Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-02 / 177. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com Németország nem hajlandó engedni az afganisztáni tálibok követeléseinek Túszmentő hadművelet Dél-koreaiak tucatjai tüntettek tegnap az amerikai háborús politika ellen az USA szöuli nagykövetsége előtt. A túszok hozzátartozói pedig nyilatkozatban kértek segítséget a Fehér Háztól. (Reuters-felvétel) Rice: lehetséges a békefolyamat előrelendítése < Moszkvába megy a Hamász ÖSSZEFOGLALÓ Heves vita Ecuador és Belgium között Diplomáciai incidens MTl-HÍR Brüsszel/Quíto. Diplomáciai inA11 éves Angelica Cajamarco (jobboldalt) édesanyjával a keddi sajtóértekezleten Februárban elnökválasztás lesz Csehországban Dientsbier lehet a kihívó Abbász mögé sorakozott fel, i nagymértékben növelve a Hamász elszigetelődését. Az izraelieket és az arabokat is a közel-keleti békefolyamat előre- lendítésében mutatkozó lehetőségek megragadására szólította fel Condoleezza Rice. Az amerikai külügyminiszter tegnap Jeruzsálemben kezdett tárgyalásokat, s először izraeli kollégájával találkozott. Rice közel-keleti kőrútjának harmadik napján további izraeli vezetőkkel, Simon Peresz államfővel, Ehud Barak védelmi miniszterrel, este pedig Ehud Óimért kormányfővel is találkozott. Előzőleg Szaúd-Arábiában járt, ahol Szaúd el-Fejszál herceg közölte: Rijád támogatja az amerikai elnöknek a közel-keleti konferencia megrendezésére vonatkozójavaslatát. (MTI, ú) sok miatt tiltakozik. Karel De Gucht viszont leszögezte: ő nem emlékszik olyan esetre, hogy Belgium valaha is nyomást gyakorolt volna bármely országra, mert az egy belgát ki akart utasítani. Az állítólagos erőszakos bánásmódról valóságos nyilatkozatháború folyik a belga médiában. Az anya a kedd esti tévéhíradók szerint meg is mutatott néhány horzsolást. A belga bevándorlási hivatal viszont csak annyit ismert el, hogy a nőt meg kellett bilincselni, mert a repülőtérre érve, lányát karon ragadva szökni próbált, s az egyik őrt meg is harapta. A szabadon bocsátásról szóló bírósági döntés egyébként a kiutasítási végzés jogosságát nem vonta kétségbe, így elvileg Angelicának és anyjának a lehető leggyorsabban el kell hagynia Belgiumot, Legfeljebb az adhat nekik némi reményt, hogy ügyük hatalmas szimpátiát keltett a közvéleményben, a belga média szinte csak velük foglalkozik. Békekatonák Dárfúrba New York. Egyhangúlag jóváhagyta az ENSZ BT, hogy 26 ezer békefenntartó teljesítsen szolgálatot a polgárháború sújtotta nyugat-szudáni Dárfúr tartományban, a civil lakosságnak a fegyveres támadásokkal szembeni megvédése érdekében. A béke- fenntartó alakulat (UNAMID) 20 ezer katonából és 6 ezer rendőrből áll majd. Az első évben várhatóan több mint kétmilliárd dollárba kerülő UNAMID része lesz az Afrikai Unió már Dárfúrban tartózkodó - rosszul felszerelt - hétezer embere. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sürgette a tagállamokat, mielőbb ajánljanak föl alkalmas csapatokat. Az elsősorban brit és francia ösztönzésre elfogadott 1769- es számú határozat értelmében erre 30 napjuk van. A határozat az ENSZ-alapokmány VII. fejezetére hivatkozva lehetővé teszi az UNAMID tagjai számára, hogy erőt alkalmazzanak önmaguk és a megtámadott civilek megvédése érdekében. A felvizezett határozatban ugyanakkor nem szerepel az a jogosítvány, hogy elkobozhatják és lefoglalhatják az illegálisan tartott fegyvereket. (MTI) (Reuters-térkép) Előrehozott választások? London. Lehetséges, hogy már ősszel parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britan- niában a The Times értesülése szerint. Martin Salter, a kormányzó Munkáspárt egyik alelnöke a brit lapban megerősítette: épp ez okból helyezték a pártot „riadókészültségbe”. „Folynak a választási előkészületek, s a voksolást bármikor meg lehet tartani, amikor csak Gordon Brown kormányfő szeretné” - mondta. Megfigyelők eddig abból indultak ki, hogy leghamarabb jövőre járulhatnak az urnákhoz a szavazók Nagy- Britanniában. (MTI) Abe első lépése Tokió. Abe Sindzo japán kormányfő tegnap leváltotta közpénzek sikkasztásával gyanúsított mezőgazdasági miniszterét. Akagi Norihiko kedden még úgy nyilatkozott, hogy nem távozik posztjáról, de miután a kormányfő magához rendelte, végül mégis benyújtotta lemondását. A miniszter az első áldozata a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vasárnapi súlyos szenátusi választási vereségének, amely után a miniszterelnök közölte, hogy nem mond le, ugyanakkor kormányátalakítást ígért. (MTI) Kabul/Berlin. Hadművelet indult a tálibok fogságába esett dél-koreaiak kiszabadítására. Ezt tegnap jelentette be egy illetékes a délafganisztáni Gázni tartományban. ÖSSZEFOGLALÓ A Karabag járási tisztviselő pár órával azután tette bejelentését, hogy lejárt a legújabb határidő is, amelyet a túszejtők megszabtak követeléseik teljesítésére. Arról nem beszélt, milyen katonai erők vesznek részt a műveletben. Egy előző tájékoztatás szerint az afgán hadsereg szórólapokat dobott le arról, hogy hadműveletre készül a 21 dél-koreai segélymunkás kiszabadítása céljából, ily módon figyelmeztették a lakosságot. Egy másik illetékes azt mondta, indult katonai akció, de nem a túszok kiszabadítására. Eredetileg 23-an estek a tálibok fogságába, kettőjüket időközben megölték a túszejtők, akik több bebörtönzött társuk szabadon bocsátását követelik az afgán hatóságoktól. Tegnap délutáni hírek szerint a 21 dél-koreai önkéntes életben volt, bár reggel lejárt a lázadók legÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Eddigi legnagyobb válságát éh át a 14 hónapja hivatalban lévő Máliki-kormány, miután a szunniták tegnap kiugrottak a kabinetből. Eközben a fővárosban valóságos vérfürdőt rendeztek a merénylők. Csak Bagdadban hetven halottja és száznál több sebesültje volt két öngyilkos merényletnek: mindkét támadó a gépkocsiját robbantotta fel, vérbe borítva a főváros környékbeli utcáit. Bagdad szunniták lakta Manszúr kerületében egy robbanóanyaggal megpakolt, üzemanyagot szállító tartálykocsit robbantott fel egy öngyilkos meÖSSZEFOGLALÓ Washington. Rupert Murdoché a Dow Jones, és vele a The Wall Street Journal. A médiamágnás állítólag ötmilliárd dollárért vásárolta meg a Bancroft-családtól a Dow Jonest. Az ügyletet ugyan még jóvá kell hagynia mind Murdoch cége, a News Corporation igazgatótanácsának, mind a Dow Jones vezetésének, de ez gyakorlatilag már csak formaság. utóbbi ultimátuma. A szabadító akció kockázatos, miután a 18 nőt és három férfit kisebb csoportokra osztották fogva tartóik. Németország nem enged az afgán túszejtők követeléseinek - mondta tegnap a konzervatív-szociáldemokrata koalíció egyik vezető politikusa. Peter Struck, az SPD frakcióvezetője a tálibok azon követelésére reagált, hogy Berlin vonja ki katonáit Afganisztánból. A tálibok azzal fenyegetőztek egy videofelvételen, amelyet előző nap rénylő, itt legkevesebb ötven halottat és vagy hatvan sérültet számoltak össze. Korábban a főleg síiták lakta Karrada kerületben, egy népszerű fagylaltozó közelében robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő, húsz halottat és ötven sérültet hagyott hátra. Irakban júliusban hirtelen megnőtt a civil áldozatok száma: 1652- en haltak meg, ami 33 százalékos növekedés júniushoz képest - közölték tegnap Bagdadban. Az iraki parlament legnagyobb szunnita frakciója bejelentette, hogy kilép a síita Núri al-Máliki vezette koalíciós kormányból, miután a miniszterelnök nem teljesítette követeléseiket. A lépés várhatóan A Dow Jones, amely az USA legtekintélyesebb gazdasági újságjának, a Wall Street Journalnak a kiadója, több mint száz éve a Banc- roft-család tulajdonában van, és a családtagok nagyon is megosztottak voltak az eladás ügyében. Az egyik Bancroft-leszármazott tegnap le is mondott a Dow Jones igazgatótanácsi tagságáról. A 76 éves Murdochnak - aki ausztrál születésű, de ma már amerikai állampolgár -, több mint száz újságtett közzé az al-Dzsazíra hírtelevízió, hogy ellenkező esetben meggyilkolják az általuk fogva tartott "német mérnököt. A 62 éves férfit egy mérnöktársával együtt július 18-án rabolták el. A másik mérnök holttestét azóta megtalálták, s hazaszállították Németországba. Az al-Dzsazíra által sugárzott felvételen a német túsz - alig hallhatóan - valósággal rimánkodik a német és az amerikai hatóságokhoz, kérve, hogy vonják ki katonáikat Afganisztánból. (MTI, ú) tovább nehezíti az amúgy is ingatag Máliki-kormány törekvését, hogy megállapodást hozzon tető alá egy sor törvényről, amelyeket Washington kulcsfontosságúnak tart a szunnita arab kisebbségnek a politikai folyamatokba való szorosabb bevonása és a felekezetek közötti erőszak megfékezése szempontjából. Az Iraki Egyetértés Frontja, amely a múlt héten függesztette fel az általa delegált miniszterelnök-helyettes és öt minisztere részvételét a kabinet munkájában, nagyobb beleszólást követelt a biztonsági ügyek intézésébe, s azzal vádolta Máliki kormányát, hogy lényegi ügyekben nem konzultál velük. (MTI, ú) ja, televíziós csatornája van szerte a világban, érdekeltségei a filmiparra és a kábeltelevíziózásra is kiterjednek. Nagyon konzervatív, de nagyon is pragmatikus emberként jellemzik őt; vagyis ha az érdekei úgy kívánják, akkor médiabirodalmát a baloldali és a liberális értékek megtestesítőinek is a szolgálatába állítja. Londonban például támogatta Tony Blairt, az USA-ban pedig épp most „fedezte fel” Hillary Clintont, aki nagy eséllyel pályázik arra, hogy pártja őt jelölje elnöknek. Újságírói berkekben máris nagy az aggodalom, hogy mi lesz a Wall Street Journal sorsa. A szerkesztők már hetekkel ezelőtt riadót fújtak, leveleket írtak amerikai milliárdosoknak, hogy udvariasan megtudakolják tőlük, nem akamák-e megvenni a lapot és a kiadóját. A lap munkatársait képviselő szakszervezet is kiadta a jelszólt: „Bárkit, csak ne Rupertet!” Mur- dochról ugyanis köztudomású, hogy beavatkozik a tulajdonában lévő lapok ügyeibe, beleszól a szerkesztésbe is, ha üzleti és politikai érdekei úgy kívánják. Igyekezetüket, úgy tűnik, nem koronázta siker. (MR, ú) Gáza/Jeruzsálem. Oroszország egy Hamász-küldöttséget hívott meg Moszkvába. Ezt az iszlamista szervezet egyik parlamenti képviselője közölte tegnap, egy nappal azután, hogy a Kreml egyértelműen Mahmúd Abbász palesztin elnök pártjára állt. Kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök leszögezte: Moszkva Abbászt ismeri el a palesztin nép egyetlen legális vezetőjének. Hálil al-Haja képviselő állítása szerint az orosz kormány egy olyan delegációt hívott meg, amelynek élén Háled Mesaal, a Hamász Szíriái száműzetésben élő első számú vezetője áll majd. Az orosz külügy viszont jelezte: nincs értesülése Hamász- küldöttség esetleges moszkvai útjáról. A nemzetközi közösség cidenst okozott egy 11 éves ecuadori kislány, Angelica Cajamarco, illetve édesanyja belgiumi kitoloncolásának ügye. A quitói külügyminisztérium tiltakozott a két állampolgára elleni állítólagos erőszakos fellépés miatt. Erre Karel De Gucht belga külügyminiszter indulatosan úgy reagált: ha ez ügyben még Ecuador akar panaszt tenni, akkor feje tetejére állt a vüág. Angelica és anyja négy éve él illegálisan Belgiumban. Június végén elfogták, s a kiutasításra várók fogdájába zárták őket. Hétfőn a belga hatóságok megkísérelték ha- zatoloncolásukat, de egy brüsszeli bíróság az utolsó pillanatban elrendelte szabadon engedésüket. Angelica anyja azt állította, erőszakosan bántak vele. Ecuador részben emiatt, részben az egyhónapos fogva tartás közben elszenvedett pszichológiai fnegpróbáltatáKOKES JÁNOS Prága. Már február 7-én vagy 8- án, az alkotmány által megengedett lehető legkorábbi időpontban kerül sor a cseh elnökválasztás első fordulójára. Ezt Müoslav Vicék, a parlament alsóházának elnöke jelentette be tegnap, miután Václav Klaus államfővel tárgyalt. „A konkrét időpontot még nem határoztuk meg. Egyetértettünk azonban abban, hogy a választás mindjárt az alkotmány által engedélyezett első vagy második napon megkezdődhetne.” Klaus ötéves megbízatási időszaka március 7-én jár le, s az alkotmány szerint február 7. és március 7. között kell lebonyolítani az új választás első fordulóját. A szabályok három választási fordulót engedélyeznek, ami akár több hónapot is igénybe vehet. A legutóbbi elnökválasztás több mint egy hónapig tartott. Eddig csak egyetlen ismert jelölt van: maga Klaus, akit a Polgári Demokratikus Párt hivatalosan is indítani kíván. Az ellenzék közös jelöltben gondolkodik, de konkrét nevet csak szeptemberre, esetleg októberre ígérnek. Jirí Pa- roubek szociáldemokrata pártelnök a napokban megerősítette: a jelöltek egyike Jirí Dientsbier, a egykori Charta 77 emberi jogi mozgalom egyik ismert vezetője, aki a rendszerváltás után Csehszlovákia külügyminisztere volt. A 76 éves Murdoch és ifjú felesége, Wendi Deng. (SITA/AP-felvétel) Öngyilkos merényletek Bagdadban: hetven halott és több mint száz sebesült Kiléptek a kormányból a szunniták Ötmilliárd dollárért adták el a Dow Jonest - féltik a lap függetlenségét Már Murdoché a Wall Street Journal
