ez utóbbit Jean- Luc Godard, a hatvanas évek francia új hullámának egyik kiemelkedő alakja az év legjobb filmjének nevezte, Susan Sontag pedig az új európai rendezők legjobb művei közé sorolta. Világsikerét 1978-ban forgatott művének, A facipő fájának köszönheti, amely szülőföldje 19. századi paraszti életét mutatja be. A poétikus eposz egy majorságban együtt élő öt család sorsát láttatja a megalázottságon keresztül is szelíd derűvel, áradó szeretettel. A cannesri fesztivál Arany Pálmával jutalmazta Olmi opusát, aki következő filmjében (Zarándokút) már a hit és a tudomány kapcsolatát értelmezi újra, s mint később kiderül: Pasolini halálát követően ő az az olasz rendező, aki a legmélyebb érzékkel nyúl a vallásos témákhoz. Készített vígjátékot (Éljen Ráz Degan pályája egyik legjelentősebb szerepét kapta Ermanno Olmitól, jegyezte meg Karlovy Vary fesztiválján (Zuzana Minácová felvétele) soká az úrnő!), irodalmi adaptációt (A szent iszákos legendája Joseph Roth elbeszélése nyomán, Az öreg erdő titka Dino Buzatti novellája alapján) és kínai népmesét egy eltévedt fiatalemberről (Dal a bordélyházból). A nyolcvanas évektől komolybetegségek gyötrik, s jóval kevesebbet dolgozik, mint korábban. Legújabb munkáját, a Száz szöget négyéves szünet után forgatta, részben leromlott egészségi állapota, részben a mai olasz film sivár anyagi körülményei miatt. Olmi egyébként sem tartozik az ilyenolyan kompromisszumokra hajlandó alkotók közé. Olmi öntörvényű művész. Ahogy Kosa Ferenc írta róla: „Nem kurválkodik a pénzemberek utcájában.” Filmjeit általában maga úja, sokszor maga fényképezi és ő maga is vágja. A Száz szöget rendezőként és forgatókönyvíróként jegyzi. Főhőse a bolognai teológiai egyetem fiatal, elismert professzora (Ráz Degan alakítja), aki megelégelve a régi könyvek nyújtotta tudást és a kor elvárásait, szokadan, megdöbbentő tettre szánja el magát. Szülte szertartásszerűen a padokhoz és a padlóhoz szögez száz értékes könyvet, hogy így jelezze: ezentúl inkább az élet kínálta lehetőségeket részesíti előnyben, nem pedig a folyamatos önművelést, amely csak újabb és újabb kínok elé löki az embert. A „bűntény” elkövetése után látványosan kivonul a társadalomból: kocsiját elhagyja, mobütele- fonját eldobja, zakóját, pénztárcáját a folyóba hajítja (a bankkártyáját azért meghagyja!), és vidéken, a még tisztán, paraszti logikával gondolkodó földművesek társaságában próbál új életet kezdeni. Ha marad Bolognában, nemsokára pappá szentelik, „szentségsértő”, abszurd cselekedete után azonban már a rendőrség is nyomoz utána. Egy elhagyott, rozoga, folyóparti kunyhóban telepszik le, és onnan jár be a közeli faluba, ahol gyorsan elnyeri új ismerősei rokonszenvét. Akik anélkül, hogy tudnák, kivel van dolguk, valahogy mindannyian bizalmat szavaznak neki. Életük részévé, közös tanácsadójukká válik. Szavai tükrében még az is megvalósíthatónak látszik, ami valójában nem is reális. De hol húzódik a „menekülés” határa? Hátat fordíthat-e az ember saját énjének? Mennyit engednek meg a lehetőségek és mennyit a társadalom? Olmi, ugyan már nem a régi lendülettel, de még mindig fáradhatatlanul kérdez, s megszállottan bizonygatja igazát. „Érezni és megérinteni - mondja. - Ez a legszebb, ami földi életünkben adatik.” Nem a könyvek kínálta végtelen kalandozás, hanem az életben való teljes megmerítkezés. Az élet pedig, ahogy azt Kundera is hangoztatja: „máshol van”. Olmi egyetlen lehetőséget mutat csupán, nekünk azonban van más választásunk is, mint a Ráz Degan által árnyaltan megformált hősnek. Aki a szó szoros értelmében nem is hős. Döntését látva: nem is kíván az lenni. Egyszerűen csak élni akar. Szabadon, korlátok nélkül élni. Az évforduló kapcsán új hódításba kezd egy „vágatlan“ kiadásban, több kiállítás és egy régóta várt film révén Ötven éve Jack Kerouac jelképes Útján MTl-PANORÁMA New York. Még ma, fél évszázaddal a megjelenése után is elbűvöli az olvasókat Jack Kerouac első regénye, az Úton, a beat-generáció és az utána következő nemzedékek kultuszkönyve. Az évforduló kapcsán új hódításba kezd az Egyesült Államokban egy „vágatlan” kiadásban, valamint több kiállítás és egy régóta várt film révén. A mű, a szabadság és a minden- napiságból való kiszakadás jelképe. „Azért annyira vonzó a mai napig, mert csodálatosan megírt könyv, és története részévé vált az amerikai álom mítoszának” - vélekedik Penny Vlagopoulos, a New York-i Columbia egyetem irodalom-professzora. Kerouac „spontán prózája” egyszer s mindenkorra halhatatlanná tette az amerikai 66- os utat, moteljeivel és csodabogaraival. A szerző alteregójának, Sál Paradise-nak és barátjának, Dean Jack Kerouac 1967-ben (SITA/AP-felvétel) Moriarty-nak útja New Yorkból indul, Kalifornián és Mexikón keresztül vezet, végül visszatér New Yorkba, ahol Kerouac, saját állítása szerint, 1951 júniusában három hét alatt írta meg a regényt egy 36 méter hosszú papírtekercsre. Az írónak ugyanis a gépelés közben így nem kellett a papírcserékkel időt vesztegetnie. A regény végül hat évvel később, 1957. szeptember 5- én jelent meg. Kivágtak belőle néhány erotikus részletet, egyes neves szereplők, Allen Ginsberg, Neal Cassady és William S. Burroughs csak álnéven szerepelhettek benne. Most a Viking kiadó egyszerre jelenteti meg az eredeti kéziratot, a retusált változatot, és mellékel egy új esszét is. Vlagopoulos emlékeztet arra, hogy a „tekercsen” több volt a nyűt szexualitás, egyes szereplők vállalt homoszexualitása. Ennél azonban sokkal lényegesebb, hogy stílusa még erősebben kísérletező, mint a közismert verzió, és ezáltal az olvasónak olyan érzése lehet, hogy részt vesz a Kerouac agyában végbemenő irodalmi kalandban. John Sampas, az író végrendeletének végrehajtója szerint az eredeti kézirat kiadásával azért vártak ennyit, hogy elkerüljék a valóságos személyek által indítható személyiségi jogi pereket. Novemberben a New York-i közkönyvtárban mutatják be a híres „tekercset”. Jövőre kezdődnek az Úton filmváltozatának felvételei Walter Salles rendezésében. Salles választása nem véletlen: némiképp hasonló hangulatú filmet készített Ernesto Che Guevara önéletrajzi könyvéből, A motoros naplójából. A főszerepre Johrmy Depp az egyik legfőbb esélyes. Az évforduló kapcsán az irodalomkutatók új magyarázatokkal is előállhatnak. „Ma is nagy hatású az a gondolat, hogy valaki felépíthet magának egy életet, amelyet nem befolyásolnak a meglévő társadalmi korlátok” - hangsúlyozza Penny Vlagopoulos. A québeci családból származó, massachusetts-i születésű Jack Kerouac 1969-ben halt meg. 47 éves volt. RÖVIDEN Több mint tízezren látták da Vincit Debrecen. Már több mint tízezren látták Az igazi da Vinci című, augusztus 16-án megnyílt kiállítást Debrecenben; a tízezredik látogatót kedden köszöntötték a MODEM Modem és Kortárs Művészeti Központban. A kiállítás megnyitása óta folyamatosan hosszú sorok kígyóznak a galéria pénztáránál. Az igazi da Vinci című tárlatot november 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők a cívisvárosban. (MTI) CineFest - fiatal filmesek fesztiválja Miskolc. A CineFest - Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja negyedik alkalommal vátja Miskolcon a fiatal filmeseket és a nézőket; a szeptember 16. és 23. között tartandó rendezvényre minden eddiginél több, összesen 359 nevezés érkezett. Az idei CineFestre 42 ország 359 filmjét küldték el. A legtöbb alkotás - 97 munka - Magyarországról érkezett, a második helyen az Egyesült Államok áll 65 filmmel, a harmadik Németország (47 film), de kaptak alkotást Azerbajdzsánból, a Fiilöp-szigetekről és Bolíviából is. A versenyben való részvételnek, nevezésnek műfaji megkötése nincs, feltétele csupán az volt, hogy az adott film rendezője 35 év alatti legyen a munka idején és az alkotás 2005. január 1-je után készüljön. A fesztivál zsűrijének névsora is kialakult, a CineFest szervezőinek célja, hogy a grémium főként a fiatal generáció tagjaiból álljon. A CineFest keretein belül a válogatott nemzetközi mezőny a filmkészítés minden területén megmérkőzik: nagyjátékfilmek, kísérleti és kisjátékfilmek, dokumentumfilmek és animációs munkák egyaránt versenyben vannak. (MTI) Megkezdődött a Titanic-kiállítás építése Még jéghegyet is hizlalnak ELŐZETES Budapest. Megkezdődött a Titanic-kiállítás építése a Millenáris Fogadóban: az elmúlt napokban tizenöt, egyenként 10 tonnás kamion érkezett Budapestre, a helyszínen harminc tagú, nemzetközi stáb dolgozik, hogy a jövő szombati nyitásig minden a helyére kerüljön - tájékoztatott a szervezők nevében Dobsi Adrienn. A tragikus sorsú óceánjáró gőzhajó történetét kétszáznál is több eredeti, a tenger fenekéről felhozott tárgyi lelettel, a hajó néhány helyiségének, például első osztályú és fedélközi kabinoknak, folyósoknak, gépházi kazánoknak a rekonstrukciójával idézik fel a szeptember 1-jén nyíló kiállításon. Az első és legfontosabb feladat a Millenáris Fogadó teljes elsötétítése volt, majd következik a 300 méter hídelem, a több száz világító- test és több kilométernyi kábel beépítése. „Mindezek segítenek abban, hogy a látogatók a mesterien alkalmazott háttérzajok, zenék és a különleges megvilágítás segítségével még intenzívebben éljék át a Titanic utolsó útjának hangulatát” - olvasható a kiállítás tájékoztatójában. A november 26-ig látogatható kiállítás „semmihez sem fogható” hangulatát, egyediségét a kiválóan konzervált leleteknek köszönheti. A leletek között fantasztikus állapotban fennmaradt porcelánoktól kezdve míves kristálypalackokon át az utasok olyan személyes tárgyait is bemutatják, mint például szemüveg, pénztárca és különféle ruhadarabok. „A leleteket speciális biztonsági körülmények között tárolják, és csak pár nappal a nyitás előtt kerülnek a helyükre. A kiállítás területén az előírásoknak megfelelő hő- és páratartalmat kell biztosítani a 4000 méter mélyről felhozott leletek számára. Csak az amerikai RMS Titanic Társaság két alkalmazottja érhet a speciálisan konzervált leletekhez. Szigorúan csak fehér cérnakesztyűben foghatják meg a tárgyakat” - közölték a szervezők. A tájékoztatás szerint a kiállítás egyik legkülönlegesebb eleme egy jéghegy, amelyet már most elkezdtek hizlalni. A jéghegy érintésével az érdeklődők megtapasztalhatják, milyen fagyos volt a tengervíz a tragédia éjszakáján. A hajóroncs pontos helyét 1985- ben fedezte fel Robert Ballard expedíciója, majd többéves kitartó munkával hozták fel a csaknem 4 ezer méter mélyen nyugvó Tita- nicról a tárgyakat. Az RMS Titanic Társaság a tulajdonában lévő tárgyakból kiállítást szervezett, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé tegye a tragédia emlékeit. A csaknem 300 tárgyat felvonultató tárlatot 1991 óta 18 országban mutatták be, összesen 16 millióan voltak kíváncsiak a leletekre. Közép-Európában elsőként Magyarországon mutatják be az anyagot. (MTI) A szeptember 7-én kezdődő BIB (Könyvillusztrációk Pozsonyi Bienná- léja) központi kiállítását több kísérőrendezvény is gazdagítja. Egyebek közt az előző, 2005-ös BIB Aranyalma Díjas alkotója, Luboslav Pal'o Zsákbamacska című kiállítása, melyet szeptember 6-án nyitnak mega BIBIANA-házban. Képünkön Luboslav Pal’o illusztrációja látható.
